TERÚLET És NÉPESSÉG
Budapest népességének anyanyelvi és vallási megoszlása.
La répartition, par langue matemelle et par confession, de la population de Budapest.
Résume'. A Budapest, selon les données re—
cueillies sur la langue inaternelle par le recensenzent de 1930, Ie nombre et la proportion de la population hongroise, staccroissant de plus en plus depuis 1869 dlinimigrés venus en masse surtout des con- trées hongroises, augmeniaient aussi, en partie, de- puis 1920, de be [ait gue de nonibreux immigrés de langue maternelle non Iiongroise sont rentrés dans les régions enleue'es au pays par le traité de Tria—
non. Le hongrois s'est tout a fait répandu (: Buda—
pest, ou en 1930 la proportion des habitants de
!angue maternelle hongroíse représentait 9453" et celle (les liabitants sachant le Iiongroís, 99]??? La répartition par confession de la population y o/fre un tableau bien moins homogéne. Le pourcentag'e des catllolígues remains formant la majorité de la population a, de 1869 a 1920, baíssé de 72'400 61 59100 pour renionler a 60'8%; celui (les ealvinistes, gui re- flete particulierement Ilimmigration massive venue des regions Iiongroises, s'e'leua en 61 ans de 4'8 á 12'1%. De 1869 a 1920, le nombre proportionnel des israélites y passa de 16'6 (i 23'2%. Depuis, llélément israe'lite, subissant des pertes aussi du fait de con—
versions et de réversales de mariages mixtes, y di-
' minuait en partie en raison de la baisse de sa nata- lité, symptóme caraete'ristigue pour les grandes
* 'lles, en partie par suite de la régression de [Jimmi- atíon dlisrae'lites, aui se dirige plutót vers l'Ouest ause de la situation économigue de'favorable due ' morcellement de la Hongrie. Dans ces conditions, nombre absolu méme des israélites a baisse' a (lepest, et leur proportion tomba d 20'3%.
Székesfővárosnnk lakosságának nemzeti- ségi és felekezeti képe a mult század végén, a törzslakossága demológiai összetételétől lé- nyegesen eltérő alkatú néptömegeket Buda- estre hajtó bevándorlások fénykorában
; te máról--holnapra egészen új színössze- iben tárult a szemlélő elé. Budapest pol- gának az egész nemzettörzs népességi ,úráján mély nyomokat hagyó és éppen rszágos jelentőségű belső átformáló—
sután az új század elején, a meglas—
elepedési mozgalom következtében megfékeződött, de még napjainkban ,gzítésre méltó demograliai elváltozá-
*lénk s a részletes statisztikai meg-
; _ikhól is megérdemli. Ámbár ta—
hogy a közelmult gazdasági for-
gatagában a belső eltolódások súlypontja szinte teljesen társadalomgazdasági térre, a gazdaságdemogra/iai kutatás terrénumára terelődött át.
A Központi Statisztikai Hivatalnak a napilapokban nemrégen nyilvánosságra ho- zott egyik adatközlése az 1930-as részle- tes népszámlálási feldolgozási eredmények közzétételének mintegy nyitányaként a mil- liós magyar főváros népességének anya- nyelvi és vallási tagozódására derített fényt.
Ezeknek a mostanában közkézre adott ve'g—
leges jellegű adatoknak felvilágosító értéke természetesen lényegesen megnő, hogyha az elmult tíz év népesedési eseményeit re- gisztráló számsorokat a korábbi népszám- lálások adataival is párhuzamba állítjuk.
Megjegyzendő, hogy a legrégibb hivatalos statisztikai eredményekig visszapillantó táb—
lázataink az 1920 óta lepergett tíz év népe- sedési jelenségeinek tisztázására az 1925—
ben foganatosított budapesti népszámlálás adatait is felölelik, az 1890—1900-as, ill.
1920—1930-as évtizedek népszaporodási adatainak egészen pontos kiszámítása cél—
jából pedig 1900-ról nemcsak az összes, hanem a polgári népesség anyanyelvi és vallásfelekezeti számaití) és 1930—ról Buda- pestnek a Budakeszitől és Csepeltöl hozzá—
csatolt re'szek beszámításával, valamint le—
számításánál megállapított adatait külön—
külön szintén közreadják.
Nemzetiségileg megosztottabb lakosságú államokban az államalkotó nemzetiség tér- foglalásának leghatalmasabb fellegvárát rendszerint -— hazánkban is — az ország fővárosa alkotja. Budapesten a magyaroso- dás folyamatát különösen az vitte rohamo—
san előbbre, hogy vidékről betelepedő új lakosrétegei egyre nagyobb tömegekben származtak az ország magyarság lakta tá—
jairól?) Ez a körülmény fővárosunk ma—
1) 1890-ig csak a polgári, 1920—tól pedig csupán az összes lakosság anyanyelvi és felekezeti adatai állanak rendelkezésre.
2) Thirring Gusztáv dr.—nak ,,Budapest félszá- zadous fejlődése 1873—1923" e. művéből Szem- lénkbe átvett fejtegetései szerint a fővárosban a felvidéki tót megyékben született egyének szám-a
1880—tól 1910- ig 21816 ról csak 38. 989——re nőtt, holott a dunántúli magyar me gyék szülötteinek száma
34
6. szám. — 460 ——
!. Budapest népessége anyanyelv és magyarul tudás szerint.
La population de Budapest suivant la langue maternelle et la eonnaissanee de langue.
A Habitants ayant pour langue maternelle M 1
ÉV, idöszak ngggííség Magyar Német Tót Oláh Rutén Horvát Szerb Egyéb agargél!
_ , , _ száma le l'alle- le le le le le une autre Habitanls
Annees et periodes P , hongrois mand slovague roumain ruthéne croate serbe langne parlant
opnlahon hongrois
male a n y a n y e 1 v ii
a)Számszerínt.—Nombres.
18801) 360551 204.648 128.458 22.226 418 59 1.807 7.935 258304 ' 18901) 491938 326.395 117.902 27.449 752 116 1.102 1.891 16.331 407.369 19001) 716476 568404 101.682 24.726 1.112 133 1.973 1.860 16 586 654.386 '_
1900 2) 732322 578.458 104.520 25.168 1.299 176 2.148 2.731 17.822 666562 1910 2) 880371 756070 78.882 20.359 2.777 242 2.796 3.972 15.273 844175 1920 *) 928996 837.858 60.425 14.011 1.686 247 1962 1.102 11.705 911394 1925 *) 960995 897.262 39.625 8322 704 95 1.065 706 13.216 . 1930 BP) 1,004.772 947.805 38.301 7.750 662 193 1.210 562 8.289 995687 1930 *) 4) 1,006.184 948.978 38.450 7.762 687 193 1.211 564 8.339 997019
b) A népesség százalékában. — En 0/0 de la population.
1880 *) 1000 568 342 6 2 01 00 05 22 716
1890 1) 1000 66 4 240 56 01 00 02 0'4 3 3 82 8
1900 1) 1000 793 142 35 01 00 08 08 23 91'3
1900 3) 1000 790 143 34 02 00 03 04 24 910
1910 9) 1000 859 90 23 03 0'() 0 3 0'5 1'7 959
1920 2) 100'0 90'2 6—5 15 0'2 00 02 01 13 981
1925 2) 1000 933 41 09 01 00 01 01 14 .
1930 2) *) 1000 943 38 08 01 00 01 01 08 991
1930 ") 4) 100'0 94'3 3'8 08 01 0'0 0'1 ) 01 08 99'1
e) Tényleges szaporodás (százalék). —— Aeeroissement elfectifU/o).
1880—1890 36'4 59'5 —- 4'5 23'5 79'9 96'6 ] 65'6 105'8 576
1890—1900 5) 45'6 74'1 —13'8 —— 9'9 47'9 14'7 [ 79'0 — 1'6' 1'6' 60 7
1900—1910 202 307 —24'5 —19'1 1138 37'5 l 30'2 45'4 -——14'3 26 6
1910—1920 5'5 108 —23'4 —31*2 —39 3 2'1 i—29'8 —— 72'3 —23'4 8 0
1920—1930 6) 83 133 —36'4 ——44'6' ——59'2 ——21'9 ——38'3 ——48'8 ——28'8 9'4 1) Polgári népesség. — Population oivile. 2) Osszes népesség. — Population totale. 3) A Budakeszitöl ill. Csepeltől Budapesthez csatolt részek népessége nélkül. —— Non compris la population des secteurs ayant fait partie de Budakeszi et de Csepel et ineorporés á Budapest. 4) A Budakeszitöl ill. Csepeltől Buda- pesthez csatolt részekkel együtt. —— Y compris les secteurs ayant fait partie de Budakeszi et de Csepel et incorpore's a Budapest. 5) A polgári népesség 1890, és 1900. évi száma alapján. — D'aprés les ehi/fres relatifs a la population eioile des reeensements de 1890 et de 1900. 6) 1920-ban a régi, 1930-ban az uj területre vonatkozó adatok alapján, a százalékszámok tehát valamivel nagyobbak a valóságnál. —— Les ehi/fres de 1920 se rapportant á l'aneien territoire et ceux de 1930 au territoire de cette derniére anne'e, supe'rieur a celui de 1920, les poureentages dépassent guelgue peu la re'alite'.
népességi hányadosra megnőtt, csaknem 950000 főnyi magyarság lélekszámereje gyar jellegének kialakulását ugyan tünemé—
nyesen meggyorsította, de nem a legelőnyö—
sebb fényt veti az illető magyar vidékek gazdasági életkörülményeire. Mellőzve a
emelkedett, még pedig 111.120 fővel, azaz 13'3%-ka1. 1920 óta tehát nemcsak, mint a mult népszámlálások közismert tanulságai- multban, a némi lélekszámsúllyal bíró nak ismétlését, elég a legfrissebb számso— anyanyelvi csoportok, hanem még a táblá—
rok alapján arra rámutatni, hogy a legutóbb zatunkban feltüntetett legjelentétktelenebb elszállt tíz év alatt egyedül csak a 94'3%-os nemzetiségek népességi állaga is megfo-
ugyanez időben 40.225-ről 141.505-re, az alföldi ma—
gyar megyékből származó egyéneké pedig 43.496-ról 142.178-ra duzzadt (v. 6. Budapest magyarosodása az utolsó félszáz év alatt. M. Stat. Szemle 1925. évf.
119. 1.) —— Itt említhetjük meg, hogy 1920-ban e
három szám 33.311, 120.246, ill. 145550 volt. Mint-
hogy a felvidéki tót területről származók között 1920—ban már az onnan kiutasított—ak és menekülők is helyet foglaltak, kétségtelen, hogy a végered-
ményben kimutatható lélekszámapadás nemcsak az öregebbek elhalálozásának, hanem a tót anyanyel- vűek szülőföldjükre való tömegesebb viszatérésé- nek is eredménye, míg a dunántúli magyar terület
szülötteinek megfogyatkozása jórészhen a háború- végui és forradalmi, ill. 'az azutáni idők mezőgazdasági konjunktúrája és a városok élelmiszerellátási ne—
hézségei miatt átmenetileg új erőre kapott ,,el a ví—
dékre" mozgalom gyümölcse lehetett.
__6. szám. 461 — 1932
2. Budapest népessége vallás szerint. —— La population de Budapest, suivant les ccmfessious.
, A népes— Római Görög Refor— Ág. h. ! Görög . , . l _ Egyéb és
Ev, évtized ség össz. katolikus katolikus mátus evang. keleti Umtarius Izraelita ismeretlen
száma Cath. Cath. Calvim's— Luthé- Gréco- Unilaíres Israélítes Aulres
Anne'gs e,; décadgs Populat. rom. ! gr. tes n'ens orient. 1 el íncomz.
— lotale v a l l á s ti
a) Szám szerint. —— Nombres.
1869 1) 1 270.685 195.826 638 13.013 14 318 1.838 59 44.890 103
1880 1) 360551 242981 1.267 22.214 20.040 1.864 119 70.879 1.187 1890 1) 491938 316057 2.752 37.895 28.018 2.218 460 103.317 1.221 1900 1) 716476 436596 5.562 64.842 37.692 3.312 1.040 167974 458 1900 2) ; 782822 445023 5.806 67.319 38 811 4.422 1.058 168385 898 1910 2) ! 880371 526175 9.428 86.990 43.562 6.962 2.120 203687 1.447
;920 s*) a 928996 548 727 10.065 101.124 44 894 4.346 2828 215512 1 500 1925 *) M 960 995 575.437 9.240 109.761 45.736 4.016 2.603 207563 6639 1930 2) 3) H 1,004.772 610.194 10.563 121.641 49.946 4.032 2.509 204260 1 627 1930 2) *) 1,006.184 611 210 10.590 121 796 50.001 4.090 2.511 204 358 1.628
]
b)Anépesség százalékában.—Eu%delapopulatiou.
1869 1) 1000 724. 02 4'8 5'3 0 ? 00 16 6 00
1880 ') 1000 674 03 6'2 5'6 05 00 19'7 0.3
1890 1) 1000 64 3 05 7'7 57 05 01 210 0'2
1900 ') 1000 608 08 90 53 05 01 234 01
1900 2) 1000 608 08 92 5'3 06 01 231 D']
1910 3) 1000 598 I'] 99 50 08 02 23 1 01
1920 ,) 1000 591 1'1 10'9 4'8 0'5 03 2312 01
1925 *) 1000 599 10 114 48 0'4 0'3 216" 07
1930 ?) 3) 1000 607 11 12'1 50 04 03 203 01
1930 2) 4) 1000 608 11 121 50 04 0 2 203 01
c) Tényleges szaporodás (százalék) —— Accroissemeut effectif (0/0).
]869—1880 332 241 98'6 707 40 0 14 1017 579 1.052'4
1880—1890 36'4 30'1 1172 706 39'8 19'0 286'6' 45'8 2'9
1890—1900 5) 45'6 378 1021 71 ! 34'5 49'3 1261 626 — 62'5
1900—1910 202 18'2 62'4 29'2 12'2 57'4 100'4 205 61 1
1910—1920 55 43 68 16'2 3'1 —37'6 33'4 5'8 3'7
1920—19306) 8'3 114 52 204 114 — 5'9 —11'2 —5'2 8'5
1) Polgári népesség. — Populatiou civile. — 2) Összes népesség. — Population totale. — 3) A Buda—
keszitöl ill. Csepeltől Budapesthez csatolt rész nélkül. —— Nori compris les secteurs ayant fait partie de Budakeszi et de Csepel et iucorporés a Budapest. —— 4) A Budakeszítöl ill. Csepeltől Budapesthez csatolt rés—zel együtt. —— Y compris les secteurs ayant fait partie de Budakeszi et de Csepel et iucorporés a Buda- pest. —— 5) A polgári népesség 1890. és 1900. évi száma alapján. ——- D'aprés les chi/fres relatifs á la popu- lation civile des recensements de 1890 et de 1900. — 6) 1920-ban a régi, 1930-ban az új területre vonatkozó adatok alapján; a százalékszámok tehát valamivel nagyobbak a valóságosnál. — Les chilfres de 1920 se apportauf, ;; l'aucieu territoire et ceux de 1930 au territoire de cette derniére arme'e, supe'rieur :; celui de 920, les pourceutages (le'passerit guelgue peu la réalite'.
yatkozott Budapesten. Érdekes, hogy a gyar elem térnyerése a most lepergett tíz lső felében a székesfővárosi statisztikai
;tal által végrehajtott 1925. évi buda- ' népszámlálás tanusága szerint tekin—
esebb ütemű (7'1%-os) volt. mint a má-
Ötéves periódusban (5'6%). Viszont a
tség veszteségének túlnyomórésze ép—
az első évötödre esett. Egyébként az han még több mint 120.000-es német.
ek 40.000 lélek alá, vagyis népességi gadosának 34'2 % -ról 3'8 % -ra való lezu—
hanása 1890 óta évtizedről-évtizedre szinte szabályszerűséggel fokozódó arányú lélek- számveszteségeinek eredménye: csupán a világháborús évtizedben maradt egy árnya—
lattal az előző évtized fagyási százaléka alatt Budapest német lakosságának térvesz- tése. Amíg a németség a vidékről érkező tö- megekkel gazdagodó magyar lakossággal való keveredés folyamán, tehát természetes úton fokról—fokra mindjobban beleolvadt Budapest magyar néptengerébe, addig a tát elem létszámapadása az anyanyelvükhöz
34*
6, szám. —-462——
leginkább ragaszkodó idősebb korúak ki—
halásán kívül (ami a németség visszafejlő- désével közös vonása) a trianoni határgát miatt teljesen elmaradó felvidéki betelepe- dési mozgalomnak és (kisebb mértékben) a tótajkűak szülőhelyükre való visszaván- dorlásának következménye. A többi anya—
nyelvek részesedése a tradicionális kere- tekben bemutatott 1930-as eredmények sze- rint Budapesten teljesen jelentéktelen, hi- szen még az ,,egyéb" alatt összefoglalt kü- lönféle nemzetiségű lakosság lélekszámhá- nyadosa sem éri el az 1%—ot.
Csak lényegtelenül módosul táblázatunk szaporodási adatsora, hogyha az 1930—as számsorból a Budakeszitől és Csepeltól át- csatolás alatt lévő területrészek lakosságá-
nak'adatait levonjuk. így számított adataink
szerint a tulajdonképeni Budapest egész népe 1920 óta 8'2%-kal nőtt meg, míg anyanyelvek szerint a tízéves lélekszámel—
tolódások képe a következő:
Tényleges szapo—
rodás ill. fogyás (—) 1920—1930, %
Magyar 13'1
Német — 36'6
Tót . . . . . . . . . — 44'7 Oláh . . . . . . , . . — 60'7 Rutéu . . . . . . . . . — 21'9 Horvát . . . . . . . . —— 38'3 Szerb . . . . . . . . . —— 490 Egyéb és ismeretlen . . . — 29'2
Budapest népességi kohójában a ma- gyarul tudás a magyar anyanyelv térfog—
lalásához hasonló fejlődési folyamaton ment át, amit a magyarul beszélők 100%—ot hajszálnyira megközelítő 1930. évi hánya—
dosa (99'1%) ékesen igazol. Hogy alábbi adataink szerint a nem magyar ajkúak so- rában az elmult decenniumok folyamán ugrásszerűen előbbrehaladó magyarul tu- dás a legutolsó tíz év alatt csak csekélyebb mértékben terjeszkedett, ezt az idősebb korcsoportok valószinűleg megnövekedett aránya mellett arra is visszavezethetjük, hogy a magyar nyelvre foglalkozásuknál, vagy átmeneti itt tartózkodásuknál fogva kevésbbé rászoruló ,,egyéb" anyanyelvűek relatív súlya nagyon megnövekedett: 1880—
ban a 156000 főnyi idegen anyanyelvű né—
pesség sorából 7.935, 1930—ban alig 57.000 lelket tevő esoportjukból 8.339 tartozott az ,,egyéb és ismeretlen" anyanyelvűek sorába.
A magyar nyelv elsajátítása fővárosunk nem magyar ajkú lakosságának körében egyébként az elmult félszáz év alatt minden—
képen örvendetesen alakult:
_ A nem ma- E 10 b (3 l
Evl) %Hgálgg' _magyarul tudók magyarul nem tudó száma szám. sz. l 0/0 szám sz. ] 0/0
1880 155303 , 53.801 34-5 102102 65'5 "
1890 165.543 80.974 48'9 84.569 511 —.
1900 153.864 88.104 57'3 65.760 42'7 , 1910 124.301 88.105 709 36.196 29'1 ' 1920 91.138 73'536 80"? 17.602 1967 1930 ! 57.206 48.041 84'0 9.165 [ 16'0?
1) 1880—ban és 1890—ben polgári, l900-tólkezdve összes népesség; 1930—ban a Budakeszitől és Csepel—' től átcsatolt területek lakosságával együtt
!
*
A magyarosodás útját Budapesten a tár—
sadalmi élet minden megnyilvánulása és az élénk gazdasági vérkeringés is hatékonyan egyengette. A gazdasági körülmények ala—
kulásának befolyását azonban a székesfő- város népességének vallást'elekezeti tagozó- dásában észlelt változások az anyanyelvi el—
tolódásoknál hívebben és jellegzetesebben tükrözik vissza. Ezért és mert Budapest né- pének felekezeti megoszlása az anyanyelvi- nél lényegesen kevertebb, az egyes egyházak erőeltolódásainak számbavétele most is igen tanulságos. 2. sz. táblázatunk jellegzetesebb adatainak méltatását megelőzőleg utalni kell arra, hogy a külön népszámlálási tör- vényre nem támaszkodó 1925. évi budapesti felvétel eredményei az összehasonlításra nem egészen alkalmasak, minthogy az isme—
retlenek magas száma (4.930) következtében 1925-ben az egyéb alatt egybefoglalt egyé—
nek lélekszáma abnormálisan (az 1920. évi 1.500-ról 6.639-re) megduzzadt.
Táblázatunkból kitűnőleg az egyes egy- házak hívőinek lélekszámmozgalma hat év- tized alatt meglehetősen változatos volt.
Szám szerint évtizedről-évtizedre a legna- gyobb tömegekkel _— 61. év alatt több mint 415.000 fővel -— a római katolikus elem nőtt meg; mégis arányszáma 1869-től 1920-ig 72'4%—ról 59'1%—ra szorult vissza és pedig hányadosának csökkenése éppen azokban az évtizedekben volt a legjelentő—
sebb, amelyekben a fővárosba tódulás, a felekezetileg kevertebb embertömegek Bu—
dapestre húzódása tetőpontját érte el. Hogy ' azután a római katolikus egyház hívőinek arányszáma 1920 óta ismét 60'8%-ra növe-
kedett, ez elsősorban a zsidóság tíz év alatti tekintélyes térvesztésének következménye;
a 60'8%—ra való emelkedés ellenére székes—
fővárosunk legnépesebb felekezetének lé- lekszámaránya 1920. évi országos hányado- sát (63'9%) nem éri el. Ha fővárosunk nép-v
6 szám.
gyarapodásának sokszor súlyos gazdaság- társadalmi kórtüneteket eláruló hátterére nem vagyunk tekintettel, kedvezőnek mond—
hatnók a népesség 6lm-ét alkotó katolikus
elemnek az elmult tíz év alatt hatvan- ezret meghaladó lélekszámtöbbletét. Em- lítést érdemel, hogy a most lezáródott decennium két ötéves szakaszában a ka- tolikus népesség gyarapodási arányszáma-
nak emelkedése (4'9 és 5'9%) csaknem tel-
jesen lépést tartott Budapest egész nép- növekedésének fokozódásával (34 és 4'5% );
Ugyanezt egyébként a Budapesten lakó re- formátusságról is feljegyezhetjük, melynek 1920—1925. évi gyarapodást százaléka 8'5-et, az 1925—1930. évié pedig 10'8—et ért el, míg az ágostai 11. evangélikus lakosréteg sokkal szélsőségesebb évötödös szaporodási arányszámainak (10 és 9'3%) magyaráza- tát részletesebb adatok hiányában nehéz megtalálni; lehet, hogy trianoni veszteségei közvetlenül 1920 után kedvezőtlenebbül be- folyásolták az emiatt elmaradó beván—
dorlások révén —— az evangélikus egyház hu'-- vőinek népszaporulatát, míg utóbb az évtizedvégi mezőgazdasági válság — látszó- lag legalább —— a mai magyar terület luthe- ránusok lakta megyéinek elvándorlási moz- galmait terelte szélesebb mederbe. Népsza- porodási százalékszámaink szerint a két nagy protestáns felekezet közül 1869 óta
következetesen a reformátusé az elsőbbség;
sőt lélekszámtöbblete a zsidóság egyébként általában igen magas népnővekedési száza- lékait is rendre megelőzte. Vargha Gyula már 1900 táján rámutatott arraf) hogy a refor- mátus felekezet tagjainak ez a látszólag elő- nyös előretörése a magyar falvak népének s az egykor nagy nemzeti feladatokra hivatott középbirtokos osztály válságának szomorú jele. Hogy azután 1920 óta a Budapesten élő református elem 20%—ot meghaladó, vagyis
"2 1920—1930vas szaporodási százaléksor—
ól erősen kirívó, ugyancsak rendkívülinek ndható lélekszámszaporulatának lehet—
ünk tanui, ez —— valamint a római katolikus
"pesség 11'4%-os lélekszámtöbblete is ——
gha tünteti fel rózsás színben mezőgaz- gi népességünk Trianon utáni helyze- inthogy nemzeti szempontból ily nagy sokaságnak az elvárosiasodással kar—
járóelproletarizálódása sem örvende—
Lenség. A reformátusság lélekszámada-
Wargha Gyula dr.: Legújabb népszámlálá-
dapesti Szemle 1901. évf. 410. 1.
_— 463.—
1932evangélikus vallású lakosság népességi há—
nyadosa: 1890—ig emelkedett, attól fogva lassan leforgácsolódott, majd az 1910—1925 közti hullámvölgy után valamivel ismét mia—
gasabbra hágott. Érdekes, hogy Budapest evangélikusainak 1920—1930. évi népszapo- rodási arányszáma (11476) pontosan azoa nos a katolikusokéval. E szaporodó felekeze—
tekkel ellentétben 1920 óta eléggé váratla- nul megapadt Budapest unitárius népességé—
nek létszáma; úgy látszik a kiutasítottak és menekülők áradata, mely 1920 táján Buda—
pestet ellepte és az unitárius hívők számát is felszöktette, az elmult évtizedben lassan és fokozatosan szétoszlott hazánk mai terü—
letén, legelsősorban talán a budapesti elto—
lódásokuat sokszor kiegyenlítő módon a fő—
város környékén. De azt sem szabad elfelej—
teni, hogy Erdélyt, ahonnan többek között Budapest házi cselédségének egy része szár—
mazott, immár több, mint tíz éve mestersé—
ges határvonal választja el a mai Magyar- országtól. A görög katolikus felekezet hívei—
nek az utolsó öt év alatti lélekszámmozgalma valóban meglepő, feltéve, hogy 1925-ben az ismeretlen felekezetűek rovatában egy ré—
szük nem sikkadt el; itt ismét az agrárkrí- zisre kell utalni, mely a kivándorlás csator- náinak eldugulása után a keleti országfél kivándorló területein élő földmíves munkás—
népesség földbirtokreform által meg nem kötött részének Budapestre irányuló ván—
dormozgalmát felfokozhatta.
A főváros népességi alkatának megválto- zása szempontjából az eddig felsorakozta—
tott számeredményeknél lényegesen súlyo—
sabb-an esik latba a zsidóság gyökeresen megváltozott népesedési folyamata. Tudva—
lévőleg népszámlálásaink mindmáig az íz- raelita felekezethez tartozók számának hul- lámzását jegyezték fel, holott, ha az újab- ban külföldön egyre általánosabb gyakor- ' lathoz híven Magyarországon is sor kerülne a zsidó faj népességi számának teljesebb ki—
mutatására, a felekezeti statisztikában az áttérések és vegyes házasságok terén szen- vedett veszteségek folytán csak hiányosan kimutatható zsidó származású lakosság egész létszámát jobban megközelítő adatok felett rendelkeznénk; sőt talán a fejlődési folyamat képe is némileg megváltoznék.
Egyébként a vallási adatsorokból kivillanó tanulságok szerint Budapest eléggé kedve- zőtlen 1920 utáni gazdasági fejlődésére s a konjunktúrahullámzásokra a legérzékenyeb—
ben és legintenzívebben a zsidóság reagált, ami természetesen jó részben az izraelita
6. szám.
lakosság foglalkozási összetételének és a gaz- dasági életben elfoglalt szerepkörének függ- vénye. A zsidóság 1920—1930. évi 11.154 főnyi, azaz 5'2%—os lélekszámveszteségét előidéző okkomplexum szálai kétségtelenül sok irányban ágaznak szét. A visszafejlődést előidéző rugók közül -— teljességre nem tö—
rekedve —— elég ez alkalommal a zsidóság kedvezőtlen természetes népmozgalmára, az áttérésekből és a reverzálisokból származó veszteségeire, hátrányos koralkatára és eb—
ből folyó kisebb természetes szaporulatára s nagyobb vándorlási hajlamára, tipikusan városias egykéjére utalni, továbbá a lélek- számapadásban valószínűleg csak kisebb mértékben részes cionizmust, emigrációt és numerus clausust csupán futólag megemlítve még hazánk gazdasági életének mesterséges korlátok közé szorított, kedvezőtlen fejlődé—
sét kiemelni; Budapest sok szempontból hát- rányos gazdasági körülményeinek is jórész—
ben Trianon a nyitja s elsősorban ezért fo- kozódott igen erősen a zsidóság keletről nyugatra, Budapestről Európa nagyobb ka- pitálisai felé és a tengerentúlra húzódása.
Végül az is valószínű, hogy az elszakított ke- leti országrészek zsidóságának eddig legin—
kább Budapest felé tartó vándorútjai Tria—
non után az új államalakulatok fővárosai és egyéb városias gócpontjai felé ágaztak szerte s 1930—ban a külföldön ideiglene- sen távollévők száma is nagyobb lehetett, mint 1920—ban. Ismét .az 1925-ös budapesti népszámlálás adattára alapján úgy tűnik fel, mintha az izraeliták létszámának ilyetén megcsappanása 1925-ig lényegesen gyorsabb
ütemű lett volna (3'7 % ),1) mint a következö
ötéves periódusban (1'6%); meglehet azon- ban, hogy az ismeretlen vallásúaknak 1925—bcn feltünően megnőtt csoportjából a normá—
lisnál nagyobb rész jut a zsidó hitfelekezetre, úgyhogy a valóságban a két évötöd fogyásí százaléka nem áll ily messze egymástól.
A fővárosban megszámlált izraeliták nagyarányú lélekszámgyarapodása Budapest tüneményes népességi előretörésének kor- 1) Érdekes megemlíteni, hogy mind Bécsben,
mind egész Ausztriában az osztrák honpolgárságot szerzett izraelita vallású egyérpk számának 1920——
1925. évi alakulása és a Lengyelországból, valamint Magyarországból származó új osztrák honosok lét—
számának alakulása mennyire párhuzamosan halad.
Ebböl joggal következtethetünk arra, hogy mindkét esetben jó részben azonos embertömegről van szó.
V. 6. Honosítások és elbocsátások Bécsben és Ausz- triában az 1920—1925. években c. közleményi'mket a Városi Szemle 1927. év évfolyamának 901—904.
lapjain.
_;464—
1932szakára esik. E szerint a mult század végén a zsidóság szaporodása egyik aktív tényezője volt Budapest igen gyors ütemű népességi fejlődésének. Hasonlóképen nagy a része most is a zsidóság megváltozott természetes népmozgalmának és passzívvá lett vándor—
folyamatának abban, hogy fővárosunk há—
ború utáni népnövekedése szerény maradt.
(Alighanem ugyanerre az eredményre vezet majd 1920 óta közismerten stagnáló vidéki városaink felekezeti összetételének vizsgá—
lata.) Érdemes ennélfogva a három legnépe- sebb keresztény felekeztnek, *a római kato- likus, a református és az ág. h. evangélikus egyháznak lélekszámadatait egybefoglalni és így vonni párhuzamot a főváros keresz- ténységének zöme és a zsidóság fejlődése
között. Már csak azért is, mert többek között
az is kitünik ebből az összehasonlításból, hogy a három legnagyobb keresztény feleke- zet 192()——1930. évi népszaporodási száma csak kevéssel maradt el az utolsó békés év- tizedétől (annak 83'6%-át teszi), holott Bu—
dapest egész lakosságának az elmult tíz év alatti lélekszámszaporulata (77.188) csupán alig több, mint fele (52'1%) az 1900——-1910.
évinek (148049).
: A római katolikusok,
reformátusok és ág.
h. evangélikusok
Az izraeliták Év (évtized)
1) szaporodása f szaporodása
száma — száma _,
szám sz. I % iszám sz. ! 0/0
1869 223415? — —— 44 890 _ -—
1880 (1869—1880) 285.235 62.078 278 70.879 25.989 579 1890(1880—1890) 381.970 96.735 3329 103.3l7 32.438 45'8' 1900(1890—1900) 551.153 156160 40!) 168.985 64.657 626 1910(1900—1910) 656727 105574 19'2 203.687 34.702 206 1920(1910—1920) 694.745 38.018 58 2!5.512 11.825 58 1930 (1920—1930) 783.007 88.262 ! [27 204358 —— 11.154 —— 5'2'
Vallásfclekezeti statisztikánk végső mér—
lege szerint _. az egyes népesebb felekezetek hívőinek 1869. évi számát ZOO—zal véve egyenlőnek —— a római katolikus lakosság 1930. évi indexc312, az ág. h. evangéliku—
soké 349, az izraelitáké 455, a közel tizsze—
resre megnőtt református népelemé pedig 936!
Hogy az utolsó évtized felekezeti erőel- tolódásairól a statisztikai összehasonlítás kö—
vetelményeinek teljesen megfelelő adatokat kapjunk, a jelenlegi Budapest vallás szerinti
1) 1890-ig polgári, 1900—tól ősszes népesség;
1930-ban a Budakeszitől és Csepeltől átcsatolt ré- szek adataival együtt (vagyis az 1920—1930, évi szaporodási számok valamivel nagyobbak a való- ságosnál). Az 1890—1900. évi szaporodási adatok a polgári népesség 1890. és 1900. évi adatai alapján számíttattak.
6. szám. —465-—— 1932
adatsorából is ki kell hasítanunk a Buda—
keszitől és Csepeltöl nyert népesség adatait.
A hozzácsatolás előtti fővárosterület lakói- nak felekezeti lélekszámkülönbözeteit a kö—
vetkező adatok jelzik:
Tényleges szaporodás ill. fogyás (——)
1920—1930, % Róm. katolikus . . . . . 11'2 Gör. katolikus . . . . . . 4'9
Református . . 20'3
Ag. 11. evangélikus ., . 11'3 Gör. keleti . . . . . . . — 7'2 Unitárius . . . . . ' . —- 11'3 Izraelita . . . . . . . — 5'2 Egyéb és ismeretlen . . . . 8'5
*
Az anyanyelvi és vallási adatok alapján felvázolt fejlödés lényegesen tartalmasabb képét kapjuk meg akkor, hogyha a szaporo- dás elemeinek megítélésére legalkalmasabb adatokat rendre felsoroljuk. Azonban Buda- pest népének természetes szaporulata tudva—
lévőleg a világháború óta annyira lecsökkent, hogy az egyes felekezetek minimális termé- szetes szaporodási adatainak a tényleges né—
ességi többlettel való szembeállítása eléggé zíntelen számsort vetít elénk. Jóval tanul- ágosabb lesz a kép, ha a természetes nép- ozgalom tényezőinek viselkedéséről is tájé- ozódunk (a magyarság túlsúlya Budapes- ,n oly nagy, hogy az éppen ez okból sem- 'itmondó anyanyelvi adatok hasonló vizs- gálatát nyugodtan elhagyhatjuk) :
' . Termé— Tény- 7) .
§ § szetes leges %%
a e 2 ————— es
3 g; % % szaporodás ill. giant;
§ *' EC: '" ngyáS (") D'm N
1 9 2 l —— l 9 3 01)
Szám szerint:
(ai katolikus 113383 109.i32 4.251 61.467 4—57216 mátus . . . 23.927 20.752 3.175 20.517 -f—17.342 .,evangélikus 7.915 8.342 — 427 5.052 4- 5.479 . . . . 22.951 29.454 —6.503 —11.252 -— 4.749
4.069 4.034 35 — 8 —— 43
172.245 171.714 531 75.776 —l—75.245
20'7 1919 0'8 11'2-1— 704 237 20'6 3'1 20'3 —§—— 17'2 17'6 18'5 —— 0'9 11'3 4- 12'2 10'7 13'7 —— 3'0 —- 5'2 —- 2'2 217 21'5 0'2 —— 0'0 -—— 0'2 18'5
18'4 0'1 8'2 —l— 8'1 eszitől és Csepeltől Budapesthez csatolt terület
ező felekezetek hívőinek társa—
te vagyoni viszonyai, foglalko- s-a ádi állapot stb. szerinti tago- ősen eltérő s a felsorolt né—
, mlút és arányszámokban első-
sorban ezek a különbözőségek nyilvánulnak meg. A reformátusok soraiban pl. a fiata- labbkorú bevándorló munkáselem jelentéke- nyebben van képviselve: e vallásfelekezet élveszületési hányadosa ennek megfelelően a legmagasabb, sőt —— nagyvárosról lévén szó
— szinte kielégítőnek mondható. Míg a ked- vezőtlen kormegoszlású és társadalomgazda- sági tekintetben is egészen különleges hely- zetben lévő zsidóság születési és halálozási hányadosa szélsőségesen nagyvárosias. Az elmult évtizedben az idegen (nem helybeli)
születések és halálozások száma végered—
ményben nem torzította el jelentékenyebben Budapest természetes szaporulatának az ösz—
szes esetek száma alapján felállított tízéves mérlegét?) De felekezetenkint jóval egyenlőt—
lenebb a helybeli és nem helybeli népmoz- galmi esetek megoszlása. Ennek jelzésére a Budapest székesfőváros Statisztikai Évköny—
veiben rendelkezésre álló adatok alapján az 1925—1930. évi összes és nem helybeli halál—
eseteket is kiszámítottuk:
Halálesetek összes száma
Ebből idegen halott
szám [ %
1925—19301)
Római katolikus . 60.603 13.929 23'0
Református . 11.690 3.233 277
Ág. h. evangélikus. 4.724 1.040 220 Izraelita . . . . 17.820 1.815 105
Egyéb i 2.149 401 187
Összesen . . 96.486 . 20.418 1 212 1) A Budakeszitöl és
csatolt terület adatai nélkül.
Csepeltől Budapesthez
Az idegen halottak sorában tudvalévőleg akórházzal nem rendelkező külvárosok Bu—
dapesten elhúnyt lakói évről- évre meglehető—
sen nagy számmal szerepelnek; ez tűnik ki egy negativumból, t. i. abból, hogy a túlnyo—
móan magában a fővárosban tömörülő izrae—
liták halálozásai között az idegen halálesetek hányadosa a legjelentéktelenebb, valamint egy pozitívumból, éspedig abból, hogy az egyébként is erősebben fluktuáló, kevésbbé törzsökös reformátusság idegen halottainak 27 '7 % -os arányával messze kiütközik a többi felekezet közül. Megfelelő adatok hiányában csak gyaníthatjuk, hogy a református lakos—- ság nagyobb élveszületési gyakoriságának
1) V. ő. A nem helybeli (idegen) születési és halálozási esetek zavaró befolyása a népesedési mozgalom alakulására. M. Stat. Szemle 1931. évf.
835—844. l.
