IRODALMI SZEMLE
Könyvismertetések. — Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la _Soeiéte' Hongroise de Statistigue gm' rend compte en franeais, dans sa ,,rev-ue dee publwatzons hongroz'ses", des cum-ages statistigues publiés en Hongrie.)
Hacker Ervin dr.: Budapest hatása a krími- nalltásra.
D' Ervin Hacker: L'influence de Budapest sur criminalz'té.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvi I. La- jos dr.) 62. kötet, 2, szám. Kiadja: Budapest Székes- főváros Statisztikai Hivatala.
Publications Stalistt'gues (rédigées sons la dínclion du Dr Louis I. Illyeg/alvi). 62! volume, no Z. Edi—
tion du Bureau de 'mtístiguede ia Villa de Budapest.
Budapest, 1930. 70 l. — p.
A város és vidék elütő gazdasági, kulturális és erkölcsi viszonyainak megfelelően a bűnözésben is eltérő képet mutat. A bűnügyi statisztikai adatok szerint a városoknak -—— nehány esettől eltekintve—
nagyobb a kriminalitásuk, mint a vidéké. A különb- ség azonban nemcsak számbelileg, hanem minőség—
ben is kifejezésre jut. A városban számos tényező behatása következtében inkább a társadalom s az ingó vagyon elleni, u. n. intellektuális bűncselek—
mények fordulnak elő nagyobb számban, míg a vidéken főleg a testi épség elleni, ú. n. individuális bűncselekmények jellemzői a kriminalitásnak. A szerző Budapest kriminalitását beható kutatás tár- gyává tette, s azt minden oldalról megvizsgálta és a gazdagon összeválogatott statisztikai adatokat módszertanilag is alapomn használta fel. Hacker vizsgálódása igazolta a kriminalaetiológiának azt a megállapítását, mely szerint nem kizárólag az er—
kölcsi felfogáson múlik a város nagyobb, illetőleg a vidék kisebb bűnözési aránya. A szerző művében külön-külön tárgyalja a kriminalitást hátrányosan és kedvezően befolyásoló tényezőket. Budapest kri- minalitását hátrányosan befolyásolja a sűrűbb la—
kosság és a rosszabb lakásviszonyok, mely körül—
mények több összeütközésre adnak alkalmat, mint vidéken. A fővárosban való nehezebb megélhetés, a munkanélküliek nagyobb aránya, továbbá a Buda—
pesten élő ,,kriminálisabb" elemek (a nem házasok, 20—40 évesek, férfiak, iparosok, gyári alkalmazot—
tak stb.) nagyobb százaléka; a bevándorolt lakosság nem ismert volta, nagyobb ingóvagyon felhalmozása, szórakozási lehetőségek, az igények fokozása, az utánzás mind a bűnözés különleges nagyvárosi irányzatát határozzák meg. Kedvezően hatnak Budapesten a jobb műveltségi viszonyok, az elő—
nyös—ebb kriminalitású nőknek nagyobb aránya, a megfelelőbb szociális gondozás stb. Hacker hézag- pótló munkájának értékét, szerkezete, gördülékeny stílusa és a statisztikai szempontokat is jól érvénye- sítő tudományos vizsgálati módszere egyaránt emeli.
Ifj. M. L. dr.
Az 1930. évi népszámlálás eredményei Bu—
dapesten. Első rész: Épületviszonyok. Második
rész: Lakásvrszonyok.
Les résultats relatifs Ez Budapest du reoensement de la'populatwn emécuté en 1930. Premiere partie. ' La sztuatwn des bátiments. Deuwiéme partie: Lea conditions de logement.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalví 1. La- jos ár.) 68. kötet 1. és 2. szám. Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statisíígues (rédigées saus la direction du:
Dr Louis [. Illyefalvi). 684: volume, numéros'l et 2. Edition du Bureau de Statistigue de la Ville de Buda est.
Budapest, 19 2. 126* —l— 147 _p. és —— et XX 4— 3911. ——p.
A székesfőváros 1920. és 1925. évi épület— és lakásviszonyairól kiadott kétkötetes műhözí) ha—
sonló szerkezetben, de tartalom és terjedelem tekin- tetében egyaránt jelentős mértékben kibővítve hagyta el a sajtót Illyefalvi I. Lajos dr. szerkeszté—
sében az 1930. évi népszámlálás Budapestre vonat- kozó épület— és lakásstatisztikai anyagát közreadó két testes közlemény.
A mű első kötete az épületviszonyokat ismer- teti igen sokrétű táblasorozatban, két — az épüle- tekre és a háztulajdonosokra vonatkozó —— rész—
letben. Az épületstatisztikai táblázatok közlik többek közt az épületek, ill. a lakóházak magasságára, ren- doltetésére, falazalára és tetőzetére, alápincézésére, felszerelésére, továbbá az építkezés évére, a bérle—
mények, a lakások, a szobák és a lakók száma a az évi bérjövedelem összege szerint való tagolódá—
sára vonatkozó adatokat, a lakosság megoszlását az épületek magassága szerint, valamint. a külön"
böző lakottságú épületek között, majd felsoroljáka legnépesebb épületeket is. A háztulajdonosokra vo- natkozó táblák a háztulajdont a következő főbb szempontokból világítják meg: a tulajdonos neme, toglalkozása, birtokostársa, lakóhelye, anyanyelve, honossága, hitfelekezete, a bérjövedelem nagysága, a háztulajdon terjedelme. A lapszámra is lényege—
sen terjedelmesebb második '— lakásstatisztikaí m kötet külön foglalkozik a rendes lakásokkal, az in—
tézeti háztartásokkal és az egyéb bérleményekkel.
A rendes lakásokról szóló (a könyv zömét alkotó) rész táblai a lakások nagyságára és összetételére, fekvésére és minőségére, lakottságára és laksűrűsé—
gére, a főbérlö családfők demografiai viszonyaira, a háztartások összetétel-ére, az albérlős, ill. ágybér—
lős lakásokra s a lakbérviszonyokra vonatkozó ada- tokat tárják elő a szempontoknak itt nem részle—
tezhető bőségében.
1) L. ismertetését: M, Stat. Szemle 1933. évf.
105—106, l.
7. szám
A között anyag területi tagolása és kombiná—
ciókban való gazdagsága egyaránt mintaszerű. Az épület- és kivált a lakásstatisztika a főváros statisz- tikai szolgálatának nagymultú, talán legjobban ki—
épített munkaterülete. Az előttünk fekvő két kötet egyszerű atlaptozása annak bizonyítéka, hogy Illye- falvi I. Lajos dr, a szempontok tágításárasúj néző- pontok beilleszte'se're ennek ellenére most is módot talált. A hatalmas adatkincs a városigazgatás és a tudomány számára szükséges épület- és lakásstatisz- tikai anyagot ritka gazdagsághan tartalmazza. Az adatok teljes kiaknázása köteteket tölthene meg; az anyag bőséget egyes tábla-, ill. fejezetcímek felso—
rolúsa tehát még csaknem is sejtetheti. Részletesebb ismertetésre nem lévén lerünk, a multtal is jól ösz- szeliasonlítliató anyagból ehelyütt csak a laksűrű—
ségre vonatkozó gazdag számanyagot emeljük ki, to- vabba a Családfő demográfiai viszonyainak alapos megvilágítását, azltl2l után épült házakban lévő la—
kásokra vonatkozó főadatok (lakbér,alakások be- rendezése stb.) külön kimutatását, a lakás fekvése és bére közötti összefüggés feltárását, a lakásváltoz—
tatások gyakoriságára utaló egészen újszerű adato—
kat (a jelenlegi lakásban való tartózkodás tarta—
mát), a tényleges bérjövedelem nagyságának rész- letezését a háztulajdonos [vallása és foglalkozása szerint, végül a lakástípusonkint és városrészenkint részletezett lakásstatisztika 11 társadalmi réteg ——
munkások, közszolgálati altisztek, iparosok, keres—
kedők, piaci és utcai árusok, kereskedelmi alkal- mazottak, magántiszlviselőkg köztisztviselők, sza—
hadfoglalkozásúak, nyugdíjasok és vagyonukból élők, egyéb és ismeretlen foglalkozásúak _ szerint
való tagolását.
A két közlemény nagy táblaanyagához szöveges adatelemzés ezúttal nem csatlakozik. Az épület- statisztikai kötet azonban Illyefalvi előszaván kívül közli beszámolóját (1 népszámlálás és az 1930-ban azzal együtt végrehajtott képviselővúlaszto'i őssze- írás technikai lebonyolításáról. A munkálat egyes szakaszainak az adatgyűjtési nyomtatványokkal s az országos és helyi utasítások és rendelkezések kivonatával tarkított leirása hivatalos statisztikus számára is igen tanulságosan —— itt-ott kritikai ész—
revételekkel _ örökíti meg a népszámlálási műve- let történetét s szervezeti alapkérdéseit; ezzel mód- szertani szempontokból is öregbíti a kiadvány amúgy is jelentős forrásértékét. Mindent egybevetve:
Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala Illye- falví igazgató irányítása alatt az 1930. évi népszám—
lálás épület- és lakásstatisztikai anyagának gondos, mélyrehatoló, az évtizedekkel ezelőtt megkezdett úton
egyre messzebblialadó feldolgozásával és a nyert eredményeknek két pompás kötetben való közre- hoesátásával kiemelkedő értékű munkát Végzett.
——619— 1940
Budapest Székesfőváros Statisztikai Lexi—
konja.
Répertoire statistigue de la ville de Budapest.
Szerkesztette: Molnár Olga dr. _ Rédigé par la Dr Olga Molnár.
Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadása.
1940. ll. kiadás. 6*—j—572 1.
Publié par le Bureau de Stalisíigue de la Ville de Budapest. 1940. lle édition. ő*—l—572p.
A tudnivalókat a lexikon rendszerező és köny—
nyen kezelhető formájába önteni: kívánkozó mód—
szer a statisztikában is. Magyarországon hasonló munkáról nem tudunk s így úttörésszámba megy Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának Illyefaloi I. Lajos igazgató egy régi elgondolását megvalósító, most megjelent zsebkönyvszerű kötete, a Molnár Olga dr, által szerkesztett ,,Budapest szé—
kesfőváros statisztikai lexikonja".
A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal sokoldalú kiadványainak sorozatában ez a kötet különösen al- kalmas, hogy növelje az érdeklődést a Székesfő- városra vonatkozó statisztikai adatok iránt, széles
körben népszei'i'isítve ezzel a statisztikai tudományt is. Szerkesztője nagy szakértelemmel és rátermett- séggel oldotta meg a magyar szakirodalomban új- szerű t'eladatot. A kötet kb. 1.700 címszót tartal—
maz s felöleli megfelelő tömör szövegezésben a Fő- városi Statisztikai Hivatal Évkönyvének fontosabb adatait.
A könyv értékét növeli, hogy ahol szükséges- nek mutatkozik, nemcsak az illető fogalommal kap- csolatos statisztikai adatokat tárja elő, hanem a fogalmat is meghatározza, vagy legalabb kategori- zálja.
E vonatkozásban természetesen tovább is le—
hetne menni, hiszen, amint tudjuk, vannak nem—
csak alkalmazott statisztikai vonatkozású lexiko- nok (a német irodalomban pl. Bruno Gleitze ,,Sta- tistisches Lexikon"-ja), hanem általános emle'leti lexikonok is (pl. Paul Flaskr'impcr: ,,Statistik, Teil.
I. Allgemeine Statistik" a Meyeris VVörterhücher sorozatban). S a fővárosi ugartöréssel kaposolatban felvetődik a gondolat és felmerül a kívánság a ma- gyar statisztikai tudományban hiányzó elméleti sta—
tisztikai lexikon iránt is.
Molnár Olga munkája ettől függetlenül kerek egész éspedig kitűnően megszerkesztett hézagpótló munka.
Elekes Dezső dr.: Hazánk, népünk, szomszé- daink. Az ezeréves, a trianoni és a megnagyobbo- dott Magyarország ismertetője.
Dr Désiré d'Elekes : Notre patrie, notre peuple, nos voisins. Ouvrage faisant connaltre la Hongrie Millénaire et celle de Trianon, ainsi gue la Hongrie récemment agrandie.
A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai t3. sz. A Ma—
gyar Statisztikai Társaság és a Kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Kisebbségjogi Intézete kiadása.
Publication no 13 de la Société Hongroise de Slatt'stigue.
Publiée par cette Sociélé et par Flnsliliit pour les droits des minoritás, fondé par l* Université royal:
hongroise Pierre Pázmány.
Budapest. 1940. 127. t. —— p.
Két hosszú évtized pergett le azóta, hogy Ma- gyarország sz—étdaraboltatott. Ez alatt az idő alatt
