Bűnügyi statisztika és bűnügyi szociológia

a SZOCIÁLIS STATISZTIKA

Bűnügyi statisztika és bűnügyi szociológia.

Statistigue et socíologie criminelles.

A bűntett és a bűntettes nagyon bo—

nyolult tényezök eredője. A bűntettet es a bűntettest lehet azért soinatologiai, biolo—

giai és pszihologiai, szociologiai (gazdasági, társadalmi, politikai) és etikai szempontból tanulmányozás tárgyává tenni. Tényleg minden iránynak van jelentékeny iro—

dalma, mely lényegesen hozzájárul a bűn—

ügy megértéséhez és hatalmas fegyvert. ad a bűnügyi politika kezébe. A felsorolt irá—

nyok mindegyikének nagy szolgálatot tesz a statisztika, a bűnügyi statisztika, amely- nek hiányában a bűnügy tanulmányozása nélkülözi az induktív s exakt, empirikus alapot. Azonban kétségtelenül legnagyobb szolgálatot tesz a statisztika az ü. n. kri—

minálszoeiológiának, mely statisztika nél- kül el sem képzelhető. Sajnos, hogy a bűnügyi statisztika még mindig nagy ne- hézségekkel küzd, nem nyujtván oly anya—

got, mely lehetővé tenné a bűnnek minden bonyolult, rejtélyes elágazásában való fel- kutatását és különösen időben és térben való összehasonlítá/sát. Hogy mindamellett a bűnügyi statisztika a kriminolólgiának gazdag felvilágosításokat nyujt, azt egy újabb nagyszabású, háromkötetes munká- ból látjuk, mellyel röviden foglalkozni óhajtunk. A könyv Sauer Vilmosnak, a kö—

nigsbergi egyetem tanárának következő cimű munkája: Kriminalsoziologie. Berlin 1933. Sauer a kiváló kriminológusnak, Liszt-nek a tanítványa, aki egyik legkivá—

lóbb képviselője a bűnügyi szociológiának?)

Liszt maga is nagy figyelmet fordí—

tott a bűnügyi statisztika eredményeire?)

1) A bűnügyi szociológia úttörői különösen az olaszok,: Colajanni. La sociologia criminale. Catania

1889, Ferfi, Soucirologiia criminalo Torino 1892. ,,A

bűnügy statisztikája" című murnikrálml 1888—ban je—

lent meg, alcíme ,,Szociológiai tanulmányok". Liszt ide tartozó tanulmányai már későbben jelentek meg, többnyire folyóiratában. (Zeitschrift für die gesamte Stratrechtswissenschaft.)

3) Liszt egy alkalommal azt mondta e sorok írójának, hogy egy egész téli kollégiumot ellátott anyaggal az 1888—ban megjelent ,,A bűnügy sta

tisztikája éls Szociológiai tanulmánya " című mű—

ből, amelyből lbő kivonat jele-nt meg Liszt folyó- iratában (Zeitschrift für die geslamte St'mfreehts—

wissvenlseh'a-ft. Berlin, 1892l.

Sauer munkájának csak azon részeivel fog—

lalkozunk természetesen, melyek statiszti—

kai szempontból figyelembe jönnek.

A kutatás különböző irányai között megkülönbözteti Sauer: I. a lélektani-élet—

tani irányt, még pedig: a) a tisztán termé- szettudornányi irányt, b ) a terinlészettudo- Inányi-szociológiai irányt, (: ) a túlnyomóan lélektani és d) az általánosan lélektani irányt. ll. A statisztikai gazdasági (szocio- lógiai irányt még pedig a) a tisztán sta—

tisztikai irányt, b) a szociológiai gazdasagi irányt. Minthogy a bűnügyi statisztika iro- dalmával csak nagyon sommásan foglal—

kozik, figyelmünket inkább egyes, általa statisztikailag megvilágított tüneményekre fogjuk fordítani. Megjegyezzük azonban, hogy Sauer helyesli azt a felfogást, mely a szociális elet szabályszerű lefolyását ál—

lítja, azt törvényekben, típusokban akarja kifejezni. Azokkal szemben, akik inkább egyes esetek megvizsgálására fektetnek súlyt a bűnügy tanulinányozásánál, ki- emeli, hogy a tudományosan lényeges a hasonló esetekhez való viszony, mert az egyes eset, mely ma feltűnik, holnap el- múlik, tudományos értékkel nem bír.

A statisztika nagy értékelését a követ—

kező megállapítások mutatják:

,,An dieser Polemik zersohellt auch die Polemilk all—er, die igrundsátzlich der Sta—

t—izstik skeptisch oder gar ablehnend gegen—

űberstehenu. (I. S. 3-5). .,Aueh sie (die Sta—

tistik)ist nur ein Weg zu diesem Ziel(syste—

matisohe Erkenntnis der Kriminalitát und ihrer Bedeutung), aber Wie mir soheint, ein noch lángst nicht genügend gewürdigter und

besehrittener". ,,Wie der intuitive Blick des- Forschers durclh den Begriff hindurch das wahre Wesen des Lebensgegenstandes er—

sohaut, so der Statistiker durch die hori- zontalen und ver'tilkalen Za—hlenreihen den

grossen lebensvollen Zusaínmenhang der Lebenserscheinungen untereina-nder und mit den kulturellen Ganzen, dem Staat, der Ge- sellschaft. Den trockenen Zahlen der Kri- minalstatistik entsprechen Reohts- und 'Wertmonaden von einem unendlieh

7*

2. szám.

—— 100— 1934

reichen, lebendigen Inhalt, ihren Zu- saimamenhang erschaut der Statistiker mit—

tels Intuition. (I. S. 42).

,,Die Statistik ist auch für den Riohter aufschlussreicher, als meisthin geglaubt

wird." (I. s. 58).

Sauer szerint nem az összkrimina—

litás az, melyet vizsgálat tárgyává kell tenni, hanem az egyes bűncsoportokat, bűnnemeket. Bizonyos, hogy alapos tájé- kozódás céljából nem lehet az összkri—

minalitás adatainál megállani. Bizonyos, hogy különösen a kriminalista, a büntető- jogi politikus szempontjából az egyes deliktumok és azok alakulása bír fontos- sággal. Viszont bizonyos az is, hogy a sta- tisztikus, a szociológus, a kultúrtörténész, a pszichológus szempontjából az össz- kriminalitás, egy társadalomnak integ—

rális bűnös akaratának kifejezése jelentő- séggel bír. A bűnös cselekvés általános koef—

fieiense a társadalom viselkedésére nézve igen jellemző, amikor egészen mellékes, hogy valaki lop, vagy csal, vagy 61, vagy paráználkodik, mert a bűntett neme sok véletlentől, mellékes körülményektől, külsö tényezőktől, a környezettől, a multtól, a tár—

sadalom berendezésétől, a magán- és bűn—

tetőjog rendszerétől stb. függ. Ugyanaz a bűnös akarat, ugyanazon kitűzött egyéni cél elérésére a körülményekhez képest lop, vagy öl, vagy csal, vagy paráználko- dik. Vajjon valaki erkölcs elleni cseleke- detet végez, hogy pénzhez jusson, vagy bűnös úton pénzhez akar jutni, hogy er—

kölcstelen életet folytathasson, az sok kö- rülménytől függ. de mindenesetre a prius az erkölcsi noxum, a bűnös akarat. A bű—

nös akarat az általánoS, az elkövetett bűn—

tett neme a különös. Azért tehát az összkri—

min'alitás arányszáma is jelentőséggel bír, azért annak értékét lekicsinyelni nem lehet.

Sauer részletesebben foglalkozik a bűn—

ügyi statisztika ,,ezen második nagy tudás- forrásának" hiányaival, amelyek azonban nem lehetnek értékesítésének ellenokai, ,,mjhelyt a vizsgálódások tárgya és célja okosan meghatároztatnak." (I. 40. l.) ,,A feladat nem a fotográfiai hűség, azért néhány esettel több vagy kevesebb számba nem jön. A túlszubtilis szám- műveletek a jogászt elríalsztják. A bűnözés

szempontjából lényeges erő- és értékre)"—

lexiók a fontosak és a statisztikus a szá—

raz számok mögött hús— és vérből álló em—

bereket lát szenvedéseikkel és gondjaik- kal, valamint a zenész a partitúra mögött az ember küldését, bukását vagy győzel—

mét látja. Amit a statisztika nyujthat és amit nyujtania kell, az nem a tényleg elő- fordult bűntettek száma, sem a törvények, melyek szerint a bűntettek elkövettetnek és a jövőben el fognak követtetni, hanem az erő— és értékirányzatok összefüggése, amelyekből a bűntettek állása, mozgása, általános irányzata és sikeres kezelése kö—

vetkezik. A bűntett szociális typologiája az, amit a bűnügyi statisztika nyujthat és amit nyujtania kell. Külsőleg a statisztikus e célra számokat keres, de valóságban ide- gen erő— és értékmonadokat (Sauer a bűn- ügy tanulmányozását monadológiára építi fel) érez át, hogy átérzésükből a ,,kultúra világos magaslataira találja meg az utat".

(L. 43. 1.)

A határkérdések eldöntése a tudomány—

nak gyakran nagy nehézségeket okoz.

Sauer kifogásolja, hogy a statisztikusok és így a bűnügyi statisztikusok a foglalkozást az egyén személy-i viszonyai közé számít—

ják. Persze, igaz, hogy a foglalkozások s—émájva a társadalom állapotától is függ, mert egy műveletlen társadalomban például nem igen lesznek szellemi foglalkozások, egy pacifikus társadalomban nem lehet- nek katonák stb. De viszont kétségtelen, hogy a foglalkozás az egyén hajlamaitól, testalkiatától, tehetség—étől, anyagi viszonyai—

tól is függ. s így joggal a személyi viszo—

nyokhoz számítható. A nem személyi külső tényezőkhöz számítjuk az ég—

hajlatot, a hőmérsékletet, a föld—

rajzi fekvést mwint természeti tényező- ket; a társadalmi és politikai mozzanatok közé a jogrendszert, a politikai rendszert, belső politikai és társadalmi mozgalmakat, a munkásmozgalmakat, továbbá nemzeti- ségi viszonyokat, haborukat, forradalma- k-at stb. Ha szigorúan akarna a statisztika eljárni, akkor csak a nem, bizonyos soma- tológiai és lélektani tulajdonságok és disz- poziciók tartoznának a személyi körülmé—

nyek közé, mert még a családi állapot, a műveltség bizonyos szempontból nem sze—

mélyi mozzanatok. De ha Sauer ilyen szi- gorúan akar különböztetni, akkor viszont

2, szám.

— 101 __ 1934—

a biológiai (élettani) és pszichológiai (lé- lektani) mozzanatok nem tartoznak a szo- ciológia körébe.

Sauer a bűnügyi statisztizka számára bi- zonyos vezérelveket állít fel. Minthogy ezek többé-kevésbbé a bűnügyi statisztikus előtt ismeretesek, csak a következőket emeljük ki.

így hangsúlyozza az alapul vett statiszti- kai forrásmunkák sajátságainak és hiba—

forrásainak ismeretének fontosságát, azok- nak a feldolgozásnál folytonos szem előtt tartását és a hibák és tökéletlen—

ségek lehető kiküszöbölését. Itt be—

hatóan vizsgálja a bűnügyi statisz- tika módszerét, Utal arra, hogy a statisz—

tikusnak tömegészlelésre kell törekednie, mert akkor jut érvényre a nagy számok tör- vényének nevezett megállapítá-s. Azért sze—

rinte különösen az úgynevezett kis krimi- nalitás adatai értékesek, mert ez tömegesen fordul elő. Viszont azok a bűnesetek, melyek kisebb számban fordulnak elő, azt az előnyt nyuujtják, hogy azokat majdnem egyenkint vizsgálat tárgyává lehet tenni, ami szocioló—

gai szempontból fontos. Természetes, hogy a bűnügyi statisztikusnak a törvényeknek, rendeleteknek, melyek a bűnügyre vonat- koznak, változását kellően ismernie kell. Kü- lönös Sauernek az a követelése, hogy a bűnügy—statisztikailag meg nem ragadható okok is vizsgálat tárgyává tétessenek, mint háború, válságok. Ellenben kizár-ni óhajtja azokat a tényezőket, melyek köztudomású—

lag befolyást gyakorolnak. Bizonyos, hogy a statisztika néha mintegy köz—helyeket lát—

szik megállapítani, azonban mégis szem előtt kell tartani, hogy a statisztika a tüne- teket számszerűleg jellemzi, Sauer arra is íigyelmeztet, hogy a bűnügyi statisztika a bűnügyi anyag csak egy részét ismerteti, pl.

Németországban csak a birodalmi törvények elLen elkövetett bűntett—eket. Azonban a bűn—

ügyi statisztika számos más adatra sem ter—

jed ki és így a bűnügyről csak egy részlet- képet, egy segmentet tud adni. iz úgy látszik elkerülte Sauer figyelmét?)

Sauer minden fontosabb statisztikai tényre, nemre, korra, családi állapotra stb.

teszi megjegyzéseit. így a családi állapotra

vonatkozólag arra figyelmeztet, hogy ez

1) L. a Szerző Magyar Statisztikai Szemle 1932, 6th. 243, és llilöW, l. és Journal de la Société Hon- groise de Stta—tistioue 1932. évf. 1. és köv. Lközölt

tanulmányát.

számos más tényezővel találkozik, ami az- után a megítélést megnehezíti (ami külön—

ben minden egyéb tünetről is áll). Nem vi- hető keresztül az a kívánság, hogy csak a normális házasságok tétessenek vizsgálat tárgyává.

Sauer gazdag statisztikai anyag feldolgo- zását is nyujtja. Minthogy nem az összkri—

minali'tásra fektet súlyt, hanem egyes bűn—

ügyi típusokra, a német statisztika felbontása alapján azon eredményre jut, hogy a né- met nép erkölcsi szinvonala hanyatlott, mert 1882 óta az erkölcsileg kevésbbé súlyos ese- tek (testi sértés) száma ugyan csökkent, de emelkedett az erkölcsileg súlyos esetek

(csalás, sikkasztás) száma,

A bűnözés okairól a különböző bűn- esetesoportok szerint a következő táblázatot állítja össze. 100 bűneset közül a bűnözés oka:

Kör— ; Atkat, Szabad—

nyezet l hajlam akarat

Testi sértés ... . , 30 30 40 Emberölés, gyilkosság . . . 30 30 40 Gyujtogatás ... . . 30 30 40 Becsületse'rtés . ... 35 25 40 Fajtalanság (mások előtt) . . 30 30 40 Hazaárulás . , . . . , . , e 20 30 50 Erőszak, fenyegetés . 30 80 40 Rablás ... . , , , . 35 20 45

Zsarolás . ... E 35 20 45

Lopás ... . . . . 50 20 30 Csalás ... . . . . _ 40 10 50 Rágalmazás ... 40 § 5 55

Sikkasztás ... 45 1 54

Vesztegetés ... . 40 10 50 Orgazdaság , . . ... 85 5 60

Kerités ... . , 40 10 50

Uzsora ... 35 5 60

Magzatelhajtás, gyermekgyil— '

kosság . . . , , . 60 35 5

Házasságtörés . . . . . , . 40 30 30 Vérfertőzés ... . , . 50 40 10

Sodomia..,...,145 45 10

Homosexualitás , . . 40 40 20

Fajtalanság gyexmekekkel . , 40 40 20 Erőszakos közösülés . , . . ! 40 20 40

A közölt arányszámok, mint látjuk, ki- kerekített adatok. A támadási bűntetteknél főleg hajlam és akarat szerepel, a haszon és ínségbűntetteknél természet és akarat, a gyengeségből szánmazó bűntetteknél kör- nyezet (s hajlam, A csalásnál, mely Sauer

2. szám.

szerint a legtöbb bűntettnél, egyik—másik alakban szerepel, az alkaratelxhatározás sze- repel az esetek felénél, a lopásnál a környe—

zet, a sikkasztásnál, vesztegetésne'l túlnyomó az akarat, a hajlannnak nagyon csekély része van. Az erkölcs elleni bűntetteknél

a táblázat szerint csekély szerepe van az akaratnak, nagyobb szerepe a hajlamnak és a környezetnek. Rablásnál az akarat, cse—

kély mértékben a hajlam, rágalmazásnál az akarat, úgyszintén a politikai bűntettek—

nél és hatóság elleni ellenszegülésnél.

Igen érdekes Sauer azon törekvése, hogy főleg az okok alapján összeállítson egyes bűncsoportokra bűnügyi erénytant, amely megjelöli azokat az erényeket, melyeket bizonyos bűntetteseknél fejleszteni kell.

Ebből kiindulna idővel a bűn etikája, melynek megírását ígéri. Vannak bűntette—

sek, kiknél különösen az igazságszeretetet, mások, akiknél a inunkaszeretetet, önbizal- mat, hűséget, igénytelenséget, mások jogai—

nak tiszteletét, mindnyájuknál pedig a tör- vénytiszteletet, a közösség érzetét, maga- sabb értékek tiszteletét stb. kell fejleszteni.

Sauer nem fogadja el ()uetelet abbeli ta- nítását, hogy a lopás az a bűntett, mely az embereket a legfiatalabb kortól a legmaga—

sabb korig kíséri. Sauer azt inkább az er—

köles elleni bűntetteknél állapítja meg. Ta—

nulságos az a táblázat, mely az erkölcs el- leni bűntényeknél a fiatalkor és az érett kor arányát tünteti fel?) (1928. Németország.)

eröszakos fajtalanság 10'4 : l vérfertőzés ... 14"? : 1 homosexualitás ... 6'7 : 1 sodomia ... 3'6 : l fajtalanság gyermekkel . . . . 48: 1

Szigorúbb büntetésszerű nevelési elveket vagy szigorúbb büntetéseket követel; meg- állapítja, hogy az 1923-ban megindult erő—

sebb védelme az áfjúkornak csak egy né- hány bűn—tettlnél hozott némi javulást. Egész- ben véve azonban Sauer az ifjúság bűnügyi viselkedését kedvezőbben ítéli meg. Az ifjú—

ság inkább a kevésbé súlyos esetekben vesz részt, amihez még járul a kisebb fele—

lőssége, mint az érett kornak. Ezen meg-

1) Különben Sauer is kifogásolja a korra vo- natkozó statisztikai adatok csekély részletezését és csekély kombináltságát más tünetekkel.

—— 102 ——

] 934 győződésről a statisztika adatai sem tud—- ják eltéríteni.

,,Die Diagnose zeigt im Ganzen die Ju- gendlichen in giinstigem Licht (?). Ihre ge- ringe Bet—eiligung an den sohweren Nu—tz- u.

Notdelikten und die starke Neigung zur ,,Gotik" darf auch als nlioht ungíinstige Prognos—e für die Zukunft unseres Volkes angesprochen werden. VVenigstens wűrde ein Volk, (lessen Jugend stárker zu Nutz- u. Notdelikten neigt, dem Verfalle zueilen.

Falsoh war daher die ungünstige Prognose aus den hohen Zahlen der Spátkriegszeit, denn auoh damals überwog der J ugendlieh- antoil an den AnlgrifTsdelikten."

Végül még ide iktatjuk Sauer táblázatát a bűntettcsoportok gyakoriságáról. 100000 büntethető korú egyénre jutott Német—

országban 1930—ban:

egyszerű lopas ... 156'02 csalás ... 110'83 becsületsértés ... 8780 sikkasztás ... 80'01 veszélyes testi sértés ... 70'70 erkölcs elleni bűntett ... 27'20 okirathamisítás ... 25'52 egyszerű orgazdaság ... 17'75 magzatelhajtás ... 7'58

rablas ... 205

zsarolas ... 1'75 emberölés ... 0'69 aktiv vesztegetés ... 0'34 gyermekgyilkosság ... 023 gyilkossag ... 0'18 hazaárulás ... 0'12

Valamint van kórokozó, úgy van Sauer szerint bűnokozó. A kriminológia párhuza—

mos a bakteriológiával. A bűnnek van egy bacillusa, úgy, mint a utub'enkulózisnalk. A bűnokozó ,,a törekvés magának jogtalan elő—

nyöket biztosítani". Minden bűntettnek tu—

lajdonképen ez a gyökere. E cél elérésére a leghatalmasabb eszköz a csalás, azért Sauer szerint jóformán minden bűntettnél a csa—

lásnak, mások félrevezetésének van bizonyos szerepe. A csalásnak leggyakoribb eszköze a hazugság. Azért olyan fontos a nevelésnél a hazugságra való hajlam elleni küzdelem,.

Megjegyzendő, hogy ez alól bizonyos bűn—

tettek skivwételt tesznek: így pl. a politikai bűntettek egy csoportja, vagy legalább bizo- nyos esetei, melyek önzetlenül, sőt áldozat

2, szám —— 103 —— 1934 árán is elköivettetnek, erkölcs elleni bűntet-

tek, melyek félrevezetés nélkül követtetnek el, stb. Sauer azt kívánja, hogy a statisztika a bűnben megnyilvánuló irányzat szerint dolgozta—ssék fel, típusok szerint. Ennek a statisztika annyira, amennyire eleget tehet, annál is inkább, mert ezek a típusok részben úgy is találkoznak a büntetőtörvény osztá- lyozásával: személy elleni, vagyon elleni, er- kölcs elleni, vallás elleni, stb. bűntettek cso—

portosí—tásaval. Viszont Sauer ezeket részben más csoportosítással helyettesíti: támadási bűntettek, haszon— és ínségbűntettek, gyen—

geségi bűntettek. (Itt tehát megint találko-

zunk a csoportosítás nehézségeivelltn Sauer pl. a nagy kriminalitás (hohe Kriminalitüt, grande criniinalité) csoportjába nem veszi be a gyilkosságot, rablást, súlyosabbnak tekinti a csalást, a lopást a nép egésze szempontjából, továbbá, mivel sűrűn lép—

nek fel, nagyon könnyen elharapóznak.

(grassirende Tendenz) hajlanak a vissza- esésre, a szokásszerű, iparszerű, sőt hiva—

tásszerű elkövetésre.

A bűnügyi statisztika művelői sokat ta—

lálhatnak Sauer művében, ami a munká—

jukat termékenyítheti, irányíthatja, szilár- dabbá teheti, több tekintetben megkönnyít- heti. mindenesetre pedig értékesebbé teheti.

Sauer munkája erős bizonyítéka annak, milyen hasznos lehet a kriminológusra és a büntetőjogászra nézve a bűnügyi statisz—

tikai adatoknak tanulmányozása. Sajnos, ezt nem mindenütt akarják elismerni. Az ellenkező kivétel. Ilyen kivétel volt nálunk Szilágyi Dezső, aki mint igazságügyminisz- ter is, de általában mint tudós, nagyon ér- deklődött az igazságügyi statisztika iránt.

A letartóztatási intézetek statisztikáját is akkor több ponttal kibővítettük. De a jogi oktatás terén is épp az vezetett a bűn- ügyi statisztika mívelésére, hogy úgy érez- tem, ez a statisztika az a része, mely a jo- gászokra nézve gyakorlati értékkel is bír.

ll L. A társadalmi jelenségek vizsgálatának ne- hézségei :stlb. (Ma-gyar Statisztikai Szemle 1938. évf.

évi. 196. és köv. 1.) című értekezésemet.

Egy egy-ket órás speeiálkollégiu—m a bűn- ügyi statisztikából a; joghallgatóknál biz—

tosan érdeklődéssel találkoznék. Akik pedig a bűnfenyítő igazságszolgáltatás terén mun—

kálkodnak: bírák, ügyészek stb. sok tanul—

ságot meríthetnek a bűnügyi statisztikából, különösen olyan korszakban, mely szüksé—

gét érzi, hogy a bűnügy megítélésénél az emberi cselekvést befolyásoló fizikai, szel- lemi, erkölcsi, gazdasági, szociális, politi—

kai és jogi mozzanatok is mérlegeltessenek.

Azonban figyelmeztetni kell a statisz—

tikusokrat is, miszerint már ideje volna, hogy a bűnügyi statisztika ügyét egy lép-és—

sel előre vigyek. A két nagy szaktestüle't, a nemzetközi kongresszusok és a Nemzet—

közi Statisztikai Intézet közül, az előbbi több ízben foglalkozott a bűnügyi sta—

tisztika problémájával. így különösen a bécsi, firenzei, a szentpétervári kongresz- szus. Ez utóbbi a nemzetközi össze—

hasonlít'hatóság kérdésével is. A Nemzet—

közi Statisztikai Intézet azonban jóformán csak a nemzetközi összehasonlíthatóság kérdésével. Ez kétségtelenül egy nehéz, a mai viszonyok között maradék nélkül nem is megoldható kérdés, mely a büntetőjog és büntetőeljárás nagy különbségein majd—

nem hajótörést szenved. De ez nem gátolja azt a munkát, mely a bűnügyi statisztika

—— magában véve —-— fejlesztésére fordí—

tandó. Úgy a statisztikai tudomány, mint

a büntetőjogi és kriminálpolitikai problé- mák nagy fontossága szükségessé teszi ezt a munkát. Ha a Nemzetközi Intézet a bűn- ügyi statisztika kérdéseit tisztázza, és ha néhány állam az Intézet határozatait el- fogadja 1— mondjuk pl. Magyarország, Ausztria, Németország, —— akkor az össze—

hasonlíthatóság tekintetében már eredmé- nyes munkát végzett. Az összes államokat úgy sem sikerül egy kalap alá hozni. Te- hát az első lépés a bűnügyi statisztika előre—

vitele érdekében a bűnügyi statisztika rend- szerének megállapítása. Csak ezután követ- kezik a nemzetközi összehasonlíthatóság kérdése.

Földes Béla dr.