gyártásnál —— van ennek igen nagy gazda—
sági jelentösége. Ezen eljárásokat azonban más téren is sűrűn alkalmazzák. A statisz—
tika műszaki alkalmazásának ez az ága—
zata különben most van kifejlődőben.
Hogy adott esetben mit jelenthet gazda—
ságilag a minőségi ellenőrzés, arra jellemző példát hoz fel V. Goszlyev : ,,A statisztikai ellenőrzésnek bevezetése a könyökös—
tengelyek mintázási folyamatánál lehetővé tette a kovácsolási selejt 33—40 %—ra való csökkentését a háborúelőttihez Viszo- anyítva'Ú)
A minőség ellenőrzésének az előzőkben csnpán egészen nagy vonásokban ———— az alapul szolgáló és a dolgozat keretét jóval meghaladó fontos valószinűségszámítási
részek nélkül —— ismertetett statisztikai
eljárásait tervszerűen még nem régóta alkalmazzák. Az első világháborút közvet—lenül követő időkben kezdték szélesebb
Államokban (főképpen a-gép— és készülék-
gyártóiparban).A Szovjetúnióban —— ahol nagy gondot fordítanak arra, hogy a tömegtermelést az élenjáró technika színvonalának meg—
felelően tervszerűen alkalmazzák ——- igen korán, már az első ötéves terv során, használták a minőségi ellenőrzés statisz- tikai módszereit. A kutatók egész sora foglalkozott a szocialista termeléssel szem- ben támasztott minőségi követelmények- nek megfelelő statisztikai ellenőrzési el—
járások kidolgozásával. Ezek eredményei—
ből a ,,Gyári laboratórium" című szak—
lap sokat közölt.?) A módszereknek külö—
nösen a gépgyártás terén való alkalma—
zását iejlesztették erősen?) Nálunk a statisztikai minőségi ellenőrzés kérdését érdemben a hároméves terv időelőtti befe—
jezése és általában a minőségjavítás moz—
galma, még hangsúlyozottabhan pedig az ötéves terv minőségi termelési célkitűzései Vetettek és karolták fel.
Dr. Kádas Kálmán körben használnipNémetorszagban (első—
sorban a kohászatban) és az Egyesült
Társadalmi átalakulás és a bűnügyi statisztika
Abüntetőjogi iskolák és a szociológia művelői—között egyaránt sok vitára adott alkalmat annak a kérdésnekraz eldöntése, hogy a bűnözés okát az emberi természetben, xátöröklött tulajdonságokbanikell—e keresni, vagy, pedig a gazdasági, szociális környezet aközvetlen vagy közvetett hatásában. Mint ismeretes, ebben a kérdésben is megmutatkozott az idealisták hamis, áltudományos nézete. Igy a társadalmi rend megsértésének egyedüli amotívumát például Lombroso kizárólag a ,,bűnöző ember" született fizikai és szellemi adottságainakhajlamainak tulajdonította és tagadta a környezet hatását, ketsegbe monta többek között a kriminalitás és a munkanélküliség összefüggését.
Az idealista filozófia és szociológia a bűnözést a társadalom normális, kikerülhetet—
; len jelenségének fogja fel.-A morálstatjsztika idealista művelői —— a francia Guerry, de kii—
;lönösen a belga endelet —— az, idealista szemlélet hatása alatt a bűnözés számszerűleg lemérhető és évrölg-évre v,,aló következetes megismétlődésében terméSZetfölötti okok meredójét látták és úgy vélték, hogy a ,,kriminalitás naptára" segítségével szinte előre itt lehet számítani a bűnözés irányát és intenzitását. Guetelet abba a hibába esett,hogy Meket a tbrvényszerűségeket amelyek akapitalizmus akkori periódusának sajátosságai annak,,omkérvényúeknek tekintette. De a fejlődés —,—— kulönasen _a szocialista _állam, gtSzometumóxmagasabbrendű erkölcse ———.,ezeket :: morálstatísztika területéngizelelet által
53431le" ,,örökéménvű" _ törvényszerűegíaelret, túlhaladta.
aA x_— polgári w'morálstat'isztikának idealista efelfogásával eszemben —.kialakult a kniminál—wszocioldgíai ,,e—irány,:melyga bűnözéw—okát , elsősorbanraigazdasúgi, társadalmi (.:iónyezőkshatásaibamku'esi, "Ar polgári mosáistatisztikuseka ésxszoeiológusokzezt ám.—irányt
;;th Mmmm—alkalmazva%_—keresteksösszeiüggéstx_a sbűnözés - és:,avz—gazáaöágis—sélet, egyes
'dSEigetelt jelenségetközöttaa$zzetszemben a maraízmusiav bűnögepkát ügyészi gazdasági
rendszerből vezeti le, mivel a politika, a jog, továbbá a szociális, kulturálisx_ésimorálisiielen-., _ségek- agezdaságizmtapokonx épülnek—siet.
'iv Yang
erre vo' " 19333; m'r'
an _Uaihecagst my mu vmi?!(A
pta
-imahasznos mun mis—me:áig MSaWy MIMR sz. ;;7. aki.
' Nmré xm alant N.Á. :;
apon!) e kacat Ha? Baegm ! WaWaM:pAggxemmMnek
234"
Mara: és Engels a kapitalista termelésiviszonyoknak a bűnözés terén megnyilvá—
nuló hatására is kiterjesztették vizsgálódásaikat és megállapították, hogy a bm
állandóan a népszaporulatnál gyorsabban növekszik, egyre jobban előtérbe nyomatnak a közvetlenül gazdasági indítékú bűncselekmények és a bűnözők száma a növekvő nyomor következtében állandóan nő. Rámutattak a kapitalista gazdasági rendben periódikusan, szükségképpen fellépő válságok hatására, mely a munkanélküliek seregének növekedésével a bűnügyi statisztika emelkedő irányzatára is rányomja bélyegét!) Marx és Engels állítását igazolta az egyébként opportunista Tagan—Baranovsky, aki Angliára vonatkozóan végzett számításaival a nyomor és a bűnözés össze- függéseire világított rá. A korai kapitalista Angliában a gazdasági válságokat nyomon követte a munkások elbocsátása, a dologházakat megtöltötték a munka—nélküliek, a halálozási arányszám ijesztően emelkedett és a vagyonelleni bűncselek—
mények ugrásszerűen szaporodtak.
Más a helyzet a szocializmusban. Lenin az ,,Állam és forradalom" cimű munká—
jában az állam elhalásával kapcsolatban a következőket mondja : ,,Egyedül a kommu—
nizmus teremt olyan viszonyokat, amelyek közt az állam teljesen feleslegessé válik, mert nem lesz már senki, akit el kellene nyomni; senki abban az értelemben, hogy nem lesz osztály, nem lesz rendszeres harc a lakosság egy meghatározott része ellen.
Nem vagyunk utópisták és semmiképpen sem tagadjuk annak lehetőségét, söt kikerülhetetlenségét, hogy lesznek egyes személyek, akik törvénysértéseket fognak elkövetni és hogy az ilyen túlkapásokat el kell majd nyomni. De először is ehhez nem lesz szükség külön gépezetre, külön elnyomó szervre, maga a ,,felfegyverzett" nép olyan könnyen és egyszerűen fogja ezt elvégezni, ahogyan a civilizált emberek akár—
melyik csoportja még a mai társadalomban is szétválasztja averekedőket vagy megaka—
dályozza, hogy nőkön erőszakot kövessenek el. Másodszor pedig tudjuk, hogy a tár—;
sadalmi együttélés szabályainak megsértésében rejlő túlkapások eredendő társadalmi oka a tömegek kizsákmányolása, szüksége és nyomora. Ennek a fő oknak kiküszöbölésével a túlkapások is okvetlenül kezdenek majd ,,elhalni". Nem tudjuk, mily gyorsan és mily fokozatosan fog ez bekövetkezni, de tudjuk, hogy el fognak tűnni. A túlkapások
elhalásával együtt elhal az állam is."2)
A szocialista állam megteremti tehát azokat a feltételeket, ahol kialakul az az erkölcs, amely minden bűnözést elítél, mert az személyi vonatkozásaiban is mindig a közösség ellen, a szocialista államrend ellen irányul, tehát lényegében minden bűncselekmény politikai bűncselekmény. Erre utalt Sztálin elvtárs 1935—ben mondott egyik beszédében: ,,A tolvajok körül meg kell teremteni a közvélemény általános morális bojkottjának és gyűlöletének az atmoszféráját. Ez a feladat abban áll, hogy kampányt kell indítani és olyan morális atmoszférát teremteni a munkások és parasztok között, amely kizárja a lopás lehetőségét, amely lehetetlenné teszi a közjavak tolvajának és sikkasztóján'ak életét és létezését."3)
Összefoglalva : a kapitalista társadalomban, ahol a dolgozók állandó bizonytalanság—
ban kizsákmányolásban élnek, munkanélküliségnek vannak kitéve, ahol a kapitalizmus szelleme az erkölcsöket is hazuggá teszi, az—egész társadalmat megrontja, a bűnözést : kapitalizmus egyik törvényszerű tünetének kell tekintenünk. Igy a kapitalista társadalom
büntető szabályai is csak legfeljebb ezeknek a tüneteknek ideiglenes csökkentését szol——
gálják. Ilyen társadalomban a bűnügyi statisztikának gyakorlati haszna majdnem semmi, mert a bűnözést gyökerében nem a statisztika segitségével foganatosított jogszabályok, hanem csak a kapitalizmus megdöntése szüntetheti meg. Más a helyzet a szocialista társadalom—
ban, ahol megszűnnek azok az alapvető gazdasági körülmények, amelyek a tömeges bűnözés kitermelőjeként szolgálnak, ahol a bűnözés, mint a társadalom számottevő velejáró tünete eltűnik. Ilyen társadalomban a bűnügyi statisztika hathatósan segíti a bűnözés megszüntetését, a bűnözés felszámolásának valóban hatékony eszköze, mert hiszen a bűnözés megszüntetésének gazdasági, politikai előfeltételei adottak. Ebből adódik a szocializmus bűnügyi statisztikájának jelentősége, amely merőben eltér a polgári bűnügyi statisztikától.
A két társadalom statisztikájának ez az alapvető elvi eltérésemegmutatkozik akét
')A. A. Gercenson: ,,A bűnözés problémájaakapltalistatársadalomban."——Szovjetszkoegosmdarsztvo . i pravo (Szo vietállam és jog), Moszkva, 1948.
( ' I.:enín Összes művei. (Orosznyelvü kiadás.) XXI. kötet. 379. old.
( ' 13). Major Ákos: ,,Adalékok a szovjetorosz büntetőtörvénykönyvhöz" (n.) _ Jogtudoniirl
közlöny, Budapest, 1949, 17—18. sz... 388. pld.
4l2
statisztika módszerében is. A kapitalista bűnügyi statisztika csak formális jellegű, a bűnö- zés valódi okát, a bünözések gazdasági körülményeit nem kutatja (ez nem is áll érdeké——
ben.) Igy például a polgári bűnügyi statisztika előszeretettel tudakolja a bűnöző val—- lási, anyanyelvi adatait és olyan összefüggéseket igyekszik kimutatni, amelyek vagy teljesen mechanikusak és értelmetlenek, vagy tudatosan hamisak. A bűnözőket a polgári statisztika foglalkozási ágankint mutatta ki, de nem vette. tekintetbe, hogy az őstermelésben, iparban, kereskedelemben, stb. feltüntetett bűnözők milyen réteghez vagy osztályhoz tartoznak. Igy történhetett meg, hogy a legtöbb sikkasztót és csalót —— az úgynevezett intellektuális bűnözőket —— az ipari foglalkozások között mutatta ki, holott nyilvánvaló, hogy itt a tőkések, a nagy— és kiskereskedők szerepel—
tek és nem az ipari munkások. A polgári bűnügyi statisztika nem kérdezte a lakás—
viszonyokat, a családi körülményeket, munkanélkülieknél a munkanélküliség idő—
tartamát, stb. Ilyen volt a régi magyar bűnügyi statisztika is.
Más a feladata és más a módszere a szocialista bűnügyi statisztikának. Erre példa—
ként a szovjet gyakorlat szolgál. A Szovjetúnió bűnügyi statisztikájának az a feladata, hogy a marxi—lenini büntetőjogi tudomány alapján megszervezze az elkövetett bűn—
cselekmények gyors, pontos és a bűnözés okairól és körülményeiről helyes tájékoz- tatást adó számbavételét és így segítséget szolgáltasson az államnak a bűnözés elleni harcban, a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására.
Ilyen feladatkörrel kell átszervezni a mi bűnügyi statisztikánkat is. Bűnügyi statisztikánknak is, mint általában a magyar statisztikának, még határozottabban a Szovjet- únióban kialakult szocialista szellemű bűnügyi statisztika példája után kell igazodnia.
ü
A Magyarország politikai és gazdasági életében bekövetkezett alapvető változás a társadalmi jelenségekben a bűnözés számának erőteljes csökkenésében is megmutat—
kozott.
A következőkben ismertetjük az 19.48. évi bűnügyi statisztika adatgyiijtéseinek főbb
eredményeit. _
Az 1948. évi bűnözési adatoknak a háború előttivel való összehasonlításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felszabadulás előtt az igazságügyi szervek is az uralkodó osztályok érdekeit szolgálták: osztálybíróságokként működve védték a kapitalisták hatalmát a kizsákmányoltakkal szemben. Amit a Horthy—rendszerben érdemnek, előnynek nyilvánítottak, az a szocialista állam felfogása szerint nem egyéb közönséges bűncselekmények sorozatánál, amiket a dolgozó nép ellen követtek el.
Tehát az összehasonlításnál figyelembe veendő, hogy a dolgozó nép ellen elkövetett bűn—
cselekmények a multban nem marasztaló itéletet vontak maguk után, hanem érdemrendet, nagy elismerést. Ilyen szempontból különösen nehéz az összehasonlítás az államellenes bűncselekmények esetében. Ezeknek a bűnöknek nagy részét % különösen a háborús és népellenes bűntetteket —— még a fasiszta időkben követték el, vagy éppen olyanok bűnösek ebben, akik a mult korszaknak hátramaradt elemei és kívül állanak a dolgozó nép sorain. Az összehasonlítás tehát elsősorban az u. n. közönséges bűncselekményekre (személy—, vagyon—, társadalom elleni és közveszélyes cselekményekre) vonatkozik.
Itt is azonban feltehetőleg számolni kell azzal, hogy az ilyen bűnözőknek egy részét (pl. az éppen előbb említett u. n. intellektuális bűncselekmények —— csalás, sikkasz—
tás, stb.—elkövetőit), a mult rendszerben, ha elég magas állami vagy társadalmi tiszt—
séget töltöttek be, felmentették vagy éppen eltussolták ügyüket.
Az összes közönséges bűncselekmények elkövetese miatt jogerősen elítéltek arány—
száma 100.000 lélekre számítva a következőképpen alakult :
1938-ban 100.000 lélekre jut jogerősen elítélt ... 796.3
1948—ban ,, ,, ,, ,, ,, ... 387.0
A kriminalitás tehát 1938-cal szemben a felére csökkent. Különösen csökkent a
személyek elleni bűncselekmény, amely a háború előttinek csak 40 %—a és a vagyonelleni, amely a háború előttinek 57 %—a.Érdemes megjegyezni: a bűnözések száma a kapitalista rendszerben —— amint ez természetes is —— a válság esztendőiben általában emelkedik. Igy 1938-ban Magyarorszá- gon a testi sértésért elítéltek aránya 100.000 lélekre 101 volt, a válság idején, 1933—ban, ez a szám 153.5 volt. Még ennél is rosszabb méreteket öltött az emberi élet ellen elköve- tett bűncselekmények száma: 1928-ban minden 100.000 lélekre 5.1 bűnöző esett, a vál—
ság évében, 1933—ban, ez az arányszám 13.4-re szökött fel!
413
A válság hatása a többi bűnözésnél'IS megmutatkozik. 1928- ban Magy rol—szagolt
lopásért 12. 266, rablásért 536 személyt ítéltek el a bíróságok. 1933ban, a válság mély—pontján, ez a szám 18. 732—re, illetve 898—ra emelkedett. Különösen jellemző—, hogy 1933—at követően, amikor a polgári közgazdászok a gazdasági helyzet normaliZál—asát hirdették, a bűnözések száma ——- mintegy cáfolatai erre az állításra —— nem csökkent a válság előttire. Például a gyilkosságok és az emberi élet ellen elkövetett büncselek—
mények szá—ma —— 100.000 lakosra számítva ———- 1938—ban 15.5—re szököttfel. A bűnö—
zések elszaporodásához minden bizonnyal hozzájárult a fasizmus erkölcsromboló hatása, Hasonlóan növekedett a lopások és rablások száma 1933—tól 1938ig.1948-ban az emberi élet ellen elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek száma az 1938— asnak 32. 7 % a, a lopás és rablás miatt elítéltek száma pedig az 1938 asnak 65%—a
A vagyonelleni bűncselekmények csoportjába tartozó jellegzetesebb bűntettek és vétségek miatt kivétel nélkül kevesebb személyt ítéltek el a bíróságok 1948—ban, mint 1938—ban. 1948—ban közel 6.000—rel volt kevesebb a lopásért elmarasztalt személyek száma, mint az összehasonlítási alapévben. Jelentősen csökkent a rablások es zsarolások száma is;, itt 72.1%-os a csökkenés 1938-hoz viszonyítva. A csalásért és sikkasztáséri elmarasz—
talt személyek száma közel 50%-kal kevesebb, mint 1938-ban. Természetesen az, 1938. évi adatokban a horthysta államigazgatás panamai nem szerepelnek, mint—
hogy az osztálybíróságok rendszerint eltussolták saját osztályuk ,,megtévedt" tagjai—
nak bűneit.
Más képet mutat a bűnügyi statisztika a kapitalista államokban. Az Egyesült Állaw mokban a háború után a betöréses lopások __ tehát a súlyosabb vagyon elleni bűn—
cselekmények —— száma jelentősen felszökött. 1945—ben 2.010 városban (66.7 millió lakos) a betörés miatt tett rendőrségi feljelentések száma 213054, 1946-ban pedig 237.216 volt, ami egy év alatt 11.13 %—os emelkedésnek felel meg!) Angliában 1934—ben, lopás miatt 56.922 személyt ítéltek el a bíróságok, 1947—ben pedig 76.154—et, vagyis 33.7%—kal többet, mint a háborút megelőzően. Ugyanakkor a kapitalista országokban a személyelleni bűncselekmények száma is emelkedik. Igy például a marshallizált Olasz—
országban 1938-ban 100.000 lélekre *120.6 testi sértés miatt tett bűnvádi feljelentés jutott, 1947—ben már 1662.
Angliában a fiatalkorúak kriminalitása is újból emelkedő irányzatot mutat,
A fiatalkorú bűnözők száma Angliában
8———-13 14—47
Év . évesek
1938 ... 15.559 12.557 1945 ... 24.422 19.081 1947 ... 21.152 13.861 1948 ... 26.715 16.991
A fiatalkorú bűnözések emelkedésének okai : a rossz lakásviszonyok, az amerikai filmek, ponyvairodalom és —— alapvetően ———— a rothadó kapitalista rendszer.
Nálunk a fiatalkorúakra vonatkozó részletes adatok azt mutatják, hogy a fiatalkori—
bűnözések száma csökken. Igy 1948—ban 31.2%—kal csökkent az elítélt fiatalkorúak száma 1988-hoz viszonyítva.
Érdemes megemlíteni az öngyilkosságok számának csökkenését is. A válság idején,!
1933—ban az öngyilkosok 28.5%-a munkanélküliség és nyomor miatt vált meg életétől.
1938—ban 4.8%—kal növekedett az öngyilkosok száma az 1933-es helyzethez képest.
1948-ban az öngyilkosok száma az 1938—as öngyilkosok számának már csak 55.4%—a.
A szocializmus útjára lépő Magyarország megváltozott gazdasági és társadalmi rendje % mint ahogy az adatokból kiderül w a bűnözést a háború előttinek kb. 50%—ám apasztotta. Megszűntek azok a kapitalista gazdasági körülmények, amelyek a bűnö—
zésnek elsősorban okozói. A dolgozók által vezetett állam új, magasrendű erkölcsi szellemet hoz létre, amely a szocialista termelési rend sajátja. Ahogy megváltozik a dolgozóknak a termeléshez való viszonya, úgy változik meg ezzel párhuzamosan a közösséghez, az államhoz való viszonyuk is. A tulajdon, amely túlnyomórészt a dolgozó nép államának a tulajdona, a törvény, amely a dolgozók tulajdonát és érde—
keit védi a szocialista együttélés szabályainak szigorú betartását és tiszteletét őb—
l'eszti fel a dolgozók társadalmában.
1) Statistical Abstract of the United States of America, Washington, 1948 63. old.
