A székesfőváros multja és jelene számokban

— J

IRODALMI SZEMLE

Könyvismertetések. — Chronigue de limes.

( C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gwi rend compte en franpm's, dans sa ,,revue des , publications hongroises", des ouvrages statistigues publie's en Hongrie.)

Melly József dr.: Balesetek Budapesten és más nagy városokban.

Dr Joseph Melly : Accídents a Budapestet dans d'autres grandes miles.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvi ]. La—

jos dr.) 84. kötet, 2. szám. Kiadja: Budapest szé—

kesfőváros Statisztika Hivatala.

Publications Statistigues du Bureau de Stalistígue de la Ville de Budapest, rédigées sous la direction du Dr Louis ]. [ilye/"alol. 843 volume, numéro 2.

Budapest, 147 l. — p.

Melly a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadásában megjelent fenti című mun—

kájának első részében az újabb idők né—pesedésének alakulásával, az egészségvédelmi kultúrának a ha—

landóságra való befolyásáról és a baleseteknek a halandóságra való hatásával foglalkozik igen be—

ható részletességgel. Meggyőző adatokat sorol fel eme fejezetekben annak igazolására, hogy milyen végtelenül nehéz feladat a születések fogyását meg- állítani, a születések, számát gyarapítani; ezért kell a megoldást a halandóság további leszorításában keresni. ltt kapcsolódik be a balesetek problémájá- nak kifejtésébe, mert a balesethalandóság vizsgá—

lata arról győz meg, hogy ezen a réven is meg—

olcolatlanul sok ember pusztul el és különösen szükséges a balesetek megelőzése éppen azért, mert a társadalomplazmát friss értékeiben: a gyerme—

kekben károsítja legnagyobb mértékben.

Munkájának második részében tér áta bal- esetek lényegének, okainak és forrásainak feltárá- sára. Ez alkotja a munka tulajdonképeni gerincét, melyben ismerteti elébb a balesetek jellemző tényezőit, ezután egyenként részletesen foglal- kozik a balesetek három fő előfordulási for- májával: az ipari balesetekkel, a közúti for- galmi balesetekkel és a házi balesetekkel. Rend- kívül gazdag adatanyagának nagy részét a Ma- gyar Statisztikai Évkönyvekből, a Magyar Sta- tisztikai Szemle és a Munkaügyi Szemle idevágó szakközleményeiből, az OTI jelentéseiből, a kül—

földi adatokat pedig különösen német, svájci, ame- rikai és francia forrásokból meríti.

Az ipari baleseteknél rávilágít arra a veszede—

lemre, mely a munkásságot a balesetek révén fenyegeti, de arra is, hogy ezen a téren a védekezés fejlesztése tekintetében hasznosítható lehetőségek nyílnak. A közúti forgalmi baleseteknél rámutat arra, hogy a balesetek által okozott halandóságban a közúti forgalomnak jelentékeny szerep jut és az esetek száma az egész művelt világban, különösen az automobilizmus terjeszkedésével, egyre emelke—

dik. A házi baleseteknél megállapítja, hogy a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal szerencsés elgondolással az egész balesetproblémát bőséges anyag alapján tárja fel, miáltal nem csak egyes részletek, hanem az egész kérdéstömkeleg világosabban áll előttünk;

a külföldi szakirodalomban ellenben nem találha- tunk az otthoni balesetekre vonatkozó használható adatokat, holott a rendelkezésre álló szerényebb adatgyüjteményből is kiderül, hogy az otthoni bal- esetek az ember életét jelentékeny mértékben veszé- lyeztetik olyannyira, hogy a balesetmegelőzés szálait erőteljesebben be kell vezetni a családi otthonba.

A munka harmadik, befejező része a mentés- ügynek és a balesetmegelőzésnek van szentelve. A magyarországi és külföldi mentésügynek a messzi multba visszanyúló érdekes történeti leírását és az újabb időkben történt intézm-ényes szabályozását bő részletességgel taglalja, a mentésügyi és első- seg—élynyujtási statisztikának pedig több évre vissza- menő adatsorait közli a BÖME és a VVOME ki- mutatásai alapján. A balesetmegelőzés kifejlődésé- nek és időszerű kérdéseinek ismertetésével zárul a könyv, mely a balesetek problémáival foglalkozó szakembereknek hasznos útmutatásokkal szolgálhat.

M. S. dr,

A székesfőváros multja és jelene számokban.

Budapest székesfőváros egyesítésének hatvanadik for—

dulója alkalmából.

Le passe' et le présent de la capitale, par chi/Tres.

A l'occasz'on du 608 anniversai're de la réunion de Pest ;; Buda.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvi !. Lajos dr.) 87 kötet, 1 szám. Kiadja: Budapest székesfő—

város Statisztikai Hivatala.

Publications Statisíigues publíées, sous la direc—

tion du Dr Louis I. Illyefalui, par le Bureau de Statístigue de la Ville de Budapest. 87: volume, Numéro 1.

Budapest, l934. 35* —l— 523 lap —— pages 4— 1 térkép -—

avec I carte.

Budapest székesfőváros Pest, Buda és Óbuda testvérvárosokból történt egyesítésének hatvanadik évfordulója (1933) alkalmából készült ez az Illyes——

falni I. Lajos dr. igazgató, a kötet szerkesztője által írt rövid bevezetőn kívül csupán táblákat, de

azokban igen nagy, módszeresen csoportosított anyagot közkinccsé tévő kiadvány. A kötet csatla—

kozik az ugyancsak az említett évforduló alkalmá- ból közreadott s egyedülállóan pompás térkép- albumhozf) tulajdonképen nagyban-egészben a

1) Ismertetését ]. M. St. Szemle 1934. évf. 798—4 799. l.

12. szám

térképalbum előkészítése során összeállított anya- got öleli fel, annak beosztásában és utalásokkal az egyes grafikai ábrázolásokra. A mű az egész fővárosra vonatkozó adatsorok és kombinatív táblák mellett lehetőleg tág területi részletezésben (a régi 10 kerület, illetőleg 32 városrész, sőt néhol 123 statisztikai alkerület szerint) is közli a Buda- pest történetét mondhatni minden szempontból és sok esetben a 60 évről (sőt néhol hosszabb idő- ről is) ———- évenkinti vagy időszakonkinti tagolás—

ban, illetőleg átlagokban —— feltáró anyagot. A ada—

tok zömében Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának adatgyüjtéseiből (részben más intéz—

mények, így kivált a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal felvételeiből) származnak. Abszolút száh mokat, százalékokat és más egyszerű arányszámo—

kat, ezenfelül azonban beható matematikai mód—

szerekkel kimunkált és előkészített adatokat is a szokásosnál nagyobb bőségben foglalt össze a gon—

dos szerkesztői kéz (: kitűnő forrásnmnkáhan. A magyar—német nyelvű, tehát a külföld számára is hozzáférhető forrásmű Budapestről még nem kő—

zölt statisztikai anyagban és speciális számítások—

ban, illetőleg kombinációkban is igen gazdag. Na—

gyon tanulságos például a gyáripari telepek terü—

leti részletezése, a születések és halálozások ala- kulása kis területi egységek szerint, a házasság—

kötések száma a vőlegény és a mennyasszony atyjának társadalmi állása szerint, az orvosi ren- delők, valamint az ipari és kereskedelmi foglalko- zásúak és a távbeszélő előfizetők területi meg- oszlása, az utóbbiak foglalkozási tagozódása, a vásárcsarnokba behozott áruk részletezése szár—

mazási vármegyék szerint, a belföldi idegenek száma lakóhelyük járása szerint, s ugyancsak Budapest belföldi vendégei számának a viszonyí-

tása a kiindulóhely lélekszámához. Figyelmet ér—

demelnek az egy fejre kiszámított legkülönfélébb arányszámok, a reálmunkabérek, a tiszta születési és házasságkötési arányszámok, a halandósági tábla, a morbiditási és letalitási arányszámok stb.

Az anyag tartalmát tagolásának váza csak kör- vonalozza. E szerint a könyv számhalmazát a kö- vetkező részek tartalmazzák: lépületviszonyok; la- kásviszonyok; álló népesség; népmozgalom (a kö- tetnek legterjedelmesebh, speciális arány- és egyéb számításokban is leginkább bővelkedő fejezete);

közegészségügy; községi közigazgatás, községi ház—

tartás és közbiztonság; adóügyek; építkezések és

közmunkák; őstermelés, ipar és kereskedelem;

közlekedés; hitelviszonyok; közélelmezés és árak;

közoktatás, közművelődés és egyházi élet; szociá- lis viszonyok. Az egyébként céljához híven telje- sen Budapestre szorítkozó nagyértékű mű nemzet- közi táblájából kitünően 30 európai nagyváros közül csak Berlin lakosszámának az 1800. évi lélek—

szám 24—szeresére történt megnövekedése haladta meg az ugyanez alatt az idö alatt l7%—szeresre nőtt

—-—- 1092 -—— 1940

lakosszámú —— újabban ugyan lassabban fejlődő, erős ütemben népesedő környékét azonban magá:

ban nem foglaló —— Budapestét. * '

Wildner Ödön dr.: Buda és Pest közigazga-

Dr Edmond Wildner: Histoire de Fadmtm'stra- tion de Buda et de Pest sous lc régime absolu, de 1849—65 et sous le régime provisoz're (toma II).

Statisztikai Közlemények. (Szerkesztizlllygfalvi LLajos dr.) 88. kötet, 1. szám. Kiadja: Budapest székestőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statistígues (rédigées sous la direction du Dr Louis [. Illy efalvz). 86? volume, n0 1. Pubtiés par le Bureau de Staiistigue de la VülcdeBudapest.

Budapest, 1940. 871. —— 11.

E mű I. kötete, mely Pestnek és Budának az abszolutizmus (1849—1860) alatti állapotrajzát és közigazgatási viszonyait tárgyalja, még 1937-ben jelent meg s róla e folyóirat 1939. évi 3. számában emlékeztünk meg. A munka jelen Il. kötetének első fele 3 fejezetre tagoltan folytatólagosan ismer—

teti a két főváros történetét és közállapotait az 1860—1865. évi provizórium alatt, majd pedig a történelmi események hatása alatt Pest és Buda közigazgatásáhan ez idő alatt beállott változásokat;

a második fele pedig érdekes adalékokkal szolgál e két rendkívüli korszak (1849—1860, 1860—1865) Pestjének és Budájának állapotrajzához. Ez utóbbi rész különböző fejezetei statisztikai adatokkal tar—

kított ismertetésekben adnak érdekes tájékoztatót az akkori két főváros népességi tagozódásáról, majd a városrendezésről, a köz— és magánépitke- zésekről és a közlekedési viszonyokról. A további fejezetek pedig az akkori Buda és Pest közgazda—

sági életét, közegészségügyét és szociálpolitikáját, végül pedig közoktatását és közművelődési viszo—

nyait ismertetik meg az olvasóval.

Mint a magyar hivatalos statisztikai szolgálat történetének jellemző érdekességét emeljük ki e fejezetek elejéről azt, hogy a statisztika iránti szükséglet közigazgatási körökben már az abszolu- tizmus elején mennyire megnyilvánult. Pest akkori kerületi főispánja már 1849 dec. 31—i rendeletével felhívást intézett a két fővároshoz, melyben a statisztika fontosságát hangoztatva, körültekintő tervezet alapján teszi kötelességükke' a különböző népességi, gazdasági és kulturális adatgyűjtéseket.

G. G. dr.

Magyary Zoltán: Javaslat a közigazgatási statisztika megszervezéséről.

Zoltán Magyary : Propositton sur l'orgam'satt'on d'une statistigue administrative.

Közigazgatástudománv III. évf. 4—5. sz. '

,,Közígazgatástudomány", anne'e III, uuméms 4—5.

Budapest 1940. 255—258. l. — p.

Hivatalos statisztikánknak a közigazgatási sta- tisztika terén 1931—ben megkísérelt első részlete- sebb adatgyüjtése után a közigazgatási statisztika kiépítésének kérdése ismét napirendre került. A kér-