• Nem Talált Eredményt

Kolpakov, B.: Az OSZFSZK Statisztikai Hivatala területi szerveinek közgazdasági munkája

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kolpakov, B.: Az OSZFSZK Statisztikai Hivatala területi szerveinek közgazdasági munkája"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

426

STATISZTIKAI IRODALMI MGM

intenzitásában mutatkozó különbségek?

2. a technikai haladás milyen értelemben

befolyásolja a tőkejavak értékét? és 8. mekkora a vizsgált gazdaságban az át—

lagos profitráta? ,

(Ism.: Thaisa Ede)

Chow, G. C.:

Két regressziós egyenletben fellépő együtthatók egyenlőségét mérő próbák

(Tests of eguality between sets of coeffi—

cients in two _linear regresslons.) "," Economet—

rtca. 1960. 3. sz. sal—605. p.

A közgazdasági elemzések során igen gyakran alkalmazzák az ún. normális li—

neáris—regressziós modellt. Egy ilyen mo—

dellben az az alapfeltevés, hogy a vizsgá- lat tárgyát alkotó függő változó normális eloszlású valószínűségi változó és várható értéke lineáris kapcsolatban van a többi

független változóval. Matematikailag egy ilyen lineáris regressziós modell a követ—

kezőképpen írható le. Adva van egy

1; független változó és bizonyos, mondjuk 1) számú független változó: xi, Ja,... az ,, A modell szerint

yzőlzl—l—ABSxZ—F""*'ppwp'l"39 /1/

ahol 48! (i :: 1, 2, ...., pl az ismeretlen konstansokat jelöli, a pedig az ún. hiba- tag, amiről felteszik, hogy normális elosz—

lású 0 várható értékű és o- szórású való-

színűségi változó. Az ismeretlen B,- együtt—

hatók a szokásos módon (a legkisebb négy—

zetek elve alapján) bizonyos időpontokban vett n elemű mintából becsülhetők. Az egy ugyanazon változóra vonatkozó megfi- gyelési adatokat egy-egy vektor kompo—

nenseinek fogva fel, !1/ az alábbi alakba

irható:

waÉM—l—g— /2/

Az X matrix n sorból és p oszlopból áll, az i—edik oszlop elemeit az x,; változóra ka—

pott 11 számú adat alkotja (i : 1, 2, . . . , p).

Amikor bizonyos közgazdasági kapcso—

latok leírására ilyen lineáris regressziós modellt alkalmaztunk és a lineáris kap—

csolatot kifejező regressziós egyenlet

együtthatóit meghatározott időszak adatai—

ból számítottuk, igen gyakran felmerül az

a kérdés, hogy az így kapott regressziós

egyenlet mutat—e időbeli stabilitást, azaz egy későbbi időpontban is a függő és független változók kapcsolatát ugyanez a lineáris regressziós egyenlet írja—e le. Sok—

szor előre nyilvánvaló, hogy ez a stabili- tás nem állhat fenn a függő változ: és a figyelembe vett összes független változó

között, de feltehető, hogy a függő változó

és valamelyik független változó között a

kapcsolat nem Változott meg bizonyos idő eltelte után sem.

A matematikai statisztika módszereit

felhasználva, az ilyen jellegű kérdéseket

úgy lehet eldönteni, hogy a későbbi idő-

szakban újabb —— mondjuk m számú —

megfigyelést végzünk ugyanazokra a vál—

tozókra, ennek alapján újból kiszámítjuk a

p, együtthatókat és alkalmasan választott statisztikai próbák segítségével megvizs—

gáljuk, hogy helyes—e az a hipotézisünk, hogy a ti,—kre kapott összes p darab ér- tékpár, illetve ezek közül bizonyos érték—

párok egyenlők.

Szerző cikkében áttekintést ad ezekről a

statisztikai próbákról, és leírja ezek kap—

csolatát az általános lineáris hipotézisek elméletével. A próbák alkalmazását egy numerikus példával illusztrálja.

(Ism.: Schnell Lászlóné)

Kolpakov, B.:

Az OSZFSZK Statisztikai Hivatala területi szerveinek közgazdasági munkája

(Ékonomicseszkaja rabota mesztnün szta- tiszticseszkih upravlenij RstSzR.) Veszt—

ntk Sztatiszttkl. 1960. 10. sz. 12—21. 1).

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX.

és XXI. kongresszusának határozatai ér—

telmében gyökeresen át kell szervezni és meg kell javítani a statisztikai szervek

munkáját a közgazdasági elemzés terüle—'

tén. A statisztikai munka centralizálása, valamint a gépi adatfeldolgozó állomások

létesítése a statisztikai igazgatóságok mel- lett nagymértékben elősegítik a statisztikai

szervek közgazdasági elemző munkájának

megjavítását.

A statisztikai tájékoztató munka egyii legjelentősebb területe a népgazdaság:;

terv teljesítéséről beszámoló elemző je—

lentések készítése. Az ilyen kiadványok azonban csak akkor töltik be feladatukat, ha például az ipar területén nem szorit—

koznak csupán a teljes termelési terv tel—

jesítésének általános ismertetésére, ha—

nem kimutatják azt is, hogyan teljesitet—

ték a tervet az egyes iparágak, mely vál—

lalatok maradtak le a terv teljesítésében,

miként alakult a munkatermelékenység, a termékek önköltsége stb.

Ami a statisztikai igazgatóságok havi jelentéseit illeti, ezeket mindig az aktuális feladatoknak kell szentelni. Például augusztus—október hónapban a kommu—

nális intézmények munkájáról kell beszá-

molni, különös tekintettel a téli időszakra

való felkészülésre, a lakóházak tatarozám

sáról kell tájékoztatást adni stb. Július——

augusztus—szeptember hónapokban az .s—

koláknak az új tanévre való felkészülésé—

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

427

ről kell beszámolni. Azokon a területeken, ahol kohászati üzemek vannak, legkésőbb szeptemberben számot kell adni a kohó-

művek téli felkészüléséről: miként vannak

nyersanyaggal, koksz—szénnel stb. ellátva,

hogyan áll a kemencék tatarozása stb.

Természetesen a statisztikai igazgatósá-

gok egyik legfontosabb feladata az iparra

vonatkozó statisztikai adatok feldolgozása és elemzése. Részletesen kell elemezni a

termelés növekedését, a munkatermelé-

kenység, az önköltség, a műszaki—gazda- sági mutatók stb. alakulását, az egyes ipar—

ágakban megfelelően általánosítani kella

tervfeladatok teljesítésének közgazdasági—

statisztikai elemzése során levont fő kö—

vetkeztetéseket. Be kell számolni a jelen—

tésekben a kormányhatározatok által ki- tűzött feladatok teljesítéséről.

A tárgyalt kérdések legyenek idősze- rűek, a kérdéseket vessék fel kellő idő-

ben, az érvek legyenek meggyőzők, a kö—

vetkeztetések és javaslatok konkrétek, — ezek a statisztikai szervek tájékoztató munkájával szemben támasztott fő köve- telmények.

A szerző a továbbiakban rámutat arra,

hogy az elmúlt időszakban jelentősen bő—

vült az iparstatisztikai elemzések tárgy- köre. 1960. első felében például mintegy 350 iparstatisztikai beszámoló érkezett a területi szervektől az OSZFSZK Statiszti—

kai Hivatalába. Ezek a beszámolók többek között a termelőeszközök kihasználásáról, a korszerűsítésekről, új gépek, készülékek

üzembehelyezéséről, az öntő— és kovács—

présgépek kihasználásáról, egyes ipar- ágak munkájáról, a bútorgyártásról, a köz- szükségleti cikkek termeléséről stb. szól—

tak. Kiemeli a szerző például a Szaratovi Statisztikai Igazgatóság egyik beszámoló—

ját, amely a kultúr— és háztartási cikkek termelésének kérdésével foglalkozott. A beszámoló rámutatott többek között arra,

hogy e cikkek termelése általában ugyan

növekszik és választékuk bővül, egyes -—

a lakosság altal keresett —- cikkek terme—

lése a kerületben csökkent. Ugyanakkor ezeket a cikkeket az ország más vidékei—

ről is szállítják a kerületbe.

Ugyanígy ismerteti szerző az új techni—

kára vonatkozó statisztikai adatok, a be—

ruházási, a mezőgazdasági, a begyűjtési statisztikai, a háztartásstatisztikai, a keres—

kedelmi statisztikai adatok elemzése terén,

elért eredményeket, a jó jelentéseket, be—

számolókat, és rámutat az elkövetett hi—

bákra is.

Az OSZFSZK Központi Statisztikai Hi—

vatala a területi szervek közgazdasági

munkájának további javítása érdekében számos intézkedést tesz.

7!

Negyedévente összeállítják és megküldik

az igazgatóságeknak a központ elemző

munkálatainak tervét. A tervben mindjárt azt is megjelölik, hogy a központ milyen

területen és mértékben számít valamelyik

munkában a területi szerv közreműködé—

sére. A tervezet megküldése a területi

szervek számára lehetőséget nyújt arra, hogy megismerkedjenek a Központot ér—

deklő problémákkal és be tudjanak kap—

csolódni megoldásukba.

Szerző végül rámutat arra, hogy a tájé—

koztatási munkát ki kell terjesztem a pénzügyi kérdésekre, egyes beruházási problémákra stb.

A munka megjavításának fontos feltétele

a káderek képzettségi színvonalának eme-M lése, a statisztikai és a tudományos szer—

vek kapcsolatának erősítése, továbbá az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal dol—

gozói hathatósan támogassák a területi szervek munkáját.

(Ism.: Csihák György) Ljuszternik, L. A.——Szobolev, Sz. L.:

Bonyolult matematikai feladatok

megoldásának néhány kérdése

(Nekotorüe voproszü vücsiszlitePnoj mate- matiki.) —— Vesztnilc Akadémii Nauk SzSzSzR.

1960. 10. sz. 23—31. p.

Szerzők a cikk bevezető részében rámu—

tatnak a matematikai problémák megol—

dása terén az utóbbi időben végbement ro—

hamos fejlődésre. Megállapítják, hogy a

megközelítő módszerek alkalmazását most

új rendszer váltja fel.

A XX. században a matematikai anaw lízis feladatai jelentősen kibővültek és

bonyolulttá lettek: ilyenek például a ha tár-feladatok megoldása, integrál egyen—

letek, színképelemzés, konform tükröző—

dés stb.

A feladatok jelentős részét (kozmikus rakéták és szputnyikok mozgása, mozgó testek pályájának megszabása stb.) rövid idő alatt kell megoldani, éspedig igen nagy

pontossággal. Az ilyen jellegű feladatok

megoldása a modern számítógépek alkal—

mazása nélkül elképzelhetetlen.

A matematikai módszerek gyorsütemű

fejlődése, a korszerű számítógépek meg—

jelenése a tudomány olyan területeit is

közel hozta a matematikához (közgazda—

ságtan, tervezés, technika), amelyeket ko—

rábban a matematikától távoli területek—

nek tekintettek.

A számítógépek alkalmazása felveti a megfelelő káderképzés szükségességét.

Egyre inkább tért hódít az a gyakorlat,

hogy csak egy szűk profilra képeznek szakembereket, magasabb matematikai képzettség nélkül. Ilyen szakemberekre

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

dellben az az alapfeltevés, hogy a vizsgá- lat tárgyát alkotó függő változó normális eloszlású valószínűségi változó és várható értéke lineáris kapcsolatban van a

Definiálja diszkrét és folytonos valószínűségi változó esetére a várható érték fogalmát, majd néhány fontosabb tételt bizonyít be(. A szórás fogalmának bemutatása után

Feltételezték ut-ről, hogy független normál eloszlású véletlenszerű változó, nulla várható értékkel és konstans varianciával, és, ezért az egyszerű legkisebb négyzetek

Definíció: Egy valószínűségi változó diszkrét egyenletes eloszlású az elemű halmazon, ha.. Megjegyzés: Ha

b) Hány év garanciát adjunk, hogy 0,95 legyen a valószínűsége, hogy a berendezés csak a garanciális idő után hibásodik meg?. Egy normális eloszlású valószínűségi

Egy normális eloszlású valószínűségi változó 0,2 valószínűséggel vesz fel 10-nél kisebb értéket és 0,3 valószínűséggel 14-nél nagyobb értéket.. Mik az

7. V’19 Egy helyen a kiszolgálási idő exponenciális eloszlású valószínűségi változó, 4 perc várható érték- kel. Egy adott típusú radioaktív atom élettartama években

Tegyük fel, hogy az ajándék kitalálásához szük- séges idő (napokban számolva) folytonos, örökifjú eloszlású, nemnegatív valószínűségi változó?. Mennyi az ajándék