TÖRTÉNET! DOLGOZATOK
FULDES BÉLA
ÉS A MAGYAR MORÁLSTATISZTIKN
DR. BALÁZS JÓZSEF
Jóllehet a statisztikai jellegű irodalom már az ókorban Arisztotelésznél kezdő-
dik — amennyiben önmagában az államok leírását statisztikai jellegű irodalmi te—vékenységnek nevezhetjük —, mégis — mint ismeretes — a statisztika tudományos művelését. annak egyetemi tananyagkénti előadását Congring óta. az 1660—as évek-
től számítjuk. Az ezt követő két évszázad folyamán az államtani szemléletű leíró
irányzattól, annak eltérő iskoláin, továbbá az alapvetően a népesség. a népmoz- galom törvényszerűségeit kutató politikai aritmetikán keresztül a valószínűségszá- mítás által termékenyített ún. morálstatisztika megjelenésével lényeges változás kö—vetkezett be a statisztika értelmezésében mind szemléletét, tárgyát,! célját. módsze—
rét, mind a statisztikai gyakorlatot illetően is.
Ez a fejlődés azonban az európai országokban korántsem volt következetes és egyöntetű, ellenkezőleg, országonként, de még azon belül is a különböző irány—
zatok egyidejű művelése volt a jellemző. Ugyanigy különböző megfogalmazósakat találunk a morálstatisztikán belül is. de a valamennyi definícióban mutatkozó közös vonás szerint: a morálstatisztika az egyének erkölcsi megítélés alá eső cselekede—
teivel mint a társadalmi élet erkölcsi töltésű jelenségeivel és általában a közerköl-
csiség állapotával foglalkozik, amelyek a tömegészlelés számszerű módszerével kö—
zelíthetők meg. A morálstatisztika tárgyát számos definíció kettős értelmezésben ha- tározta meg: tágabb és szűkebb megfogalmazásban. V
Tágabb értelmezésben a morálstatisztika általánosságban elfogadott tárgya azoknak a társadalmi életjelenségeknek, illetve azoknak az emberi cselekedeteknek-, a statisztikai vizsgálata, amelyek különböző formában és mértékben kifejezői le—
hetnek adott társadalom erkölcsi viszonyainak.1 Minthogy minden emberi cseleke—
dethez, minden társadalmi jelenséghez közvetlenül vagy áttételesen valamiféle er- kölcsi mozzanat, hatás. illetve visszahatás kapcsolódik. e felfogás alapján az egész statisztikát morálstatisztikának kellene tekinteni. Következésképpen a tágabban ér-
telmezett morálstatisztikai fogalom egyrészt jelzi, hogy a statisztika egészén belül
az ágazatonkénti differenciálódás még nem valósult meg tökéletesen, másrészt vi- tássá teszi a morálstatisztika önálló létét is. Ezt igazolja Mayr idevonatkozó megál—lapításo is. amely szerint az erkölcsstatisztika fogalma nem zárja ki a statisztika
' A magyar statisztikai felsőoktatás bevezetésének 200. évfordulója alkalmából 1977. október 26—án tar- tott tudományos tanácskozás Statisztikatörténeti Szekciójának ülésén megvitatott előadás.
* Lásd: Mayr, Georg: Die Gesetzmössigkait im Gesellschaftsleben (München. 1877. XII. 354 old.) c.
munkájának magyar fordítását (A társadalmi éiet törvényszerűsége. Statisztikai tanulmányok. Budapest. 1881.
325. old.). Lásd továbbá: Gercenzon, A. A.: Bírósági statisztika. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1951.
36. és köv. old.
DR. BALÁZS: FULDES BELA ' 635
egyéb ágait, például a népességstatisztikát, a gazdaságstatisztikát, a műveltségi
statisztikát, a politikai statisztikát. illetőleg nem sorakozhat azok mellé. hanem a
statisztika minden ágában bennfoglaltatik némi erkölcsstatisztikai anyag is.A morálstatisztika szűkebb értelmezése — ha szerzőnként változik is annak köre -
körülhatároltabb volt. amennyiben ide elsősorban a bűncselekményeket. az ön—gyilkosságokat, a prostitúciót. a válásokat, a törvénytelen születést stb. sorolták.
Mayr kifejezésével élve: ezek a primer morálstatisztikai adatok. A statisztikai fej- lődés során a differenciálódás következtében a szűkebben értelmezett morálstatisz—
tikából is kiváltak annak egyes részei, mint a válások, az öngyilkosságok statiszti- kája stb.. míg végül az igazságügyi statisztika és ezen belül a bűnügyi statisztika önálló ágazattá alakult a XIX. század végére.
Több szerző a morálstatisztika első képviselőjeként Süssmilchet emliti, aki a ko- rabeli anyakönyvekből összegyűjtött hatalmas anyag alapján mutatta be a népmoz- galmi jelenségek terén érvényesülő törvényszerűségeket.2 Hangsúlyozni kell azon- ban, hogy Süssmilch eleve a vallásos világnézeten alapuló rendből — mint ő ne- vezte az ..isteni rendből" — indult ki deduktíve, aminek helyességét a statisztikai adatokkal utólag kívánta bizonyítani.
Ismert. hogy a morálstatisztika elnevezés nyomtatásban elsőként Guerry 1833—
ban megjelent munkájában található,3 a morálstatisztika igazi megalapozója azon- ban Ouetelet volt. Fő művében4 a társadalom ,,természettanának" alapjait kívánta lerakni. Kutatásának tárgya: az emberi nem fizikai. erkölcsi és szellemi fejlődése;
célja: annak bizonyítása. hogy nemcsak az emberek életfejlődése, hanem azok cse- lekedetei is határozott, a természeti jelenségekhez hasonló szabályszerűségeket, törvényszerűségeket mutatnak. módszere pedig a valószínűségszámításon, a nagy számok törvényén alapuló induktív tömegészlelés.5 Ouetelet inditó munkássága alapján széles körű irodalmi tevékenység bontakozik ki a morálstatisztikajterén. E
kérdéskör kutatói közül —— mint legjelesebbek — Wagner,6 Drobisch,7 'O'ttingens'és
Mayr9 emelhető ki, akiknek idevonatkozó munkássága egyben fémjelzi is a morál- statisztika főbb irányait, illetőleg szakaszait.Magyarországon az ismert történelmi, társadalmi körülmények miatt a statisz- tika elméleti művelése messze lemaradt a korabeli fejlettebb színvonaltól. Eltekintve a XVlll. század közepén Hatvanival induló politikai aritmetikai vonatkozású kezde—
ményezésektől,10 gyakorlatilag szinte a XIX. század végéig a leíró irányzat dominált.
különösen az egyetemi oktatást illetően. A valószínűségszámitási iskola első hazai
bemutatására is csak 1851—ben került sor Bitnicz,11 illetőleg Konek12 részéről.
? Süssmilch, ]. P.: Die göttliche Ordnung in den Verönderungen des menschlichen Geschlechts. aus der Geburt. dem Tode und der Fortpfla'nzung desselben erwiesen. Berlin. 1741.
3 Guerry, A. M.: Essai sur le statistigue morale de la France. Paris. 1833.
4 Guetelet, A.: Sur l'homme et le développement de ses facultés ou essai de physiaue sociale. Paris.
1835.
5 E kérdés részletesebb kifejtését lásd: Balázs József: A bűnügyi statisztika elméletének első felmerülése és kialakulása a statisztikai tudományban. Acta ,Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Juridica et Politica. Tom. XV. Fasc. 2. Szeged. 1968. 22 old.: továbbá mint legújabb Guetelet-monográfiát lásd:
Horváh Róbert: Ouetelet et la statistlgue de son épogue. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominata'e. Acta Juridica et Politica. Tom. XXIII. Faso. 3. Szeged. 1976. 107 old.
6Wagner, A.: Die Gesetzmössigkeit in den scheinbur willkürlichen menschlichen Handlungen vom Standpunkte der Statistik. l—ll. Hamburg. 1864. XX. BO—l—XVlll, 215 old.
7 Drobisch, M. W.: Die moralische Statistik und die menschlíche Willensfreiheit. Leipzig. 1867. V. 'l33 old.
832 ÉLfljttilrágen, A.: Die Moralstatistik in ihrer Bedeutung für eine Sozialethik. 3. kiad. Erlangen. 1882. XVI,
. o .
9 Mayr. G.: idézett munkáján kivül jelentősebb még: Statistik und Gesellschaftslehre. lll. Morolstatistik mit Elnschluss der Kriminalstatistik. Tübingen. 1917. 1042 old.
10 E témakörrel foglalkozik Horváth Róbert: Hatvani lstván professzor (1718—1786) és a magyar statisz- tikai tudomány kezdetei (Budapest. 1963. 323 old.) c. könyvében.
11 Bítnícz Lajos: A nagy számok törvényérői az ember szellemi nyilatkozásaiban. Magyar Akadémiai Er- tesítő. Xl. évf. 1851. 241—249. old.
13 Konek Sándor: A matematikai iskola az államismében. Új Magyar Múzeum. Második évf. 1851—52.
Első kötet. SOS—820. old.
636 DR. BALÁZS JÓZSEF
A közgazdasági tudományok művelésében s így a társadalmi—gazdasági jelen- ségek statisztikai kutatása területén 1867-ben a kiegyezéssel, a hazai kapitalizmus kibontakozásának kezdetével új korszak indult. Az ez időponttól induló folyamatban jelentős szerepet játszott az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat megala- kulása s annak a magyar gazdasági—társadalmi jelenségekre vonatkozó mind szé- lesebb körű adatgyűjtése.
.
E reményteljesebbfeltételekkel induló, de még hiányosságokkal küszködő kö—
rülmények között kezdte meg tudományos tevékenységét Földes Béla. Közel hét év- tizedes intenzív tudományos munkásságát — többek között — a társadalmi tudomá-
nyok széles körű művelése jellemzi.13 A budapesti, a bécsi s a lipcsei egyetemeken
folytatott tanulmányainak befejezése után a hivatalos statisztikai szolgálatbankezdte pályáját. ahol rövid idő alatt jutott el a Fővárosi Statisztikai Igazgatóság igazgatóhelyettesi beosztásáig. 1873-ban kezdte meg professzori működését. Előbb
a budapesti Kereskedelmi Akadémián, 1879-től a nagyváradi jogakadémián, majd 1882—től a budapesti egyetemen volt a statisztika professzora; 1892-től 1918-ig pe- dig ugyanitt a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanára.Több tanulmány foglalkozott már Földes Béla közgazdasági—pénzügyi munkás—
ságának értékelésével.14 a morálstatisztika terén kifejtett tevékenysége azonban mind ez ideig nem kapott kellő értékelést15 annak ellenére. hogy Földes Béla tekint—
hető a szó szorosabb értelmében vett morálstatisztika első, sőt ilyen értelemben talán egyetlen magyar művelőjének. Külföldi egyetemi tanulmányai, nyelvtudása.
valamint széles társadalomtudományi műveltsége fogékonnyá tették a tudományos fejlődés helyes irányának felismerésére. Igy nem véletlen. hogy statisztikai vonat- kozású tudományos munkásságának szinte már a kezdetén a korabeli leghaladóbb irányzat, a morálstatisztika ragadta meg érdeklődését, melynek továbbfejlesztésé- hez alkotó módon is hozzájárult.
A morálstatisztikát nemcsak hogy önálló tudománynak nem tekintette, hanem azzal a felfogással sem értett egyet, miszerint a morálStatisztika a statisztikának kü—
lön része. Ehelyett a morálstatisztikát egyfajta tudományos szemléletnek. módszer- nek tekintette, amellyel a jelenségeket közelítik, vizsgálat alá helyezik, ami nem zárja ki azt, hogy egyben olyan kutatási területnek is tekintse, amely többé-kevésbé elválasztható, és amelynek tanulmányozása tájékoztatást nyújt az egyes társadal—
mak, korszakok erkölcsi viszonyairól.16 Ilyen értelemben foglalkozott Földes a sta-
tisztikai előadásokban a bűnügyi statisztikán kívül néhány egyéb ,,morálstatisztikai jelenséggel", mint például az öngyilkosságokkal, az elmebetegségekkel, a válások-kal. a törvénytelen születésekkel.17
A morálstatisztika egyik sarkköve az akaratszabadság kérdése. Ebben a téma—
körben az első vallásfilozófusoktól napjainkig az indeterminista, illetve determinista felfogás között a nézetek széles skálája található. Az ide vonatkozó filozófiai, kri-
13 Földes munkásságának bibliográfiáját lásd Laky Dezső: Megemlékezés Földes Béláról. Fellner Fri- gyesről és Kenéz Béláról (Magyar Statisztika! Szemle. 1947. évi 7—8. sz. 272—289. old.) c. tanulmány Függelé- kében (283—286. old.).
" Többek között: iii. Boér Elek: Földes Béla emlékezete. Közgazdasági Szemle. 1948. évi 1—4. sz. 1—24.
old.: Hon/áth Róbert: A XIX. sz. végl és a XX. századi magyar polgári pénzügytani elmélet fejlődésének alapvető kérdései. Pénzügyi Szemle. 1969. évi 2. sz. 111—127. old.
15 Kifejezetten kriminólstatisztikai munkásságának vázlatos értékelését lásd: Balázs József: A magyar bűnügyi statisztika kialakulása és fejlődése különös tekintettel annak módszertani kérdéseire. Acta Universi—
tatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Juridica et Politica. Tom. XVl. Fasc. 1. Szeged. 1969.
62 old.
1" Vö. Földes Béla: Statisztikai előadások. !. sorozat. Budapest. 1904. 78. és köv. old.
17 Földes Béla: Statisztikai előadások. ll. sorozat. Budapest. 1905. 200 old.
FULDES BELA 637
minológiai. büntetőjogi stb. deduktív jellegű megközelítésekkel szemben a morálsta—
tisztika új oldalról, a tömegészlelés, a nagy számok törvényének érvényesülése alapján jutott el a determinista álláspontra. A társadalmi jelenségek — elsősorban a bűnözés, az öngyilkosság. a házasságkötés — körében feltárt szabályszerűség szolgált alapul a XIX. századi polgári indeterminista felfogás egyértelmű cáfolására.
Az akaratszabadság kérdésében Földes Béla is ebből a szabályszerűségből in- dul ki. majd filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozik. Kezdetben a dualista álláspontra helyezkedik. Egyértelműen következik ez abból a megállapításból, miszerint: .,. . . az emberi akarat is függ indokoktól, azonban mindamellett szabad. mivel ez indoko-
kat az ész szolgáltatja."18
,.Akaratszabadság és morálstatisztika" c. tanulmányában viszont már azt írja.
hogy .,. . . az ész nem választ. hanem követi az impulzust. amelyet az indokok adnak,"
és ugyancsak ebben a tanulmányban írja, hogy .,... az akarat nem szabad, de egyéni". s .. az indokok minden embernél egyéni színezést nyernek."19 E kiraga—
dott idézetektől függetlenül, okfejtéseinek lényegét tekintve mondhatjuk, hogy Föl- des Béla tulajdonképpen eljutott a teljes determinizmusig.
Földes is foglalkozott a morálstatisztika tagolásával. lgy különbséget tett a morálstatisztika, a bűnügyi statisztika, a bűnügyi igazságszolgáltatási statisztika és a börtönügyi statisztika között. Tekintve. hogy e két utóbbival Földes nem foglalko- zott részletesebben, elegendőnek látszik ezekre egy-egy mondatban utalni.
A bűnügyi igazságszolgáltatási statisztikán a statisztikának azt a részét értette, amely az igazságszolgáltatás mozzanatait vizsgálja, különösen az igazságszolgál- tatási igazgatás szempontjából. Míg a börtönügyi statisztikát —- melynek tárgyát a börtönügy összes tényezői képezik — úgy tekintette, mint a bűnügyi statisztika kiegé- szítőjét, illetve, mint amely bizonyos fenntartásokkal a bűnügyi statisztikát is pó—
tolhatja.
A bűnügyi statisztikát Földes a morálstatisztika legfontosabb részének tekintette.
amely betekintést nyújt a társadalom erkölcsi életébe. az ember szellemi életének és akaratának törvényeibe. Szerinte a bűnügyi statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a bűnös tett nemcsak az egyéni akarat. hanem természeti, társadalmi, politikai és
egyéb tényezők eredménye is.20 E tekintetben egyetértően idézi Ouetelet-t, miszerint
... .. le criminel exécute le crime, mais c'est la société auí le prépare" (a bűnt a bűnös követi el, de a társadalom készíti azt elő).Szabatosabban fogalmazta meg a bűnügyi statisztika fogalmát az ,,Akaratsza-
badság és morálstatisztíka" c. tanulmányában. Eszerint ,.A bűnügyi statisztika a statisztika azon része. mely a tömeges észlelés alapján a társadalom bűnös visel- kedését és annak szabályszerűségét. illetve törvényszerűségét vizsgálja. . . A bűnügyi statisztika a bűnesetet társadalmi jelenségnek tekintvén, vizsgálja azokat a társa—dalmi tényezőket, melyek a bűnösségben kifejezésre jutnak. Mindamellett a bűnügyi statisztika nem hanyagolhatja el azokat a természeti. anthropológiai, egyéni ténye—
zőket sem, amelyek valamely társadalom bűnös viselkedésében kifejezésre jutnak."21 Földes a bűnügyi statisztikai kutatás célját nem a hivatalos anyag egészének ismertetésében látta. hanem feladatának tekintette, hogy a legjellegzetesebb ada—
tok alapján a társadalom bűnös és jogsértő megnyilvánulásairól adjon tájékozta- tást. időszerűnek tartotta a tökéletesebb munkamegosztást a statisztikai irodalom- ban is, mely szerint a hivatalos közegek feladata az adatok gyűjtése és összeállí—
"4 Földes Béla: Magyarország statisztikája összehasonlítva egyéb államokkal. különös tekintettel Auszt—
fiára, Budapest. 1885. 379. old.
19 Földes Béla: Statisztikai előadások. !. sorozat, id. kiad. 73. old.. illetve 75. old.
20 Vö. Földes Béla: Magyarország statisztikája, id. kiad. 379. old.
21 Vö. Földes Béla: Statisztikai előadások. I. sorozat. id. kiad. 79. old.
638 DR. BALÁZS rozse;
tása, míg a . .tulajdonképpeni tudományos kutatás feladata a hivatalosan gyűj- tött anyagból a társadalom képét összeállítani."22
Ennek megfelelően mellőzte az adatgyűjtés módszertani technikai kérdéseit, és legfeljebb csak utalásokat találunk munkáiban az adatgyűjtés nehézségeire, az egyedi lapok előnyére és bizonyos megfigyelési ismérvek bevezetésére.
Igen nagy érdeme. hogy a korábbi hazai bűnügyi statisztikai munkáktól elté- rően nem szorítkozott csak a büntetőeljárási szakaszok adatainak és az elítéltek sze- mélyi, demográfiai viszonyainak egyszerű közlésére vagy értékelésére. hanem széles körű irodalomra alapozott morálstatisztikai, szociológiai aspektusból vizsgálta azo- kat. Feldolgozási módszerére jellemző, hogy tematikus rendszerű tanulmányaiban témánként foglalta össze az odavonatkozó elméleti tételeket, majd a hazai és a
legjellemzőbb vagy legtökéletesebb külföldi adatok bemutatása, összehasonlítása
után vonta le következtetéseit. Jóllehet Földes számára már több mint 10 éves rend—szeres hazai bűnügyi adatok álltak rendelkezésre, nem törekedett azok teljes fel- dolgozására. mivel kétkedett azok megbízhatóságában. így például ,.A bűnügy sta- tisztikája" c. tanulmányában döntően csak az 1884/85. évi hazai adatokat vette ala- pul. Az 1904-ben megjelent ,.Statisztikai előadások"—ban is -— amellett, hogy eseten—
ként bemutatta az 1890—es évek főbb adatait —- rendszerint csak egy-egy év, főleg az 1899. év alapján elemzi a tettesek egyéni viszonyait. A hazai adatoknak ebből a mérsékelt felhasználásából is adódott, hogy sok esetben túlzott óvatosságot tanúsí- tott a következtetések levonásánál is.
A bűnügyi statisztikai jelenségek megfigyelési nehézségeit összefoglalva ——
arra a kérdésre. hogy mi legyen a felvételi egység: a bűntett vagy a bűntettes, figye- lembe véve a halmazat kérdését is, illetve. hogy az eljárás melyik szakasza fejezi ki jobban a bűnözést — helyesen jegyezte meg, hogy a kriminalitás pontos mértékét nem lehet kifejezni egyetlen tényben (mutatóban), hanem a .,. . . különböző tünetek combinatív tanulmányozásóból kell a lehető leghívebb képet nyerni és reprodu- c:álni."23 Következésképpen szükségesnek tartotta mind a bűntettek, mind a büntet-
tesek összetételének. időbeli változásának vizsgálatát.
Érdemes kiemelni a bűntettekről tett megállapítását is. Eszerint helyesen látta, hogy az egyes tetteknek bűntetté minősítése nem valamely általános, az emberi ter- mészetben gyökerező erkölcsi elv alapján történik. A bűntett viszonylagos, történel-
mileg változó, amit a társadalom érdeke, az uralkodó társadalmi nézet határoz
meg."24 Következésképpen minden társadalom. minden korszak eltérő bűnözési arculatot mutat.A bűnözés tendenciájára vonatkozó vitát összefoglalva elismerte annak általá—
nos emelkedését. de egyrészt Ferrihez hasonlóan annak a véleménynek adott kife- jezést. hogy a legsúlyosabb bűntettek — például az emberi élet elleniek — csökke—
nést mutatnak. Másrészt a bűntettek növekedéseumnszerinte — részben csak látszó—
lagos, amennyiben az igazságszolgáltatási gépezet tökéletesebbé vált, illetve amennyiben növekedtek a jogszabályokkal védett érdekek.
Földes kifejezetten morálstatisztikai szemléletéből logikusan következik, hogy a bűnügyi statisztika. amely a .,társadalom bűnös megnyilvánulásainak fokmérője", ha még oly tökéletes is. a közerkölcsiségről nyújtott felvilágosításai egyoldalúak és hiányosak. Földes ugyanis egyrészt hiányolja az erkölcsiség nemes, erényes meg—
nyilvánulásainak statisztikai számbavételét, a .,Fekete könyv" mellett az ,,Arany könyv" statisztikáját. Az erkölcsiség misztikus értelmezésének szem előtt tartása
22 Vö. Földes Béla: A bűnügy statisztikája. Szociológiai tanulmányok. Budapest. 1889. 11. old. (láb- jegyzet).
23 Földes Béla: A bűnügy statisztikája . . . id. kiad. 7. old.
" Földes Béla: A bűnügy statisztikája . . . id. kiad. 23. és köv. old.
FCLDES BELA 639
tehát így a rossz és a jó összevetéséhez vezetett, ami nemcsak a statisztikai mérés szempontjából megoldhatatlan. de messze elvezet az alapproblémától. a bűnözés
okainak feltárásától.
Másrészt — már reálisabb szempontokat követve — hiányosnak tartotta Földes a
bűnügyi statisztikát — eltekintve a latens bűnözéstől —- azért is, mert az az erkölcsi romlottság súlyát csak ritkán és akkor is csak közvetve veheti számba, és ebben a vonatkozásában a minőségi tényezők legfeljebb a büntetéseknél juthatnak némileg kifejeződésre. Végül a bűnügyi statisztika azért sem lehet a közerkölcsiség kizáróla- gos kifejezője. mivel vannak olyan erkölcstelen cselekmények, melyeket jogszabály nem tilt, illetve nem minden törvényellenes cselekmény tekinthető egyben erkölcs- telennek is.A bűnügyi statisztika fenti hiányosságai ellenére Földes konklúziója mégis op—
timista volt. amennyiben a bűnügyi statisztika, ha nem is adja a teljes igazságot, de minden esetre ad egy fonalat. amely a társadalmi jelenségek tömkelegében elvezet az igazsághoz. Ennek érdekében követelménynek tekintette a bűnügyi statisztika pontosságát, továbbá hogy részleteiben kiterjeszkedjék lehetőleg minden mozza- natra. amely okozati összefüggésben lehet a bűnnel. Földes jó statisztikai érzéke ily módon mégis csak a helyes úton kereste a megoldást.
Morálstatisztikai szempontból legfontosabbnak a bűntettesek viszonyainak ta- nulmányozását tartotta, amely viszonyok a bűntettek magyarázatát adják. Ebből a szempontból — mint ahogy a bűnügyi statisztikáról adott definíciójából is következik
— alapvetően a XIX. század végén jelentkező kriminálszociológiai irányzat képvise—
lője, de ugyanakkor némileg elismeri az olasz kriminológiai iskola által hirdetett ant- ropológiai tényezők hatását is.
Aktív tevékenységet fejtett ki Földes eredményeinek nemzetközi megismertetése terén is. A Nemzetközi Statisztikai Intézet keretében még a múlt század végén be—
számolt a magyarországi visszaesők helyzetéről,25 majd 1905 szeptemberében a Bu—
dapesten tartott nemzetközi börtönügyi kongresszuson és 1907—ben az intézet kop-
penhágai ülésén az elítélhetőség matematikai és statisztikai alapjairól.26 Ez utób—
biban bizonyította, hogy az elitélhetőség problémáját a matematikai spekuláció nem oldhatja meg, csupán a statisztika. Ehhez azonban kívánatosnak tartott egy részle—
tes statisztikát az elitéltekről, a fellebbezésekről és az ítélkezésre befolyást gyakorló
körülményekről.
E század második és harmadik évtizedében mint a nemzetgazdaságtan és pénz- ügytan professzorának, az első világháború éveiben mint átmenetgazdasági minisz- ternek a közgazdasági problémák kötötték le figyelmét. Az 1930-as években azonban ismét visszatért eredeti tudományos területéhez -— mint Laky Dezső mondja, hattyú- dalként —, a bűnügyi statisztikához. Többek között a hagyományos leíró módszer- rel, az idősorok feltüntetésével bemutatta a bűnözés trendjét a francia, az angol, a német és az osztrák adatok alapján főbb bűntettnemenként.27
Földesnek az 1930-as években kifejtett bűnügyi statisztikai tevékenységére egyébként továbbra is a korábban vázolt szociológiai irány jellemző. Új vonásként
jelentkezett azonban a bűnözés okai kutatásának szorgalmazása.28 Ebből a szem-
pontból a bűnügyi statisztikát két részre osztotta. Egyrészt a tulajdonképpeni sta—25 Földes Béla: Die Statistik der Recidivitöt in Ungarn. Bulletine de l'lnstitut Internationale de Statisti- aue. Tome Vl. Rome. 1892. 93400. old.
25 Földes Béla: Les bases mathématiaues et statistiaues de la condamnabilité. Bulletine de I'Institut internationale de Statistiaue. Tome XVlI. Copenhague. 1907. 378—394. old. Magyarul a Közgazdasági Szemle 1906. évi 1. számában (1—13. old.) jelent meg .,Az elítélhetőség matematikai és statisztikai alapjairól" címmel.
698 :; Földes Béla: A bűnügy irányvonala (,,Trend"). Magyar Statisztikai Szemle. 1936. évi 8. sz. 694—
.o .
33 Földes Béla: A bűnügyi statisztika problémái. Megjelent: Statisztikai előadások. Új sorozat. A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai 11. sz. Budapest. 1936. 213—233. old.
640 DR. BALÁZS JÓZSEF
tisztikai részre, amely horizontális módszer szerinti állapotokat ír le, másrészt ,,dina- mikai" részre, amely vertikális módszerrel a ható okokat vizsgálja. A tudomány és a kriminálpolitika szempontjából leghasznosabbnak és legeredményesebbnek a bűntettek okainak tanulmányozását tartotta. Bár továbbra is jelentős szerepet tu-
lajdonított a bűnözési tényezők vizsgálatának, de már elkülönítette azokat a bű—
nözés okaitól, indokaitól, amit hiba lenne összetéveszteni. Mig a bűnözés tényezői -- szerinte — a bűnözés teljes szövődményét foglalják magukba, addig a bűntett rugó- ja, amely kitermeli a bűntettet az az indok. amely kielégülést keres, amely az aka—
ratot működésbe hozza, amely szüli a cselekedetet. Tulajdonképpen itt a motívu- mokra. az egyéni akaratra utalt, melyek feltárásának az eddiginél lényegesen na- gyobb jelentőséget tulajdonított. Ezzel Földes annak az igénynek adott kifejezést, hogy a bűnözés hagyományos statisztikai vizsgálati módszere mellett -- amely a bű- nözést mint tömegjelenséget vizsgálta — szükség van a bűnözés individuális maga- tartásának megfigyelésére és értékelésére is. amit a különböző antropológiai irány- zatok — jóllehet többnyire egyoldalúan és téves alapokon -- az 1930—as évektől is—
mét erőteljesebben szorgalmaztuk. *
Ezeknek az egyéni okoknak kimutatására ajánlotta a monográfikus módszert
mint a tömegészlelésre irányuló statisztika szükséges kiegészítőjét, amellyel nemcsak
a tényezők, de a mélyen rejlő ,,ősokok" is feltárhatók. Ugyancsak ehhez kapcsoló- dóan javasolta, hogy az ilyen jellegű vizsgálatokat a letartóztatási intézetekben kell végezni, ahol a bűntettesek hosszabb megfigyelés alá vehetők.Földes a bűnügyi statisztikán kívül egyéb deviáns morálstatisztikai jelenségek- kel már korábban, az 1905—ben kiadott statisztikai előadásokban is foglalkozott.
Ezekre a tanulmányokra is jellemző a széles körű, európai szintű irodalmi megala- pozottság, valamint a fontosabb statisztikai adatok bemutatása alapján a tendencia feltárása. Jelen tanulmányban e területekkel a korlátozott terjedelem miatt nem tudok részletesebben foglalkozni, e témák tárgyalása külön tanulmányt igényel.
.
Végezetül felvethető a kérdés. hogy az ún. morálstatisztika művelése miért fe—
jeződött be Földes Bélával. Erre nézve egyértelmű a válasz: mert a XX. század ele-
jére differenciálódott a társadalmi statisztika. Hazai viszonylatban is kialakult, 5 európai szintűvé vált a bűnügyi statisztika, majd erőteljesebben bontakozott ki a kriminológia, a morálstatisztika egyéb területei pedig részben (: már,..korábban ki- alakult s elhatárolt népességi statisztika, részben az önállóvá lett szociológia körébekerültek.
Végső összegezésképpen azt azonban mégis le kell szögezni, hogy Földes Bé—
lának a morálstatisztikai, szociológiai szemléletű bűnügyi statisztikában kifejtett te- vékenysége, elképzelései úttörő jellegűek voltak a kor viszonyai között, és tulajdon- képpen a jelenlegi egységes rendőrségi—ügyészségi statisztikában, illetve ez alap—
ján az utóbbi másfél évtized kriminológiai e's kriminálstatisztikai tanulmányaiban ke- rülnek kiteljesedve megvalósításra.
PE3I'OME
Hacmnmas ete-ru COAepmHT matepuan ,aoimana, npeActaaneHHoro Ha coc-roaatueücn 25—26 okmöpn 1977 roAa Hay—moi? ceccun no ZOO—nemére ioőunen BBeAei-imi abicmero c-ra- Tucruuecnoro oöpaaoaanun a Beurpuu.
Aarop noABepraeT paccmotpei—imo Aenrenbuocn, msec-maro Beurepcnoro npocpec- copa cvamcmnu Benbi menbnema a oönacm 1. H. ctamcmxu mopanu, oxaatbiaaiotueü cra- mcmuecxue ABHHble, otpamaioume coctom-me oőuiecraa.
FULDES BELA
641
Ocranaanusaercn Ha MemAyHapoAHoM u OTeHeCTBeHHOM acneK-rax BOSHHKHOBeHMH "
pasammr cra-rucrmm mopanu. BareM nsnaraer 'raopuecrao nepaoro aeHrepCKoro npeAcra- BHTeIle cramcrmm Moparm. Ormeuaer, nro ocnoasrsammancn Ha mopaano—cramcwuecxnx
" couuonomuecxnx Barnmax AeHTeI'IBHOCTb npotpeccopa (Denmema : yronoanoü cramcmxe uMena nwonepcnuü xapaxrep " anecna TBOpuecuuü annag s passume oreuecraeHHoü Hayxu.
SUMMARY
The paper was read on the scientific meeting held from 25th to 26th October 1977 on the occasion of the bicentenary of the introdution of statistical higher education in Hungary.
The author evaluates the activity of Béla Földes, famous Hungarian professor in statis- tics, in the so—called moral statistics covering statistics on moral conditions of different
societies.
He outlines the development of moral statistics in Hungary and abroad, then shows the activity of the first Hungarian scholar in this field. He stresses that professor Földes' activity and ideas in criminal statistics with a background of moral statistics and of sociolo- gical approach were pioneering and contributed positively to the development of the science in Hungary.
6 Statisztikai Szemle
