9. szám.
————803—— 1935
M
M
fejezett-ekben nyilvánosságra hozott adatkincs is. A három utolsó fejezet .az állam, a társadalom és %!
magános-ok által fenntartott gyermekvédelmi intéz- mények s ez árvavedelem nagyfontosságú tevékeny- ségéről számol be, végül a gyenmeklmunkások szo—
ciális nézőpontból igen figyelemreméltó adatai-t taxitallmazza.
A kis kötet fonltosnál fontos—abb adla'txai közül nehéz kiválasztani a lvegjollvegzetesebbeket. A gyer—
meklétszám mult századbeli gyerrafpodásárról, majd vissza-osúszásáról az első helyen között tábla abszo- lút adatai a kísérökörüllményeik mérlegelése mellett is éppen eléggé lehangoló képet adnak; itt termé—
fszetesen csak a végszá'mo'k—at idézhetjülk:
, 5 évnél 5—9 10—14 Együtt
Ev fiatalabb é v e s
gyermekek száma
1870 25.388 21.150 24.575 71.118
1880 36.976 29.981 28.625 95.582
1890 49.048 38.568 40.360 127 .976
1900 73.557 58.307 56.086 187900
1906 7 3.516 64.534 64.964 208014 1910 69.036 62.037 7 3.543 204616
1920 53.103 65.512 72.357 190972
1925 55.067 48.07 4 67.661 17 0.802 .1930 48.784 56.548 50.799 156.131 1890—ben még a főváros egész népességének
*26'3%—a 'volt 15 éven aluli; 1930-ú4g 15'5-1'0 hanyat—
lott ez raz arány, amiben a nagyvárosi egyke kiala- kwlása, a főváros uejlődtéséncelk megltassíulátsa ill.
ü. n. vonzóerejének 'meggy—enwgülése is hiven vissza—
tükröződik Figyelemreméltó, sőt megdöbbentő a 'le—gzserngéhb lévjáma't, az egy évnél fiatalabbak szá- mának és arányának altalkwllása is:
Egy évnél fiatalabbak Ev szám szerint ezer lélekre
1890 12.061 248
1900 17.418 248
1910 16.808 191
1920 15.931 171
1930 10.602 105
Kerületek szerint a gyermekek (15 évnél fiata—
labbalk) 1930. évi hányadosa _a X. kerületben 21'87 . kal éri el tetőpontját (ez 1890. évi ahány itt még 321374; volt), 'a IV. kerületben viszont mindössze l—O'0% (1890-ben 19'6%n). A leginkább magyvár—osias '(konalkatú lés foglalkozású, legújabban stagnáló, sőt viss—zafejlődő zsidóság egykéj—ének fokozódására jellemző, hogy (mig a 12—14 évesek körében még 18'7%-4ra rúg az iznaelliták 1930. évi aránya, a leg—
fiatalabb három születési e'vjánalhban (3 éven alu—
liak) csupán -14'4%.
Mindezek az adatok a kiadvány első fejezetében találhatók. A többi fejezet színes anyagának adatt- szerű ismertetésére nincs tér. Mindössze azt említ-
hetjük meg, hogy 1930-35 adataink szerint a 239508 lakás közül 104.978—ban (43'8%4) nem lakott gyer- mek; 1 gyermek SZá'mltállJllatOlt meg 63.000 lakásban, 2 gyemmelk 41.827 lakásban, 3 gyermek 17.708 la—
kásban, 4 gyermek 7.206 illa—kásban, öt és ötnél több gyermek pedig 4.789 lakásban. Ezer lakosra 1920—
ban még 225, 1933-ban azonban már csak 14'8 élveszüliött jutott; igaz viszont, hogy — a 15 évem alluvlilalkzra vonatkozó adatok szerint —— 'a gyermek—
hnalláilozások aránya, sőt száma is megcsappant és pedig utóbbi az 1920. évi 6.01241'61 19353wa 2.832—re. A rendőri gyenmelebíróság elé 1933—ban 6.634 úgy került; ugyanebben az évben a kerüle- tenkitnt kimutatott, ill, külön 'megjelötltt szükséglaká—
sokban 2.401, egyéb szülkséglalkásokaban pedig 1.990 gyerm-ek lakott. Talán ez a néhány számadat is jellemzi a kis könyvecske anyagának tanulságos—
ságát .és bőséget.
Th. L. dr.
Hacker Ervin dr.: Nemzetközi bűnügyi sta- tisztisztika.
Erwin Hacker: Statistigue criminelle interna- tionale.
Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung.
Francisco-Josephinae. Sectio: Juridico-politica.Tom.
VII. 1. Redigunt: St. Ereky et A. Kiss. Különlenyo- mat a Polner emlékkönyvből. A M. kir Ferenc József- Tudományegyetem és a Rothermere-alap támogatá—
sával kiadja a M. kir. Ferenc József—Tudományegye- tem Barataínak Egyesülete.
Tirage a part d'un ouvrage rédígé en llhonnem' de M.
Polner. Publié, avec l'aide matérielle de I'Uníversilé de Sze ed et de la Fondation Rothermere, par la Sociéte des amis de cette Université.
Szeged, 1935. 46 1. — p.
A bűnügyi statisztika rendelkezésre álló adatai közös nevezőre alig hozhatók. Minthogy az adat-
gyüjt—ések nemzetközi kevés a
remény, szerző inkább megfelelő statisztikai mód-
etT séí'esítésére
?) ?,
szerek kiépítését ajánlja, amelyek révén a külön- böző jogterületek adatai—nak egyvbevletés'ére s a kri—
minogén tényezők hatásának kutatására valame—
lyes lebetöség mégis nyílik. A zavaró körülmények kiküszöbölésére a szerző indexszámokkal kombi- nált arányszámokat alkalmaz, illetve indexszámok segítségével megállapított különbséget feltüntető számoknak ,e's külömbségi koeffioientseknek at táblá- zatokba való beiktatásával igyekszik célját elérni.
A nemzetközi összehasonlítást
bűnözési arányszámok kiszámítását "a legtöbb ál- lam hivatalos kiadvátnyatitban nélkülözzük. A krimi"
na'litás terjedelmét és irányát a lehetőség szerint nem az össznépességlhez, hanem a büntetőjogilag felelős korban lévőkhöz való 'VllSZOIlyíláSvSíll kell kútatni. Feltűnik, ahogy az egyes államok bűnözési arányszámai közt rendkivül nagy eltérések van—
nak. Például a Dsélanrikai-Unió arányszáma az Egyesült Államokénak több, mint százszorosa. A nagy eltérések oka főleg az, hogy egyes államok—
58*
megkönnyítő
9. szám.
———-804————
1935
ban kilhágásokatt és rendészeti delik'tumokat is az adatgyűjtés körtébe vonnak. De ezenkívül is annyi más módszerbeli különbség van, .hogy az egyes nemzetek általlános bűnözésrének és jellegzetes bűn- esetekményeinek adatait összefoglaló táblázat a gondos tisztitómunka __utan sem sokat mutat. így arra, hogy Bulgáriában a gyilkosságok és szán- dékos emberölések aránya 15'3 Skócia 0'1-es ará- nyával szemben, korántsem elegendő magyarázat az élet elleni bűncselekmények ismert gyakorisága a déli népeknél, az északi hidegebb vérű népekkel szemben.
Jobb összehasonlitz'tsra adnak módo—t szerzőnek indexszámokkal kombinált ará'nyszálmításai. A jel- legzetes bűncselekmények bűnözési arányszámaim nak összegét lOO—zal 'vévve egyenlőnek, megállapítja, hogy az egyes bűneselekményekre millyen százalé—
kos arány esik. E számításból kitűnik, hogy a lto- pasok a leggyakoribb bűncselekmények. Az alapul Vett 7 főbb büncselekmény (gyilkosság és ember
öltés, testi sértés, erőszakos nemi közösülés, lopás, rablás, csalás, okirathamisítás) együttesen IDO-nak vett számából Angliában és Vi'alesben a lopasok aránya 899, de a többi áltlamok nagyrészében is 50—70 körül van (minimum Belgium, ahol a lopá- sok aránya a rablasokkal együtt is csak 260).
Hack-er masik főt'eladatának tekintette, hogy néhány környezeti, kriminálszociológizai tényezőre vonatkozóan tegyen nemzetközi ősszehasonlításo- kat. igy bemutatja a foglalkozásnak a kriminali—
tásna gyakorolt befolyását. Az adatok megerősítik azt a tapasztalati tényt, hogy a kriminalitás a me- zőgazdasági foglalkozásúak körében kisebb, mint az iparforgalmi népesség körében. A zavaró ténye—
zők hatását az említett arányszámítással igyekszik kiküszöbölni a szerző, Azt hisszük, hogy itt és a következő számításoknál az adatok összehasonlit- hatóbbá tételére az egyes foglalkozási stb. esopor—
tok jelentőségének figyelembevétele, rvalamint a stan—dardizáltas további lehetőségeket is nyujt. Az elítéltek állampolgári viszonyait tárgyazó adatok szerint a honosok általában jóval kisebb krimina- litást mutatnak, mint a külföldiek. Pl. a szélsősé—
get képvis-elő Nemetalfőlldi—lndiaban ez az arány 1001292. A házasok kriminalitása alacsonyabb, mint a nem házasoké. Kirivó pelda erre Svédország, ahol az arány 1001390 (el-valtak és özvegyek: 83).
Az elítéltek műveltségi fok szerinti megosztására vonatlkozó ladatok igazolják, hogy a kisebb művelt- ségűek inkább követnek el bűnesetekményeket, de a nagyszámú kivételekre is utalnak.
E kriminálszociológiai körülmények demon- strálása után a tanulmány a kriminálantropológia körében tkét szomatológiai tényezőre, a korra és nemre s egy pszichológiai tényezőre, a visszaesésre vonatkozólag csoportosítja több állam bűnügyi adatait. Az adatok arról tájékoztatnak, hogy leg-
kriminálisabbak a 18—30 életérv közti korosztályok.
Kivétel Japán és Litvánia, ahol a legnagyobb kri—
minalitást a 30ü40-es korosztály mutatja. A két nem kriminalitása 'kb. úgy aránylik egymáshoz, mint l:5——10-;hez,a nők javára. Végül az elő- életre vonaltkozó adatok azt tanusítják, hogy a visszaesők részesedése az összes elítéltek sorában évrőlt—éwre emelkedik.
Szerző maga is tudatában van annak, hogy a nemzetközi bűnügyi statisztikai ladatgyüjtéseknek még számtalan más tkörülmsényre is ki kellene ter- jeszkedniök. A nemzetközi munkálatok s különösen a Nemzetközi Statisztikai Intézet és a Commission Internationale Pénxale et Rénitentiaire egységesítő törekvései sajnos a ter'vezgetésen alig mentek túl.
A bűnügyi statisztika egységesítése ügyének razon—
ban ez az értékes tanulmány is jó szolgálatot tett;
E. D. dr.
]. Karl Springenschmid: Deutschland undí seine Nachbarn.
Geopolitische Bildreihe. Verlag Ernst W'underlich im Leipzig. 54 1. —— p.
H.AKarl Springenschmid: Der Donauraum.
Österreich im Kraftfeld der Grossmáchte. Geopolitische Bildreihe.
60 l. — p.
Mindket kiadvany geopolitikai képsorozat. Az, érdekes l'tbl't'lZOll'lsilnÓd a kép szavaknál, számoknál szemléltett'íbb erejével akarja az tértelembez köz—e—
lebbhozni, abba maradandóbban bet/vésni mondani—
valóját. Mindegyik lapon egy térkép mely csupán egy dolgot ábrázol, minél jobban leegyszerűsítve, rajzoló egy—
Verlag Ernst W'underlich in Leipzig.
minden i'el—eislegestt'i'l megtisztitva. A
szerű eszközei: satirozasdk, nyiltak, markáns vona- lak. Nem tnliaj-dontkvépeni statisztikai kantogramanok e térképek, mert többnyire számokban ki nem fe- jezahető tényeket örökíten—ek meg. A magyarázó rö—
wid szöveg rezüméjét néhány szóba sűrítve is meg—
liutőliagos átlla—pozás mellett is lehetővé teszi a tájékozódást a kötelek találjuk a najzok alatt, ami
tartalmáról.
Ez a tartalom mindkét (munkában hasonló: a nagynémet eszme szolgz'tltatabatn áll. A szerző néző—
pontjai sokszor t'r'atppánssrak.
Az első helyen emlitett köt—ett képei azt multat- ják be, hogy a német nép mint vívta ki szomszédai—
wail walő nehéz harcban hely—ét KözépEur-ótpaban, feltárják a veszélyeket, melyek most—ani helyzetében körülveszik és uih'illnttttk a jövő feladataira. Látjuk a Neme-[birodalmat, mellette a németség ezen túlter—
jedő, zart nyelvteriitletét s ezen is túl még hat—
ványabb színez—éssel a német kuttúrteriilete't:
előbbitt'il keletre és délre messze elnyúló azt a ví—
déket, amelyen a német szórványok télnek. További rajzok tárgyai: Németország Európa közepén terül el, tehát a legenrópatixbb álltam. A németség három népcsoport: az észak—german, román és szláv né—
az
