A Fényes Elek jutalmak kiosztása

(1)

SZEMLE

A FÉNYES ELEK JUTALMAK KIOSZTÁSA

A Statisztikai Szemle ötvenéves múltja al- kalmából 1972 áprilisától 1973 áprilisáig ter-

jedő ,,ünnepi évfolyam" lezárásával sor ke- rült a Fényes Elek irodalmi nívódíjak kiosz- tására. A Szerkesztő Bizottság ez alkalom- mal az 1968—1972-ben megjelent tanulmá- nyokat értékelte abból a szempontból, hogy mennyiben felelnek meg a nívódíj alapítá—

sakor kitűzött feltételeknek. A jutalom a he—

lyes témaválasztás, az alkalmazott statisztikai módszerek korszerűsége, a kifejtett gon—

dolatok jelentősége. a nyelvezet világossága szempontjából legmagasabb színvonalú ta- nulmányokat kívánja kiemelni. Eddig két íz—

ben, 1962-ben és 1967-ben1 tüntette ki a Központi Statisztikai Hivatal elnöke (: Sta- tisztikai Szemlében megjelent - a fenti kö- vetelményeknek megfelelő — legjobb tanul- mányokat a nívódíjjal. Most a jubileumi megemlékezések lezárásaképpen öt évfolyam 3—'3 kiemelkedő tanulmányának ítélte oda a Központi Statisztikai Hivatal elnöke — a Szerkesztő Bizottság javaslata alapján - a Fényes Elek nívódíj L, M.. illetve Ill. fokoza- tát és a vele járó 5000, 3000, illetve 2000 fo-

rint jutalmat.

Az 1968-ban megjelent tanulmányok közül:

Dr. Csernok Attila: Magyarország nemzeti jövedelme a ,,nemzetgazdasági számlarend—

szer" alapján (Statisztikai Szemle, 1968. évi 1. sz. 3—18. old.) c. tanulmánya !, fokozatot, Dr. Halabuk László — Hulyák Katalin: Az időjárás hatása a mezőgazdasági termelési eredmények alakulására (Statisztikai Szemle.

1968. évi 11. sz. 1115—1135. old.) c. tanulmá- nya ll. fokozatot és

Dr. Csepinszky Andor: A népgazdasági ágak közreműködése a végső felhasználás—

ban (Statisztikai Szemle. 1968. évi 5. sz. 487—

499. old. és 6. sz. 606—627. old.) c. tanulmá- nya lll. fokozatot nyert.

,,Magyarország nemzeti jövedelme a ,,nemzetgazdasági számlarendszer" alapján"

1 Bővebben lásd: Fényes Elek jutalom a statisztikai irodalmi tevékenység ösztönzésére. Statisztikai Szemle, 1962. évi 8—9. sz. 912—913. old.; A Fényes Elek jutalmak kiosztása. StatisztikaiSzemle. 1967.

évi 8—9. sz. 930—932. old.

:. tanulmány a nemzeti jövedelem dollárra történő átszámításának egyszerűsített mód- szerét mutatja be. Az átszámításhoz először a szocialista [országok népgazdasági mérleg—

rendszere (MPS) és a tőkés országokban használatos nemzetgazdasági elszámolási rendszer (SNA) közötti fogalmi—tartalmi kü- lönbségeket veszi számba és küszöböli ki úgy, hogy a magyar nemzetijövedelem-ada—

tokat összeállítja az SNA szerint. A forint- adatok átszámítására egyszerűsített ,,kosár—"

módszerrel a tényleges vásárlóértéket köze- lítő forint/dollár valutakulcsot számít. A mód—

szer érdeme, hogy egyesíti a hivatalos valu- takulccsal történő átszámítás előnyét (a gyorsaságot) a részletes átszámítások elő—

nyével (a valuták tényleges vásárlóerő-pari- tásának tükrözésével).

,,Az időjárás hatása a mezőgazdaságiter—

melési eredmények alakulására" c. tanul- mány az 'O'konometriai Laboratórium egyik kutatási témájának eredményeit ismerteti. A kutatás célja a mezőgazdaság időjárási be—

folyásoltságának számszerűsítése volt. A ta—

nulmány szerzői a kérdést nem agrometeoro- lógiai vagy agrotechnikai szempontból kö- zelítették. hanem arra törekedtek, hogy olyan ..ídőjárási tényezőt" hozzanak létre, amely közgazdasági összefüggéseket leíró ökono- metriai modellben képes az időjárás össze—

vont hatásának kifejezésére. Erre a célra a legjobban a tanulmány szerzői által kidolgozott ún. ,,kritikus tényezők módszere" fe- lelt meg, amelyet a külföldi szakirodalomban ajánlott időjárási indexek alkalmazásán túl- menően próbáltak ki. Ez a módszer az az- óta eltelt időszakban is bevált: a Laborató—

rium ökonometriai modelljeihez nélkülözhe- tetlen időjárási indexeket rendszeresen e módszer felhasználásával dolgozzák ki.

..A népgazdasági ágak közreműködése a végső felhasználásban" c. tanulmány az 1960—as évek közepén időszerűvé vált kér- désre keresi a választ. Azt kutatja, hogy a termelés érdekében meghozott áldozatok és azok eredménye között az összhang az egyes népgazdasági ágakban biztosítva van-e vagy sem. A népgazdaságban kiala-

(2)

SZEMLE

kult szerkezeti arányok — amint azt a pénz—

értékben kifejezett adatok mutatják — reali- tásokat fejeznek-e ki vagy csupán a korábbi évek gazdaságpolitikájában érvényre jutott sajátos értékképzési meggondolások követ—

kezményeit tükrözik. A tanulmány az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasználásával olyan modellt fogalmaz meg, amely lehetővé teszi a termelés kapcsán felmerülő áldozatok nagyságával arányos hozadék elszámolását az egyes ágazatok értékképzése'nél. így tám- pontokat ad az ágazatok súlyának, szerepé- nek reális megítéléséhez a gazdálkodás olyan területein, mint a termelés, a fogyasz- tás, a felhalmozás és a külkereskedelem.

Az 1969-ben megjelent tanulmányok közül:

Dr. Kupcsík József - Dr. Rácz Albert: Az ágazati kapcsolati mérlegek dinamikai ösz- szehasonlítása (Statisztikai Szemle. 1969. évi 4. sz. 339—368. old.) c. tanulmánya !. foko—

zatot,

Dr. Klinger András: Magyarország népe- sedési helyzete az 1960-as években (Statisz- tikai Szemle. 1969. évi 11. sz. 1067—1096.

old.; 12. sz. 1171—1188. old.: 1970. évi 3. sz.

227—252. old.: 11. sz. 1111—1137. old.: 12.51.

1215—1240. old. és 1971. évi 1. sz. 91—95.

old.) c. tanulmánya ll. fokozatot és

Dr. Horváth Mik/ós: Magyarország zöld- ségtermelése (Statisztikai Szem/e. 1969. évi 10. sz. 985—1006. old.) c. tanulmánya lll. fokozatot nyert.

,,Az ágazati kapcsolati mérlegek dinamikai összehasonlítása" c. tanulmány az ága—

zati kapcsolati mérlegsorozatok összehason- lithatósági problémáit tárgyalja. A termelési folyamatot komplex módon leíró input—output modell változását számos olyan tényező be- folyásolja, amelyek a közgazdasági valóság- nak csak látszólagos elemei. A tanulmány részletesen foglalkozik az aggregálás, a módszertani, szervezeti és árváltozások kap- csán jelentkező összehasonlítási problémák- kal. A korrekciók általános módszereinek ki- dolgozása mellett a tanulmány konkrét ja—

vaslatot tesz a magyar mérlegsorozatok ki- alakitásának módjára.

,.Magyarország népesedési helyzete az 1960-as években" c. hat részből álló tanul- mány hézagpótló mű, mivel hosszabb idő után először ad Magyarország 1960—1968 közötti népmozgalmáról átfogó képet, fel—

használva és értékelve az 1960. évi nép- számlálás és az azt követő demográfiai vizs- gálatok eredményeit. Szerző cikkében a re- produkciót elsődlegesen meghatározó két legfontosabb népesedési jelenség: a termé- kenység és a halandóság, illetve az ezek eredményeként kialakult természetes szapo- rodás és a népességreprodukció alakulásá- val foglalkozik. A tanulmányban közölt gaz—

dag adatanyag sokoldalú elemzése nagy ér-

897

deklődésre tarthat számot a témával foglal- kozó szakemberek részéről, de haszonnal for- gathatják mindazok is, akik hazánk népese—

désének alakulását figyelemmel kísérik.

,,Magyarország zöldségtermelése" c. ta- nulmány a mezőgazdasági termelés egyik jelentős ágát, a zöldségtermelést vizsgálja, valamint (: zöldségfogyasztást és -felhaszná- lást elemzi. ismerteti hazánk nemzetközi he—

lyét a fontosabb zöldségfélék tekintetében.

a termésmennyiség. a termésátlag és az egy főre jutó fogyasztás szempontjából. A vá- lasztott téma különösen aktuális, és a szerző a termeléssel, a fogyasztással, a feldolgo- zással stb. kapcsolatos legsürgősebb tenni- valókra is rámutat.

Dr. Tar József: Beruházások—építkezések a hazánk felszabadulása óta eltelt időszak-

ban (Statisztíkai Szemle. 1970. évi 4. sz.

392—416. old.) c. tanulmánya l. fokozatot, Dr. Marton Ádám: A magyar külkereske- reskedelmi árak változásai 1949—1958 kö- zött (Statisztikai Szemle. 1970. évi 7. sz. 731—

750. old.) c. tanulmánya ll. fokozatot és Dr. Horváth Róbert: A magyar statisztikai tudomány kialakulásának tudománytörténeti és tudományelméleti problémái (Statisztikai Szemle. 1970. évi 1. sz. 71—84. old. és 2. sz.

182—194. old.) c. tanulmánya lll. fokozatot

nyert.

,,Beruházások—építkezések a hazánk fel- szabadulása óta eltelt időszakban" c. ta- nulmány a témáról rendelkezésre álló nagy- mennyiségű statisztikai adothalmazból jó ér- zékkel válogatta össze és könnyen áttekint- hető táblázatokba foglalva mutatja be ozo—

kat a legfontosabb adatokat, amelyekből a népgazdaság e fontos területén 25 év alatt végbement fejlődés megítélhető. Érdeme a tanulmánynak, hogy kritikus szemmel vizs- gólja az eseményeket és a beruházások—

építkezések terén elért eredmények reális be- mutatása mellett megemliti azokat a lénye- ges problémákat is, melyek beruházásainkat és az építőipar működését az elmúlt negyed évszázad egyes periódusaiban jellemezték.

..A magyar külkereskedelmi árak változá—

sai 1949—1958 között" c. tanulmány első iz—

ben vizsgálja a magyar külkereskedelmi árak változásait a' második világháború utáni idő- szaknak azon éveire vonatkozóan, melyek- ben külkereskedelmi árstatisztika és árin- dexszámítás még nem volt. A rendelkezésre álló áruforgalmi statisztikák átfogó ismerete, sokoldalú vizsgálata lehetővé tette a tanul—

mány szerzője számára. hogy közvetlen ár- statisztikai megfigyelések hiányában megbiz- ható módon meghatározza a dinamikusan fejlődő magyar külkereskedelem ármozgásai—

nak és a cserearány változásának alapvető tendenciáit olyan években, amikor jelentős

(3)

898

^SZ£MLE

világpiaci árváltozások voltak. lgy teljessé tette a második világháború utáni időszakra vonatkozó információkat, a háborút követő néhány év kivételével. Érdeme a tanulmány—

nok. hogy az áralakulásokat elkülönítve vizs- gálja az akkor kialakult szocialista világpiac és nem szocialista országok, valamint a legfontosabb árinformációk tekintetében.

,,A magyar statisztikai tudomány kialaku- lásának tudománytörténeti és tudományel- méleti problémái" c. tanulmány a szerző túl—

nyomórészt eredeti kutatásai alapján a ma—

gyar statisztikai tudomány első 100 évének.

(1780—1870) szintézisét végezte el, elsősor- ban tudománytörténeti alapon. Ehhez kap—

csolódva azonban feldolgozta azokat a tu—

dományelméleti problémákat is, amelyek e fejlődéssel kapcsolatosak és egyben a kö- vetkező fejlődési szakasz problémáinak (:

megértéséhez is nagymértékben járulnak hozzá.

Dr. Theiss Ede: A Bayes—mód'szertan és a statisztikai döntéselmélet alkalmazásai a gazdaságpolitikai modellekben (Statisztikai Szemle. 1971. évi 11. sz. 1087—1106. old.) c.

tanulmány l. fokozatot.

Dr. Drechsler László: A környezet és köz- gazdasági fogalmaink (Statisztíkai Szemle.

1971. évi 8—9. sz. 842—852. old.) c. tanulmá- nya ll. fokozatot és

Dr. Köves Pál: Fix bázisú havi indexek becslése (Statisztikai Szemle. 1971. évi 5. sz.

469—486. old. és 6. sz. 597—607. old.) c. ta—

nulmánya lll. fokozatot nyert.

,,A Bayes—módszertan és a statisztikai dön—

téselmélet alkalmazásai a gazdaságpolitikai modellekben" c. tanulmányában a szerző kifejti, hogy a statisztikai döntéselmélet meg- alapozásában a Bayes—módszertan alkal- mazása vezető szerepet tölt be. Csak ennek segítségével állapítható meg a különböző cselekvési alternatívák következményeinek bi—

zonytalansága és ezzel a döntés eredmé- nyességének maximális biztosítása. A mikro—

ökonómiai döntési modellek aggregóiása útján vezethetjük le a makroökonómiai mo—

delleket, amelyek a gazdaságpolitikai dön—

tések megalapozását adják. A tanulmány a logikai szempontokat kiemelve vázolja, hogy a Bayes-módszertan segítségével miképpen lehet a különböző modeli-paraméterek becs—

lését továbbfejleszteni, különös tekintettel a

makromodelleknéi alkalmazható kis minták- ra. Majd közelebbről foglalkozik a gazda- ságpolitikai döntések szempontjából alap—

vető jelentőségű kauzális összefüggésekkel, amelyek segítségével bizonyos ún. gazdasági eszközváltozókból kiindulva a gazdasági cél- kitűzések megvalósíthatók. ltt leegyszerűsí- tett példa szemlélteti. hogy a Bayes-mód- szer bevezetése mennyire fokozza a para—

méterbecslés pontosságát. A tanulmány egy- részt a modern statisztikai következtetés és döntéselmélet alapelveinek olyan szintézisét adja. amely ilyen átfogó és logikai megvilá- gításban a külföldi irodalomban eddig nem nyert kidolgozást. Másrészt egyidejűleg a modern döntési elvek gazdaságpolitikai al- kalmazásai is megvilágítást nyernek. '

,,A környezet és közgazdasági fogalmaink"

c. tanulmány a környezeti ártalmak fokozó- dásával kapcsolatban azzal a rendkívül idő- szerű problémávol foglalkozik, hogy vajon a nemzeti jövedelem vagy bruttó hazai termék helyesen tükrözi-e a gazdasági élet telje—

sítményeit. A nemzeti jövedelem nagysága csak a megtermelt javak és elvégzett szolgál—

tatások mennyiségétől függ, s nem veszi ,fi—

gyelembe. hogy közben mi történt a kör- nyezet különböző elemeivel. a vízzel, a leve—

gővel, a talajjal stb. lgy állhat elő az a para- dox helyzet, hogy például a folyók, tavak szennyeződése. majd ennek az ártalomnak nagy költséggel való helyrehozása kedvezőbb gazdasági eredményt mutat, mintha jávai ki- sebb költséggel megelőztük volna ezt az ár- talmat. A környezeti jelenségek statisztikai megfigyelése kérdésében a végleges állás- pont kialakitása a környezeti jelenségek mér—

hetőségének beható vizsgálatát teszi szüksé- gessé.

A ,,Fix bázisú havi indexek becslése" c.

tanulmány olyan módszert mutat be,amelyik a közölt havi indexek felhasználásával fix bázisú, folyamatos havi indexsor becsléssze- rű megállapítását teszi lehetővé. A piaci fef—

hozatal összetételének nagyfokú szezonalitá—

sa miatt a Központi Statisztikai Hivatal csak olyan havi árindexeket közöl, amelyek bázi—

sa az előző év azonos hónapja. igy a hó- napról hónapra bekövetkezett áralakulásról

— rövidebb vagy hosszabb távon —— nincs át- tekintésünk. A módszer többféle interpolációs eljárás összekapcsolására, szisztematikusan végzett becsiéssorozatok eredményeinek át—

lagolósára épül. A tanulmány szerzője az ál- tala kidolgozott módszer segítségével 1957.

januártól 1970. decemberig kimutatta a bu- dapesti piacok folyamatos, havonkénti árala—

kulását 1957-es bázison. A módszer lehetővé teszi a sor egyszerű. folyamatos továbbveze- tését is.

Az 1972—ben megjelent tanulmányok közül:

Dr. Andorka Rudolf — Illés lános: Társam dalomstatisztikai rendszerezési törekvések (Statisztikai Szemle. 1972. évi 4. sz. 412—4'29.

old.) c. tanulmánya l. fokozatot,

Dr. Bene Lajos —— Éltető Ödön: Az általá—

nos célú háztartási minta kialakitása (Sta—

tisztikai Szemle. 1972. évi 10. sz. 979—996.

old.) c. tanulmánya ll. fokozatot és

Árvay János: A nemzeti vagyon mérlege (Statisztikai Szemle. 1972. évi 8—9. sz. 835—

(4)

SZEMLE 899

844. old.) c. tanulmánya pedig lll. fokozatot

nyert.

,.Társadalomstatisztikai rendszerezési tö- rekvések" c. tanulmányukban szerzők annak az igénynek tesznek eleget, hogy a statisz—

tika a gazdasági folyamatok alakulásához hasonlóan a társadalmi jelenségekről, folya- matokról is pontos, átfogó és naprakész be- számolókat adjon. A tanulmány egy ilyen célra használható társadalomstatisztikai rendszer lehetőségeit vizsgálja. Bemutatja a különböző külföldi és korábbi magyar pró—

bálkozásokat, felméri a rendszer magyaror- szági kiépítésének adatszükségletét, rámutat a rendszer felhasználási területeire a terve—

zésben, a társadalompolitika kialakításában és a társadalomtudományokban. Különös jel—

legzetessége a tanulmánynak, hogy az ága—

zati kapcsolatok mérlegéhez hasonló matematikai modellrendszerbe akarja összefog—

laini a társadalmi és demográfiai folyama—

tokról alkotott képet, és hogy igen fontos—

nak látja a gazdaságstatisztikai rendszerre!

való kapcsolat kiépítését abból a meggyő—

ződésből kiindulva, hogy a társadalmi je- lenségeket csak gazdasági alapjaikkal össze- függésben lehet megmagyarázni.

,,Az általános célú háztartási minta kiala—

kitása" c. tanulmány a Központi Statisztikai Hivatal által létrehozandó .,általános célú minta" kialakításához kíván hozzájárulni, mely keretül szolgálna a munkaerő folyama—

tos megfígyelésénél, valamint a háztartási statisztikai és egyéb mintavételes megfigye- lések lebonyolításánál. A tanulmány meg-

vizsgálja az e célra szükséges minta felépí- tését. sorra véve a kiválasztási arány. a te—

rületi szerkezet, a községek, számlálókörze—

tek és lakások rétegzésének és kiválasztásá- nak szempontjait. A dolgozat második része matematikai elemzését adja a különböző mintavételi eljárásoknak. a leghelyesebb megoldás kiválasztása érdekében. A vizsgá—

lat az 1973. évi mikrocenzus, az ahhoz kap- csolódó jövedelmi és átrétegződési felvétel mintájának alapelveit ls felöleli.

,,A nemzeti vagyon mérlege" c. tanulmány, kiindulva a nemzeti vagyon fogalmának elvi meghatározásából. a vagyoni állapot kettős vetületét világítja meg. amelyben a reálesz- közök (a materiális javak) értékét szembe—

állítja a tiszta vagyon pénzbeni értékével.

A vagyonnak e két aspektusból értelmezett fogalmát hozzákapcsolja az újratermelési fo-_

lyamatok megfelelő két vetületéhez, neveze—

tesen a reál-. illetve a jövedelmi folyamatok- hoz. A pénzügyi aktiváknak és passzíváknak a vagyonvizsgálatokba történő bevonásával a tanulmány olyan általános mérési mód- szert mutat be, amely egyaránt alkalmas az egyes gazdasági egységek, az egyes ágaza- tok és az egész ország vagyoni helyzetének

megítélésére.

*

A Fényes Elek jutalmat Huszár István ál—

lamtitkár. a Központi Statisztikai Hivatal el- nöke, a Statisztikai Szemle főszerkesztője 1973. június 15-én ünnepélyes keretek között adta át az irodalmi díj nyerteseinek.

AZ lPARSTATlSZTIKAI ÉS UZEMGAZDASÁGl SZAKCSOPORT lV. VÁNDORULÉSE

DR. MOLNARFI TIBOR

Több éves hagyományt követve, az MKT Statisztikai Szakosztályának lparstatisztikai és üzemgazdasági Szakcsoportja ez évben is megrendezte az iparstatisztikusok orszá- gos vándorülését (lNFO 73). Az Alföld szi—

vébén. Kecskeméten 1973. május 7—9 között tartott lV. Vándorülésen, melyhez a MKT Bács-Kiskun megyei szervezete nyújtott tá- mogatást, mintegy 350 fő vett részt. A ta—

nácskozás fő témája a gazdaságosság mik—

ro- és makroökonómiai szintű kérdéseinek vizsgálata volt. Az INFO 73 a megnyitó ülés után két szekcióban folytatta munkáját, a zá- róülésen pedig a vitáról szóló beszámolókat hallgatták meg, valamint a következő évi programtervezet körvonalait ismerték meg a résztvevők.

A háromnapos tanácskozást dr. Romány Pál kandidátus, az MSZMP Központi Bizott- ságának tagja. a megyei pártbizottság első

titkára nyitotta meg a városi termében.

Rövid üdvözlő szavak után ismertette. hogy milyen változások történtek a városban. illetve a megyében. Rámutatott arra. hogy Kecskemét nem is olyan régen, jóformán ipar nélküli mezőgazdasági város volt, ma pedig már ipari termékeiről is hires. Ezt követően kiemelte: ,,... a vándorülésen a gazdasá- gosságról, a hatékonyságról fognak tanács- kozni, s arról, hogyan adjanak minél na—

gyobb segitséget az erre irányuló döntések előkészítéséhez. Meggyőződésem, hogy a gazdaságosság különböző mikro- és makro- területeinek vizsgálata jó szolgálatot tesz pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseinek és a Központi Bizottság múlt év végi határoza-

tának teljesitéséhez is."

Huszár István államtitkár, a Magyar Köz- gazdasági Társaság alelnöke bevezető előa- tanács disz-