IRODALMI SZEMLE
Könyvismertetések. — Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la _Soeiéte' Hongroise de Statistigue gm' rend compte en franeais, dans sa ,,rev-ue dee publwatzons hongroz'ses", des cum-ages statistigues publiés en Hongrie.)
Hacker Ervin dr.: Budapest hatása a krími- nalltásra.
D' Ervin Hacker: L'influence de Budapest sur criminalz'té.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvi I. La- jos dr.) 62. kötet, 2, szám. Kiadja: Budapest Székes- főváros Statisztikai Hivatala.
Publications Stalistt'gues (rédigées sons la dínclion du Dr Louis I. Illyeg/alvi). 62! volume, no Z. Edi—
tion du Bureau de 'mtístiguede ia Villa de Budapest.
Budapest, 1930. 70 l. — p.
A város és vidék elütő gazdasági, kulturális és erkölcsi viszonyainak megfelelően a bűnözésben is eltérő képet mutat. A bűnügyi statisztikai adatok szerint a városoknak -—— nehány esettől eltekintve—
nagyobb a kriminalitásuk, mint a vidéké. A különb- ség azonban nemcsak számbelileg, hanem minőség—
ben is kifejezésre jut. A városban számos tényező behatása következtében inkább a társadalom s az ingó vagyon elleni, u. n. intellektuális bűncselek—
mények fordulnak elő nagyobb számban, míg a vidéken főleg a testi épség elleni, ú. n. individuális bűncselekmények jellemzői a kriminalitásnak. A szerző Budapest kriminalitását beható kutatás tár- gyává tette, s azt minden oldalról megvizsgálta és a gazdagon összeválogatott statisztikai adatokat módszertanilag is alapomn használta fel. Hacker vizsgálódása igazolta a kriminalaetiológiának azt a megállapítását, mely szerint nem kizárólag az er—
kölcsi felfogáson múlik a város nagyobb, illetőleg a vidék kisebb bűnözési aránya. A szerző művében külön-külön tárgyalja a kriminalitást hátrányosan és kedvezően befolyásoló tényezőket. Budapest kri- minalitását hátrányosan befolyásolja a sűrűbb la—
kosság és a rosszabb lakásviszonyok, mely körül—
mények több összeütközésre adnak alkalmat, mint vidéken. A fővárosban való nehezebb megélhetés, a munkanélküliek nagyobb aránya, továbbá a Buda—
pesten élő ,,kriminálisabb" elemek (a nem házasok, 20—40 évesek, férfiak, iparosok, gyári alkalmazot—
tak stb.) nagyobb százaléka; a bevándorolt lakosság nem ismert volta, nagyobb ingóvagyon felhalmozása, szórakozási lehetőségek, az igények fokozása, az utánzás mind a bűnözés különleges nagyvárosi irányzatát határozzák meg. Kedvezően hatnak Budapesten a jobb műveltségi viszonyok, az elő—
nyös—ebb kriminalitású nőknek nagyobb aránya, a megfelelőbb szociális gondozás stb. Hacker hézag- pótló munkájának értékét, szerkezete, gördülékeny stílusa és a statisztikai szempontokat is jól érvénye- sítő tudományos vizsgálati módszere egyaránt emeli.
Ifj. M. L. dr.
Az 1930. évi népszámlálás eredményei Bu—
dapesten. Első rész: Épületviszonyok. Második
rész: Lakásvrszonyok.
Les résultats relatifs Ez Budapest du reoensement de la'populatwn emécuté en 1930. Premiere partie. ' La sztuatwn des bátiments. Deuwiéme partie: Lea conditions de logement.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalví 1. La- jos ár.) 68. kötet 1. és 2. szám. Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statisíígues (rédigées saus la direction du:
Dr Louis [. Illyefalvi). 684: volume, numéros'l et 2. Edition du Bureau de Statistigue de la Ville de Buda est.
Budapest, 19 2. 126* —l— 147 _p. és —— et XX 4— 3911. ——p.
A székesfőváros 1920. és 1925. évi épület— és lakásviszonyairól kiadott kétkötetes műhözí) ha—
sonló szerkezetben, de tartalom és terjedelem tekin- tetében egyaránt jelentős mértékben kibővítve hagyta el a sajtót Illyefalvi I. Lajos dr. szerkeszté—
sében az 1930. évi népszámlálás Budapestre vonat- kozó épület— és lakásstatisztikai anyagát közreadó két testes közlemény.
A mű első kötete az épületviszonyokat ismer- teti igen sokrétű táblasorozatban, két — az épüle- tekre és a háztulajdonosokra vonatkozó —— rész—
letben. Az épületstatisztikai táblázatok közlik többek közt az épületek, ill. a lakóházak magasságára, ren- doltetésére, falazalára és tetőzetére, alápincézésére, felszerelésére, továbbá az építkezés évére, a bérle—
mények, a lakások, a szobák és a lakók száma a az évi bérjövedelem összege szerint való tagolódá—
sára vonatkozó adatokat, a lakosság megoszlását az épületek magassága szerint, valamint. a külön"
böző lakottságú épületek között, majd felsoroljáka legnépesebb épületeket is. A háztulajdonosokra vo- natkozó táblák a háztulajdont a következő főbb szempontokból világítják meg: a tulajdonos neme, toglalkozása, birtokostársa, lakóhelye, anyanyelve, honossága, hitfelekezete, a bérjövedelem nagysága, a háztulajdon terjedelme. A lapszámra is lényege—
sen terjedelmesebb második '— lakásstatisztikaí m kötet külön foglalkozik a rendes lakásokkal, az in—
tézeti háztartásokkal és az egyéb bérleményekkel.
A rendes lakásokról szóló (a könyv zömét alkotó) rész táblai a lakások nagyságára és összetételére, fekvésére és minőségére, lakottságára és laksűrűsé—
gére, a főbérlö családfők demografiai viszonyaira, a háztartások összetétel-ére, az albérlős, ill. ágybér—
lős lakásokra s a lakbérviszonyokra vonatkozó ada- tokat tárják elő a szempontoknak itt nem részle—
tezhető bőségében.
1) L. ismertetését: M, Stat. Szemle 1933. évf.
105—106, l.
