Sűrítési módszer és zavaró tényező

(1)

§

it'-inni.

e EGYÉB e

Sürítési módszer és zavaró tényezők.

Une méthode de condensatíon et les éléments perturbateurs.*) A társadalmi jelenségek nagy szövevé—

nyessége'nek tulajdonítandó, hogy azok oki összefüggése többnyire nem mutat tiszta képet. A feltételezett ill. keresett összefüg- gést csak zavarosan lehet felismerni. A köz—

reműködő tényezők egy része bizonyos összefüggést engedne sejtetni; de fellépnek zavaró tényezők, amelyek a sejtett Össze—

függést elhomályosítják, gyengítik, sőt tel—

jesen elnyomják. Számos vizsgálódásll, melyet pl. arra nézve tettem, milyen hatása van a gabonaárak hullámzásának a házasságkö- tések, a születések, a halálozások,azután gaz- dasági és morális jelenségek hullámzására, .azt mutatta, hogy két tényezőnek össze- függésében szabálytalanság, ellentmondás is [mutatkozik. A gabonaárak befolyásának kutatásánál még az a zavaró tényező is ér vényesül, hogy úgy a gabonaárak, mint pl.

a házasságkötések naptári évek évenkinti adataiban mutattatnak ki, míg a gabona—

árak, a termések hullámzásának a hatása gazdasági, termelési évek szerint okvetlenül jobban jutna kifejezésre. Továbbá pedig .a hatások még ugyanazon évben vagy esetleg a következő évben mutatkozhatnak in—

kább, mint pl. okvetlenül a születé—

Aseknél (így Neefe ezt a halvaszüle- xte'seknél mutatja ki). A gabonaárak 'hullámzásának hatását módosíthatja az .is, hogy agrár országokban, elég jelen—

tékeny rétegekre nézve, épp a magas ga- bonaár előnyös. Azt a tényt is szem előtt kell tartani, hogy a gazdasági jólét emelke—

*) Cette étude paraítm en franeais dans le _Journal de la Société Hongroise de Statistíguo.

ll A gabonaárak hullámzása a XIX. században és a gabonaárak hatása. Budapest 1882.

Die Ehefreguenz in ihrer Abhángigkeit von den -Getreidepreisen. Statistische Monatsschrift. Wien,

1879_

Der Einfluss der Gelreidepreise auf die Arbeits- löhne und den Preis einige—r wichtiger Lebensmit-

tel. Wien, l'bidem 1880.

Der Einfluss von billigen und teueren Zeiten auf die ,Sxte'rblichkeil, Jena 1880.

Uber einige wirtschaftlich—e und moralisehe Wir—

kungen hoher Getreidepreise. Jahrbücher für Nat'iionalökonomie und Slatistik. Jena 1881.

Die Ge—treivdepireise und ihre Wixrkungen auf die Bewegung der Bevöl'ke'rung 1871—u1885, Slatistische Monatsschrift, Wien 1888.

désével egy-egy drága évnek nincs az a katasztrófális hatása, mint régebben volt, mikor a nép a jólét nagyon alacsony fokán állott, mikor egy—egy rossz termés mindjárt drágaságot okozott, sőt a drágaság éhséggé fokozódott, mint az a XIX. század második és ötödik tizedében bekövetkezett.

Ugyancsak a társadalmi jelenségek szö—

vevényességét és így az összefüggések szabályszerű megállapításának nehézségét kellett észlelnem azoknál a tanulmányaim—

nál is, melyeket az elértéktelenedett vagy értékében csökkent papírpénz és a vele járó ágió hullámzásának [hatása körül tettem?)

Arra törekedvén, hogy a társadalmi összefüggések képét pregnánsan—bbá tegyem, azon eljáráshoz folyamodtam, melyet sürí- tési eljárásnak, módszernek nevezek. Mivel azt találtam, hogy az évek folyását kö- vetve, sokszor a logikailag feltételezett ösz- szefüggés nem jut, vagy nem eléggé preg—

nánsan jut kifejezésre, az egyenlő jellegű éveket évtizedek szerint összefoglaltam. Ez által reméltem elérhetni azt, hogy, ha egyik vagy másik esetben az összefüggés képe

zavaros, a hatások gyengék, a hasonló természetű évek összefoglalása által vilá—

gosabb képet, erősebb besugárzást kapok.

Vegyük pl. a házasságkötések számát Angliában 1841-w50—íg és hasonlítsuk Össze a gabonaárak alakulásával:

, "za. sá — bulgár

()

1841 122486 644

1842 118825 57'3

1843 123818 501

1844- 132249 51'3

1845 143743 5010

1846 135664 548

1847 185845 69'9

1848 138280 5016

1849 141883 4423 1850 152744 40'3

A legdrágább és legolcsóbb évben a há—

zasságkötések számának különbözete 16.899.

2) Der Einfluss des Agios auf den Aussenhan-

del. Statistische Monatsschrift, Wien 1878.

Der Einfluss des Agios auf die Preise. Ibidem 1881.

(2)

8, szám. —693— 1934

Ha pedig a sűrítési eljárásom szerint cso- portosítjuk az adatokat, a következőket ta- lálj'uk:

alacsony magas

búzaárak búzaárak

1849 141883 1841 122496

1850 152744 1842 118825

. 5

átlag 147313 1847 135 84

átlag 125722

A különbség a legdrágább és legolcsóbb évek házasságkötései'nek száma között 21.591. A sűrítési eljárással tehát egy beszé—

desebb számot kaptunk.

Avagy nézzünk más példát. Idézem régi dolgozatomból az Osztrák—Magyar Monar- chia kiilkereskedelmének jelenségeit az agit) hatása alatt. A külkereskedelmi forgalom volt:

, 'n' ' zü

ev Élni? (izgi?

1852 4051 19"?

1853 4831 106

1854 4338 277

1855 4741 216

1856 518'4 54

1857 4962 55

1858 486'9 41

1859 4180 20'6

1860 4736 823

1861 520'5 417

1862 532'0 28'1

1863 5455 13'2

1864 578'2 159

1865 601'3 8'4

1866 5474 200

Ez az oszlop nem nyujt egységes képet.

Látjuk több esetben, hogy magas agiónál a külkereskedelem emelkedik, alacsony agió—

nál csökaken, ami természetesen különböző zavaró tényezők hatása. De ha külön sürít- jük a magas és alacsony agió éveit úgy a következő eredményt kapjuk:

Magas agió (25'3) éveiben a külkeres- kedelem 488'8 millió fr.

Alacsony agió (7'8) éveiben a külkeres- kedelem 5086 millió fr.

Ha pedig különvesszük a behozatalt és a kivitelt:

Magas agió éveiben a behozatal: 223'1, a kivitel 263'8 amillió fr.

Alacsony ágió éveiben a behozatal 248'7, a kivitel 2648 millió fr.

Az ágió hatása különösen a bevitel meg"

alkadályozásáwban ill. csökkentésében mutatkozik.

A sűrítés folytán, mint látható, az adott esetben három átlagot nyerünk, a legala- csonyabb, a legmagasabb és a közepes ér- tékek atlagát. A közönséges átlag és a sürí- tett átlag eltérése természetesen annak tu- lajdonítand—ó, hogy a fenti példában a köze- pes értékektől eltekintettünk és így a leg—

alacsonyabb és legmagasabb értékek sűrí- tésének eredményére az is befolyással van, hány tag esik minden csoportra. Ha pl. a fenti számításban az alacsony búzaárak éveire csak egy év esnék még pedig az 1858.

év, akkor a feszültség még nagyobb volna.

Az is lehetséges, hogy még a sürítési eljá—

rás mellett sem kapunk kategorikus választ, de mindenesetre inkább mint a folyamatos felsorolásnál,

A sürítési módszer egyáltalában nem kell, hogy mindig nagyobb differenciákat tüntes—

sen fel, de mindig közelebb áll a valódi ér—

tékhez. Ha pl. nagy számban vannak az illető évtizedekben a közepes évek, akkor a sűrített különbözet esetleg kisebb lesz, mint két szélső évjárat összehasonlításánál. A be- hatóbb kutatás persze mindig kénytelen lesz az egyes évek jellegét is közelebbről vizsgálni. Igy pl. Angliában a mult század—

ban jóformán minden évtizednek különle- ges jellege volt, amely különösen a halan- dóságra mély benyomást tett, így a negy—

venes és hatvanas években a kolera, az öt—

venes években a nagy gazdasági válság (1857) és a krími háború.

Áttérve már most a zavaró tényezők mozzanatára, azt vélem, hogy a sűrítés imó—

dot nyujt, bizonyos mértékben a zavaró té—

nyezők nagyságának és erejének megálla—

pítására is. A tíz éves átlag a házasságköté—

seknél a felhozott példában 134549. Az át- lagtól a sürítési számítás szerint az eltérés

a következő:

olcsó évek átlaga 147313

közepes ,, ,, 136710

drága ,, ,, 125.722 A zavaró tényezök hatása:

csökkenő irányban 11.018

emelkedő ,, 10.573

Ezen adatok szerint a vizsgált esetben majdnem egyforma erővel hatnak a zavaró tényezők fölfelé és lefelé, ami különben az atlag jellegével összefügg. A zavaró ténye—

zőknek az eltérési ereje együtt 21.611, az átlaghoz tehát úgy viszonylik a zavaró tényezők ereje, mint 1 :6'3.

(3)

8. szám.

-— 694 ——

, 1934

%

Meg kell jegyezni, hogy a zavaró ténye—

zők sokfélék. Vannak zavaró tényezők, me—

lyek a rendesnél magasabbra, erősebbé fo- kozzák a jelenséget, vannak olyanok, amelyek gyengítik. Vannak zavaró tényezők, melyek kikut'atvhaftatlanok, amelyeket nem bírunk felfedezni: természeti tényezők, er- kölcsi tényezők, társadalmi tényezők, lelki tényezők. Fontos feladata a (statisztikának, hogy a zavaró tényezők komplexumait, melyek egy-egy jelenségre hatást gyakorol- nak, egyes elemeikre szétbontsa és azok szerepét egyenkint számszerűen meghatá—

rozza. Csak abban az arányban, amelyben világos—ság derül a zavaró tényezőkre, me—

lyek jóformán minden társadalmi jelenség—

n-él előfordulnak, mondhatjuk, hogy a jelen—

séget ismerjük. Különben tudásunk egy egyveleg, egy vegyülék, egy mixtum com—

positum, egy potpourri. Igazán megér—

teni, igazán megmagyarázni a jelenségeket csak akkor sikerül, hogyha a zavaró ténye—

zők szerepét ismerjük.

Végül megjegyzendő, hogy a ,,zavaró tényező" (,,disturbing cause") kifejezés csak viszonyítva a vizsgált korrelációhoz zavaró tényező, mert éppúgy lehetne az a főtényező és a vizsgált tényező a zavaró tényező.

Mert mint bevezetőleg mondtuk, a társa- dalmi jelenségekben rendszerint több, sőt igen sok tényező találkozik, ez az illető je- lenségek termész-ete, tehát tulajdonképen egy sem zavaró tényező, hanem egyszerűen tényező, közreműködő tényező, csakhogy a társadalmi kutatónak a tényezőket el kell szigetelni, mert így lehet csak az össze- függéseket felismerni és csak a kutatás ezen követelménye miatt szerepel eseten—

kint egyik tényező, mint főtényező, a má—

sik mint zavaró tényező;

Vizsgáltuk példánrkban a gabonaárak hatását a házasságkötések számára. De a házasságkötésekre más tényezőknek is 'van befolyásuk pl. a politikai viszonyoknak.

19184ban nálunk a házasságkötések száma

59.431 volt, 1919aben (felszökekent 160.550—re, tehát több, mint kétszeresére, közel három-

szorosára. De ehhez az emelkedéshez a búzaár—aknák semmi köze; ez a bolsevizmus- na'k hatása volt, a házassági intézmény kö—

rüli laza bolsevista felfogásnak. Ilyen zava—

ros tényezőket önállóan is lehet vizsgálni, tehát nem mint zavaró tényezőket, hanem egyszerűen, mint működő tényezőket. Egy másik eljárás a zavaró tényezők kikapcso- lására azon éveknek a számításából való ki—

hagyása, melyekben ilyen tényezők erőseb- ben szerepelnek. A harmadik eljárás az itt tárgyalt sűrítési módszer, melynek folytán a kivételes vagy kikapcsolandó tényező az egyenlő természetű tényezők nyomása folytán szétoszlik.

A statisztika nagy szolgálatot tehet a tu—

dományos kutatásnak, ha a jelenségeket nem nyers kifejezésekben, a bennük mű—

ködő, egymást erősítő, gyengítő, keresztező, paralizáló ősszes tényezők kiséretében mu—

tatja be. A komplex társadalmi jelenségek analitikus felbontásának nehézsége kénysze—

rített egyes társadalmi kutatókat. hogy ma—

guk konstruálta egyszerű képletekből indul—

janak ki, mint Thünen elszigetelt államá—

ban, vagy Smith is a ,,természetes ár", ,,ter—

mészetes munkabér" stb. megállapításában.

Minél jobban sikerül a statisztikának a je—

lenségeket egyes elemeikre bontani, a jelen—

ségek egyes tényezőinek súlyát mérlegelni, azokat elszigetelni, kikapcsolni, annál na—

gyobb lesz a szolgálat, melyet a statisztika a tudományos kutatásnak tett. Sőt nagy fontossággal bír ez annak a problémának eldöntésénél. mennyire lehet a társadalmi jelenségek komplexitása mellett az induk—

tív módszert, Aristoteles, Bacon, Guetelet nagysikerű természettudományi módszerét eredménnyel alkalmazni, mennyiben vál—

hatnék majd a társadalmi tudomány a tár- sadalom természettudományává, a statisz—

tika által megállapított törvényszerűségek pedig természettörvényekké.

Földes Béla dr.