• Nem Talált Eredményt

Swamy, P. A: V. B.: Véletlen együtthatójú regressziós modellek alapján levonható statisztikai következtetések

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Swamy, P. A: V. B.: Véletlen együtthatójú regressziós modellek alapján levonható statisztikai következtetések"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA MATEMATIKAI STATISZTIKA

' SWAMY, P. A. V. B.:

VÉLETLEN EGYUTTHATÓJÚ REGRESSZIÓS MODELLEK ALAPJÁN LEVONHATÓ STATISZTIKAI

KÖVETKEZTETÉSEK

(Statisticol inference' in random coefficient regres- sion models.) Lecture notes in operations research and mathematical systems. Berlin -— Heidelberg New York. 1971. Springer—Verlag. 209 p. '

A hét fejezetből álló monográfia elsődle- ges célja a keresztmetszeti adatokból álló idősorok esetében alkalmazható regressziós modellek, s az azok alapján levonható sta- tisztikai következtetések szisztematikus vizsgá—

lata. Keresztmetszeten a szerző az egy meghatározott évre (időszakra) vonatkozó, bi- zonyos egységekhez (például háztartások, vállalatok stb.) tartozó adatok halmazát érti.

Az ugyanazon egységeket tartalmazó ke—

resztmetszetekből álló idősort panelnek ne- vezi. E panelek regressziós elemzése több olyan problémát vet fel, mely nem kezelhető a hagyományos regresszióelemzés módszerei—

vel. Ezért a legutóbbi években egy sor ku- tatás folyt és folyik e területen.

Az első fejezetben a véletlen és rögzített együtthatójú regressziós modellekről szóló irodalom áttekintését adja a szerző. Az

Yi! * Bo'lÉÉlgik ZH, $$$/g Y"_ 9 * Ui:

(i: 1.2,..., n; t : 1,2,...., T) /1/

regressziós modellből indul ki, ahol

Yi; —- a függő változónak a t-edik év

i-edik keresztmetszeti egysé- gére vonatkozó értéke,

Zkit — (: k-adik független változónak ' a t-edik év i-edik keresztmet—

szeti egységére vonatkozó ér- téke.

Un a hibatag (reziduális változó), 50. ök, Tg -— ismeretlen paraméterek.

Az Un reziduólis változók két statisztikailag független részre bonthatók az

Uitgui—l—Vit /2/

módon, 5 _ui're és V,:f—re teljesülnek az E (u,- ): E (Vir) ?: 0 minden í—re és t—re E' (Mi Vit ) : 0 minden i—re és t-re

az ': " ' : '

EIVitVi't'):í vhar test t

0 különben

az

u

hairzi'

.

0 különben

EMm-"):: (

feltételek. Az /1/ modell a /2/ figyelembe- vételével az

K—1

Ynziőo-I—ui )tggk Zur-l'

G

"2319 Y,.t—ngvn /3/

alakra hozható, melyben a [ga—FMJ konstans keresztmetszeti egységenként valószínűségi változó, s a többi paraméter rögzített. E mo- dell esetén alkalmazható az Aitken által mó- dosított legkisebb négyzetek módszere, amennyiben a hibatagok varianciái ismertek.

A másik alapvető modell. amivel e feje- zetben megismerkedhetünk,

Yar—Ho _l'ÖjXIit—l—...—l—ÖK—1 XK-m—I—

_lTMí—l—Tf "lTVii /4/

alakú. ahol n; időben konstans, és csak ke—

resztmetszeti egységenként változik. !, pedig a megfigyelések időbeni különbözőségét hi—

vatott kifejezni. Amennyiben teljesülnek a

n T

2 Mi :0 és Én 20 feltételek, továbbá

::1 tar

a Vi: -k szeriálisan korrelálatlanok és függet- lenek keresztmetszeti egységenként O várható értékkel és közös varianciával. akkor a /4/

modell (: kovariancia—analízis szokásos mód—

szereivel kezelhető.

(2)

STATISZTIKAI IRO DALMI FIGYELÖ 1 077

A szerző a két modellel kapcsolatos elmé—

let vázolása után arra a következtetésre jut, hogy panelek elemzése esetén a regressziós modellek esetében két pótlólagos tényező:

az időírány és a keresztmetszeti egységek kü- lön figyelembe veendők. Amennyiben e két tényező valószínűségi változóként viselkedik, a regressziós egyenlet konstans paramétere is valószínűségi változó lesz. Ennek egyenes általánosítása az az eset, amikor a regresz- sziós egyenlet összes paraméterét valószinű- ségí változónak tekintjük. Ez nem öncélú ma—

tematikai feltevés, mert részben a panelek elemzésekor, részben pedig különféle közgaz- dasági elméletek verifikálásakor igen hasz- nosnak bizonyulhat.

A második fejezetben a szerző egy olyan, a /3/-hoz kapcsolódó lineáris modellt tár—

gyal. amely azzal a tulajdonsággal rendel- kezik, hogy a benne szereplő hibatagok pá—

ronkénti korrelációia egyenlő. Ez azzal az

előnnyel rendelkezik, hogy mindig található egy olyan ortogonális matrix, amellyel az eredeti modell heteroszcedasztikussá tehető.

Részletesen kitér az e modellben szereplő ismeretlen paraméterek becslőfüggvényeinek ismertetésére, s azok kís— és nagymintás tu—

lajdonságaira is.

A harmadik fejezetben az első fejezetben vázolt /4/ modellel ismerkedhetünk meg rész—

letesebben. Először azt az esetet tárgyalja a szerző, amikor a /4/—ben szereplő Au; és Ti paraméter rögzített, ezután pedig valószí- nűségi változóknak tekinti azokat. Részletesen kitér az ismeretlen paraméterekre adott becslőfüggvények kis—' és nagymintás elosz- lásbeli tulajdonságaira, s sokoldalúan össze is hasonlítja azokat. Ezután néhány alternatív becslési módszerrel ismerkedhetünk meg, s többek között azzal a speciális esettel. ami- kor a függő változó késleltetett. A szerző arra az esetre is kitér, amikor a regressziós egyen- letben szereplő konstans nem véletlenszerű, hanem időben vagy keresztmetszeti egységen- ként szisztematikus ingadozásokat végez.

Végül a /4/ modell paramétereinek maximum likelihood módszerrel történő becsülhetősé- géről, s a modell feltételeitől való eltérések hatásáról olvashatunk. A /4/ modell a szak—

irodalomban az ún. híbakomponens-modell néven ismeretes. A szerző e modellnek a pa- nelekre való alkalmazásával arra a következ- tetésre jut, hogy az ily módon nyert becslések kevésbé hatásosak. mint a közönséges leg- kisebb néovzetek módszerével adódók, ha n,

T, a; és az kicsi.

r

A következő fejezetben a véletlen kompo—

nensű regressziós modellek'(RCR-modellek) részletes tárgyalását adja a szerző. Az RCR- modell a következő:

Yi :Xi ,6); %u; (í:1,2.---,n) /5/

ahol:

Y,- : [Y,-1, Ya, . . . , Ynj' - a függő változóra vonatkozó í-edik megfigyelés.

i : [IT , Zi] — a független változókra vo- natkozó Zn,, (t:1, 2, ..., T; k: 1, 2,

., k—1) megfigyelésekből álló mat- rix, melynek első oszlopa egy T-elemű összegező vektor,

B,. — az ismeretlen paraméterek vektora, u; : [u,-1, uiz. ., un ]'—a hibák vektora.

Az /5/ modellhez az alábbi feltételek tar- toznak:

I. n)Kés T)K

2. A független változók nem sztochasztiku- sak abban az értelemben, hogy Xi rögzített az Y;—re vonatkozó ismételt mintákban. Az X: [XV X2' . . .. Xn]' matrix rangja K.

3. Az Ul vektorok eloszlása egymástól füg- getlen, s átlaguk a 0 vektor. variancia-ko- variancia matrixuk pedig díj

4. A fi,- vektorok f_üggetlenek és azonos eloszlásúrak E (őr) : ;? átlaggal és -

E (ffi —j6') (ői —/9)' : A, ami nem-szingulá-

ris.

5. Az U; és ,8; vektorok i és i minden értéke mellett függetlenek egymástól.

E fejezetben részletesen megismerkedhe- tünk az /5/ modellben szereplő ismeretlen paraméterek becslésére szolgáló módszerek- kel, a modellhez kapcsolódó statisztikai kö- vetkeztetési és előrejelzési technikákkal, s a modellnek a Bayes—féle módszerekkel való kapcsolatával. A szerző végül említést tesz a modell feltételeinek enyhíthetőségéről is.

A következő két fejezetben az RCR-model- lek két gyakorlati alkalmazása található. Az első egy véletlen együtthatójú beruházási mo- dell, a második pedig egy nemzetközi aggre- gált fogyasztási függvény részletes ismerte—

tése és számszerűsítése.

A monográfia utolsó fejezetében az RCR- modellekkel kapcsolatos néhány speciális problémát tárgyal a szerző: az identifikáció kérdését és az a priori információknak az RCR-modell becslésének javítására való fel- használását.

A monográfia nagy érdeme, hogy igen vi- lágos és áttekinthető formában adja meg a benne tárgyalt modellekkel kapcsolatos fel- tételeket. és nagy súlyt helyez az egyes mo—

dellek számítástechnikaí vonatkozásaira. Ta- nulmányozása magas szintű matematikai is—

mereteket tételez fel. A monográfia a téma gazdag bibliográfiájával zárul.

(Ism.: Vita László)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

Egyrészt egy olyan, a kollaboratív problémamegoldó képességet leíró elméleti modellek egyikére épülő mérőeszközt kívántunk ki- alakítani, amely az egyén szintjén

A hozzáadottérték-modellek az általános vegyes lineáris regressziós mo- dellek (general mixed linear models) változatai, ahol a korábbi pontszám, a tanulói és az

évi keresztmetszeti adatok alapján végrehajtott regressziós becs- lések arról tanuskodtak, hogy a jövedelem és a fogyasztás kapcsolatát feltüntető függvény nem

Ha a független változó és a hibatényező korrelált, a legkisebb négyzetek módszere torzítottá és inkonzisztenssé válik. Ez úgy küszöbölhető ki, hogy olyan

Ha a regressziós egyenletben több tényező is szerepel, a regressziós koefficiensek a vizs- gált tényező mellett az egyenletben szereplő többi tényező együttes hatásától