426
STATISZTIKAI IRODALMI MGMintenzitásában mutatkozó különbségek?
2. a technikai haladás milyen értelemben
befolyásolja a tőkejavak értékét? és 8. mekkora a vizsgált gazdaságban az át—
lagos profitráta? ,
(Ism.: Thaisa Ede)
Chow, G. C.:
Két regressziós egyenletben fellépő együtthatók egyenlőségét mérő próbák
(Tests of eguality between sets of coeffi—
cients in two _linear regresslons.) "," Economet—
rtca. 1960. 3. sz. sal—605. p. —
A közgazdasági elemzések során igen gyakran alkalmazzák az ún. normális li—
neáris—regressziós modellt. Egy ilyen mo—
dellben az az alapfeltevés, hogy a vizsgá- lat tárgyát alkotó függő változó normális eloszlású valószínűségi változó és várható értéke lineáris kapcsolatban van a többi
független változóval. Matematikailag egy ilyen lineáris regressziós modell a követ—kezőképpen írható le. Adva van egy
1; független változó és bizonyos, mondjuk 1) számú független változó: xi, Ja,... az ,, A modell szerintyzőlzl—l—ABSxZ—F""*'ppwp'l"39 /1/
ahol 48! (i :: 1, 2, ...., pl az ismeretlen konstansokat jelöli, a pedig az ún. hiba- tag, amiről felteszik, hogy normális elosz—
lású 0 várható értékű és o- szórású való-
színűségi változó. Az ismeretlen B,- együtt—
hatók a szokásos módon (a legkisebb négy—
zetek elve alapján) bizonyos időpontokban vett n elemű mintából becsülhetők. Az egy ugyanazon változóra vonatkozó megfi- gyelési adatokat egy-egy vektor kompo—
nenseinek fogva fel, !1/ az alábbi alakba
irható:
waÉM—l—g— /2/
Az X matrix n sorból és p oszlopból áll, az i—edik oszlop elemeit az x,; változóra ka—
pott 11 számú adat alkotja (i : 1, 2, . . . , p).
Amikor bizonyos közgazdasági kapcso—
latok leírására ilyen lineáris regressziós modellt alkalmaztunk és a lineáris kap—
csolatot kifejező regressziós egyenlet
együtthatóit meghatározott időszak adatai—
ból számítottuk, igen gyakran felmerül az
a kérdés, hogy az így kapott regressziós
egyenlet mutat—e időbeli stabilitást, azaz egy későbbi időpontban is a függő és független változók kapcsolatát ugyanez a lineáris regressziós egyenlet írja—e le. Sok—szor előre nyilvánvaló, hogy ez a stabili- tás nem állhat fenn a függő változ: és a figyelembe vett összes független változó
között, de feltehető, hogy a függő változó
és valamelyik független változó között akapcsolat nem Változott meg bizonyos idő eltelte után sem.
A matematikai statisztika módszereit
felhasználva, az ilyen jellegű kérdéseketúgy lehet eldönteni, hogy a későbbi idő-
szakban újabb —— mondjuk m számú —megfigyelést végzünk ugyanazokra a vál—
tozókra, ennek alapján újból kiszámítjuk a
p, együtthatókat és alkalmasan választott statisztikai próbák segítségével megvizs—
gáljuk, hogy helyes—e az a hipotézisünk, hogy a ti,—kre kapott összes p darab ér- tékpár, illetve ezek közül bizonyos érték—
párok egyenlők.
Szerző cikkében áttekintést ad ezekről a
statisztikai próbákról, és leírja ezek kap—csolatát az általános lineáris hipotézisek elméletével. A próbák alkalmazását egy numerikus példával illusztrálja.
(Ism.: Schnell Lászlóné)
Kolpakov, B.:
Az OSZFSZK Statisztikai Hivatala területi szerveinek közgazdasági munkája
(Ékonomicseszkaja rabota mesztnün szta- tiszticseszkih upravlenij RstSzR.) — Veszt—
ntk Sztatiszttkl. 1960. 10. sz. 12—21. 1).
A Szovjetunió Kommunista Pártja XX.
és XXI. kongresszusának határozatai ér—
telmében gyökeresen át kell szervezni és meg kell javítani a statisztikai szervek
munkáját a közgazdasági elemzés terüle—'
tén. A statisztikai munka centralizálása, valamint a gépi adatfeldolgozó állomásoklétesítése a statisztikai igazgatóságok mel- lett nagymértékben elősegítik a statisztikai
szervek közgazdasági elemző munkájánakmegjavítását.
A statisztikai tájékoztató munka egyii legjelentősebb területe a népgazdaság:;
terv teljesítéséről beszámoló elemző je—
lentések készítése. Az ilyen kiadványok azonban csak akkor töltik be feladatukat, ha például az ipar területén nem szorit—
koznak csupán a teljes termelési terv tel—
jesítésének általános ismertetésére, ha—
nem kimutatják azt is, hogyan teljesitet—
ték a tervet az egyes iparágak, mely vál—
lalatok maradtak le a terv teljesítésében,
miként alakult a munkatermelékenység, a termékek önköltsége stb.
Ami a statisztikai igazgatóságok havi jelentéseit illeti, ezeket mindig az aktuális feladatoknak kell szentelni. Például augusztus—október hónapban a kommu—
nális intézmények munkájáról kell beszá-
molni, különös tekintettel a téli időszakra
való felkészülésre, a lakóházak tatarozámsáról kell tájékoztatást adni stb. Július——
augusztus—szeptember hónapokban az .s—
koláknak az új tanévre való felkészülésé—
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO
427
ről kell beszámolni. Azokon a területeken, ahol kohászati üzemek vannak, legkésőbb szeptemberben számot kell adni a kohó-
művek téli felkészüléséről: miként vannaknyersanyaggal, koksz—szénnel stb. ellátva,
hogyan áll a kemencék tatarozása stb.Természetesen a statisztikai igazgatósá-
gok egyik legfontosabb feladata az iparra
vonatkozó statisztikai adatok feldolgozása és elemzése. Részletesen kell elemezni atermelés növekedését, a munkatermelé-
kenység, az önköltség, a műszaki—gazda- sági mutatók stb. alakulását, az egyes ipar—ágakban megfelelően általánosítani kella
tervfeladatok teljesítésének közgazdasági—statisztikai elemzése során levont fő kö—
vetkeztetéseket. Be kell számolni a jelen—
tésekben a kormányhatározatok által ki- tűzött feladatok teljesítéséről.
A tárgyalt kérdések legyenek idősze- rűek, a kérdéseket vessék fel kellő idő-
ben, az érvek legyenek meggyőzők, a kö—
vetkeztetések és javaslatok konkrétek, — ezek a statisztikai szervek tájékoztató munkájával szemben támasztott fő köve- telmények.
A szerző a továbbiakban rámutat arra,
hogy az elmúlt időszakban jelentősen bő—
vült az iparstatisztikai elemzések tárgy- köre. 1960. első felében például mintegy 350 iparstatisztikai beszámoló érkezett a területi szervektől az OSZFSZK Statiszti—
kai Hivatalába. Ezek a beszámolók többek között a termelőeszközök kihasználásáról, a korszerűsítésekről, új gépek, készülékek
üzembehelyezéséről, az öntő— és kovács—
présgépek kihasználásáról, egyes ipar- ágak munkájáról, a bútorgyártásról, a köz- szükségleti cikkek termeléséről stb. szól—
tak. Kiemeli a szerző például a Szaratovi Statisztikai Igazgatóság egyik beszámoló—
ját, amely a kultúr— és háztartási cikkek termelésének kérdésével foglalkozott. A beszámoló rámutatott többek között arra,
hogy e cikkek termelése általában ugyan
növekszik és választékuk bővül, egyes -—a lakosság altal keresett —- cikkek terme—
lése a kerületben csökkent. Ugyanakkor ezeket a cikkeket az ország más vidékei—
ről is szállítják a kerületbe.
Ugyanígy ismerteti szerző az új techni—
kára vonatkozó statisztikai adatok, a be—
ruházási, a mezőgazdasági, a begyűjtési statisztikai, a háztartásstatisztikai, a keres—
kedelmi statisztikai adatok elemzése terén,
elért eredményeket, a jó jelentéseket, be—
számolókat, és rámutat az elkövetett hi—
bákra is.
Az OSZFSZK Központi Statisztikai Hi—
vatala a területi szervek közgazdasági
munkájának további javítása érdekében számos intézkedést tesz.
7!
Negyedévente összeállítják és megküldik
az igazgatóságeknak a központ elemzőmunkálatainak tervét. A tervben mindjárt azt is megjelölik, hogy a központ milyen
területen és mértékben számít valamelyikmunkában a területi szerv közreműködé—
sére. A tervezet megküldése a területi
szervek számára lehetőséget nyújt arra, hogy megismerkedjenek a Központot ér—deklő problémákkal és be tudjanak kap—
csolódni megoldásukba.
Szerző végül rámutat arra, hogy a tájé—
koztatási munkát ki kell terjesztem a pénzügyi kérdésekre, egyes beruházási problémákra stb.
A munka megjavításának fontos feltétele
a káderek képzettségi színvonalának eme-M lése, a statisztikai és a tudományos szer—
vek kapcsolatának erősítése, továbbá az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal dol—
gozói hathatósan támogassák a területi szervek munkáját.
(Ism.: Csihák György) Ljuszternik, L. A.——Szobolev, Sz. L.:
Bonyolult matematikai feladatok
megoldásának néhány kérdése
(Nekotorüe voproszü vücsiszlitePnoj mate- matiki.) —— Vesztnilc Akadémii Nauk SzSzSzR.
1960. 10. sz. 23—31. p.
Szerzők a cikk bevezető részében rámu—
tatnak a matematikai problémák megol—
dása terén az utóbbi időben végbement ro—
hamos fejlődésre. Megállapítják, hogy a
megközelítő módszerek alkalmazását mostúj rendszer váltja fel.
A XX. században a matematikai anaw lízis feladatai jelentősen kibővültek és
bonyolulttá lettek: ilyenek például a ha tár-feladatok megoldása, integrál egyen—
letek, színképelemzés, konform tükröző—
dés stb.
A feladatok jelentős részét (kozmikus rakéták és szputnyikok mozgása, mozgó testek pályájának megszabása stb.) rövid idő alatt kell megoldani, éspedig igen nagy
pontossággal. Az ilyen jellegű feladatok
megoldása a modern számítógépek alkal—mazása nélkül elképzelhetetlen.
A matematikai módszerek gyorsütemű
fejlődése, a korszerű számítógépek meg—
jelenése a tudomány olyan területeit is
közel hozta a matematikához (közgazda—ságtan, tervezés, technika), amelyeket ko—
rábban a matematikától távoli területek—
nek tekintettek.