A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának II. tisztújító közgyűlése

szertne ,

198

Éppen ezért a második magyar

Demográfiai Symposion szervezői külö—

nös gonddal törekedtek arra, hogy bizto—

sítsák a kötetlen tudományos vitát. Tekin- tettel arra, hogy a Symposion témaköre összefüggött a belgrádi Világkonferencia termékenységgel és a jövőbeni demográ—

fiai fejlődés perspektíváival foglalkozó üléseinek anyagával és mindazon té—

mákkal, amelyek a termékenység és a népességfejlődés társadalmi-gazdasági köl—

csönhatásaival kapcsolatosak, a budapesti

tanácskozás kitűnő alkalmat nyújtott a , belgrádi Világkonferencián megkezdett

viták szűkebb körben való folytatására,

a megkezdett eszmecserék befejezésére.

A résztvevők ezen véleményének adtak

kifejezést 1. Sztefanov prófesszor, a Bol—

gár Tudományos Akadémia 1. tagja, F., W. Notestein professzor, a Popülation

Council elnöke záró felszólalásukban és J. Durand professzor az ENSZ Demegrál—

fiai osztályának vezetője a Magyar Távi—

rati Irodának adott nyilatkozatában. A Symposionon kialakult eszmecsere nem—' csak a demográfiai problémák tisztázása terén való előrehaladást segítette elő, na—

nem jelentősen hozzájárult a különböző országok demográfusai közötti közvetlen kapcsolatok létrejöttéhez, illetve elmélyí—

téséhez is.

A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG STATISZTIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK "

A Magyar Közgazdasági Társaság Sta—

tisztikai Szakosztálya 1965. október 11-én

tartotta meg II. tisztújító közgyűlését.

A közgyűlésen megjelentek számára a vezetőség átnyújtotta az ,,ÖT ÉV -—-— Be—

számoló az 1960—65 közötti munkáról"

c. kiadványt, mely részletes összefogla—

lást adott a Szakosztály megalakulása óta eltelt időszak alatt lezajlott esemé—

nyekről (rendezvények, pályázatok, veze—

tőségi ülések stb.). A közgyűlésen dr.

Ollé Lajosnak, a Marx Károly Közgaz- daságtudományi Egyetem docensének, a Statisztikai Szakosztály elnökének meg—

nyitó szavai után Huszár István, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal első elnök—

helyettese .,,Feladatok a gazdaság és a

társadalom jobb megismerésében" cim—

mel tartott előadást. A nagy érdeklő- déssel kisért előadás után dr. Kádas Kálmán egyetemi tanár, a Magyar Köz- gazdasági Társaság alelnöke üdvözölte az Elnökség nevében a közgyűlést. Ez—

után dr. Lengyel László, a KSH főosz-

tályvezető-helyettese, a Statisztikai Szak- osztály titkára ismertette a Szakosztály eddigi munkáját. és vázolta a Szakosz—

tály előtt álló további feladatokat.

A Szakosztály munkájának legfőbb

területe a különböző rendezvények, kon-

ferenciák, vándorülések, felolvasó— és

vitaülések, ankétok, klub—délutánok szer—

vezése volt. A Szakosztály a megalaku- lása óta eltelt időszak alatt több mint félszáz rendezvényt tartott, s azokon kö—

zel 200 előadás hangzott el. A rendez—

— vények programja igen változatos volt:

-a statisztikai munka legkülönbözőbb

ágainak elméleti és gyakorlati problémáira

.LTISZTÚJITÓ KÖZGYÚLÉSE ,

terjedt ki. A rendezvények az általános és

az ágazati statisztika számos olyan kérm désével foglalkoztak, amelyek _az —— utóbbi időszakban mind a hazai, mind a nem—.

zetközi szakmai körökben az érdeklődés

' homlokterébe kerültek. Több előadás fog-

lalkozott — neves külföldi közgazdászok,

statisztikusok részvételével —— az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállításával

és elemzésével kapcsolatos módszertani

és közgazdasági kérdésekkel, a matema—

tikai modellek elméleti és gyakorlati problémáival a reprezentatív felvétel

néhány kérdésével. Több előadást, vita- ülést szervezett a Szakosztály az egyes ágazatok statisztikai problémáinak vizs—

gálatára, teret adva mind a népgazda—

sági szintű, mind a vállalati szintű prob- lémák felvetésére az ipar, az építőipar,

a mezőgazdaság és a kereskedelem terü—

letén egyaránt. Számos rendezvény bi—

zonyos mértékig túlment a statisztikai módszertani és elemzési kérdések meg—

vitatásán, amennyiben egyes közgazda—

sági problémák és összefüggések feltá—

rását célozta. Az első küldött—közgyűlés óta tovább folytatta a Szakosztály az egyetemi tankönyv— és jegyzetvitákat, s foglalkozott több közgazdasági mű ankét—

szerű megvitatásával is. A Szakosztály

— a Statisztika—történeti Szakcsoport kez—

deményezésére -— Nemcsz'nov akadémikus

elhalálozásakor a kiváló szovjet statisz—

tikus és közgazdász tudományos tevé—

kenységének méltatása céljából magas—

színvonalú tudományos emlékülést szeri—

vezett.

SZEMLE

199

Az előadások színvonala, a viták akti—

vitása fokozatosan emelkedett:. Ez nem—

csak a résztvevők számának az alakulá—

sából állapítható meg, (egyes rendezvé- nyeken 150—200 fő vett részt), hanem abból is, hogy egyes előadások, ankétok néha az esti órákig is elnyúltak.

Hozzájárult mindehhez az, hogy a ren—

dezvényeken előadóként, korreferens—

ként, vitavezetőként résztvevő mintegy 100 hazai statisztikus, közgazdász mellett mód nyílott számos neves külföldi tudóst is megnyerni előadások megtartására, viták levezetésére. Többen voltak nálunk Csehszlovákiából, Lengyelországból, Bul—

gáriából, a Német Demokratikus Köz—

társaságból és a Szovjetunióból, az Ame- ríkai Egyesült Államokból, Angliából és

Ausztriából. Mind a hazai, mind a kül—

földi előadók közül számosan a nemzet—

közi statisztikai, közgazdasági élet neves személyiségei: a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagjai, egyetemi tanárok, sta—

tisztikai hivatali vezetők, a nemzetközi szakközvélemény által ismert és elis—

mert tudósok. A részvételükkel —— hol

szűkebb, hol szélesebb körben —— meg—

tartott rendezvények különösen haszno—

sak voltak annak, az Alapszabályban rögzített feladatnak a megvalósítása szempontjából, mely szerint a Szakosz—

tálynak támogatást kell nyújtania a sta—

tisztika tudományának műveléséhez, a statisztikai elmélet gyakorlati alkalma—

zása színvonalának az emeléséhez, elő

kell segítenie a különböző területeken

dolgozó statisztikusok, közgazdászok együttműködését és továbbképzését.

A Szakosztály említett alapvető fel—

adataiból kiindulva a rendezvények téma—

választásánál a Szakosztály vezetősége nagymértékben támaszkodott a tagság véleményére és igényére. Igy a Szakosz—

tály vezetősége a felkért előadókkal

megtartott, rendezvények mellett —— kü-

lönösen az utóbbi időben ———- igyekezett a

munkaprogramban helyet biztosítani olyan előadások megtartására, viták

megrendezésére is, amelyeket a tagok kezdeményeztek általában olyan ese- tekben, amikor valamilyen elméleti vagy gyakorlati témában bizonyos fokig már előre jutottak, és részben gondo—

lataik rendezése és továbbfejlesztése, részben a már feltárt, de még teljesen meg nem oldott problémák tisztázása

érdekében —— előadások, viták, konzul—

tációk keretében —— mások segítségét igényelték.

A beszámolót felölelő időszakban ala—

kult meg s azóta igen eredményesen dol—

gozik a Szakosztály Statisztikatörténeti

Szakcsoporty'a. A Szakcsoport a statisz—

tika történetének mind hazai, mind kül—

földi vonatkozású legfontosabb fejeze—

teivel foglalkozik, különös tekintettel mégis a hivatalos magyar statisztika történetére. E munkának fokozott jelen—

tőséget ad az a tény, hogy közeleg a hivatalos magyar statisztika megalakulá—

sának 100 éves évfordulója. A Szakcso- port Budapesten rendezett számos ülé-

sen kivül — a beszámolóban felölelt időszak alatt -—— három vándorülést is

tartott (Debrecenben, Szombathelyen és Miskolcon). E vándorülések a helyi köz—

életi személyiségek, szakemberek rész—

vételén és bevonásán túl, módot adott

arra is, hogy a vidéki statisztikusokkal.

közgazdászokkal a kapcsolat aktívabbá és intenzívebbé váljon.

Az alapszabályban előírt feladat meg—

valósítását szolgálta a Szakosztály által

— a Központi Statisztikai Hivatallal

együttesen és annak támogatásával — az

elmúlt évben kiírt két pályázat is. Ezek közül az egyik a reprezentatív módszer iparstatísztikai alkalmazásával, a másik a hivatalos statisztika történetével fog—

lalkozott. A pályaművek általában ma—

gas színvonalúak voltak, számos dolgozat hasznos hozzájárulást jelentett a gya—

korlati statisztikai munka tudományos, elméleti megalapozottság-ának a fokozá—

sához, illetve a statisztika hazai és nem—

zetközi története eddig ismeretlen vagy kevésbé feltárt részleteinek a kutatásá—

hoz.

A Szakosztály élt a számára rendel—

kezésre álló publikációs lehetőségekkel.

A pályázatok és az előadások többsége a Statisztikai Szemlében és a többi sta—

tisztikai folyóiratban közlésre került. Az 1961. június 1—5. között a Központi Sta—

tisztikai Hivatallal közösen megrendezett nemzetközi statisztikai tudományos kon—

ferencia anyagainak, a két szekcióban

elhangzott referátumoknak és a hozzá—

szólásoknak a publikációja is megtör—

tént.1 Hozzá kell tenni, hogy a magyar—

nyelvű publikáción kivül a konferencia anyagai a külföldi olvasók számára is hozzáférhetővé Váltald, angolul Buda—

pesten, oroszul Moszkvában is kiadásra

kerültek. A nemzetközi statisztikai—köz-

1 ,,Az ágazati kapcsolati mérlegek összeállí—

tásának és felhasználásának kérdései" (Szerk.

Lukács Ottó és munkatársai. Akadémiai Kiadó.

Budapest. 1962. 256 old.) és ,,Az életszínvonal elemzésének és nemzetközi összehasonlítása- nak kérdései". (Szerk. Mód Aladárné és mun- katársai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1962.

264 old.)

— 200,

gazdasági közvélemény általában kedvező

visszhang keretében foglalkozott a köte—

tekkel.2 A Statisztikatörténeti Szakcso- port üléseinek publikált anyagát külön—

lenyomatok formájában a Szakcsoport tagjainak a rendelkezésére bocsátotta, illetve, bocsátja.

Az említett eredményeket, a szakosz- tályi munka fellendülését elsősorban a

tagság aktivitása, áldozatkész munkáia

tette lehetővé. Nem kis szerepe volt

azonban ebben —— és ezért a Szakosztály

vezetősége ez alkalommal is köszönetét feje'ziki — a Központi Statisztikai Hi-

vatal vezetőségének, a Magyar Tudomá-

nyos Akadémiának, a Statisztikai Szemle, az Iparstatisztikai Értesítő és a Figyelő szerkesztőségének, a Tudományos Isme- retterjesztő Társulatnak,

sorban a Magyar Közgazdasági ság elnökségének.

A Statisztikai Szakosztály tevékenysé—

gének elemzése azt mutatja, hogy a Szakosztály munkáját tovább kell javí—

tani, s ugyanakkor erre meg is van min—

den lehetőség. Ezt mutatják egyébként

azok a javaslatok is, amelyek a tagság

részéről az utóbbi időben felmerültek.

Minden remény megvan arra, hogy a Statisztikai Szakosztály a jövőben az

eddiginél fokozottabb gondot fordíthat

a további szakcsoportok, munkacsoportok megszervezésére, a gyakorlati statisztikai

munka színvonalának az emelésére, a

tudományos eredményeknek a gvakorlati munkába való átültetésére. (E feladatok

egy részét a Szakosztály 1965/66. évi munkaprogramjának a közgyűlésen ki—

osztott keret—terve is tartalmazta.) A munka érdemi megjavításán, elmélyíté—

sén túl számos további nem lebecsülendő

szervezeti és szervezési feladat is meg—

oldásra vár. Sürgető igényként jelent—

kezik a tudományos és gyakorlati élet legkülönbözőbb területein dolgozó, de a

statisztika iránt érdeklődő szakemberek- nek (matematikusoknak, orvosoknak, tör—

ténészeknek, geográfusoknak, meteoroló—

Társa—

! Statisztikai Szemle. 1965. évi 3. sz. (319—4320.

old.), 10. Sz. (1035. old.) és 1966. évi 2. SZ. (204.

old.).

s nem utolsó

gusoknak, ügyvitelgépesítési ' szakem ' reknek) a Statisztikai Szakosztály m, kájába való bevonása, a vidéken gozó statisztikusok fokozottabb aktivi—

lása, a publikációs tevékenység tovább—

fejlesztése, a nemzetközi kapcsolatok bő— _ vítése stb. Az e téren eddig megtett kez—f deti lépéseket továbbiaknak kell követ—" "

niök.

A közgyűlés megválasztotta a Szak— * *—

osztály új vezetőségét és a küldötteit a * Magyar Közgazdasági Társaság 1965.

november 11—12—i közgyűlésére. A je—

lölő bizottság, melynek elnöke dr. Dányi Dezső, a tagjai dr Ay János és Schubert Györgyné voltak, javaslatára a II. tisztn—

újító közgyűlés a Szakosztály új vezető-—

ségét egyhangúlag a következő össze—' tételben választotta meg:

Adamovics Jenő, a Csepel Vas? és Fémmű—

vek Központi Statisztikai osztályának vezetője.

Bene Lajos, a Fővárosi Statisztikai Hivatal -_,

ny. igazgatója, '

Horváth. Róbert, a József Attila Tudomány- egyetem tanára,

Kardeván Vilmos, a Hungária Vegyiművek osztályvezetője,

Káldor Mihály, a Kohó— és Gépipari Minisz—

térium csoportvezetője,

Kiss Albert, az Agrártudományi—' Egyetem tanára,

Köves Pál, a Marx Károly Közgazdaságtudo—

mányi Egyetem docense,

Lengyel László, a KSI—I főosztályvezető—he- lyettese,

Marc-sanyi Zoltán, a Könnyűipari Minisz—

térium osztályvezető-helyettese,

Ollé Lajos, a Marx Károly Közgazdaságtudo—

mányi Egyetem tanszékvezető docense, Oros Iván, a KSI—I osztályvezetője,

Pápa Miklós, a Fővárosi Tanács VB Élel- miszer-kereskedelmi Iroda osztályvezetője,

Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese,

Tamásy József, a Népességtudományi Kutató Csoport tudományos titkára,

Vincze István, az MTA Matematikai Kutató- intézet igazgatóhelyettese.

A Szakosztály új vezetősége 1965. ok—

tóber 18-án megtartott ülésén dr. Ollé Lajost a Szakosztály elnökévé, dr. Len-

gyel Lászlót a Szakosztály titkárává egy—

hangúlag megválasztotta. Az új vezetőség

a Statisztikatörténeti Szakcsoportban vég-

zett munkájuk továbbfolytatására kérte

fel dr. Kenessey Zoltánt, a Szakcsoport elnökét és dr. Gyulay Ferencet, a Szak-

csoport tudományos titkárát.