STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
555
SUKHATMEl P. V.:
A MEZÖGAZDASÁGI MIKROCENZUSOK LEGUJABB TAPASZTALATAI
(Recent experiences in sample censuses of agricul—
ture.) —— Monthly Bulletin of Agricultural Economics ami Statistics. 1968. 7—8. sz. 1—7. 1).
Alig van olyan ország, mely a FAO által kezdeményezett tíz évenkénti mezőgazdasági cenzusok előkészítése céljából, vagy egyes témák vizsgálatára, ne hajtott volna végre valamilyen mintavétel alapján felvételeket.
Ezeknek az a(iatgyűjtéseknek a módszerei azonban nem sok ellenőrzési lehetőséget nyúj- tanak, s ezért a nyert adatok megbízhatóságá—
val kapcsolatban problémák merülnek fel.
A hibáknak több forrása lehet. Szerző ezeket a hibaforrásokat vizsgálja cikkében, s bár elemzéseit főleg a gyengén fejlett országok- ból vett példákra alapozza, a problémák mégis többnyire általánosíthatók, főleg olyan fel—
vételeknél, vagy országokban, ahol a folyama- tos mezőgazdasági adatszolgáltatás rendszere nem kidolgozott.
Ilyen hibaforrás lehet a felvételi egység meg- állapítása; probléma lehet, hogy milyen területi (földrajzi, közigazgatási) egységek jegyzékéből történjék a mintavétel —- vagy milyen üzem- nagyság szerinti kategoriázálás alapján. A tulajdonos vagy a használó személy, család, vagy háztartás mint népszámlálási egység
alkossa-e a sokaságot, amiből a mintát vesz-
szük? Különböző országokban eltérők az adottságok, s a döntést annak kell meghatá- roznia, hogy milyen nyílvántartás látszik a legteljesebbnek, vagy készíthető el, amiből célszerű mintát venni. Ha a mikrocenzus fel- adata a tízéves cenzus előkészítése, vagy az
adatok továbbvezetése, a kiválasztás fontos szempontja az egységek időbeli állandósága;
a területre vonatkozóan jó kataszteri térképek
álljanak rendelkezésre, a gazdaságokról pedig kategóriák szerinti jegyzékek. Nem hanyagol- ható el az országok sajátos üzemág struktúrája sem. A minta keretének megállapításából és e.
kiválasztásból származóan annál több a hiba lehetősége, minél szélesebbkörű a felvétel.
Csökkenthetjük a hibalehetőséget, ha keve- sebb témát választunk egy felvételen. Ebben az esetben is legköltségesebb az előkészítés munkája, a feltérképezés, illetve jegyzék össze- állítása.
A mintavételből származó hiba is nagyobb lehet az általánosnál, ha nem kellő szakérte—
lemmel veszik figyelembe a mezőgazdasági kérdések sajátos jellegét.
A másik legjelentősebb hibaforrás a hely- telen válaszadásban rejlik. Nem lehet figyel- men kivül hagyni, hogy a mezőgazdasági népesség műveltségi foka majdnem mindenütt alacsonyabb az országos átlagnál, ami sokszor bizalmatlanság-gal is párosul. Ezért önkitöltés alig jöhet számításba, s jól képzett adatössze- írók beállítása szükséges, ami viszont nemcsak az adatok megbízhatóságát, hanem a felvétel költségeit is jelentősen emeli.
Különlegesen nagy körültekintést igényel a nomád területeken végrehajtandó felvétel. Itt még fontosabb a felvétel időpontjának helyes megállapítása, mint más mezőgazdasági cenzu—
soknál, ahol szintén nem elhanyagolható az időpont.
Végül összefoglalólag megállapítja a szerző, hogy a vizsgált területeken a mezőgazdasági cenzusokb oz általában, a mintavételi eljárás- hoz pedig különösen még nagyobb körültekin—
tésre, alaposabb előkészítésre, az összeírók jobb kiképzésére, következésképpen még ne.- gyobb anyagi ráfordításra van szükség, mint a népszámlálásokhoz.
(Ism.: Hankó Zoltánné)
BÚNÚGYI STATISZTIKA
BGNUGYI STATISZTIKA
(Kriminalstatistik —- Leitfaden. Berlin. 1968. Staats- verlag der DDR. 261 p.)
A bűnügyi statisztika az utóbbi években a Német Demokratikus Köztársaságban a bűnö—
zés elleni harc tudományos megalapozásban és vezetésében fokozott jelentőséget nyert. Ugyan-
akkor ennek elméleti és gyakorlati ismereteire vonatkozó megfelelő könyv nem állt rendel—
kezésre. Szerzők munkája kísérlet a bűnügyi
statisztika alapelveinek, funkciójának és mun—
kamódszereinek első lezárt ábrázolására.
A mű egyes tanulmányai nem korlátozód- nak szorosan a bűnügyi statisztikára. Lényegé- ben azoknak a gyakorlati szakembereknek és kutatóknak a számára készült, akik a külön- féle tervezésekben önálló bűnügyi statisztikai kutatásokra. vannak utalva, minthogy a speci—
fikus vizsgálatok és kutatások is megkívánják a tudományos statisztikai eljárások és sza—
bályok ismeretét. Elsősorban természetesen az igazságszolgáltatásban dolgozó szakembe- rek, valamint a bűnügyi statisztika és krími- nológia, továbbáa büntetőjog és büntetőeljárás idevágó területein működő tudósok és tanuló
556
STATISZTIKAI 'IRODALMI FIGYELÖdiákok felé fordul. Ebből következik, hogy a'.
statisztika különböző problémáit nem, vagy csak a kívánt rövidséggel tárgyalja. Ez ér- vényes mindenekelőtt a statisztika tudomá—
4 nyos alapjai, a különböző matematikai mód- szerek megokolása és a polgári statisztika kritikája tekintetében. Mint a szerzők is meg- említik néhány hiányosság származik abból, hogy a múltban hagyományos német viszo- nyok között a bűnügyi statisztika a statisztika
más szakágaitól, különösen a statisztika el- méletétől elszigetelődött, és csak az utóbbi
években történt előrelépés a statisztikai tudo—
mány tudatos felhasználására a bűnözés elleni harc irányításá ban. Kétségtelen, hogy a további fejlődés folyamán az általános sta- tisztika a bűnügyi statisztika számára még kiterjedtebben és hatásosabban feltárulhat.
A munka azokra a lényeges statisztikai el- járások és módszerek ábrázolására koncentrá- lódik, amelyeknek a szükségessége a bűnügyi statisztika számára. máris bebizonyult.
A bűnügyi statisztika eredményeinek meg—
ítélésénél szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a bűnügyi statisztika nem minden elő-
fordult bűnözést ölel fel, hanem csak azt a
részt, amely az igazságszolgáltató szervek tudomására jut és amelyekben a törvényesen előírt eljárásokat lefolytatják. A bűnügyi statisztika alapvető funkcióját az általános három fő irány szerint —- tájékozódási, ellen- őrzési, és kutatási eszköz — határozzák meg.
A mű tagozódása:
1. Bevezetés a bűnügyi statisztikám. , 2. A statisztikai megfigyelés előkészítése. * 3. A statisztikai adatok begyűjtése és feldolgozása és ennek jelentősége a statisztikai elemzésben.
4. A jelenségek szím onalának statisztikai elemzése.
6. A bűnözés alakulásának és a leküzdésére tett in—
tézkedéseknek statisztikai elemzése.
6. A bűnözés és más társadalmi jelenségek statiszti—
kai vizsgálata.
7. A mintavételi eljárások és a statisztikai tesztek alapelvei.
(Ism.: Csonka József)
BlBLlOGRÁFlA
A Központi Statisztikai Hivatal K önyvtárába az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKA! ÉVKÖNYVEK
Annuaire statistíguede la France. 1967. Résultats de 1965 et de 1966. Ed. par l'Institut National de la Statistigue et des Études Économigues. Paris.
1968. I.N.S.E.E. 765, 72, VI p., 30 t., 1 térk.
Franciaország statisztikai évkönyve 1907. 7965. és 7906. évi eredmények.
! 33 B 3/1967 Anuario estatistíco 1966. Vol. 2. Provincias ultra- ma—rinas. Lisboa. 1968. lnst. Nac. de Estat. XVIII, 247 p., 8 térk.
Portugália statisztikai évkönyve, 1966. 2. köt. Ten- gerentúli területek.
135 B 1/1966/2 Ceylon year book 1967. Ed. by the Department of Census and statistics. Colombo. l967. Govt. Press.
307 p., ll t., l térk.
Ceylon statisztikai évkönyve, 7967.
I 54 C 2/1967 Conclse statistical yearbook of Poland 1968.
Warsaw. 1968. Central statistical Office. 18, 294 p., 1 térk.
Lengyelország statisztikai zsebkönyve, 7968.
l 42 D 18/1968 Istatlstik yilligi 1938— l939. — Annuaire statisti- clue l938— 1939. Ankara. 1939. Hüsnütabiat Basi- mevi Istanbul. XVII, 503, LV p., 53 t., 8 térk.
Törökország statisztikai évkönyve, 7938— 7939.
l 50 B 51142 Karmannűj sztatisztícseszki] szpravocsnik Ju- goszlavii l968. lzcl. Szojuznoe Sztatiszticseszkoe Upravlenle. Beograd. 1968. Szojuznoe Sztatlszt.
Upravl. 255 p.
* Jugoszlávia statisztikai zsebkönyve, 7968.
l46D2/1968
Kratklj Sztatiszticseszkij szbornik Szociallszti' cseszkoj Reszpublíki Romünii. 1968 g. lzd.: Central'- noe Sztatiszticseszkoe Upravlenie. Bucurestl. 1988.
Centr. Sztat. Upravl. 427. p., 12 t.
A Román Szocialista Köztársaság statisztikai zseb- könyve, 1968.
l 44 D 6/l968 Moszkva v cifrah za godü szovetszko] vlaszti (19l7— 1967 gg.) Kratkij sztatiszticseszkij szbomlk.
lzd.: Sztatiszticseszkoe Upravlenie Goroda Moszkvü.
Moszkva. 1967. lzd. Sztatisztika. 166 p.
Moszkva számokban a szovjethatalam évei alatt (1977— 7967). Statisztikai gyűjtemény.
142 D l2ll9l7— 1967 Recueil de statistigues Líbanaises. Année 1965.
Publ. par le Ministers du Plan, Direction Centrale de la Statistioue. Beyrouth. 1968. Dir. Cent. de la Stal. 457 p.
Statisztikai adalgyűjtemény Libanonról, 1965.
1 104 84/1965 RSZFSZR v cifrah v 1967 godu. Kratkij sztatiszti- cseszkij szbomik. lzd. Central'noe Sztatisztlcseszkoe Upravlenie. Moszkva. l968. Sztatisztika. l27 p.
Az OSZSZSZK számokban, 7967. Statisztikai gyű]—
temény.
! 42 D 28/1967 Statistlsches Jahrbuch ősterreichischer Stádte 1950— 1952, 1954—1956, 1958—1967. Bearb. und hrsg. vom Österreichischen statistischen Zentral- amt unter Mitwirkung des Österreichischen Stádte—
bundes. Wien. 1951— 1968. Ueberreuter. 16 db.
Az osztrák városok statisztikai évkönyve, 7950- 7952, 1954—1956, 7958—7907.
12 3153/1950—1967
