Hacker Ervin dr.: Kriminalitásunk az 1921-1927. években

1 f., szám. ,,

például az idegenben elhalt törzslakosok számbavé-

telére sincs mód, — valamivel kedvezőbb képet ad—

nak Miskolc halandósági viszonyairól a fent bemuta-

tott'nál, mert míg— a törzslakosságnak standardsoka- ságra (részben becslés segitségével) átszámított való- színű $(minimális) mortalitása a vidéki tj. városok—

ban 21'830/oo—et ért el, addig Miskolcon ennél vala—

mivel ugyan még mindig magasabb: 21-900/00 volt,

a különbség azonban már távolról sem olyan nagy, mint aminőt a nem helybeliek terhétől meg nem

szabadított standardhalálozási arányszámok mutat- tak. Még így is kétségtelen, hogy Miskolc helyzete kedvezőtlen, sőt szerző idevágó számításai arra is rámutatnak, hogy a háború előtti időkkel szemben a város átértékelt halálozási aránya megromlott, ' vagy legjobb esetben stagnál.

Schneller tehát egy zavaró tényező: az életkor hatását szinte tökéletesen semlegesíti mintaszerűen kerek dolgozatában. A Miskolc kárára kimutatott különbözetet mégsem írhatjuk teljes biztossággal az életmód nem megfelelő voltának, vagy a kedve- zőtlen lakásviszonyoknak rovására, mert hiszen —- mint erre Schneller is utal — emberi beavatkozással alig, vagy egyáltalában nem módosítható ' egyéb okok is hozzájárulnak a halandósági mérték meg- határozásához. Kétségtelen ugyan, hogy ezidőszerint, nálunk és világszerte is elsősorban két természetes tényező: a neni és az életkor befolyásának mente- sítésére alkalmazható a legeredményesebben a stan- dardszámitás, mégis érdemes volna például váro—

saink halandósági viszonyait legalább kisérletképen

további kutatások tárgyává tenni, halálozási arány—

számukat az ilyen egyéb zavaró tényezőktől is megtisztítani, talán legcélszerűbben azon a nyo- mon, melyet mások mellett tulajdonképen csak Würkburger jelölt ki elég határozottan két nem—

régen megjelent teoretikus cikkébenf) aki a fog- lalkozási rétegeződésben (kereső tevékenységben) mutatkozó eltérések, valamint a klimatikus viszo—

nyok között fennálló különbségek kiküszöbölésének a nem és az életkor összehasonlítást zavaró befolyá—

sának eliminálásával csaknem egyenrangú fontos—

ságát hangsúlyozza. Szerinte ugyanis a foglalkozást és az éghajlatot hasonlóképen olyan, adott esetben elkerülhetetlen és alig változtatható faktoroknak — természetes, tehát bizonyos mértékig ,,normális"

okoknak —— kell tekinteni, amelyek a szociális és kulturális okoknak és állapotoknak (lakásviszonyok, életmód stb.) a balandóságra gyakorolt hatását szintén elhomályosítják és ezért az életveszély ki- sebb vagy nagyobb voltát előidéző ,,tulajdonképeni"

okok kikutatása céljából teljesen homogén csopor- tok képzése és további standardizálás által eliminá—

1) V. ö. Würzburger: ,,Grenzen der Sterblich—

keitsstatistik". Reichsarbeitsblatt, 1926. évf. 20. sz.

és ,,Die Sterblichkeitsstatistik als Ursachenfor- schung". Deutsches Statistisches Zentralblatt 1927.

évf. 516. sz.

—— 1166 -—

__ w , __ 1929.

landók. Természetesen addig, míg a statisztikai anyag az ilyen finomabb műveletek végrehajtására, tökéletesen alkalmas nem lesz, a standardszámítás- nak az életkorra (és a' nemre) korlátozótt alkalma-, zása —— mint azt Schneller dolgozata tanulságosan.

igazolja —— nélkülözhetetlenül becses eredményeket,

ad, a valósághoz elé'g'közel járó következtetésekrb

nyujt alkalmat. Th; L. dr.

Hacker Ervin dr.:

1921—1927. években.

Dr. Ervin Hacker: La criminal—*

lite' de Hongrie en 1921—1927.

Miskolci Jogászélet Könyvtára 57. szám. Miskolc; 1929. l? . 1.

Publié par la Bibliothégue des juristes. de *Mískolc (Ill/is—

kolai jogászélel könwlám), no 57, Miskolc. 17 pages.

Kriminátitásunk az

Résume'. Les facteurs ctiminogénes ne se faisant sentir gu'au bout diun certain temps, la criminalité de Hongrie, accrue par la misére causée par la guerre et la dépréciation de la monnaie, nia atteint son maximum guien 1924.

La criminalíté, gui chez les hommes dépasse en général 4 fois celle des femmes, a augmenté ehez les femmes au Iendemain de la guerre. Le nombre des récidivistes, surtout celui des individus retombés plusieurs fois, présente une forte ten—

aance ascendante. Chez les célibataires —— el encore plus chez les divorce's —— Ia ctiminalité esf bien supe'rieurc á celle des gens mariés; a_u point de vue de la langue maternelle, elle est síngulíére- ment grande ehez les Tzíganes; mais contraire—

ment á ce (ju'on voit dans plusieurs pays, elle es!

moins grande ehez les illeitrés gue ehez les indi—

uidus sachant líre et écrire. Et guoigue en général elle soit plus élevée dans les villes (1181) la cam pagne, Budapest Ifa pas une proportion trop forle d cet égard.

*

Szegényes bűnügyi statisztikai irodalmunkban hiánypótló ez a kis összefoglaló tanulmány, amely a háború utáni bűnügyi adatokat könnyen áttekint—

hető rendszerben csoportosítja s a kriminalitásra befolyással levő tényezök vázlatát adja. Legfonto—

sabb 'megállapításai a következők:

A kriminogen tényezők nem nyomban, hanem csak bizonyos idő mulva éreztetik hatásukat. Ezért gazdasági leromlásunk hatásaképen kriminalitásunk' a kulminációs pontot csak 1924—ben érte el. Száz—

ezer 12 éven felüli lakos közül a törvényszékek és

járásbíróságok által elítéltek száma ugyanis volt:

1921 558

1924 978

1927 656

A férfiak és nők kriminalitása általában úgy aránylik, mint Ltzl. A háború utáni első években

azonban igen megrontja a női kriminalitás arány-

1 1. szám.

számát a hadbavonultak munkahelyeit elfoglaló nők még mindig nagy száma, e férfimunkát végzö nők bűnözési lehetőségeknek jobban ki vannak téve, Száz elítélt közül ugyanis 1921-ben 29 volt nő, míg

1927-ben arányuk a 23%-ot alig haladta meg.

A vagyoni állapot hatása az ismertetett éveken—

belül eléggé állandó maradt s átlagosan száz el—

ítélt között vagyontalan volt 82, némi vagyonnal bíró 10, vagyonos 8

A visszaesők főleg a többszörösen visszaesők

száma erősen növekedő irányt mutat. Az elítéltek között a büntetett előéletűek száma 1921—ben csak 2.329 volt, 1927—ben 6.975, ezek közül a há—

romnál többször büntetettek száma ugyanezen idő alatt 207—ről 973-ra emelkedett.

Az alkoholizmusnak a kriminalitásra Való erös hatását mutatja, hogy az elítéltekből rendszeresen szeszesitalt élvezők aránya az utóbbi években ál- landóan közel 70%—ot tett.

A házasságban élők jóval kisebb kriminalitást mutatnak mint a házasságban nem élők különö—

sen sok a bűnoozo az elváltak körében. 1927 ben pl.

százezer lakosra esett elítélt:

nőtlen, hajadon . . . 758 házas . . . 631

özvegy . . 306

elvált . . . . 1.706

Az anyanyelvi megoszlásban kiütközik a cigá- nyoknak példátlanul magas bűnözése.

Az'által'á—nos tapasztalattól eltérően, nálunk az irni-olvasni tudók bűnözési aránya nagyobb, —mint az analfabétáké, valószínűleg főképen azért, mert a kisebb kriminalitású nők között az írni-olvasni tudók aránya is kisebb.

Az egyes foglalkozási ágak' között legalacso—

nyabb a bűnözés aránya az őstermelő foglalkozá- súak körében.

A városok kriminalitása általában nagyobb, mint a vidéké. Hogy Budapesten kivételesen arány-.

lag mégsem nagy a bűnözési arány, ezt szerző ma- gas színvonalú rendőri intézményeinknek tulajdo- nítja. Budapestenvszázezer 12 éven felüli lakosra 1927—ben csak 1.121 elítélt jutott, mig a többi tj.

városokban 1.350, a rt. városokban 1.257, a tízezer—

nél népesebb községekben 1.135 s végül az ennél kisebb népességű községekben 989.

Mazvar Biztosítási Évkönyv. XXI. évfolyam

192841929.

Annuaire Hongrois des Assurances.

Ánne'e XXI. 1928—1929.

Kiadják: A Biztosítási és Közgazdasági Lapok. Buda—_

pest. 447 I.

Publié par Biztosítási és Kozgazdasági Lapok Buda- pest 447 pages

Re'sume, Dans [a litte'rature des assurances, eet Annuaíre occupe une des premie'res places.

Il donne, Chota—ue année, un exposé sur les guestíons

1167 _—

1929

___—"—

Ies plus actuelles des assurances et sur les résultats de!

Ilactívite' des compagnies diassurances, Llouvrage est:

a'ivísé en trols parties. La premiere _contiem' Io desi-1 cription des lois et ordonnances en vigueurxrela- tivement aux assurances; la deuxiéme, les matieres statistigues concernant les compagníeediassyrances, accompagnée diun court exposé relatif aux assu- des pays díts successeurs; la troisiéme

Compi-end des tableaux indiguant Ia situation de

I'année préce'dente des branches principales des.

assurances. On y trouve en/in des études traitant les (Iuestions importantes des assurances et rédigées par *diémínents experts.

rances

*

A magyar biztosítási szakirodalomnak éven—

krínt visszatérő értékes terméke a fenti című ki- advány, mely gazdag statisztikai anyagával, a biz tosításügy legaktuálisabb kérdéseinek ismertetésé—

vel úgy a szakemberek, mint az érdeklődő nagy—

közönség számára hasznos forrásmunka. A munka

részben többet, részben kevesebbet nyújt, mint

amit tulajdonképen egy évkönyvtől várunk. Többet annyiban, hogy nemcsak az elmult év lényegesebb mozzanataira terjeszkedik ki, hanem a legfonto- sabb biztosítási törvényeket, rendeleteket, továbbá

az általános biztosítási joggyakorlatokat is ismer—

teti; kevesebbet ad viszont egy évkönyv megszo—

kott anyagánál annyiban, hogy az elmult év sta- tisztikai anyagát a társaságoknak csupán egy ré- széről állítja össze. Ez a rész azonban nem is le- hetett teljesebb, mivel az évkönyv megjelenésének időpontjában a társaságok egy része még nem mérlegelt, illetve eredményeit nem hozta, még nyilvánosságra.

Az évkönyv anyagának beosztása már az előző években is praktikusnak bizonyult, hármas tago- zódás szerint történt. Az első rész az érvényben—

levő törvényeket és rendeleteket ismerteti. A má- sodik fejezet a biztosító intézetekre vonatközó' statisztikai anyagot (mérleg- és eredményszámla)

tartalmazza, kiegészítve az utódállamok biztösitás-

ügyére vonatkozó rövid ismertetéssel. A' harmadik fejezet első részében néhány összevont táblázatban mutatja afontosabb biztosítási ágazatok 1928; évi állapotát, a további részt pedig a biztosításaktuáé lis és fontos kérdéseit tárgyaló tanulmányok töl—

tik ki. Ezek az értekezések részben az elmult év eseményeinek krónikáját adják részben—pedig a biztosításügy fejlődésével szorosan összefüggő pro-

blemákat fejtegetnek. _—

A magyar hivatalos biztosítási statisztikáttis

közelröl érintő tartalmánál fogva röviden kikelt

,,A magyar biztosítás statisztikáról"*c. cikkére.

Szerző! a' 'magyar biztosítási statisztika fejlettségi fokát kritizálva, a nélkül, hogy kifogásait ponton