1052 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA
KRASZTIN', O.:
REGRESSZIÓANAUZIS ALKALMAZÁSA
A MEZÓGAZDASÁG KOZGAZDASÁGI KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATÁNÁL
(Voproszü primenenija regreszszionnogo analiza v iszszledovanijah ékonomiki szel'szkogo hazjajsztva.)
— Vesztnik Sztatísztiki. 1975. 1. sz. 9—14. p.
A regressziós modellként használható rend—
szereknek több követelményt kell kielégite—
niök. Ezek között első helyen említhető annak szükségessége. hogy a függő változó (: füg- getlen változó bármely értékénél normál el- oszlású legyen. Ha a normál eloszlású alap- sokaságot valamilyen eredménymutató alap- ján két alsokaságra osztjuk (például kiemel- jük az élenjáró üzemeket), akkor a függet- len változókhoz ..fél normál eloszlást" követő függő változók fognak tartozni. Kívánatos, hogy a kialakított csoportok száma ne halad—
ja meg a kettőt, ellenkező esetben a reg- resszióanalízis eredménye formális lesz. (A hi- bák két csoportnál kiegyenlítik, ellensúlyozzák egymást.)
Átlagok használata az éves adatok helyett kétségtelenül csökkenti vagy eltünteti az oda- tok szóródását, ez azonban nem mindig kívá- natos. A regresszióanalízisnél nemcsak az alapvető tendenciát kívánjuk meghatározni, hanem a változók variációjának mértékét is, különösen akkor, ha valamely kapcsolat szo- rossáaát kívánjuk jellemezni (például a reg- ressziós koefficiensek variációja, a variáció időbeni változásának trendje. a regressziós koefficiensek ingadozása és a meteorológiai adatok közti szinkronitás mértéke stb.). Átla—
gok használata gyakran statisztikailag para—
dox képet eredményez. Ilyen esetet a gabo- natermelő gazdaságok terméshozamára ha- tást gyakorló tényezőket leíró többszörös reg- ressziós egyenletek állandóin mutat be a szerző.
A termelési tényezők tiszta hatását vagy azok hatékonyságát kifejező mutatók megha—
tározásához ,,ideális termelési függvényre"
van szükség, amelyben a termelés eredmé—
nyére hatással levő minden olyan tényező szerepel, amely adekvát kapcsolatot mutat az eredménnyel. Az ilyen függvénynek az eredménymutató teljes variációját meg kell magyaráznia, más szóval az összefüggés szo—
rosságát jellemző mutató egységnyi értékű.
A hagyományos gazdaságossági számitá—
soknál a vizsgált tényező hatékonyságát (E.) a termelés volumene —— jövedelem, nyereség stb. — (Pn) és a vizsgált tényező értéke — költ—
ség, állóalapok, műtrágya—felhasználás stb.—
(FO) hányadosaként írhatjuk fel. Ez a hánya- dos Pn: E1F0 formára alakítható. amely a P és az F tengelyű koordinátarendszer metszés- pontján áthaladó egyenes egyenletének te—
kinthető. El ebben az esetben a regressziós koefficienssel analóg.
A gazdasági hatékonyságot kissé más ol—
dalról mutatja be az a képlet, amelyik két időpontban vagy két tipológiai (variációs) csoportban elért eredmény különbségét veszi figyelembe:
2:
Ez is egy egyenes egyenlete, amely már nem okvetlenül a koordinátarendszer kezdőpontjá—
ból indul.
Mindkét eset azt mutatja, hogy az egyszerű lineáris regressziós egyenlet koefficiense Iogi- kailag megfelel a hatékonyság hagyományos mutatójának. Megjegyzendő. hogy a regresz- sziós koefficiens ilyenkor valamely tényezőnek nem a ,,tiszta" hatását mutatja. A vizsgált tényező változásával egyidejűleg ugyanis a többi vele összefüggésben levő tényező is vál—
tozik, ennek hatását viszont az egyszerű reg- ressziós egyenletben szereplő tényezőnek tu- lajdonitjuk.
Ha a regressziós egyenletben több tényező is szerepel, a regressziós koefficiensek a vizs- gált tényező mellett az egyenletben szereplő többi tényező együttes hatásától már ,,meg- tisztítottak". Következésképpen azt mondhat—
juk, hogyaz ilyen koefficiensek a tényezőknek feltehetőleg tiszta hatását mutatják.
Azt, hogy különböző feltételeket véve fi- gyelembe, a regresszióanalízis segítségével ugyanannak a tényezőnek az eredménymuta- tóra gyakorolt hatására vonatkozóan nem egy hanem több értéket kapunk, nem lehet a módszer hiányosságának tekinteni. Ellenkező- leg, ez előnye a módszernek. Ugyanakkor ez a körülmény további kérdéseket vet fel, és bizonyos ellentmondásra mutat rá.
(Ism.: Szász Kálmán)
TANGERMANN, S.:
UKONOMETRIAI MODELL A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG MEZÖGAZDASÁGA SZÁMÁRA (Ein ökonometrisches Modell für den Agrarsektor der Bundesrepublik Deutschland.) — Agrarwirtschalt.
1974. 9. sz. 285—295. p.
A bemutatott modellt a szerző a Német Szövetségi Köztársaság mezőgazdasága szá—
mára szerkesztette, hogy segítségével megha—
tározhassák (! termékek és termelési tényezők árvariánsainak hatását a ráfordítás, a terme- lés és a jövedelem fejlődésére. A modell zárt egyenletrendszer, melynek paramétereit - a lehetőség és az ésszerűség határain belül —- a legkisebb négyzetek módszerével becsülték
az 1950—1951'től I971—1972—ig terjedő idő-
szak adataiból. A modell szerkezete — (: né—
STATISZTlKAl IRODALMI FIGYELÖ
1053
met szakirodalomban ismert — Heinrichs—
mayer—modellel azonos.
A modellben szereplő egyenletek három csoportba sorolhatók:
-— a termelési függvény, a termelés volumenének le- vezetése a termelési tényezők ráfordításaiból,
— a függvények, melyeknél a termelési tényezők rá- fordításai az exogén meghatározott termék- és terme—
lési tényezők áraira és különböző modell-. endogén változókra vezethetők vissza.
— definíciós és mérlegegyenletek.
Az egyszerűbb szemléltetés céljából az egyenletek leírása nem a rekurzív rendszer sorrendjét követi. A lényegesebb változók a következők:
a munkaráfordítás,
a földterület igénybevétele, a tőkeráfordítás.
a termelés mennyisége, az előzetes ráfordítások,
az egy főre jutó mezőgazdaságon kívüli jövedelem, a munka. az előzetes ráfordítás, a földterület és a tőke termelési rugalmassága,
a technikai fejlődési együttható.
a növekedés aránya.
Szerepel még a változók között az érték- csökkenési leírás, a bruttó beruházás, a me—
zőgazdasági ágazat jövedelme (nettó belföl- di termelés piaci áron). a munkanélküliek aránya, az állóeszközök ára, az előzetes rá- fordítások ára stb.
Az idősorok adatai a mezőgazdasági együt- tes elszámolások hivatalos statisztikáiból szár—
maznak. (A tőkeállomány idősora nem köz- vetlenül került felhasználásra a számítások—
nál, hanem az ún. Kirner—féle átszámítás sze—
rint.)
A Cobb—Douglas tipusú termelési függvény független változói az idősorokban nagymér- tékben egyenlő tendenciát mutattak, ezért a termelés rugalmasságának közvetlen becslése közgazdaságilag nem elfogadható értékhez vezetett. A ,,jobb" értékek keresésekor mikro- ökonómiai adatokat alkalmaztak, így a tőke termelési rugalmassága elfogadható értéket, 0.16-ot jelzett. a technikai fejlődési együtt—
ható pedig viszonylag alacsony értékkel, 1.8 százalékkal szerepelt a modellben.
A továbbiakban az egyes termelési ténye- zők ráfordításait Ieíró függvények részletezé-
—sére kerül sor.
A munkánál az volt a kiinduló feltevés.
hogy teljes munkamobilitás mellett az egy főre jutó mezőgazdasági jövedelem az egy főre jutó mezőgazdaságon kivüli jövedelem- mel azonos arányban fog növekedni.
A munkamobilítás korlátozásánál a mun- kaerő nem az aktuális jövedelemváltozásra reagál, hanem a hosszabb időszakra kiter—
jedő trendnek megfelelő jövedelemalakulás- ra. A paraméterek becslésénél a mobilitás 0.122 értékkel a várakozásnak megfelelően alacsonynak bizonyult, a trendnek megfelelő munkaerő-csökkenés évi 4.2 százalék volt.
A tőke, a tőkeráfordítás és a beruházás szerepének vizsgálatánál alkalmazott beru—
házási függvény mintegy kapcsolatot jelent a neoklasszikus beruházóselmélethez és a gyor- sulási elvhez. A második világháború utáni mezőgazdasági beruházások alakulását átte- kintve megállapítható, hogy a hatvanas évek elején szerkezeti változás történt, ugyanis az ötvenes évek végéig a beruházások volumene folyamatosan növekedett, amit erős ingado- zások követtek. Ezért a modellben az 1961—
1962. évekig terjedő időszakra sajátos egyen- let becslését alkalmazták.
A tényezőfüggvények sorát az előzetes rá- fordítások és a földterület függvényei zárják.
Az egyenletek harmadik csoportjánál emlí- tésre méltó az épületek értékcsökkenési leírá- sa, melynek értéke 518 millió márka évente, valamint a korábbi felszerelésberuházás ösz—
szege, amit az összes beruházás 70 százalé- kára becsülték.
A modell endogén változói meghatározá- sának lépéseiről a szerző táblázatban nyújt áttekintést. _
A modell ellenőrzése során a tényleges ada- tok és a számított ellenőrző adatok grafikus összehasonlítása megnyugtató képet nyújt a modelleredményekről.
A tőke— és a munkaerő—ráfordítás megfe- lelő görbéi teljesen illeszkednek, az előzetes ráfordítások, a beruházás, a végtermék és a jövedelem megfelelő görbéinek eltérései pe- dig ritkán lépik túl az 5.százalékot.
A modell minőségének egzaktabb értéke—
lését nyújtja (: korrelációs vizsgálat, a Theil- féle egyenlőtlenségi együttható számítása az abszolút értékekre és külön a változások ará- nyára vonatkozóan.
Az adatok azt mutatják. hogy a modellel kapott eredmények jól jellemzik a tényleges fejlődés nagy hányadát. A modell esetleges átdolgozásánál az endogén változók rövid időszakonkénti változásainál a megfigyelt ér- tékek javítása lenne célszerű. Ennek egyik le- hetősége az időjárásindex bevezetése. amely- nek révén jobbá válna a termelés volumené- nek magyarázata. Egyidejűleg törekedni kel—
lene az eddig statisztikailag nem kielégítően biztosított paraméterbecslések értékének pon- tosabb meghatározására is.
A modell érzékenységének vizsgálatánál figyelembe kell venni a modell alkalmassá- gát tervezési és szimulációs eljárások céljára.
Ezt különösen a következő követelmények ha- tározzák meg:
—- a rugalmasság mértéke.
— a visszahatások időbeli eloszlása. adott ingado- zások. ciklikus jelenségek.
-— szimmetria-tulajdonságok (az exogén változók ér- tékének növekedésénél, csökkenésénél azonos vissza- hatasok).
A numerikus értékelést több éves szimulá- croval végezték, a kiinduló időszak 1971-1972
1 054 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
volt. A modell változóinak viselkedését álta- lában tíz évre vizsgálták. Alapfeltéteiként az árváltozókat folyamatosan emelkedőknek vet- ték, ami a tényleges inflációs helyzetet job- ban jellemezte. Abból indultak ki, hogy az emelkedés évi 6 százalékos az előzetes rá- fordítási és a beruházási javaknál, valamint az összgazdasági árszintnél, az egy főre jutó mezőgazdaságon kívüli jövedelmeknél pedig 3 százalék: a munkanélküliek hányadát 0.8 százalékkal állandónak tekintették; a mező—
gazdasági áraknál pedig reálisan (az össz- gazdasági árszinthez viszonyítva) 1 százalék- nak vették az évenkénti csökkenés mértékét.
A különböző feltételek mellett végzett vizs- gálatok eredményeinek összefoglalása szerint először az egyes árak 10 százalékos emelke—
désével számoltak a vizsgált időszak első évében. majd egyes tényezők árát csökkentve vették figyelembe. Az eredményeket a tanul- mányban grafikus ábrák szemléltetik. A mo—
dell a ciklikus ingadozásokra rendkivül sta- bilnak bizonyult.
A modellt eredetileg az Európai Közös Piac mezőgazdasági árpolitikájának kialakítása érdekében végzett vizsgálatokhoz szerkesztet- ték. Többek között kutatták az árszint és az átszámítási kulcsok összefüggéseit. További alkalmazási példákként megemlíthető az ál- lami mezőgazdasági árpolitika hatásainak vizsgálata, a munkamobilitás növelése követ—
kezményeinek elemzése. a makroökonómiai irányzatú dezaggregált kiegészítő modell cél- szerű kapcsolata, a makromodellel jelzett fej—
lődési folyamat regionális, illetve üzemi Szin—
tű megvalósíthatóságának vizsgálata. Végül lehetőség van a modell kibővítésére is, így például a prognosztikai alkalmazás, a mező- gazdasági termékek piaci ára képzésének vizsgálata céljából.
(Ism.: Tegzes Ottó)
KULFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
Becmuu
[:uruc'ruml
A SZOVJETUNIÓ MlNlSZTERTANÁCSA MELLETT MÚK'ODÖ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
FOLYÓIRATA 1975. ÉVI 5. SZÁM
Szlarovszki], V.—Ezsov, A.: A szovjet állami statisz- tika a Nagy Honvédő Háború éveiben.
Cürlin, L.: A Szovjetunió gazdasága a háború utá- ni években.
Ter-Izraél'ian, T.: A nők nemzetközi éve.
Volodarszkii, L.—Eidel'man, M.: Az 1972. évi ága- zati kapcsolati ténymérleg fő eredményei.
Domanszkíi, V.—Pockalev, A.: A mezőgazdasági gépek őrzése (tárolása) a kolhozokban és a szovhon zokban.
Adamov, V.: A középérték alakulása tényezőinek elemzése.
Andreev, V.—Rudnev, Sz.: A termelési álióalapok megtérülésének hatása a termelés költségére.
Szimcsera, V.: Az irányítás szervezése és kultúrája a Szovjetunióban.
1975. ÉVI 6. SZÁM
Szazonov, Sz.: Az ASZGSZ létrehozása az állami statisztikai szervek legfontosabb feladata.
Hacsafurov, T.—Riatuskin, T.: Nevezetes jubileum.
V. N. Sztarovszkij 70 éves.
Boiarszkíi, A.: Az ASZGSZ és a szovjet statisztika tökéletesítése.
Vasziljev, Ja.—Ivanov, N.: Az ASZGSZ műszaki bázisa.
Szisz'kov, V.: A statisztika elméletének fejlődése az állami statisztika automatizált rendszere melett.
Sneidman, Z.—Ratner, I.: A tervdokumentumok egy- ségesítése és a tervhatározatok tipizálása.
Figurnov, E.: Az ASZGSZ ,.népgazdasági mérleg"
alrendszere.
Vanagsz, E.-Szomsz, R.——Sztraumen, V: Az. ASZGSZ első alakjának kidolgozása és funkcionálása a Litván
SZSZK-ban.
Szimakova, G.: Az ASZGSZ és az ASZPR rendszerek közötti összefüggés.
Abolin's, E.: A Litván SZSZK tervezési rendszere és a Szovjetunió statisztikai rendszere közötti össze—
függés.
Zav'iatov, V.: A KGST Statisztikai Állandó Bizott—
ságának munkája az automatizált adatfeldolgozás területén.
Wiadomos'ci
statystyczne
A LENGYEL STATISZTIKAI FÖHIVATAL FOLYOIRATA
1975. ÉVI 4. SZÁM
Róg, S.: A személyzeti állomány oktatási szinvo- nala a szocialista gazdaságban.
Smolinskí, Z.: A fiatal házasok prokreativ maga- tartása.
Krawczynska, E.: A lengyel gazdaság ágazati szer—
kezetének vizsgálata.
Kuziemkowskí, R.: A beruházás és a munkaráfordí- tás közötti összefüggés a szállításban.
Sobczyk, M.: A mezőgazdasági termés előrebecslése.
Grabinski, T.—Wydmus, S.: A lineáris trendfüggvé-
nyek becslése a legkisebb négyzetek módszerének segitségével.
Gresyk, W.——Walczak, R.: Adathordozók ésszerű modellj'einek tervezése információs modulosztályozás alapján.
Gawronski, I.: A finn statisztikai információs rend- szer struktúrájának vázlata.
Gradowskí, L.: Az aktuális gazdasági információ áttekintése.
Kondrat, Wl.: Jelentés a népesség növekedéséről Lengyelországban. 1974.
Mierzeiewski, S.: A mezőgazdasági földterület vál- tozásainak statisztikai megállapítása. 1950-1974.
Grzesiak, M.: A folyók tisztaságának állapota.
Ruszkowski, W.: A szállítás 1974-ben az előzetes
adatok tükrében. ,
