Az 1930. évi népszámlálás gépi feldolgozása

_ Résume'. Pour dépouiller () la machine les

_,nnées statistígues du recensement de la popula—

.de 1930, PO/fice central hongrois de statistigue _ploíe des machines systéme Powers, notamment perforateurs automatigues a touches et 5 clas- ' s, dont 3 munis de 4 organes a calculer. Auzc orateurs, on occupe 72 personnes réparties en guipes faisant chacune 3 lieures par jour; on pte gue ce travail sera termine' en 12 mois.

m'classeurs, on emploíe 24 personnes divise'es _? éguipes faisant chacune 6 heures par jour, de tte gue les chiffres devant faire Pobjet de la emiére publication du recensement seront dé-

*uille's en 7 ou 8 mois et les autres au plus tard int 1935. Le dépouillement mécaniaue permettm ublier 4 on 5 ans plus tót les résultats définitifs

e'censement.

,A statisztikai gépek történeti fejlődése a gépi feldolgozás előnyei. Nagyterje- lmű statisztikai felvételek, kivált nép- mlálások adatainak kézi feldolgozása dkíviil hosszúra nyúló időt vesz igénybe, ott az eredmények gyakorlati kihasz- hatósága érdekében igen fontos a végső toknak a felvétel időpontjához lehető- közel eső időben való közreadhatósága.

pen ezért a statisztika művelésének szikus hazájában, Olaszországban, majd inciaországban kísérletek történtek már lt század második felében arra, hogy i feldolgozás helyett a munkaidőt meg-

ídítő mechanikai módszerek alkalmaz-

anak. A kísérletek azonban ezekben zágokban eredménytelenek marad- a célravezető módszer a gyorsaság ho—

n, Amerikában született meg.

z Északamerika'i Egyesült Államok

*mérnökalkalmazottja: Hollerith Her—

n a Jacguard-szövetek gyártásánál lt gépek elgondolásának alapulvéte- szerkesztette meg 1880 és 1890 között statisztikai gépet és alapította meg

"tisztikai adatok gépi feldolgozásának

nyes rendszerét: az adatoknak gépi álás útján különleges kártyákra való

Magvar Statisztikai Társaság 1931 nov.

lésén tartott előadás kivonata. —— Extrait bmmunication lue dans la se'ance dle'tude ,.— 1931 de la Société Hongroise de Sta-

EGYÉB e

Az 1930. évi népszámlálás gépi feldolgozása!)

Le dépouillement mécam'gue des données du recensememf de 19303)

másolását és ezen kártyáknak rendező gé- peken való feldolgozási módját. Módszere abból állott, hogy az egyéni statisztikai lapok minden adatát egy-egy külön ezen célra készült kártyára vitte át olyképen, hogy a kártyát az egyéni lap adatainak megfelelő, előre megállapított helyeken egy erre a célra konstruált lyukasztógép segít- ségével kis kerek lyukkal perforálta. A számlálás, rendezés vagyis a feldolgozás cél- jaira egy kontaktprés szolgált, melynek egyik fele egy tűszeknényből állott. Itt a tűk lágy rúgókon feküdtek. A másik fele

szigetelt lemezből állott, melyen azonban a

tűk helyzetének megfelelően, higanycsep—

pel telt mélyedések voltak. A feldolgozandó kártya e két szerkezet közé került s ahol a kártyán lyuk volt ütve, ott a tűszekrény tűi áthatoltak, s belemerültek a higany—

cseppecs—kékbe s elektromágneses úton moz- gásba hozták a vezető huzalokkal kapcsolt számláló— és rendezőszerkezeteket.

Ez a berendezés még igen primitív volt.

de már ezzel a gépi módszerrel dolgozták

fel az Északamerikai Egyesült Államok és

Ausztria az 1890. évi és Oroszország az 1897. évi népszámlálási adataikat. A Hol—

lerith-féle statisztikai géprendszer rövid idő alatt igen magas 'tök'él—etesedési folya—

maton ment át és ma igen nagy elterjedt—

ségnek Örvend.

1907-ben S. N. D. North, az Amerikai

Egyesült Államok statisztikai hivatalának

igazgatója —— nem lévén teljesen megelé—

gedve az akkor használatos statisztikai gé- pekkel —— megbízta a hivatal egyik mérnök—

alkalmazottját, James Powerst, új típusú gépek építésével.

Powers az addig használatos gépi fel- dolgozási rendszert változatlanul fönntar- totta, azonban a Hollerítwh-fwéle elektromos kontaktussal dolgozó gépekkel ellentétben tisztán mechanikai erővel dolgozó gépeket konstruált. Powers gépeinél azt a munkát, melyet a Hollerit—h—féle gépeken az elek-

tromos áramkapcsolás végzett, tisztán Ine-

chanikai úton a tapintó tűk végzik. Termé—

szetesen azonban a Powers-gépek is elek—

tromos meghajtásúak. 1907 után számos állam használta népszámlálási feldolgozá—

sainál a Powers-rendszerű gépeket és az 1930. évi népszámlálásunk feldolgozásánál

1. szám. ——48—— 1932

mi is Powers-rendszerű gépeket hasz- nálunk.

A magyar népszámlálás adatainak fel—

dolgozásánál kétféle Powers-gép van hasz—

nálatban: a lyukasztógép, mely az egyéni számlálólapok adatainak a kártyákra való gépi átvitelére alkalmas, tehát feldolgozást még nem végez, csupán a gépi feldolgozás előkészítésére szolgál; továbbá a rendező- gép, mely számlálást, szortirozást, egyszó- val tulajdonk—épeni feldolgozást végez. Az utóbb említett gépekből ismét kétféle van alkalmazásban, az egy számlálószerkezetes rendezőgép és a négy számlálószerkezetes rendezőgép. A kettő között az a különb- ség, hogy míg előbbi a beléhelyezett kár- tyákat egy fogalom (pl. családi állapot) sze- rint szétveti és megszámlálja, addig a négy számlálószerkezetes rendezőgép egy foga- lom (pl. családi állapot) szerint szétveti és számlálja a rajta keresztül futtatott anya—

got, de egyben még három másik fogalom (pl. vallás, anyanyelv, műveltség) szerint is számlál.

Az 1930. évi népszámlálásunk gépi mun- kálatainál 24 automatikus billentyűs lyu—

kasztógép (18 bérletben, 6 saját tulajdon—

ban), két darab egy számlálószerkezetes (1 bérelt és 1 saját) és három darab négy számlálószerkez—etes (2 bérelt és 1 saját) rendezőgép van használatban.

A gépi feldolgozás bevezetése az előnyök

egész sorát hozta magával, lehetővé teszi

az anyag minden irányban való teljes ki- használását, a legfinomabb részletekig menő osztályozást, a kombinációk tetsző-

leges számú képzését stb. és ami a legfon—

tosabb, a végeredményeknek a felvétel idő—

pontjához lényegesen közelebb eső közöl—

hetőségét.

A gépkártya. A gépi feldolgozás céljaira használatos kártyának úgy anyagát, mint méreteit tekintve, tudvalévőleg a legaprólé- kosabb gondossággal és pontossággal gyár-

tottnak kell lennie, továbbá a csomagolása.

szállítása és tárolása körül is rendkívül nagy gonddal kell eljárni, mert a gépkár- tyának a megszabottól való egész jelenték- telennek látszó eltérése, vagy sérülése, ve- temedése a munka folyamatában súlyos za- varokat, időpocséklást, esetleg a gépek meg—

rongálódását is vonhatja maga után. Az ál—

talában használatos gépkártya adatbefo—

gadó képessége akként van méretezve,

* _ hőgy45, oszlopa, minden oszlopban 12 lyu-

kasztásij helye (pozició) vagyis 12X45:

540 poziciója van. íKészítenek újabban 60,

sőt 80 oszlopos kártyákat, illetőleg ilyen kártyákkal dolgozó gépi berendezéseket is.) Általában az éppen feldolgozni kí- vánt statisztikai anyag adatfogalmainak megfelelő fejléccel ellátott gépkártyák használata van elterjedve, ahol a gépkár—

tyán kifejezett jegyek minősége szerint az egyes oszlopok, vagy oszlopok egymás—

utánja különböző vastagságú vonalakkal mezőkre és esetleg alcsoportokra is el van osztva.

A gépi feldolgozás előkészítése. A nép- számlálási adatok gépi feldolgozása ugyan inkább a lajstromos felvételi módszert kíj vánja, de az 1930. évi népszámlálás több—

oknál fogva ezúttal még az egyéni számláló— laprendszert tartotta meg. Az egyéni szám- lálólapokon azonban már gondoskodni kel- lett olyan bizonyos jelzések beiktatásáról, melyek a gépi feldolgozás munkálatait megkönnyíteni voltak hivatottak, Ehhez elsősorban szükséges volt magának a gép- kártyának a feldolgozni kívánt adatok sze- rint való beosztása és fejszövegezéssel való—

ellátása.

Ennek megfelelően azután a számláló- lap jobboldali margójára a gépkarton osz—

lopjelző számai nyomattak a megfelelő kér- dések mellé, továbbá a csupán aláhúzással megválaszolandó (dűlt szedésű) válaszsza- vak után zárjelben a gépkártya oszlopai- ban lefoglalt helyeknek számjelei nyomat— _, tak a számlálólapra (pl. a számlálólap 16._

kérdésénél, az anyanyelvre vonatkozó kér- désnél a számlálólap jobboldali margóján a 29 30. számjegy van odanyomatva, ami azt jelenti, hogy az anyanyelvi adatok a gépkártya 29. és 30. rovatában lyukasztan- dók, még pedig a magyar —— mint a dűlt szedésű válaszszó után zárjelben nyomta—

tott 1-es mutatja —— a gépkártya 1-es hely—

zetén, a német a 2-es helyzetén s így to- vább), Azon feldolgozásra kerülő válaszok

nál, ahol a válaszszavak nem voltak előre : kiszedhetők, csupán a gépkártya oszlop jelzőszámai vannak a lap jobboldali mar— * gójára kiszedve.

Kijelölés. A beérkezett anyag gondos re víziója s a helyesbítendő és pótlandó ada tok kellő helyesbítése és pótlása után a számlálólapokat a beírt válaszoknak meg felelő szignatúrákkal kellett ellátni, vagyi a beírt válaszokat ugyancsak a gépkártv megfelelő helyzetére megállapított jelzések kel kellett ellátni azért, hogy a perforáló személyzet föl legyen mentve a számláló lapra írt különböző írású válaszok telje

__49_

1932_

gától s csupán a jelzések alapján at a számlálólap adatait a gépkár- ._ zirendkívül gyorssá és megbízha—

teszíz a perforálási műveletet.

evideált és szignált anyag a perfo- épterembe került ahol 24 lyukaszto- ' három 3 órás turnusban 72 kiképzett áló a számlálólap adatait lyukasztás _, áttette a gépkártyákra. A teljesít-

;eleinte óránkint átlag 80—100 kártya timozgot't, de rövidesen átlag a 200 melkedett és már a negyedik hónap-

;tkadtak, akik 400—on felül perforáltavk 'nt A teljesítmény emelkedésével a zalék'is csökkent, úgyannyira, hogy ichotechnikai vizsgálat alapján kivá- tt perforálószemélyzet valósággal re-

jesitménnyel dolgozott.

erforálás helyességének ellenőrzé- Összeolvasási rendszert alkalmaz—

nden egyes község perforált anya- yancsak a perforálószemélyzetből ott párok olvasták össze az eredeti álólapok adataival. Az összeolvasás három 3 órás turnusban tartatott ljeSítménylépést tartott a perforálással.

összeolvasás és ennek során esetleg lt hibás lapok kijavítása és behelye—

tán a számlálólapok sonszámbélyegző- bélyegeztettek. A gépkártyák ugyanis 8,.700 00016 sorszámmal ellátva ké- k és a számlálólapok is ugyanazon mmal bélyegeztettek le, mint a róluk olt gépkártyák sorszámai, még pedig hogyha a szortírozás folyamán ne- még hibás gépkártya kerülne elő.

_en'lehessen a számlálólap-anyagból a lelő lapot kikeresni összevetés végett.

feldolgozás. Említettük már, hogy ' szortírozógép van nálunk alkalma- n. Az egyikféle az egy számlálószer—

es, melynek fordulatszáma percen-

400 és óránkint maximálisan 24.000 a szétvetésére és beolvasására alkal- A maximálisan szó úgy értendő, hogy egységek, pl. törvényhatósági feldol- esetén. A községenkinti feldolgozás

; természetesen a teljesítmény lénye—

kisebb, mert különösen az apróbb.

lket el nem érő községek anyagánál ek egy óra leforgása alatt több íz—

unetelnie kell az e"t,,yes községek anak betétele, a rendezés és számlá- dményeinek táblázatba való diktá-

az anyag kivétele alatti időben.

ép,,működése röviden a következő: a yák, jelen esetben a község anyaga,

az etetőtartályba helyeztetik, a tapintó tű- sorozatból a lyukasztási pozicióknak meg—

felelő tűk beállíttatnak, az első kártya kézi erővel a szita alá hozatik és a gép meg- indíttatik. A kártyákat ,a gép ezután ön- működően adagolja egyenkint a szita alá, a tapintó tűszerkezet ezzel egyidejű fü"ggő- leges mozgást végez, s ahol a szita alatt levő kártya beállított oszlopában lyuk van ütve, azon a tű áthatol, miáltal mechani- kai úton a megfelelő rekeszt kinyitja és az oda behullott kártyákat számlálja. Egy külön számlálószerkezet (a subtotal) a községnek a gépen átfutott összes kártyáit is összeszámlálja és végül egy ugyancsak külön számlálószerkezet (a grandtotal) a gépen bizonyos időközben, pl. naponkint átfutott egész kártyamennyiséget szam—

lálja meg.

A másikféle szortírozógép a négy szám—

lálószerkezetes gép, melynek alapberende—

zése teljesen egyezik az előbb leírt géppel, de ezen már oldalt nincsen számlálószer—

kezet, hanem a tűszekrény fölött függőle—

gesen elhelyezett négy számlálószerkezete van, ugyancsak egy subtotal és egy grand—

total külön számlálószerkezettel. Ez a gép már lassúbb futású, fordulatszáma per- cenkint 300, vagyis maximális óránkinti teljesítménye 18.000. Ezen a gépen az anyag nem csupán egyféle fogalom szerint rendezhető és számlálható, de még ezen felül egyidejűleg három másféle fogalom szerint beszámolható.

Az 1930. évi népszámlálás anyagának feldolgozása 5 főmenetre és több almenetre osztatott föl

Az első fömenetben azok a feldolgo- zási munkálatok végeztetnek. melyek a népszámlálási első számú közlemény kéz—

iratánál szükséges eredményekre vezetnek el.

Az első közlemény megjelenését azon—

ban a gépi feldolgozás nem hozza lényege- sen közelebb a felvétel időpontjához, de ez természetes is, mert hiszen az elsö közle- mény megjelenése előtt a feldolgozás elő—

készítő munkálatainak le kellett folyniok éppúgy, mintha nem gépi, hanem csupán kézi feldolgozás lett volna, sőt a gépkártyák lyukasztási műveletével még meg is szapo- rodott az előkészítő munkálat és az arra fordított időtartam.

A következő feldolgozásokhoz — ki- véve a foglalkozási és vállalati statisztikát

—— az anyag azonban már készen áll, és a következő közlemények rövid időközök- ben napvilágot láthatnak. _

4

1; szám. _50 .... ₁₉₃₂

:

A községenkinti részletes foglalkozási feldolgozás és ezzel kapcsolatban a válla- lati statisztika, továbbá a pusztai anyag

feldolgozása kézi munkával történik, a gépi feldolgozási munkálatokkal párhuza- mosan. Mozolovszky Sándor dr.

Államformák és kormánytormák változása 1841 és 1931 között.

Changements de régímes politigues et de formes de gouvernement entre 1841 et 1931, Résumé. Pendunt [es 90 derniéres années, ilsy

eut, dans les Etats et dans les iormes de gouverne- ment, plus de changement guta n'importe guelle autre épogue de llhistoire. En Europe, il y a 90 ans, prés de 99% de la population vivaient dans des mo- nurchies pour la plupart absolues. Par suite des révolutions de 1848, Ie purlementarisme fut introduit dans la plus grande partie des Etats dlEurope, mais le nombre proportionnel des monarchies a diminué d peine. A cet égard, le plus grand change-

ment se fit á la fin de la guerre mondiale, lorsgue

un trés grand nombre de monarchies se transfor- mérent en républígues. Dans le monde entier, ce changement s'accomplít bien plus lentement. Méme aprés la guerre mondiale, Ie nombre proportionnel des monarchies absolues—e'taít au—dessus de 16%, contre plus de 26% avant la guerre. Pendant les 90 derniéres années, Ia proportion des territoires entié- rement non índe'pendants (dominions, colonies, pro- tectorats, territoires sous mondat) s'est élevée de 19% d plus de 28.

*

,,Man sagt oft: Zahlen regieren die

Welt. Das aber ist gewiss, Zahlen zeigen wie sie regiert wird."

Goethe szellemes megjegyzése a statisztikáról azt jelenti, hogy kormányzati ténykedések helyes—

ségének, vagy helytelenségének legcsalhatatlanabb bírálatát a számszerű eredmények mutatják. De, ha szó szerint vesszük azt a kérdést: hogyan kor- mányozzák a világot, akkor az államformák és kormányformák statisztikájának problémája_vető—

dik fel. És ennek is megvan a maga érdekessége.

Meg akarjuk vizsgálni, hogy a világ államait mi—

lyen külső formák szerint kormányozzák. Még

pedig nem statikusan, egy adott időpontban, ha-

nem folyamatszerűleg és ezt a folyamatot egybe—

vetve az állam másik alkatelemével, a népesség számával. (A harmadik alkatelemet, a területet, ez—

úttal figyelmen kívül hagyhatjuk; hogy miért: arra a gondolatsor végén rámutatunk.)

Két bevezető kérdés tisztázandó. Az egyik az, hogy ilyen összeállítás elkészítése mennyiben le- hetséges, hogy t. i. megfelelő anyag rendelkezésre áll-e'? Erre azt felelhetjük, hogy igen; kevés kivé- tellel minden teriiletegységről megfelelő számokat birunk, előrebocsátva, hogy vizsgálódásunk szem- pontjából a legfontosabb Európa, mint politikai- lag a legreprezentatívebb földrész. Földrészünkről pedig kielégítően pontos adatok vannak. A máso—

dik kérdés, hogy mely időszakon át figyeljük meg

a politikai változások menetét. Erre két okból is az utolsó száz esztendő a legalkalmasabb. Égy- részt, mert megbízható és összehasonlításra alkat- mas anyagunk csak erről az időszakról van, más—

részt, mert azok a nagy szervezeti eltolódások, amelyek a modern államéletre jellemzők, elsősor—

ban a francia forradalom hatásaként jelentkeztek, s a 40-es évek folyamán, a Szent Szövetség meg- bukásával egyidejűleg kezdték éreztetni hatásukat.

Természetes, hogy a népesség számának adatai, bár egy időpontra vonatkoztatottak, nem egy., időben végzett felvételek eredményei. Egy szé—

lesebbkörű összeállításban még ma is nép- számlálási, népmozgalmi (kiszámított) és hozzá,-' vetőleges, becslési adatokat vagyunk kénytelenek/%

egymás mellett szerepeltetni. Mennyivel inkább áll ez a mult század első felében, az elképzelhető.

Ez azonban nem zavarja meg sem a kép egyönte—

tűségét, sem pedig nem teszi kétségessé az ered- ményt. Hat időpontot fogunk egymás mellé állt- tani: az első az 1840-es évek eleje körüli népszám- lálások és becslések eredményeit összegezi; a má- '*' sodik a szabadságharook lezajlása utáni időpontot kívánja megrögzíteni, az 1860 és 1865 közötti ada- tokkal, a harmadik a liberális kapitálista állam- fejlődés kezdetét az 1871. évi adatok alapján. A második csoport az 1911. évi, közvetlen a világ- háború előtti állapotot, az 1921-es az átalakulás

időpontját és az 1931—es pedig a legutolsó, a meg'- állapodottságtól valószínűleg még távollevő, de ta—

lán afelé vezetö helyzet képét hasonlítja össze.

Mielőtt a kérdés lényegét vizsgálnánk, néhá elméleti kérdést kívánunk tisztázni. Azt mondo tuk, hogy az állam- és kormányformák statisz káját kívánjuk összeállítani. A statisztikus szok van ahhoz, hogy adatait meglehetősen merev kül ismérvek jellemzik. így a demografus a szület és halál kétségtelenül bizonyosságú tényei kö mozog; a gazdasági statisztikus szintén megáll píthatja, hogy pl. egy áru kiviteli vagy behozata cikk-e? A politikai statisztika művelője viszont

államformáról megállapíthatja ugyan, hogy azm

narchikus, vagy köztársasági—e, azonban a ko mányforma vizsgálatánál az egyes kategóriák m sokkal kevésbbé szabatosan határozhatók meg. * abszolutizmus és az alkotmányosság kínálkozn itt, mint megkülönböztető vonások. Az alkotm

szó azonban félrevezető, mert hiszen az alk;

mány tágabb értelemben az államjogi intézmén összessége és csak szorosabb, modernebb értelet' ben használjuk, mint az állampolgároknak a