5. szám.
-——-459—— 1930
sede'si mozgalom fontosabb adatait (nem, kor, csa- ládi állapot, anyanyelv, vallás, műveltség, házasság- kötések, születések, halálozások és természetes sza—
porodás) is sorra veszi. Adatfelsorolásának legfon- tosabb tanulsága, hogy a leendő Nagy-Miskolc né—
pességét jóformán minden vonatkozásban kedvezőbb eredmények jellemzik, mint a mai Miskolcot, ami szintén Diósgyőrnek és Hejőcsabának Miskolccal való egyesítését támasztja alá. Az egyesítés mellett és ellen ugyan nem népesedési indokok is felsora- koztatandók volnának, de ez szerző tanulmányá—
nak nem lehetett célja; amúgy is meggyőződése sze- rint az egybecsatolás mellett szóló indokok a na- gyobb számúak és súlyosabbak—. Nem egy külföldi példa igazolja egyébként azt, hogy a népesedési és gazdaságtársadalmi tekintetben homogén szomszé—
dos községeknek egy-egy városhoz csatolása, tehát Nagy—Miskolc megalakítása sem más, mint az élet követelményeihez való egyszerű alkalmazkodás, ami különben —— nézetünk szerint —— Budapest környé- kére is áll, bármennyire ellene szóljanak is a fő- város és szomszédos községei egyesítésének a pilla- natnyi gazdasági viszonyok és az a körülmény, hogy Nagy-Budapest megalkotása még aránytalanabbá tenné a nagyraduzzadt fővárosnak az országhoz ké- pest amúgy is túlnagy népesedési súlyát. Végered- ményben mégis csak az a döntő, hogy a társadalom- gazdasági élet fejlődésének eredményeképen Nagy- Miskolc és Nagy—Budapest lényegileg már kifejlődött;
Csak idő kérdése lehet tehát az, hogy a közigazga- tási, népesedési, társadalomgazdasági és kulturális szempontok gondos mérlegelése után úgy a főváros, mint az északkeleti Magyarország legjelentékenyebb iparforgalmi gócpontja a környező elővárosokkal akár közigazgatásilag, akár -— egyes külföldi pél- dákat követve -— előbb bizonyos célok érdekébe ál- lított városszövetségi alapon formailag is egy egy- ségbe kapcsoltassék össze. Mert, mint Schneller ér- tékes dolgozatának befejezésében megállapítja: ,,Az
élet követelménye a változtatás. És nem az a hibás,
aki a jövőbe néz a jelen helyett, hanem az, aki nem elég messze néz a jövőbe". Th. L. dr.
Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája.
Béla Zsedényi: La vie intellec—
tuelle etla culture de Miskolc.
Miskolci Ev. Jogakadémia Tudományos Értekezéseinek tára. 33. szám.
Recueíl des dissertaiions scienti/ígues de l'Académie él;. de droit de Miskolc, ne 33.
Miskolc, 1929. 165 l. _ pages.
Résume'. Ce remarguable ouvrage fait con—
naítre succinctement, en trois parties, I'histoire et la situation géogtaphigue de Miskolc, Ie mouvement intellecluel de la ville et ses problemes culturels.
*
Zsedényinek Miskolcról írott könyve, mely a miskolci ev. jogakadémia értekezéseinek tárában került kiadásra, figyelemreméltó munka. Nem az át- lagos monográfiák többé-kevésbbé száraz adat—
halmaza, sem az átutazó idegen felületes benyomá—
sainak gyüjteménye, hanem olyan valaki írása, aki a város társadalmi életében hosszú időn át élénk részt vett, éles szemmel figyelte meg a város intel—
lektuális életének megnyilvánulásait és azokat ob- jektív kritikával kíséri. Találó az a cím, melyet a szerző művének homlokára írt, a könyv valóban ,,A miskolci szellemi életés kultúra portréja."
A szerző egyenkint veszi bonckés alá a város szellemi és kulturális életének legjellemzőbb meg—
nyilvánulásait és fejtegetéseit számos statisztikai adattal kíséri, bizonyítja. Statisztikai szempontból talán legjobban érdekel bennünket a ,,Nagy-Mis—
kolc problémája" című fejezet, melyben a helyi viszonyokat behatóan ismerő szerző megállapítja, hogy Miskolc igazi nemzeti szempontból való jelen—
tősége és kulturális szerepe csak abban a beállí- tásban tűnik ki, ha a vele úgyszólván már teljesen összeépült két szomszédos községet, Diósgyőrt és Hejőcsabát, melyeknek népessége a város népes—
ségével ma már különösen szellemi és kulturális te- kintetben teljesen zárt egységet alkot, Nagy-Miskolc elnevezés alatt egybefoglaljuk. ,,Nagy-Miskolc —— irja a szerző — ebben a beállításban átugorja a magyar városok sorrendjében Hódmezővásárhelyt, sőt Kecs- kemétet is és a negyedik helyre, Debrecen nyomába lép. Lakossága a két község népességével együtt 1920—ban már 80.673 lelket jelentett". Fölemlíti ezzel kapcsolatban, hogy míg az ország legnagyobb vidéki városaiban, Szegeden és Debrecenben a tu- lajdonképeni városi lakosság csak 70.100, illetve 83.690 lélekre tehető, addig Nagy—Miskolc hasonló alapon kiszámított városi népessége 1920—ban 78.579 lelket számolt volna.
A könyv egyébként nemcsak tartalmánál fogva nagyértékű, hézagpótló munka, hanem színes, za—
matos, választékos és kitűnő nyelvérzékre valló stílusa következtében élvezetes olvasmány is.
M. S. dr.
Hacker Ervin : Kriminalitás és bevándorlás.
Tanulmány a knmmalaethológia és kriminal—
polítika köréből.
Ervine Hooker: Criminalité et
immigration. Etude du domaine de
l're'thologie et de la politigue crimi-
n e l l e s. ,
Miskolci Ev. Jogakadémia Tudományos Ertekezéseinek tára. 35. szám.
' Recueil des disssrtations scientíjigues de l'Académíe év.
de droit de Miskolc, no 35.
Miskolc, 1929. 2701. m pages.
Résume'. Ltauteur prouve par des données gue In criminalité des immigrés dépasse partout celle despopulations autochtones (en Suisse, de 100 (1 20070, dans les autres pays en général de 10 ri
5. szánr
—460—— 1930
30%). Aprés avoir analys-é la guestion au point de vue de Fanthropologie et de la socíologíe cri- mínelles, il arrive () cette conclusion (jue le fait signalé plus hant est dú d'une part (1 ce gue parmi les immigrés il y a toujours un grand nombre dlin—
dividus penchant au ('rime et gue, d'autre part, l'immigration fait naítre des circonstances propres
á la perpétration de Crimes. En terminanl, il traile Ia guestion au point de vue de politigue criminelle.
*
A könyv szerzője a miskolci jogakadémia ta- nára, aki a kriminológiának és rokontudománynak igen termékeny művelője. Ez a könyve, amely a be- vándorlásnak a kriminalitásra gyakorolt hatását boneolja mélyreható éllel s a kriminalitás és beván- dorlás összefüggéseit minden vonatkozásban meg—
világítja, minket annál inkább érdekel, mert az a
bő statisztikai amely
logikus rendszerén áthúzódik, a munkát elsőrangú statisztikai szakművé avatja. Eszmemenete és főbb
megállapításai a következők.
A közlekedési eszközök tökéletesbedése folytán egyre nagyobbá váló vándormozgalom a tárgyalt
kérdést egyre jelentősebbé teszi.
Szerző a statisztikai adatok tömegét sorakoz- tatja fel arra vonatkozólag, hogy a bevándorlók kommentár, tárgyalásának
kriminalitása minden országban magasabb, mint a belföldieké. Svájcban a külföldiek búnözése két- szerese—háromszorosa a belföldiekének. Az Egyesült Államokban a bár csak egyes évekre vonatkozó idevágó felvételeknek a bevándorlók nagy tömege miatt csalhatatlanul bizonyító erejű adatai egybev hangzóan igazolják, hogy a kriminalitás a külföldiek körében átlag csaknem kétszer olyan erős, mint a
belföldiek bűnözése. E két államon kívül, amelyek—
nek statisztikái leginkább súlyt helyeztek e pro—
bléma kutatására, a többi államok adataiból is ki' világlik, hogy a külföldiek bűnözése legalább 10—30%-kal haladja meg a honosokét. Vannak azonban jóval magasabb adatok is. így pl. Francia- országban 1910-ben a letartóztatási intézetekben lévö elítéltekből 1'46 francia és 6'23 külföldi esett tíz—
ezer lélekre. Angliában egy 1920. évi, maximumot jelentő adat szerinta bennszülöttek kriminalitása 1:4'31 arányú volt a külföldiekéhez képest. (Ilyen leegyszerűsített arányszámokkal sűrün találkozunk a könyvben, ami igen. emeli az idézett adatok át- tekinthetőségét.)
A külföldiek kriininalítását jellemezve kimutatja a szerző, hogy melyek azok a bűncselekmények, amelyeknél a külföldiek leginkább dominálnak. E
vonatkozásban eltérés
Svájcban (1906—ban) pl. az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények körében 10 ezer honosra 136, 10 ezer külföldire 7'39 elítélt esett Feltűnően nagy a külföldiek körében a közhitel elleni deliktumok száma is. Az Egyesült Államokban. a déleurópai és országok szerint is van.
föleg olaszországi bevándorlási mozgalmakkal ma—
gyarázhatóan az élet és testi épség elleni bűnese- lekmények mutatnak a külföldieknél magasabb arányt (1923—ban lz2'78). Egyébként az Egyesült;
Államokban a külföldiek inkább a kisebb bűncselek—
mények terén szerepelnek erősebben. Egyes speciális bűneselekményeknél a külföldiek részesedése ki- rívóan nagy. így pl. Kölnben (1920——26) a' letartóz—
tatott nemzetközi vasúti tolvajok között 34 külföldi és csak 5 német honos volt. Bécsben az 1922-ben letartóztatott tolvajok 34%—a, a csalók 51%-a kül- földi volt. Kimutatja a szerző azt is, hogy a kül- földiek a belföldiek kriminalitására minő befolyást gyakorolnak s hogy minő hatással van a kivándor—
lás annak az országnak kriminalitására, amelyből a kivándorlás történt. ;
azok részletes kriminalaetiologiai magyarázata következik két fe—
jezetben, melyek egyike a kriminalszoeiológiaí, má- sika a kriminalantropológiai tényezőket tárgyalja.
Kutatásainak eredményeképen arra a megálla- A tények megállapítása után
pításra jut a szerző, hogy a bevándoroltak erősebb kriminalitását az okozza, hogy a bevándorlók tö—
mege különösen kriminális elemekből tevődik össze s hogy maga a bevándorlás is olyan körülményeket teremt, amelyekből a bűncselekmények könnyeb—
ben sarjadzanak.
A szociális tényezök sorában, melyek a külföl—
diek nagyobb bűnözését elősegítik, fontos szerepet játszik a bevándorlók rossz gazdasági helyzete, va- lamint az a körülmény, hogy nagyobb részük ipari foglalkozást űz, amely t'oglalkozásúaknak pedig tudvalevően nagyobb a kriminalitása. További ok, hogy a bevándorlók között nagy kontingenssel sze- repelnek a nem házasok és a kisebb műveltséggel bíró egyének, akik szintén az átlagnál hajlamosab—
bak a bűnözésre. A bevándorlók körében a külön—
böző erkölcsi tényezők (prostitució, alkoholizmus) erősebb érvényesülése is hatékony tényezője a ma—
gasabb kriminalitásnak. E tényezök közé sorozza a szerző, hogy a bevándorlók legnagyobb része a bűnre inkább hajló városi népesség körében helyez—
kedik el. Itt mutat rá még a külföldön való szüle—
tésnek, az idegen állampolgárságnak, a jogi beren- dezkedések különbözőségének, az ismeretlen kör—
nyezetnek és szociális mozgalmaknak s a faji ellen- téteknek hatásaira.
A kriminalantropológiai tényezők sorában a kriminalitásra emelően hat az a körülmény, hogy a bevándorlók túlnyomóan az erősebb kriminalitású korosztályokba tartoznak és hogy több közöttük a férfi, mint a nő. Tárgyalja a szerző a magas kri- minalitással bíró fajok (négerek, cigányok) szerepét, a csökkent testi és szellemi képességek és beteg—
ségek. a büntetett előélet befolyását és a bevándor—
lás által terjesztett társadalomellenes motívumok jelentőségét.
5. szám.
:
—461——— 1930
Mindeme tényezők egymással Összefonódva ér- vényesülnek s így hatásuknak külön-külön való kutatása fölöttébb nehéz. Végső eredőjük a krimi-
nalitás magas foka a bevándorlók körében. Sajnos,
a szerző által minden egyes szempont tárgyalásá—
nál bemutatott nagy adattömegböl még az érdeke—
sebb adatok közlésére sincs terünk.
A kriminálpolitikai fejezetben szerző azokkal a rendszabályokkal foglalkozik, amelyeket különös- képen a külföldiekkel alkalmaznak az egyes államokban. Ezek sorában a kiadatás és ki- kérés, a kiutasítás, a kitiltás, a fokozott pénzbün- tetés, rendőri felügyelet alá helyezés, a bűntettesek nemzetközi nyilvántartása, az intenzívebb nemzet- közi jogsegély a nyomozások terén a fontosabb bün—
letőjogi természetű intézkedések. A közigazgatási in- szemben
tézkedések közül a bevándorlási tilalmak és megszo—
rítások , az útlevél- és vízumkényszer, a külföldiek jelentkezési kényszere, a foglalkozásokhól való ki- zárás es a letelepedési tilalmak kerülnek a könyv—
ben ismertetésre.
Végül a szerző felveti a bevándorlók osztályo- zásának szükségét, mint aminek keresztiilvitele nél—
kül a kriminalitás és bevándorlás problémája aligha
oldható meg. E. D. dr.
Miskolc. Magyar városok monografiája. V.
kötet.
Miskolc. Mo-nographie des hongroises. Tome V.
Szerkesztették: Halmay Béla dr. és Leszih Andor. _ Rédígée par le Dr Béla Halmay et André Ltszih.
Budapest, 719 oldal. — p.
villes
A magyar városok monografiájának sorozatá—
ban nemrég jelent meg a Miskolc thj. városról szóló
kötet, amelyben szakavatott erők közreműködésé- vel összeállított cikksorozatokban tárul az olvasó elé Miskolc multja és jelene. A történelmi rész a város területének geblógiai alakulásán és az elsö ősemberi település megmaradt csekélyszámú emlé—
kein át vezet egészen napjainkig és bemutatja Mis- kolc honfoglaláskorabeli alapításától fogva történt fejlődését, a török- és labancvilág nehézségeit, vé- gül a városnak az utolsó évtizedekben bekövetkezett erőgyarapodását és fellendülését. Külön rész fog—
lalkozik az egyes vallásfelekezetek történetével és
jelenlegi helyzetével, valamint Miskolc régi multra
fejlett
amelyek közül kimagaslik az 1665-ben ,,Kollégium"
visszatekintő, közoktatási intézményeiveL
néven alapított evangélikus jogakadémia, a ma- gyarországi evangélikus egyháznak első és most
egyetlen felsőfokú intézete. Összefoglalóan, törté—
nelmi háttér vázolásával ismerteti a miskolci iro—
dalmi és művészeti élet irányait és az irodalom és.
művészet hivatott képviselőinek működését. A várost társadalmi életének fejlettségét és a polgárság össze—
tartását jellemzi az a körülmény, hogy a mintegy hatvanezer lakosú városnak 122 társadalmi egyesü—
lete 43.729 tagot számlált 1928—ban és a szegények segélyezésének ügyét főleg társadalmi egyesületek karolták fel.
helyzetének leírásán kivül a terjedelmes kötet még A közigazgatás és a mezőgazdaság
a várost környező helységek viszonyaival is fog—
lalkozik. D. L. (Ir.
A M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvmges arrive's á la bibliothégue de POf/ice central royal hongrois de statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications (l'intérét international et de théoric générale.) — Me'morandum sur le commerce international el sur les balances des paiements.
1926/1928. II. Balances des paiements. Société des Nations. Geneve.
Troisiéme confe'rence internationale pour Fabu- lition des prohibitions et restrictions ú l'importatíon et (! l'exportation. Tenue a Paris du 5 au 20 (lé—
eembre 1929. (lomptes rendus de la conference. So- ciété des Nations. Geneve.
Conférence préliminaire en vue d'une action éco- nomigue concertée. Du 17 février au 24 mars 1930.
Société des Nations. Geneve.
Hygiéne du travail. Encyclopédíe (l'hygiéne, de pathologíe et (llassistnnce xociule. envisagées au
point (le vue du travail, de Ilindustrie et des proies sions. 195/206 Faso. Bureau international du travail.
Geneve.
Thompson, Warren S.: Recent trends in world—
population. (Reprinted from the American journal"
of sociology. XXXIV/6.)
La protection des ouvtiers travaillunt aux pres—
ses () métaux. Bureau international du travail. Ge- neve.
Travail forcé. Conférence internationale du tra—
vail. 14. Session. Geneve, 1930. l. ()uestion a l'ordre du jour. Bureau intem. du travail. Geneve.
! La (lurée du travail des employés. Conférence internationale du travail. 14. Session. Geneve, 1930.
II. Guestion a llordre du jour. Bureau international du travail. Geneve,
