Chow, G. C.: Két regressziós egyenletben fellépő együtthatók egyenlőségét mérő próbák

(1)

426

STATISZTIKAI IRODALMI MGM

intenzitásában mutatkozó különbségek?

2. a technikai haladás milyen értelemben

befolyásolja a tőkejavak értékét? és 8. mekkora a vizsgált gazdaságban az át—

lagos profitráta? ,

(Ism.: Thaisa Ede)

Chow, G. C.:

Két regressziós egyenletben fellépő együtthatók egyenlőségét mérő próbák

(Tests of eguality between sets of coeffi—

cients in two _linear regresslons.) "," Economet—

rtca. 1960. 3. sz. sal—605. p. —

A közgazdasági elemzések során igen gyakran alkalmazzák az ún. normális li—

neáris—regressziós modellt. Egy ilyen mo—

dellben az az alapfeltevés, hogy a vizsgá- lat tárgyát alkotó függő változó normális eloszlású valószínűségi változó és várható értéke lineáris kapcsolatban van a többi

független változóval. Matematikailag egy ilyen lineáris regressziós modell a követ—

kezőképpen írható le. Adva van egy

1; független változó és bizonyos, mondjuk 1) számú független változó: xi, Ja,... az ,, A modell szerint

yzőlzl—l—ABSxZ—F""*'ppwp'l"39 /1/

ahol 48! (i :: 1, 2, ...., pl az ismeretlen konstansokat jelöli, a pedig az ún. hiba- tag, amiről felteszik, hogy normális elosz—

lású 0 várható értékű és o- szórású való-

színűségi változó. Az ismeretlen B,- együtt—

hatók a szokásos módon (a legkisebb négy—

zetek elve alapján) bizonyos időpontokban vett n elemű mintából becsülhetők. Az egy ugyanazon változóra vonatkozó megfi- gyelési adatokat egy-egy vektor kompo—

nenseinek fogva fel, !1/ az alábbi alakba

irható:

waÉM—l—g— /2/

Az X matrix n sorból és p oszlopból áll, az i—edik oszlop elemeit az x,; változóra ka—

pott 11 számú adat alkotja (i : 1, 2, . . . , p).

Amikor bizonyos közgazdasági kapcso—

latok leírására ilyen lineáris regressziós modellt alkalmaztunk és a lineáris kap—

csolatot kifejező regressziós egyenlet

együtthatóit meghatározott időszak adatai—

ból számítottuk, igen gyakran felmerül az

a kérdés, hogy az így kapott regressziós

egyenlet mutat—e időbeli stabilitást, azaz egy későbbi időpontban is a függő és független változók kapcsolatát ugyanez a lineáris regressziós egyenlet írja—e le. Sok—

szor előre nyilvánvaló, hogy ez a stabili- tás nem állhat fenn a függő változ: és a figyelembe vett összes független változó

között, de feltehető, hogy a függő változó

és valamelyik független változó között a

kapcsolat nem Változott meg bizonyos idő eltelte után sem.

A matematikai statisztika módszereit

felhasználva, az ilyen jellegű kérdéseket

úgy lehet eldönteni, hogy a későbbi idő-

szakban újabb —— mondjuk m számú —

megfigyelést végzünk ugyanazokra a vál—

tozókra, ennek alapján újból kiszámítjuk a

p, együtthatókat és alkalmasan választott statisztikai próbák segítségével megvizs—

gáljuk, hogy helyes—e az a hipotézisünk, hogy a ti,—kre kapott összes p darab ér- tékpár, illetve ezek közül bizonyos érték—

párok egyenlők.

Szerző cikkében áttekintést ad ezekről a

statisztikai próbákról, és leírja ezek kap—

csolatát az általános lineáris hipotézisek elméletével. A próbák alkalmazását egy numerikus példával illusztrálja.

(Ism.: Schnell Lászlóné)

Kolpakov, B.:

Az OSZFSZK Statisztikai Hivatala területi szerveinek közgazdasági munkája

(Ékonomicseszkaja rabota mesztnün szta- tiszticseszkih upravlenij RstSzR.) — Veszt—

ntk Sztatiszttkl. 1960. 10. sz. 12—21. 1).

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX.

és XXI. kongresszusának határozatai ér—

telmében gyökeresen át kell szervezni és meg kell javítani a statisztikai szervek

munkáját a közgazdasági elemzés terüle—'

tén. A statisztikai munka centralizálása, valamint a gépi adatfeldolgozó állomások

létesítése a statisztikai igazgatóságok mel- lett nagymértékben elősegítik a statisztikai

szervek közgazdasági elemző munkájának

megjavítását.

A statisztikai tájékoztató munka egyii legjelentősebb területe a népgazdaság:;

terv teljesítéséről beszámoló elemző je—

lentések készítése. Az ilyen kiadványok azonban csak akkor töltik be feladatukat, ha például az ipar területén nem szorit—

koznak csupán a teljes termelési terv tel—

jesítésének általános ismertetésére, ha—

nem kimutatják azt is, hogyan teljesitet—

ték a tervet az egyes iparágak, mely vál—

lalatok maradtak le a terv teljesítésében,

miként alakult a munkatermelékenység, a termékek önköltsége stb.

Ami a statisztikai igazgatóságok havi jelentéseit illeti, ezeket mindig az aktuális feladatoknak kell szentelni. Például augusztus—október hónapban a kommu—

nális intézmények munkájáról kell beszá-

molni, különös tekintettel a téli időszakra

való felkészülésre, a lakóházak tatarozám

sáról kell tájékoztatást adni stb. Július——

augusztus—szeptember hónapokban az .s—