A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának közgyűlése

(1)

SZEM LE

A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG

STATISZTIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÖZGYÚLÉSE

DR. LENGYEL LÁSZLÓ

A vezetőségválasztó, tisztújító közgyű—

lés a társadalmi szervezet életének min- dig jelentős eseménye. Ez érthető, hiszen

a közgyűlésen nem az elmúlt időszakban végzett munka egyszerű ismertetésétől van szó, hanem ellenkezőleg az elért ered-

mények alkotó megvitatásáról, új maga-

sabb színvonalú feladatok kitűzéséről: a

vezetőség és a tagság olyan aktív együtt—

működéséről, amely záloga a célkitűzések sikeres megvalósításának.

A Magyar Közgazdasági Társaság Sta- tisztikai Szakosztálya 1962. május 8—án

tartotta tisztújító közgyűlését, amely meg- vitatta az 1960. január 14-én megalakult

"Szakosztály mintegy két és féléves mun- kájának eredményeit, megválasztotta a Szakosztály új vezetőségét, és egyben

megbízta azzal, hogy a korábbi munka—

tapasztalatok, valamint a közgyűlésen el—

hangzott bírálatok és javaslatok felhasz—

nálásával dolgozza ki a Szakosztály kö—

vetkező időszakra szóló munkaprogramját.

A közgyűlésen lezajlott szavazás ered—

ményeképpen a Szakosztály vezetőségé—

nek tagjai lettek: dr. Adamovics Jenő,

dr. Barsy Gyula, Kardeván Vilmos, Kál- dor Mihály, dr. Kiss Albert, dr. Köves

Pál, dr. Lengyel László, Lukács Ottó,

Marcsányi Zoltán, dr. Ollé Lajos, Oros Iván, dr. Pápa Miklós, dr. Vincze István,

dr. Vukovich György.

A szakosztályelnöki teendőket továbbra is Lukács Ottó, a szakosztálytitkári fel—

adatokat pedig dr. Lengyel László látja el.

Az alábbiakban röviden ismertetjük a Statisztikai Szakosztály elmúlt időszakbeli

tevékenységét, majd pedig a Szakosztály vezetőségének programjával foglalkozunk.

A Statisztikai Szakosztály az elmúlt idő-

szakban előadások, vitadélutánok, anké—

tok tartásával, továbbá a Központi Sta- tisztikai Hivatallal közösen szervezett Nemzetközi Statisztikai Tudományos Kon-

ferencia megrendezésével igyekezett hoz—

zájárulni a Magyar Közgazdasági Társa—

ság célkitűzéseinek megvalósításához, a közgazdasági—statisztikai tudományok mű- velésének elmélyítéséhez, a közgazdászok- statisztikusok nemzetközi tapasztalatcsere—

jének előmozdításához.

A Statisztikai Szakosztály rendezvényei az általános statisztikával és az ágazati statisztikákeg' sor fontos területével fog—

lalkoztak.

Az ipar területén vizsgálták a terme—

lékenység vállalatok közötti összehasonlí—

tásának módszereit és tapasztalatait, az üzemi statisztika fejlesztésének kérdéseit, az ágazati kapcsolatok mérlegének fel—

használását az ipar ágazati szerkezetének

tanulmányozására és tervezésére. Az épí—

tőipar területét, de valamennyi beruhá—

zóét is egyaránt érintette az építkezések kivitelezési időtartamának alakulásáról

rendezett vitadélután. Foglalkoztak a kom—

binációs érték szerepével a mezőgazdasági

üzemek belterjességi modelljeinek meg—

határozásában. A kereskedelem területé—

ről nagy érdeklődéssel kísért ankét ismer—

tette az ún. óránkénti vevőszámlálás és

forgalommérés kérdéseit. Érdekes előadás

hangzott el a külkereskedelmi statisztika helyéről a gazdaságstatisztikában. Az

életszínvonal—vizsgálati és demográfiai té—

mák közé tartozott a munkás—alkalma—

zotti népesség jövedelmi rétegődése't tu- dakoló, közel 20000 háztartásra kiterjedt

reprezentatív adatfelvétel egyes kérdései—

nek, valamint az 1960. évi népszámlálás

anyagából készített egy százalékos minta—

vételnek az ismertetése. Több területet

érintett az állóeszközök újraértékelésének és leltározásának vizsgálatával kapcsolat- ban a Csehszlovák Szocialista Köztársa—

ságban és a Szovjetunióban szerzett ta—

pasztalatok ismertetése, valamint a gaz-

dasági mutatók nemzetközi összehasonli—

tásának metodikájáról rendezatt előadás.

Vitadélutánokon került sor a gazdaság—

(2)

áss

^SZEM-E

statisztikában alkalmazott index-súlyozás-

sal kapcsolatos különböző nézetek, vala—

mint két egyetemi tankönyv (Altalanos

statisztika, Iparstatisztika) bírálatára. A szakosztály egyes előadások megrendezé—

sében más szakosztállyal (illetve, szakosz-

tályokkal) működött együtt. A rendezvé-

nyek látogatottsága 50—15() fő között moz—

gott.

A sokféle kérdést felölelő rendezvények témaválasztásánál a Szakosztály vezető-

SÉge nagymértékben támaszmdo" a wg'u—rsvia'* idő alattnafmagyar közgazdászok

ság véleményére, melyről egyrészt a szak—

osztályi tagokhoz intézett körkérdésen ke— '

resztül, másrészt a tagság részére rendezett ismerkedési délutánon szerzett tu-

domást. '

A Statisztikai Szakosztály legkiemelke—

dőbb tevékenysége a Központi Statisztikai

Hivatallal közösen 1961. június 1—5 kö- zött megrendezett Statisztikai Tudomá—

nyos Konferencia volt. A Konferencia elő- adásaira két szekcióban került sor. Az

egyik szekció témája az ágazati kapcso—

latok mérlegének összállítása és felhasz-

nálása, a másiké az életszínvonal országon belüli és országok közötti mérése és elem-

zése volt. A Tudományos Konferenciára

a hazai statisztikusokon, közgazdászo—

kon kívül — mint ismeretes — több angol,

bolgár, cseh, lengyel, NDK—beli és szovjet statisztikus, közgazdász vett részt. A Kon—

ferenciára 34 magyar és 13 külföldi elő-

adást—nyújtottak be. A Tudományos Kon—

ferencia eredményeinek hasznosítására

már számos területen sor került a gyakor—

lati munkában. így például a Központi Statisztikai Hivatal ,,A nemzeti jövedelem

és az életszínvonal alakulása a hároméves terv időszakában" című kiadványának

összeállításánál — elsősorban a jövedel—

mek csoportosítását illetően — nagyban támaszkodott a konferencia anyagaira. Ha—

sonlóan számos újszerű gondolat vetődött

fel a konferencián az ágazati kapcsolatok

mérlegét illetően is. Az anyag teljes fel—

dolgozása és gyakorlatban való felhasz—

nálása természetesen hosszabb időt igé- nyel. A konferencia anyagai a közeljövő-

ben könyvalakban is megjelennek.

A Statisztikai Szakosztály a Közgazda—

sági Szemlével, a Statisztikai Szemlével

és az Ipari és Építőipari Statisztikai Ér—

tesítővel közösen a munka termelékeny- ségének vállalatok közötti összehasonlitása tárgyában pályázatot is kiírt. A Legjobb pályázatok (a Központi Statisztikai Hiva—

tal támogatása mellett) díjazásban része—

sültek, illetve a Központi Statisztikai Hi—

vatal folyóirataiban közlésre kerültek. A pályázatok segítséget nyújtottak az e té-

ren folyó gyakorlati munka továbbfejlesz—

tésében.

A Statisztikai Szakosztály tevékenységé—

nek e rövid, felsorolásszerű áttekintéseis lehetőséget nyújt annak a megállapítására, hogy a munka nem volt eredmenybelen.

A Magyar Közgazdasági Társaság Elnök—

sége a szakosztályok működésének értéke——

lése során megállapította, hogy a Statisz—

tikai Szakosztály tevékenysége is jelen—

tősen hozzájárult ahhoz, hogy a Társaság a megalakulása óta eltelt viszonylag ismert és elismert szervezetévé vált.

Afz' elért eredmények értékelésekor vi—

lágosan kell látni az eddigi munka fogya- tékosságait is. A Szakosztálynak nem sike—

rült kellő előrehaladást elérnie a szakcso—

portok, munkacsoportok felállításában, munka gyakorlatilag csak Budapesten folyt, jóllehet a vidéki közgazdászok, ata-__

tisztiknsok részéről is jelentkeznek szép számmal igények. A Szakosztály ;vezető— — ségének közgyűlési beszámolója a leglé—

nyegesebb fogyatékosságként említette

meg azt, hogy az eddigi rendezvények kö—

zött túlsúlyban voltak az ún. ismeretter- jesztő előadások. A tapasztalat, viszont azt

mutatja, hogy éppen a magasszinvonalú,

tudományos előadásokon volt a látogatott—

ság és a tagság aktivitása a legnagyobb.

Éppen ezért a Szakosztály vezetősége úgy gondolja, hogy az elkövetkező időszakban olyan célokat kell kitűzni, amelyeknek megvalósításával a Statisztikai Szakosztály -——* a maga eszközeivel —— az eddiginél—job—

ban képes lesz a tudományos színvonal emelését szolgálni. Ennek szükségességére utalt egyébként a közgyűlésen ,,Követel—

mények és feladata " cimen megtartott előadásában Péter György egyetemi tanár,

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke is.

' Nem lesz érdektelen tehát, ha ebből *a szempontból röviden áttekintjük a Sta-

tisztikai Szakosztály vezetőségének a kö—

vetkező, az 1962/63—as idényre szóló —— ko—

rántsem végleges — munkaprogram—ter—

vezetet.

Programba kívánjuk venni az idén is egy egyetemi tankönyv megvitatását. A

tankönyv-viták az elmúlt években igen

hasznosnak bizonyultak. A terv szerint a ,,Gazdaságstatisztika" c. tankönyv kerülne

megvitatásra. *

' Széleskörű vitát szándékozik szerveznia Szakosztály vezetősége annak tisztázása érdekében, hogy milyen eredményeket és—

tünk el a statisztikai elemzés "hagyomá-

nyos" eszközei mellett az újabb módsze—

rek alkalmazása terén. Vizsgálatok—.és ta—

nulmányok előznek meg ezt a vitát kezdve a vállalati statisztikai elemzések—

től —— az igazgatósági, minisztériumi elem—

(3)

;_'

755—

zésekbőlnyert tapasztalatokon át —— a Kö2ponti Statisztikai Hivatal 3 területi

szervei kiadvánYaiig bezárólag. Ez a vita a

Szakosztály vezetőségének véleménye sze—

rint hathatósan elősegítheti a magas Szín-

vonalú, tudOmányos igényű Statisztikai

elemzések , kidolgozását, a gyakorlati

munka színvonalának emelését.

A mezőgazdaság szocialista átszervezé- sének befejeztével időszerűnek látszik a

mezőgazdaság ágazati rendszerének és a

mezőgazdasági termelés átfogó mutatói-

nak vizsgálata. ,E témák feldolgozását egy—

egy ankét megtartásával szeretné a Szak—

osztály vezetősége elősegíteni.

Szerepel a program-tervezetben az ipar—

statisztikai és esetleg a belkereskedelmi

statisztikai besZám—olási rendszer megvita—

tása, melynek során a Szakosztály mint társadalmi fórum keretében vizsgálnák az

érdekeltek többek között azt, hogyan il—

leszkedik, vagy illeszthető össze a legfel—

sőbb vezetéshez szükséges és a miniszté- riumok (felügyeleti hatóságok) számára

szükséges adatigény a vállalatvezetés szá—

mára elengedhetetlen adatigénnyel, milyen

az adatok bizonylati alátámasztása, nincs—e felesleges párhuzamos adatszolgál- tatás stb.

Tájékoztató előadást kiván rendezni a

Statisztikai Szakosztály —— részben más

szakosztályok bevonásával —— többek kö- zött a statisztikai adatok nemzetközi ösz—

szehasonlíthatóságával kapcsolatban a KGST-ben és az Európai Statisztikusok

Értekezleten folyó munkák állásáról, ered- ményeiről, a beruházások gazdaságossági számításaival kapcsolatos kutatások hely—

, zetéről, állásáról stb.

Sor kerülne az 1962/63- as idényben is- mét egy pályázatra. Témája a statisztikai múnka egyik viszonylag elmaradott de jelentőségében egyre inkább előtérbe—

kerülő ágának, a műszaki statisztikának

a problematikáját ölelné fel.

A Szakosztály vezetősége egyetértett az—

zal a javaslattal, amely a Statisztikai Hi—

vatal 100 éves fennállásának közelgő év—

fordulójára tekintettel a magyar statisz—

tika történetével foglalkozó szakcsoport

létrehozását körvonalazta, és a szakcsoport megszervezésére felkérte dr. Kenessey Zoltánt.

Ezek körülbelül azok a főbb területek, amelyeken a tudományos, illetve a gyakorlati munka színvonalánakemelése ér—

dekében a Szakosztály az elkövetkező idő-

szakban munkálkodni kiván.

A Szakosztály vezetősége ezúton is kéri a Szakosztály tagjait, hogy az itt körvona—

lazott programhoz szóljanak hozzá, mert nyilvánvaló, hogy a Közgazdasági Társa- ság alapvető célkitűzésének, vagyis an—

nak sikeres megvalősítása, hogy társa—

dalmi úton segítsük a közgazdaságtudo—

mány marxista—leninista szellemű, a nép-

gazdaság szocialista fejlődését szolgáló művelését és gyakorlati alkalmazását, csak a magyar közgazdászok—statisztikusok kö—

zös munkájával, összefogásával lehetséges.

AZ ÚJ BUNTETő TÖRVÉNYKÖNYV STATISZTIKAI VONATKOZÁSAI

DR. REMETEY ERVlN

Az 1949. évi XX. törvényben foglalt al—

kotmány létrehozásával nagyszabású jog—

alkotó munka vette kezdetét, amelynek legújabb és egyik legjelentősebb része az 1953—ban megkezdődött előkészítő munka

és széleskörű megvitatás alapján 1961 de—

cemberében az Igazságügyminiszter által

az Országgyűlés elé terjesztett új Büntető Törvénykönyv javaslat. E javaslat alapján

alkotta meg az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvényt. Az 1962. évi 10. számú törvényerejű rendelet rendelke- zései szerint az új Büntető Törvénykönyv

1962. július 1. napján lép hatályba.

Természetesen messze meghaladná en—

nek a cikknek az olvasók érdeklődési köre

által is meghatározott kereteit e nagyje—

lentőségű törvénykönyv egészének ismer-

tetése, de mivel a törvénykönyvnek a Sta—

tisztikát közvetlenül érintő részei is van—

nak, ezek ismertetése nemcsak érdeklő—

désre tarthat számot a statisztikusok kö—

rében, hanem gyakorlati munkájukban a törvénykönyv e részeinek ismerete egye—

nesen nélkülözhetetlen.

Az állami statisztikáról szóló 1952. éVi VI. törvény megalkotása óta azonban nem az új Büntető Törvénykönyv az első jog—

szabály, amely a statisztikai törvény VII.

fejezetében felvett büntető rendelkezése-

ket módosította, kiegészítette. Az időközi változások eléggé szerteágazó szabályo—

zást teremtettek, és így hasznosnak lát- szik, ha ez alkalommal az új Büntető

Törvénykönyvvel közvetlenül érintett kér—

déseken túlmenően általánosságban és át—

fogóan a statisztikai fegyelem megsértőivel

szemben az új Büntető Törvénykönyv ha—

tályba lépése után alkalmazható megtor—