KÖNYVISME RTETÉS EK
A. A. Gercenzon: Bírósági statisztikaf
, A magyar bűnügyi statisztika eddig sem
"rendelkezett olyan művel, amelyet tan—
könyvként lehetett volna használni. Most ez a kérdés még égetőbbé vált. Uj
bűnügyi statisztika van kialakulóban. A
' sZocialista állam építése elengedhetetlenné teszi új perrendtartás és új szocialista"B. T. K. megalkotását. Ez az elkészítendő
perrendtartás és B. T. K. új irányban _haládván új problémákat is vet fel, új szempontokat alakít ki.
M' A kapitalista államokban és a kommu—
nista társadalomban a bűnügyi statisztika által vizsgált bűncselekmények lényegesen különböznek egymástól. ,,A bűncselek—
mény az imperialista államban rendes, megszokott, mindennapos jelenség. A kapitalista-bnsinessmant a gonosztevő—
ibusinessmantól elválasztó határ már a multban is mindig feltételes volt, most pe—
dig majdnem teljesen eltűnt. A gangsteriz—
,mus és racketizmus módszerei az impe- rialista burzsoázia ,,normális" gazdasági és politikai módszereivjé váltak.")
A kommunista társadalom viszont, ——
mint Gercenzon professzor könyvében ki—
;fej'ti __ megszünteti azokat a körülmé- 'nyeket, amelyek a kapitalista társadalom- ában az elkövetett bűncselekmények túl—
nyomó többségének inditóokául szolgál—
tak, megszünteti a tömegek kizsákmá—
nyolását, az arra jellemző nyomort és
ilnséget, az erkölcsi és kulturális elmara—
dottságot.
Az új szocialista bűnügyi statisztika teljesen új nézőpontból vizsgálja a bűn—
cselekményeket : a közösség szempontjá—
ból. Ezen a téren, —— az új szocialista statisztika felépítésében, —— tehát A. A.
Gercenzon könyve nagy szolgálatot tehet
;a magyar szakembereknek.
Gercenzon professzor nyolc fejezetre osztja könyvét.
Az I. fejezetben (,,A bírósági statisztika
tárgya és rendszere") megismerteti az
olvasót a bírósági statisztika fogalmával, a szocialista igazságosságért vivott harc—
ban játszott szerepével, rendszerével, kitér a birósági statisztika és a jogtudomány ' viszonyára és a nagy számok törvényének
* A. A. Gercenzon: Szndeimaia sztatisztika. Az Igazságügyminisztérium IV. (átdolgozott) kiadása,
Moszkva, 1948, 242 old.
?) I. m., 223. old.
202
a bírósági mazására.
A II. fejezet röviden összefoglalja ,,A bírósági statisztika történeté"—t a Szovjet- únióban, a forradalomelőtti Oroszország—
ban és külföldön.
III. fejezet (,,A birósági statisztika tár—
gya") a bírósági statisztika tárgyának
fogalmát és fajait, valamint a bírósági statisztikai anyag tudományos jelen- ségeit ismerteti.A IV. fejezetben (,,A bírósági statisz—
tika mutatószámainak rendszere") a szerző sorraveszi és magyarázza a mutatószám—
rendszer kialakulásának előfeltételeit, a nyomozó-, az egyéni, a bírósági szervek,a letartóztatási intézetek és a polgári jog—
szolgáltatási statisztika mutatószámainak rendszerét.
Az V. fejezet tárgya ,,A bírósági statisztikai munka szervezete a Szovjet- únióban". Ismerteti az elsődleges meg—
figyelést, a bírósági statisztikai nyilván—
tartást, a reprezentativ megfigyelést.
A VI. fejezet (,,A bűncselekmények
egységes számbavételének problémája")
rátér az egységes számbavétel feladataira, ismerteti a Szovjetúnióban ennek meg—valósítására irányuló kísérletet és beveze—
tésének szerves előfeltételeit.
A VII. fejezetben (,,A bírósági sta—
tisztikai anyag tannlmányozásának rend—
szerei") a statisztikai anyag rendszerének általános jellemzése, az átlagok, az arány—
számok, dinamikus sorok és egyéb mód- szerek alkalmazásának ismertetése kerül sorra.
Az utolsó fejezetben (,,A bírósági sta-
tisztika és a bűnözés vizsgálata") Ger—cenzon professzor összehasonlítja a'bíró—
sági statisztikának és a bűnözésnek a kapitalista államokban használatos vizs- gálatát a Szovjetúnió módszerével.
Gercenzon professzor könyve, amelyet a Szovjetúnió jogi egyetemein és főiskolai- ban tankönyvül engedélyeztek, Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításai alapján építi fel az egész bírósági statisztika rendszerét. Ez a könyv nem csak a szakembereknek nyujt pótolhatatlan se- gitséget, hanem azok számára is érdekes és igen hasznos olvasmány, akik a szovjet bűnügyi statisztika iránt érdeklődnek.
Dr. Dabis Attila statisztikában való alkal—
