Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Demografiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint

o...-'nolnl-IIII'll-lonclulIll-l-CIIllI-nullll-lnU.I.-ul.-'-luc-luno-n.o-oo-l-nnnlllt!

G IRODALMI SZEMLE e

."I—Ill.!!-Ill-lnIIUDII-onu.n-..-...-CIIll.Il.II!lli-Ill.-Illlllloolvnlnnlllulni-Dlot'lccnnltnloot .Ilwltlillll-

Könyvismertetések.

Chrom'gue de livres.

Magyarország 1931. évi külkereskedelmi forgalma.

Le commerce emlém'eur de la Hongrie en 1931.

Mag ar Statisztikai Közlemények. Uj SOM. 82. kötet.

gzerkeszti és kiadja a Magy. kir. Központi Statisz-

tikai Hivatal. , ' ,

Publications Statistigues Hongroises. Tame 82. Redzge el publié par lijlcc central royal hongzms de statistigue.

Budapest, 1932. 112* Jr 533 1. _ p.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal szer- kesztésében megjelenő Magyar Statisztikai Közle- mények 82. kötete most hagyta el a sajtót. A kötet Magyarország külkereskedelmi forgalmának 1931.

évi legrészletesebb végleges adatait tartalmazza.

A kötet első része Magyarország 1931. évi kül- kereskedelmi forgalmát ismerteti visszapillantással a korábbi évekre. Az ismertetés szerzője Meszle'nyi Emil dr. Ugyanez a rész foglalkozik továbbá a külkereskedelmi statisztikai adatgyüjtés, valamint az értékmegállapítás mai rendszerének ismertetésével is.

A kötet ezután közli a főbb táblázatokat. A külkereskedelmi forgalom t'őeredményei részint az 1920., részint pedig az 1927. évig visszamenőleg foglalnak itt helyet a következő összeállításokban:

a külkereskedelmi forgalom megoszlása a szállítás módjai szerint; a külkereskedelmi forgalom alaku- lása a származási és rendeltetési országok feltün—

tetésével, a forgalom megoszlása a nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok elkülönítésével, a forgalom részletezése gazdasági ágak és rendeltetés szerint; a legfontosabb behozatali és kiviteli áruk csoportosítása a külkereskedelmi torgalomhan sze—

replő összes származási és rendeltetési országok figyelembevételével; a külkereskedelmi forgalom adatai a brüsszeli nemzetközi árulajstrom csopor- M tosításában, végül a nemesfémek, órcpónzek és más

értékek forgalmának kimutatása.

A második rész a részletes kimutatásokat fog- lalja magában. lit találjuk a külkereskedelmi for—

galom adatait a 37 tarifaosztály csoportosításáhan, a származási és rendeltetési országok, továbbá a szállítási intézmények feltüntetésével. Ezt követi a 37 tarifaosztály csoportosításában az összes vám—

tarifatételek külkereskedelmi adatainak felsorolása származási és rendeltetési országok szerint. Ezután következik a nyersanyagok, a félgyártmányok és gyártmányok, továbbá gazdasági ágak és rendelte- tés szerint összeállított teljesen részletes adatok.

A második rész végül a kikészítési, javítási és át- viteli forgalom adatait, ezenkívül az előjegyzési raktárak forgalmára vonatkozó kimutatásokat közli.

A harmadik rész a betűsoros tárgymutatót tar—

talmazza, amely rendkívül megkönnyíti a kötet használatát. '

A kötet kétnyelvű és pedig magyar és francia szöveggel került kiadásra s nemcsak az ismertetés—%

hanem a táblázatok szövege is magyar és francia nyelvű.

Az 1930. évi népszámlálás. !. rész. Demog—

rafiat adatok községek és külterületi lakotthelyek

szer n .

Le reccnsement de la population e/feetue' eu 1930;

Partie Ife. Données démograph'igues sm'vant les com—

munes et les lieum habités des territoires ewtériews.

Maggar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat. 83. kötet.

zerkeszti és kiadja a Magyar kir. Központi Statisz- tikai Hivatal.

Publications Statistigues Hongroises. Nouvelle série, teme 83. Rédígées el publiees par l'aűice central royal hongroís de síntistigue.

Budapest, 1932. xxn % 32* —l— 429 1. m 17.

Résume'. Le cadre de [*ouvruge est () peu:

prés pareil () celui des publications parnes sur les.

recensemenls d'il ;) a dia? et vingt aus. Pour les villa,—;

et pour les communes populeuses, les releue's om été complétés de nombreuses données démogmphif

ones, (]uurtiers et les lieux'

habités (hameauz', puszlas, etc.) (les territoires (nr—

íérieurs. Les chíffres sont commentés par un ezposé substantiel de M. Alexandre M () zo Io 1) s : I: ya (lui offre une vue d'ensemble (les principuur dor-um ments du volume.

classées suivant les

1932 karácsony-án hagyta el a sajtót a log;

fontosabb népességi felvétel: az 1930 évi népszám—

lálás demogratiai adatait községek és külterületi lakotthelyek szerint közreadó— közlemény, a nép számlálási mű első része. A l'oldolgozásnál a Köz-—

ponti Statisztikai Hivatal elsőízhen alkalmazott sta- tisztikai gépeket, a gépi feldolgozást pedig szükség szerűen hosszadalmas előkészítő munkálatokl) elői- lék meg. Mégis a megjelenés időpontja arra mutat.

hogy az adatközlés közelebb került a felvételhez.

mint tíz óv előtt.

Minthogy a Szemle már behatóan méltatta?l

*) V. (3. Mozolouszky Sándor dr.: Az 1930. évi népszámlálás gépi feldolgozása M. Stal. Szemle

1932. évf. 47——50. ].

2) L, Kovács Alajos dr.: Az 1930. évi népszám—

lálás fontosabb eredményei. M. Stal, Szemle 1932"

évf. Stt—826. ]. és Tliirring Lajos dr.: A tanyák, puszták és egyél) kül—területi lakotthelyek népessége 1930-ban. M. Stal. Szemle 1932. évf. 1.044—1062. l..

1. szám.

az elsö kötetben közölt főeredményeket, e helyt

(elég megemlíteni, hogy a mű tartalmi kerete nagy- ban-egészben ugyanaz, mint a tíz és húsz év előtt megtartott népszámlálások első köteteié. E kereten belül azonban eléggé lényegesen megnőtt a részle- tesebb anyag és a mű beosztása is megváltozott.

Az elűszóhoz csatlakozó tartulommutató kiegészült az összes tj. és m. városokra, járásokra és közsé- gekre vonatkozó tartalmi utalásokkal, ami lényege—

sen megkönnyíti a kötet használatát. Az általános jelentés szövege, melyben Mozolovszky Sándor dr.

rajzol tömör és átfogó képet a mai Magyarország viszonyairól, a Magyarbiroda—

lomnak a trianoni békeszerződés szerinti szétdara- bolását ábrázoló térképpel, valamint négy kisebb legújabb népességi

ora/ikonnal gazdagodott. A 20 törvényhatósági tábla közül egészen új a tanyák. puszták, telepek s egyéb külterületi lakotthe—lyek népességének fontosabb adatait, köztük a bel- és külterületi lakosság %—0s megoszlását közreadó tabella. A kisebb tartalmi módosításokat mellőzve megemlíthető még, hogy a törvényhatósági táblák —— kettö kivételével —— az új törvényhatósági és ország—részbeosztást követik;

továbbá, hogy a vármegyék és tj. városok össze—

foglaló adatsorán kívül a megyei és az összes váro- ,sok, a tízezernél népesebb és az ennél kisebb, vala- mint az összes községek (járások) adatait is (külön összesítő sorokban) kimutatják, sőt jegyzet formá—

jában Budapestnek, a 21, ; községnek, Nagy—Budapestnek,

pest—környék nélküli számsorait szintén szomszédos

végül Pest megyének a Buda—

t'elöl elik . A 3 részletes kimutatásban a járások és a megyei vx'árosok adatai még vármegyénkínt is összefoglal- 'tattak. Egyébként a közlemény tulajdonképeni anyá—

gát tartalmazó, négyszáz oldalt meghaladó három községi táblázat közül ezúttal a visszatekintő (az 1920. évi 3. sz.) tábla áll elől. Szokásos tartalmán,

*a hét népszámlálás szerinti községi lélekszámadato- kon kívül ez a táblázat kiegészült a kat. holdban és hektárban megadott terül—eti adatokkal, az 1921—

1930. évi tényleges és természetes szaporodás s ván—

dortási különbözet abszolút- és arányszámaival és az egy négyzetkilométerre számított népsűrűségi adatokkal. A tábla jegyzetrovala pedig ezúttal is a községi lélekszámadatokat befolyásoló közigazgatási változásokra, batárkiigazitásokra liélekn

*számhullámzás (a vándorlási nyereség és veszteség) stb. és a

okaira terjeszkedik ki. Az 1920. évi 1, sz. tábla jelentéktelenebbül megváltozott formában, mint a kötet második nagy táblája a községek fontosabb demografiai és Iakáházadatait foglalja össze (lélek- szám 1930—ban, kiitföldi honosok, nem, életkor, csa- ládi állapot, anyanyelv, magyarul tudás, vallás, írni- volvasni tudás, lakóházak száma és falazat s tetőzet szerinti megoszlása). A községi tadatsorokon kívül a 'városok s népesebb községek kerületeire és nagyobb

"külterületi csoportjaira vonatkozó adatok is ezúttal

37——

a kötet e táblázatában foglalnak helyet. A leg—lénye- gesebben az 1920-ban 2., 1930-ban 3. sz. külterületi tábla változott meg, mely most minden olyan község külterületi lakotthelyeinek adatait tartalmazza, amely—

ben a tanyai és pusztai lélekszám a népszámlálás- kor a tíz főt meg—haladta. A tábla a külterület je—

lenlévő népességének számán kívül a nem, életkor, anyanyelv és vallás szerint részletezett adatokat s a magyarul beszélők, valamint az irni—olvasni tudók számát is felöleli. A külterületi anyag gyakorlati és tudományos kiaknázását pedig az teszi _ első—

ízben — maradéktalanul lehetővé, hogy az egyes lakotthelyek adatsorait községi, járási, megye-i vá- rosi, törvény—hatósági és országos (isszesítősorok egészítik ki. A törvényhatósági tábl—asorozaton, vala—

mint a három községi táblán eszközölt módosításo- kat s a táblaanyag felhasználásánál szem elött tar—

tandó fontosabb szempontokat az egyes táblák elé illesztett általános megjegyzések foglalják össze.

Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam

XXXIX. 1931.

Annuaire Statistigue Hongrois. Nouveau Cours.

Anne'e XXXIX. 1931.

Kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Publication de 1'0jfíce Central Royal Hongrois de Statis—

tígue.

Budapest, 1982. XVI—l—SSÖ ]. —— p.

A Magyar Statisztikai Evkönyx legújabban megjelent 193l. évi kötete közli az 19—31. évre vo- natkozó föbb statisztikai adatokat. Ismerteti ezen—

kívül az 1930. évi népszámlálásnak a népesség esa- ládi állapotára, életkorára, anyanyuelvére és magya- rul tudására, vallására és írni-olvasni tudására vonatkozó adatait, összehasonlítva ezeket az 1920.

évi népszámlálás eredményeivel, Az Évkönyv vissza—

térő anyagán kívül néhány új adatközlést is hoz, így a halálokokazt az új közbülső (intermediaire) halávloki nemzetközi névjegyzék szerint, a társa—

dalrmi biztosítás pénzügyi eredményeit biztosítási ágazatok szerint, az 1931. évi halálos kimenetelű baleseteket, az erdőterület megoszlását tulajdonjog- címek szerint. Új táblázatokat ad a fatermelésről, az átrakodó forgalomról, a magánliasználatban lévő iparvasutakról, a drótkötél- és s—iklópályákról, a folyami kikötők áruforgalmáról, a Duna és Tisza magyarországi szakaszának forgalmáról, a gőzösök.

mótorok és uszályok nemzetiségéről, a bírói úton érvényesíthető kamatnak legmagasabb mértékéről.

Bővült még a tanügyi adatközlés is.

Függelékként közli az évkönyv a legfontosabb nemzetközi adatokat is, legnagyobbrészt szintén 1931. évi eredmények alapján.