3. szám.
——265— 1936
foglalkozását illeti, elsősorban az ipari és kereske—, delmi segédszemélyzet aránya emelkedik ki (2'9%);
mellette az önálló iparosoké és kereskedőké is számottevő (2000); az egyéb segédszemélyzethez tartozók (vasúti, rendőri, postaaltiszti személyzet, szolga, cseléd, napszámos) aránya is együttesen 27%—ot tesz. A tanulmányi eredményről szintén
érdekes adatok állanak rendelkezésünkre; itt csak
annyit említünk meg, hogy a tanulóknak közel le%—át utasították osztályismétle'sre s hogyez .17.
arány a századforduló idején még %% volt, A községi iskolákról külön táblázatok számolnak be s ezek közt kivált a tanszemélyzetre vonatkozóak, tartalmaznak olyan adatokat, amelyek más forrás- ban alig lelhetők fel. —— Csupán néhány fontosabb adatot ragadtunk itt ki; az egész (12—i oldalra ter—
jedö) adatkomplexum hűségében igen sok
még meg.
a kutató szem érdekes és tanulságos részletet láthat
A kiadvány ll. kötete a tanoneoktatás mai helyzetének monografikus leirása, amennyiben egyenkint sorra veszi a 44 budapesti tanoneiskolát és ismerteti azok létesítését, felszerelését, statisz—
likáját, tantestületi adatait_ tanterveit, tanműhelyeit
stb. Elsősorban az önálló (külön épületben elhe- lyezett) tanonciskolákat, amelyeknek összesen öt a számuk, taglalja az ismertetés részletesebben, az—
után sorolja fel a nem önálló tanonciskolákat s azok adatait. Végül a tanulók egészségügyi és szo- ciális gondozásáról, a tanoncotthonokról és a tan—
személyzetről találunk a kötetben érdekes adato—
kat s ezeket befejezésül ismét (ezúttal csak az 1'933/34. tanévről szóló) statisztikai táblák köve- tik, amelyek nagyobbára a tanulók adatait tartal—
mazzák éspedig az iskolák egyenkinii felsorolásá—
val. Ez a kötet így szerves kiegészítője az első, azaz a történeti multat tárgyaló kötetnek. A mult áttekintése a mai helyzet megítéléséhez, a jelen- legi állapot ismerete pedig a gyakorlati feladatok megoldásának a sikerességéhez feltétlenül szüksé—
ges, statisztikai szempontból pedig a nagyvonalú.
átfogó ismeretek mellett a gyakorlati célok elérhe- tése miatt elengedhetetlen a részletek tüzetes tanul- mányozása is. Ilyen nézőpontból a munka második része értékét tekintve
első
nem marad mögötte az (történelmi) résznek. A. J. dr.
A székesfőváros közigazgatása.
L'administmtion de la ville de Budapest.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illvefalvi I, Lajos dr.) 66. kötet 4. szám, 77. kötet 3. szám. Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Slatistiones. (Rédígées par le Dr Louis [.
Illyejalvil. ír'őe volume, numéro 4, 7712 volume, numém 3. Publication du Bureau de Statístigue de la Ville de Budapest.
Budapest, 19-"4. 5901. —— p. 1935. 706 1. —— p.
A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló jelentés a főváros statisztikai évkönyvével
egyesítve mint ,,Burlapest székesfőváros statisztikai és közigazgatás évkönyve" jelenik meg. A magyar közigazgatási szakkörök speciális igényeire tekin- tettel célszerűségi szempontokból a Statisztikai Közlemények sorozatban külön is közzétett jelen- tés Általános igazgatás, Községi háztartás és város-
gazdaság, Városépítés és közmunkák, Közegész- ségügy, Közgazdaság, Közlekedés, Közművelődés, Közélelmeze's, Szociális ügyek, Közjótékonyság, Gyámügyi közigazgatás főcímekre tagolva, bő és igen részletes krónikája a főváros közéletének.
Babirák Mihály és Kokovaí Lajos dr.:
A székesfővárosi községi polgári iskolák kiala—
kulása és társadalmi jelentősége.
Michel Babirák et Dr Louis Kokovai : Evolution et importance sociale des e'coles primaires supe'rieuzes communales de Budapest.
Budapest-székesfővárosi IX. Mester—utcai irányitó pol- gári iskola kiadványainak IV. kötete.
Publications de l'école prímaire supéríezwe communalc, dite étele-guide, de la rue Mester (IXe arrondisse—
ment de Budapest). IVe volume.
Budapest, 1935. 111 lap. — p. —1— 2 táblázat —- tableaux.
A kultúrstatisztikai és kultúrtörténeti szak—
irodalomnak egyaránt nagy nyeresége a fenti című tanulmány, mely módszertani szempontból igen szerencsés formában állítja párhuzamba a fővárosi községi polgári iskolai oktatásügy szerve—
zéstörténetét a tanulóifjúsz'ig társadalmi összeté—
felében, valamint pályaválasztási törekvéseiben észlelhető változásokkal.
A tanulmány 4 fejezetre oszlik, Az első rész tömör összefoglalásban azokat az okokat ismer- teti, amelyek a polgári iskolák rendszerének kiala- kításában közreműködtek. Feltárja azokat a kísér- leteket, amelyek ebben az irányban a kérdés tör—
vényes rendezése előtt történtek, valamint rész- letesen tárgyalja az 1868. évi XXXVIII. t.—e. vég- rehajtása tárgyában tett intézkedéseket.
A második fejezetben az iskolák benépesedé—
séről, a tanulók társadalmi tagozódásáról, valamint a fővárosi községi polgári iskoláknak a Vidékre gyakorolt vonzóhalásáról találunk részletes sta- tisztikai adatokat. Az első községi polgári iskola 1869—ben nyílt meg Óbudán 19 tanulóval, az 1879!
1880. tanév végén már 709 fiú- és 1.366 leány- 1933/3—l-lwn pedig 11.175 fiú- és 13.223 leánytamilója volt a fővárosi községi polgári is—
koláknak, A leánytannlók száma tehát állandóan meghaladta a fiúkét, bár arányszámnk 1879/80 óta 65'9%.—ról 54'2%—ra esett. A nem községi jel—
legű iskolák tanulólétszama aránylag kevés, 1932/
tanulója,
1933—ban az összes fiúlanulók 3'2%-—a és a leány—
tanulók 12'2%--a tanult más jellegű iskolában.
A tanulmánynak a tanulók társadalmi erede- vonalkozó gondosan kidolgozott fejezetében a szerzők élesen rz'n'ilz'igítanak a polgári iskolának tére
