Bene Lajos dr.: Budapest székesfőváros kereskedői

2. szám. ———106——— 1932

rint) —-— számtalan egyel) adat is közzététetett, ú. m.

helyiségek száma, lakók száma, családfő helyben—

lakásának tartama, hittelekeze't—e, neme, nemzetisége,

a lakók háztartásbeli viszonya, a főbérlők gyerme—

keinek száma, cselédek száma, cselédes és nem cse-

lédes lakások. Végül a társadalmi rétegek szerinti

(1925-ben) a rendes lakások és lakók száma, szoliánkinti, illetve

tagolassal komliinál'a publikáltatott

lielyisógenkinti tényleges laksűrűsége (lakásnagysá—

gonkint ist. .Xz alliérlő nélküli és alliérlős lakások

tobbfele adata külön csoportosításlmn közöttetett;

nti'ililiiakrol egesz tálilt'izatsorozat készült. Az 1920- rol es HÚS—rol koronában publikált részletes lakbér—

adatok s a rendes lakások és az intézeti háztartások

adatait kiegeszito nehány táblázat az egyéb bérle—

ményekrol (lakokt helyiségek termeszete, műhely-, raktár-, bolt-_ istállóbérekl zárja lie az anyagot.

Ez a mutatóba ídeiktatott tartalmi vázlat annak bizonyítéka. hogy Budapest székesfőváros Statiszti-

kai Hivatala es Illyefulvi igazgató az 1920. és 1925.

évi nepszámlált'isok épület. és lakásstatisztikai anya-

gát nyil 'ánosságra hozo kiadványban nagyon érté—

kes forrásmiivel gazdagította a magyar statisztikai

irodalmat.

Bene Lajos dr.: Budapest székesfőváros kereskedor.

Dr Louis Bene : Les commergants de Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalui [. Lajos dr.) 59. kötet. Il. SZ. (1930). Budapest, 1930. 202 l, Kiadja Budapest székest't'ívaros Statisztikai Hivatala.

Pitlilicalimzs Sfatíslít'lnes (Rédigétrs pair lz Dr Louis [.

[ilyen:/vi), Vol. 5.0, No 3. (1930). —— Budapest, 1930. 202. p. Publió par [( Bureau dc statistz'gue de lt! l'ille de Budapest.

Budapest gazdasági tevékenységének mintegy

gerincet az iparosság es a kereskedövilág tevekeny—

sége alkotja. Bene ezért az iparosokról szóló tartal—

mas műve után az önálló exiszteneiák nagy csoport—

jának, a keresIcerlőrz'degnek es a kereskedelmi alkal—

mazottaknak helyzetet, is külön közleményben raj—

zolta meg. .t mü adatainak tekintélyes részét az 1925. évi SZi'*liOSll3Vút'OSi népszámlálás adattömegé- hol válogatta ki. De a statikai, strukturális helyzet—

kep kiegészítésekepen a dinamikai oldalra is figye-

lemmel van: az 1880—1920. (svi népszámlálások ide- valamint a kereskedelem szem—

adat—

sorok nyomán a fejlődési sajátossz'igokkal ugyancsak behatóan megismertet, .t demografiai adatokból fel- villanó gazdasági tanulságokat eles szemmel látja vágó (*t'CdntÓttyel,

pontjából jellegzeteselrl) gazdaságstatisztikai

meg s következtetéseit fegyelmezett logikával, gon—

dos körültekintéssel csoportosítja arányszámokhan

világos táblázatai

köre. 'I'anulságos es hasznos továbbá a matematikai

statisztika indokolt (mér'

sókeltl alkalmazása, mert ennek rév-én néhány reti—

teltebb megállapitz'isára,

analizisekre

es igen ln'i anyagot tartalmazó számítási nnidszereinek

tannlsá ;; inelyrtehatoló'bb

A köi'iyvlien adódott

szinten alkalom

közölt grafikonok és tói-képek pedig örömmel üd—

vözölt magyarázói az alapos adatelemze'snek és :";

mű nagy számanyagának.

A könyv Öt részre oszlik. Rövid bevezetés után a budapesti kereskedelem állapotára viszonyairól tájékoztat. Magyarország"

lakosságának 1920—ban 13'O%-a élt Budapesten, el—

lenben a kereskedelem és hitel körében megszámlált'

népességnek iö'l'M—a az ország gazdasági vérkerin—

géset irányító dunaparti metropólisban tömörült

Az önálló kereskedők száma 1920—ban a fővárosban,

21.691 volt, ami a keresők 4'4%-ának felel meg,.

míg a vidéken csupán 1'4%—os a keresőkhöz viszo—

nyított arány és abszolút szám is csak 46.656._

Meg jellegzetesehli, hogy a fővárosban 41.319-et s a;

vidéken is alig többet: 42.789-et ért el a kereske—

delmi alkalmazottak létszáma. Száz önállóra tehat;

Budapesten 1905 (1925-ben 139'9), a vidéken 91'7

alkalmazott esett. Az is említésre méltó, hogy 1920—

ban ezer lélekre, a vidéken 6'6, Budapesten 2234

(illetve a szanálási válság mélypontján, 1925—ben csu- pán 18'8) önálló kereskedő jutott. A német és oszt—

rák nagyvárosokkal szemben a magyar főváros ada——

tai általában nem elmaradottak, de nem is túlzot—

tak. Ellenben látszik a fokozott

igényű nagyvárosias lakosság szolgálatában álló, de az első rész

és szervezeti

ti'ilnn'fretezettnek

egyben a videk áruelosztásában is hatalmasan réf szesedő budapesti kereskedelem akkor, ha a trianoni

békemű káros hatásaira, a nagyszámú fogyasztó- tálior elszakításin'a gondolunk. A kereskedelem alap—

formáit tekintve, 13880 önálló kereskedő és 40.908 alkalmazott a tulajdonképeni kereskedelem körébe tartozik, míg a koták, piaci és nteai árusok száma

6.757 (392 alkalmazottall, a házalókereskedőkó pe- dig 1.054 (19 alkalmazottal). Legtöbb önálló keres-

kedőt az élelmezési és elvezeti cikkekkel való keres—

kedelmi főesoport számlált (4.103); az alkamazottak

száma a vegyes kereskedelmi ágakban a legmagasabb

(9.854). Az utóbbi föcsoportlian száz önállóra 826 s a könyv— és műkereskedelemhen is ('saknem ugyan—

ennyi: 820 alkalmazott jutott.

Elegge, ingadozó és változatos fővárosunk keres—

kedelmének negyvenötóves (1880—1925. evil fejlő—

désiolyanmto (második részl. amit Bene következö

adataival jellemezhetünk:

Az alltak mazottak

Az önálló ! kereskedok !

lélek— M— , " ,

szamanak s ,aporodnsa vag7 fogyása [Száz kereso Szá?

i közül ön—

allo keres

Év (évtized)

re jut

1880. . . . . 3-1 §1-6 — —

1890 (1880-1890) 2-8 t 16 39-53 1064 1900 (1890-1900) 3-3 ; 1-7 57—5 608 1910 (1900-1910) 341 ; 1-7 19-3 381 1920(1910—1920) 4-4 § 2—3 42'1 204 1925(192o-1925) 3'6 ! 1-9 -——16'8 —38—9

) l

Megjegyzendt'i,

feldolgozási módszere némileg eltért a korábbiaktól.

hogy az 1925. évi népszámlálás;

2._ szám. —107— ¹⁹³³

A masodik számsor kevéssé ingadozó volta az álla—

lános fejlődéshez való realis alkalmazkodas jele.

Az arányszám 1920. évi megduzzadasa részben a

haborut megelőző iizletalapitz'tsi laz eredménye, rész- ben (és legt'őképen) a harctérrt'il s hadifogságból visszatérők és a menekülők kereskedelmi pályán [újból, vagy újonnan) való elhelyezkedési törekvé—

seire vezethető vissza; a kis exiszteneiak számának

atmeneti meguf'wekedése abból is kitűnik, hogy az őnallók lélszamenu-lked—ésétől az alkalmazottaké messze elmaradt. Az inflációs hullam elsimultaval a káros visszahatás nem is késett soka, mint azt

az 1920 utáni évötöd végső mérlege mutatja. Egyéb—

ként az alkalmazottak száma szerint M és ez a jobb fokmérő — 1880—4890-hen, az önálló keres—

kedők adatainak a szazad-

l'ordulót megelőző évtizedl'wn volt a legerőteljesebb

a fejlődés.

tükrében viszont csak

idecsatlakozó azok a fejezetek, amelyekben Bene az áruforgalmi adatok, a kiadott és visszaadott iparjogosítványok s a cégjegyzn'xsek és cégtől-lesek statisztikája segít—

ségével építí fel a fejlődés gazdasagi hátterét; be-

lfen tanulsfwosak az

Ö

eses továbbá a háborús és háború utáni gazdasági

és egyéb viszonyok összefoglaló méltatasa. Jellemző városias fejlődési tünet, hogy a vandorkereskedelem visszaszorulász'ivat s a tulajdonkt'vpeni kereskedelem erős, de nem túlzott előrel'ialadasz'ival egyidejüleg 4—— a teljesen a piacra ráutalt fogyasztoi gazdasa-

gok igen gyors megszaporodasának következménye- képen ' rendkívül rohamosan megnőtt a kofák

és piaci s utcai árusok lélekszáma.

A könyv harmadik része megközelítő becslé- sek és számítások segítségével s a matematikai sta—

tisztikai lehetőségek kiaknz'izasz'ival a kereskedelem anyagi viszonyainak problémakörébe világít bele.

ltt az 1926. évi forgalmi adó alapján kiszámított tájékoztató becsű forgalmi értékadatok az egyes kereskedelmi ágazatok társadalmi és jóléti helyze-

tére derítettek 'Nem kedvdző tünet, hogy

ebből a szempontból a viszonyok távolról sem ki—

fényt.

egyenst'tlyozottak; hasonlóképen az sem, hogy az önálló kereskedők 10"u-a albérletben lakik, mig a t'őbérlők 10'8%-a tart albérlőt és ez az arány—

szám a lakásnagysag emelkedésével nő (a kereske-

delmi alkalmazottaknál fordított a helyzett. Cselé—

det 1925-ben az önálló kereskedők 50%-a tartott.

A tulajdonképeni demogratiai fejtegetéseket

(ötödik resz) megelőzi a budapesti kereskedők szár—

mazását: születési helyét, honosságat és helyben- lakás-ának tartamát kutató rész, Az itt felhalmozott adatokból és megállapításokből kiemelhető, hogy a helybeli születésűek arányszáma a kereskedelem önállói körében (1925) 271, az alkalmazottak sorá—

ban pedig 38'3%. Az

színezetű lmreskedehni ágazatokban alacsony a tőr—

zsököselem hányadosa. A külföldi honos önálló ke—

reskedők szama, (itlti (4'0%l_ Megközelitő számítás

őnz'illóknal főleg a vidéki

szerint 20 évnél rövidebb ideje helybenlakó az ön—

allok taboraban 40500. A (lemogru/iai fejezetből

kitűnik7 hogy nemek szerint 100 férfire az önálló

kereskedők között 1880—ban 32'8, 1900-ban 47'8,

1925—ben 24'9 nö jutott. Igen jellegzetes eltolódás következett be ezen a téren a kol'ák és piaci árusok

csoportjában, ahol 1880-ban még 483, 1920-ban már csak 99 nő esett száz férfire. Eléggé kedvezőtlen

jelenség, hogy az alkalmazott segédszemélyzet kö—

rében az olcsóbb női munkaerő egyre jobban elő—

térbe nyomul: 1880—ban szaz férfire 8'4, 1925—ben

577 nő jutott. Az átlagos életkor az önállóknál a kereskedelem természetéből í'olyólag kimagasló

(4215 év), az alkalmazottaknal jóval kevesebb: 34'6 év. Anyanyelv szerint a magyarsag 1925-ben mind—

két csoportban 9593—es aránnyal dominal, míg a' vallásfelekezetkrf'il a következő sajatos adatokat

idézhetjiik: t t * ,

t Ezer lakos § Szaz keresk.

' közül önálló *; fogl. közül

§ kereskedő § önálló

It H," __, l ,,,,____,..W_e

Római katolikus . . . 15'2 28'2

Református . . . . . , 153 262

Ág. 11. evangélikus 17-7 30-0

Izraelita . . 1181) 544

l'őesoportok szerint az Önálló kereskedők közül

legmagasabb a római katolikusok

könyvkereskedés körében (40'8'711),

hányadosa a a rel'ormátusoké az állatokkal és mezőgazdasági termékekkel keres—

kedők között 1'7'7%). Ezzel szemben a zsidóság leg-

alacsonyabb (1925. évi) hányadosa is meghaladja

az állva-ot (élelmezési stb. cikkekkel való kerets—

kedós: 50'600), a textilárukereskedelemben 85'6%—0s

részesedésével pedig szinte kizárólagosszerepet tölt be. Érdekes a kapcsolat a felekezet és származás között, mint erre Bene a statisztikai anyagban és

gazdaságtörténeti adalékokban egyarant gazdag mű tanulságainak összefoglalása soran utal is.

Th. L. dr.

Laky Dezső dr.: A törvénytelen gyermekek Budapesten.

D" Dészre' Laky: Les enfcmts naturels á Buda—

pest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr.) 6'2. köt. 4. szám.

Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Budapest. 308 l.

Publications Statistigues. (Rédige'es par 13 Dr Louis I. Illyejalví.) Vol. 62. No 4.

Pnhlíé par le Bureau de statislígue de la Ville de Buda—

pest. [MU 17.

Laky Dezsőnek, a Statisztikai

Hivatal közleménysorozatában megjelent e kitünő Székest't'ivz'trosi

tanulmánya ugyanazzal a módszertani alapossággal

készült, mint a termékeny szerző többi munkája.

A szociális, társadalomgazdasági, kulturális és

erkölcsi rugókat és tanulsagokat, melyek e problé-

mával kapcsolatosak, szerző fejlett rutinnal bon—

eolja. Bar a rendelkezésére álló adatok nem min—

den vonatkozasban teljesek és tökfdetesek, megta—