IRODALMI SZEMLE
Könyvismertetések. —- Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gui rend compte en franoais, dans sa ,,reoue des publications hongroises", des ouvrages statistigues pubtie's eri Hongrie.)
Illyefalvi l. Lajos dr.: A székesfővárosi köz- igazgatási alkalmazottak.
Dr Louis I. Illyefalvi : Les employés municipaux de la ville de Budapest.
Statisztikai Közlemények.(Szerkeszti Illyefatvi I. Lajos dr.) 68. kötet, 4. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala,
Pubtications Statistigues (rédigées sous la direction du Dr Louis I. Illy efalvi). 68: volume, no 4. Edition du Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1934. 96 l. —— p.
Aszékest'őváros közigazgatása az l934.évben.
L'administration de la Ville de Budapest eu 1934.
Statisztikai Közlemények. (SzerkesztiltlyefalviI. Lajos dr.) 78. kötet, 2. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statistigues (rédige'es sous la direction du Dr Louis [. Illy ejalui). 78e volume, no Z.:Edition du Bureau deStatistiguede la Víllede Budapest.
Budapest, 1937. 608 1. —— pages.
A székesfőváros közigazgatása az 1935. évben.
L'administration de la Ville de Budapest en 1935.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalm'l. Lajos dr.) SS. kötet 2. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publicatious Statistigues (rédigécs sous la direction du Dr Louis [. Illyefali/i). 88: volume, 710 2. Edition du Bureau de Statisligue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1938. 664 l. —— p.
Szendy Károly: A székesfőváros közigaz- gatási praktikuma
Charles Szendy : La pratigue administrative de la ville de Budapest.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalz/i L Lajos dr.) 87. kötet, 2. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros
Statisztikai Hivatala.
Publications Statistigues (rédige'es sous la direction du Dr Louis I. [tty ejalv i). 87: volume, no Z. Edition du Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1937. 59 l. —— 11.
Az első kiadvány a többitől eltérően szöveg nélküli s teljesen táblázatos kimutatásokból áll.
A kiadvány az 1933 évi állapotnak megfelelően két nagy csoportra osztva közli számszerű összeállítá- sait aszerint? hogy azok a tényleges fővárosi köz- igazgatási alkalmazottakra vagy pedig a nyugállo- mányú fővárosi alkalmazottakra és özvegyekre vonatkoznak. A tényleges alkalmazottak személyi viszonyairól, szakképzettségéről, fizetési osztályok—
ban-való elhelyezkedésükről és a szolgálatba való belépésükről (.) többoldalas tábla nyújt tájékozta- tást, míg a nyugállományú alkalmazottakról, özve- gyekről, kegydíjasokról 6 tábla adja a személyi viszonyaikra, szolgálati idejiikre, fizetési osztá—
lyokba való sorolásukra, özvegyi és nevelési díj—
ban részesülő hátromarmlottoikrá, az özvegy és az elhalt férj életkorának egybevetésóre, a nyug- és kegydíj élvezésének időtartamára vonatkozó isme- reteket. A könyv elején egy tábla a közigazgatási alkalmazottak személyi viszonyait szakonkint tün- teti fel az 1922. 1926. és 1928, évekre vonatkozóan,
a könyv végén lévő két tábla pedig a székesfővá—
rosi alkalmazottak fizetésének és lakáspénzének az alakulását mutatja be 1912-től 1933—ig. A következő összeállítás az 1922—4933. évi időszakra nézve közli a tényleges közigazgatási alkalmazottak szá- mának az alakulását.
Végleges tiszti alkalmazottak 2.132 1.946 2.0381 2.149 Ideiglenes hivatalnokok 720 586 634 1.207 Havi- és napidíjas hivatal—
nokok . . . 363 575 475 ')306 Városbirák. . . —— —— — 12 Szülésznök. . . —— —— 19 Vámőrség . . . . , . . — 483 488 490 Altisztek és tűzoltók . . (2.102 2.359 2.521 2)3397
Összesen [5.317l5.949]6.156! 7.580
1) Havi és heti jegyzékes, szerződéses alkalmazottakkal együtt.
2) Ebből 2.805 altiszt (1.780 ideiglenes), 592 tűzoltó.
A második és harmadik kiadvány a székes—
főváros 1934., illetőleg 1935. évi közigazgatását ismerteti általános igazgatás, községi háztartás és
városgazdaság, városépítés ós közmunkák, köz-
egészségügy, közgazdaság, közlekedés, közművelő—
dés, közélelmezés, szociális ügyek, közjótékonyság és végül gyámügyi közigazgatás csoportosításban, az egyes ügyosztályok által végzett munkásság leg- részletesebb leírásával. 1934—ben a székesfővárosról szóló 1930. évi XVIII. ti-c. egyes rendelkezéseit módosító 1934. évi XII. t.—c. életbelépéséhez fűződ- nek a legjelentősebb közigazgatási események, mint a törvényhatósági tanács megszűnése, a polgár- mester hatáskörének kiterjesztése, a székesfővárosi számszék kiépítése s az üzemi kérdés újólagos sza—
bályozása. Az 1934. évben 10 milliónyi deficit ki—
küszöbölését kellett végrehajtani, ami részben be- ruházási kölcsönök, részben az előirányzott hitelek lO%-os zárolz'isávul sikerült is. A ferencvárosi ki- kötő forgalmának a megkönnyítése érdekében bizo- nyos vámtlzetési könnyítéseket léptettek ebben az életbe. Az 1935. évben a főváros legfőbb célja munkaalkalmak volt. Ezt a célt szolgálta az Országos 'llársadalombiztosító Intézet nyujtotta s 40 félév alatt törlesztendő 21 millió beruházási kölcsön első, 4200000
aránypengős részlete. 1935—ben hagyta jóvá a bel—
ügyminiszter a XIV. kerületi elöljáróság létesítését s ebben az évben kötötte meg a Községi Takarék- pénztár r.—t. 30 évre az új vásárpé'nztári szerződést.
A negyedik kiadvány a főváros közigazgatásá—
nak legfőbb kérdéseit évben
teremtése
aranypengős
igen tanulságosan foglalja
4. szám
rendszerbe. Szerző a székesfőváros üzemeivel fog—
lalkozik bővebben, ami érthető, mert 1935—ben a székesfőváros bruttó vagyonának több mint negyed- részét (460 és fél millió P) tette az üzemek va- gyona és beruházásai s a főváros háztartásának a könnyítéséhez 1938-ban az üzemek 23 millió P-vel járultak hozzá. A székesfőváros háztartásáról szóló rész négy fejezetben (a főváros vagyonkezelése és nyilvántartása, költségvetése és zárszámadás, hitel—
műveletek és beruházóprogrammok, a tevékenysé—
gek ellenőrzése) nyujtja a székesfőváros háztartá-
sának ismertetését. Sz. G. dr.
Schuler Dezső dr.: A székesfőváros gyer—
meküdültető tevékenysége.
Dr Désiré Schuler : Ce gue la mum'cz'palité de Budapest a, fait pour le repes des enfants. '
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalm' I. Lajos dr.) 89. kötet, 1. szám. Kiadja: Budapest székes- főváros Statisztikai Hivatala.
Publications Sialish'gues (publiées sous la direction du Dr Louis I. II ly efa lvi par le Bureau de Statis—
tigue de la Ville de Budapest) 89e volume, numéro 1 . Budapest, 1989. 73 l. —-— p.
Budapest székesfőváros hatósága az elmult 15 év alatt 135 ezer, az év nagy részében naptól és jó levegőtől elzárt szegénysorsú gyermeket juttatott szünidei felfrissüléshez. A főváros gyermeküdültető tevékenysége mai formájában kétféle: az üdültető szerv az üdültetésben részesített gyermeket vagy meghagyja a család keretében 5 csak a napnak bizonyos részében veszi gondozásba, vagy pedig kiemeli a családi környezetből s rövidebb-hosz- szabb időre teljes gondozásba fogadja. A főváros csereiidültetési akciót is kezdett, amelybe mind hazai, mind németországi és bulgáriai községek és városok, ill. üdülőhelyek bekapcsolódtak. A gyenge csontrendszerű, tüdőbajra hajlamos és vérszegény gyermekeket beutalják a főváros két szabadlevegős iskolájába, ahol az 1935. év folyamán 551 ilyen gyermeket gondozták. A könyv részletes leírást tar- talmaz az üdültetőhelyek életrendjéről s több sta- tisztikai táblázatot közöl az üdültetett gyermekek neméről, koráról, vallásáról, szülőik foglalkozásá- ról és az üdülőtelepek forgalmáról. A főváros 1936.
évi üdültetési kiadása 588 ezer P volt, amely ösz—
szegért 14 ezer gyermek és fiatalkorú üdültetése
vált lehetővé. Sz. G. dr.
Éber Antal: Széchenyi gazdaságpolitikája.
Antoine Éber: La politigue économigue de Széchenyi.
Franklin—'l'ársulat kiadása. Kultura és tudomány.
Edition de la Société Franklin. Culture el sciences.
Budapest, 278 l. -- p.
A ,,legnagyobb magyar" örök mintaképe a nem- zetéért és hazájáért nemcsak tenni, de áldozni is ké- pes közéleti férfiúnak. Nagyságát és nemzetére gya- korolt hatását a történelem régen felmérte. Vezére, útmutatója volt a mult század 11. negyedében az újjászülető Magyarországnak és felemelője akkori
—330——— 1940
elesett nemzetének. Politikai, közéleti és reformeri szerepét a Széchenyivel foglalkozó hatalmas iroda—
lom teljesen tisztázta, de a közgazda Széchenyine—k jelentőségét, ha méltatták is (Gaál Jenő, Kant:
Gyula stb.), a maga teljességében még nem tárta fel senki. A Széchenyi-irodalomnak ezt a hiányosságát pótolta Éber Antal a jelen könyvével, leróva vele a magyar közgazdaságtudomány régi adósságát az első igazi magyar nemzetgazdával szemben.
Széchenyi kimondottan közgazdasági munkát nem írt, közgazdasági felfogását és közgazdaságpoli—r tikai eszméit tehát heterogén tartalmú műveiből, leveleiből és beszédeiből kellett a kutatónak nagy munkával összehordani és szerves egésszé kovácsolni, hogy azok összefüggően mévrlegelhetők és érthetők legyenek. A jelen műnek éppen az a nagy értéke,.
hogy a Széchenyi-írásokban minduntalan felbuk—
kanó, de rendszertelenül szerteszét heverő közgaz- dasági fejtegetéseket az akkor időszerű eszmekörön—
kint rendezve adja s ezzel lehetővé teszi, hogy a ,,nagy gondolkodó" őrök értékű közgazdasági esz—
méi és gondolatai könnyen hozzáférhető formában álljanak a kutatók rendelkezésére. A könyv fejeze- teinek címeit felsoroljuk, hogy megmutassuk, mi—
lyen gondolatkörökbe rendszerezte a szerző Szé—
chenyi gazdaságpolitikáját: Szegénység és tőkehiány, A lét vagy nemlét kérdése, A jobbágy—kérdés, Szé—
chenyi és a jobbágy—kérdés, Ösiség és fiscalitás,
Nemnemesek ingatlanszerzése, ,,Mindenekfelett a
hitel szentsége", Közteherviselés, A vámkérdés, Véd- egylet, Gazdasági szabadság, Kereskedelem, A jövő—
irányítása. Hogy azonban a szerző Széchenyinek mindezekben a kérdésekben hirdetett eszméit és
mindezeken a területeken vívott haroaitamegismer—
tetésen túl meg is értethesse olvasóival, elénk tárja a fejezetek elején a Széchenyi fellépése előtti álla- potokat minden vonatkozásban. így a műben címén túlmenően a reform—kornak és az azt, megelőző kor- szaknak gazdasági és társadalmi történetéről is igen érdekes képet kapunk. A fejezeteket mintegy beve- zető történeti helyzetrajzokhoz fűzi azután a szerző bőséges idézetekben Széchenyinek a felsorolt köz—
gazdasági és társadalmi kérdésekben tanusított fel—
fogását e's írásaiban hirdetett eszméit. melyek a
rendi Magyarország kötött gazdasági szervezetét és tespedt társadalmi életét a korszellem kivánta fej—
lődés útján megindították.
A kötet végigolvasása meggyőzhet mindenkit arról, hogy Széchenyi írásaiban szerteszórva való- ban majdnem az egész közgazdaságpolitika el van rejtve és hogy ez a közgazdaságpolitika nemcsak az akkori tudomány színvonalán állt, hanem leg- több vonatkozásában ma is időszerű. S hogy ezt Szé—
chenyi rendszerbe foglalva nem önálló kötetben irta meg, hanem politikai és egyéb írásai közt hozta nyil- vánosságra, annak oka nem az ő, hanem inkább az akkori Magyarország közgazdasági képzettségének alacsony fokában keresendő. G. G. dr.
