Az első magyar statmzhkai hivatal megalaprtásának szótár fordulója és Fényes Elek emléke.
Az első magyar statisztikai hivatal, a
"belügyminisztérium statisztikai hivatal- lnak is nevezett statisztikai osztálya száz évvel ezelőtt, 1848 május 9—én alapíttatott meg, amikor Fényes Elek ennek a szerv—
nek első vezetőjévé kineveztetett. Hiva—l talos statisztikánknak ez az első műhelye lágyan a szabadságharc viharai közepette .csupán rövid ideig működhetett s 1849—
Áben feloszlott, úgyhogy ma is fennálló statisztikai hivatalunk alapjait csak kö-
zel húsz évvel utóbb, 1867—ben rakta le
"Keleti Károly. A száz évvel ezelőtti kez- deményezés mégis nagyfontosságú határ-
kő hivatalos statisztikánk történetében.
Centenáriuma alkalmából a magyar sta—
tisztika' kegyelettel emlékezett meg az
első magyar statisztikai szervről. egyben vezetőjének korszakos munkásságáról is.
Igy 1948 március 13án a Központi Sta- tisztikai Hivatalban tartott centenáriumi műsoros ünnepélyen Supka Ervin dr.
adott képet ,,Fényes Elek és a magyar hivatalos statisztikai szolgálat 100 éve"c.
előadásában Fényes Elekről és a magyar hivatalos statisztika első szárnypróbál—
gatásáról. Majd 1948 április 30-án—a Hi- vatal épületének Fényes Elek' képével 'történt (május 1—i) díszítése alkalmából 'Elekes Dezső dr. emlékezett meg az első
vezető hivatalos statisztikusról. a ma-gyar statisztika egyik legkiválóbb mun- kásáról. Végül az említett szerv megálla—,
pitásának százéves fordulóját követő na- pon, 1948. május 10—én a Fényes Elek utolsó újpesti lakásán (Tavasz—utca 35) elhelyezett emléktábla előtt zajlott le bensőséges ünnepély Ez alkalomból a
Központi Statisztikai Hivatal küldöttsége élén e Hivatal nevében Elekes Dezső
dr. elnök Ujpest m város részéről Gál- hidy Béla dr h. polgármester BudapestSzékesfőváros Statisztikai Hivatala kép-
' 'viseletében Bene Lajos dr. a Hivatal ve—zetője a Magyar Statisztikai
megbízásából pedig Thirring Lajos dr.
alelnök helyezett el koszorút az emlék—
' táblán. Elekes Dezső dr a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnöke itt a következő
beszédben méltatta Fényes Elek egyéni-
ségét és tevékenységét:
Tegnap ml'llt századik évfordulója annak, hogy Fényes Eleket, a statisztikust és földrajzírót, az Akadémia tag" át, Szemere Bertalan belügyminiszter előterjesztésére az ország nádora a hivatalos statisz- tikai szolg'llat megszerxezésével megbízta és a Statisztikai Hivatal igazgatójává kinevezte
Kettős jelentősége van tehát, hogy megjelentünk ,most e márványtt'llllánál, amely annak a háznak a
Társaság .
falát díszíti, ahol Fényes Elek életének utolsó szakát _—
töltötte. A magyar hivatalos statisztika megszűnte.
sének centenáriumát ünnepeljük s egyúttal hódolnak (
statisztikai szolgalatllnk első vezetője, Fényes Elek
emlékének. :"
Nempuszta véletlen, hogy az országnak a negyven-V nyolcas szabadságeeszmékbell történt újjászületése; í"
egybeesett a hivatalos statisztikai szolgálat meg—- ' alapításával. Az ország demokratikus átalakulásáVal kapcsolatban, akárcsak napjainkban, száz; évvel ez— , előtt is az ország viszonyait minden vonatkozásban felderítő, minél sokoldalúbb statisztikára volt szük-, ' ség. ,,Hazánk —— irja Fényes Elek egyik művében
— nevezetes átalakulási ponton van . ; . mindenki — meg van győződve, hogy gyökeres reformokra van ; szükség . . . indítványok tétettek egy új s igazságos , * adórendszer, őrökváltság, büntetőtőrvénykönyv, népnevelés, kir. városi rendezés, ipar és kereskedés"
létesítése 5 megalapítása ügyében és . ;. megálni—_
bénve vettük észre, hogy legjobb szándékkal is keve- set tehetünk: mert nem ismerjük hazánkat; ada-f talnk, melyek hiztOS vezérfonálul szolgalhatnállak, _csonkák, vagy éppen teljességgel nincsene .",
Fényes Elek vállalkozott a nagy feladatra, hogy
lerakja a hivatalos statisztika alapjait s távlatot nyisson az akkori kor reformgondolatainak. Azonban ( a sors máskép határozott. A negyvennyolcas idők, statisztikai hivatalát néhány hónapos működés után x eltiporták az események. A szabadságharc level-ésével együtt bukik el az önállósult magyar hivatalos statisztika s vele derékban törik ketté Féenyes Elek' karrierje is. Életének tragédiája, hogy mint, hivatal-, f '
vezető, jóformán semmit sem valósithatott meg programmjából. Mindazt, amit alkotott, egész élet- művét, mint magánember végezte el,
Ám egymaga felért egy egész hivatallal. A magyar honlsmeret anyagát hangyaszorgalommal, példátlan szívóssággal, alig legyőzhető nehézségek közt gyik ' lötte egybe, egész könyvtári-a Való könyvet írt. Bár
a régi leiróstatisztika nyomdokain haladt, munkája 'hézagpótló volt s alakja államférfiúi magasságba
emeIkedik. És ha a hivatalos statisztika első vezéré- nek üldözés, mellőzés, nyomor lett is az osztály-*
része: a 100 évvel ezelőtt elvetett magból mégis hatalmassá nőtt a statisztika terebélyes fájassegy're
* izmosodik. 4 _
Mipedig, statisztikusok, elégtétellel olvassuk,,mitb ' ir Fényes Elekről s mint igazolja őt barátja és munka- társa, Galgóczy Károly, aki őt legjobban ismerte, ,,N'em láttatok marcangolt szivébe, inikor elitéltétek, élve eltemettétek s erkölcsileg tapodt'atok reá hogy . . . ő is eltemesse magát. Iényes Elek utolsó lehelletéig hazafias szívvel igyekezett szolgálni hazá- ; ,,
§ának, mely őt élve elfelejtette. Utolsó művei is;
melyeken tagadhatatlanul az elzl'lllós szegény kenye- rónek sótalall íze érzik, meleg hazafiságáról tesznek, bizonyságot . . . érdemei, melyeket . . . hazája . . irányában sokszorosan szerzett, nem mehetnek fele—
dékenységbe s megérdemlik, hogy a nemzet legjobb ' fiai érdemei közt örökítve legyenek."
A hivatalos statisztikai szolgálat nevében sí Köszi
pnntl Statisztikai Hivatal küldöttsége az elismerés és a kegyelet koszorúját helyezi a statisztika nagy"
úttörőjé'nek emléktáblájára.
