1958. október IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALMI LAP Ára 2 Ft

(1)

M n B n n n H n n B f l f l H H H H H n H B H H B B B

1958. október IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALMI LAP Ára 2 Ft

Utósző a Juhász G y u l a kérdéshez

H ó r a Ferenc útja 1917—1919-ig

A szegedi

szabadtéri játékokról Barangolás Bács-Kiskunban

SZÁMVETÉS

A PÁRT MŰVELŐDÉSPOLITIKAI ALAPELVEINEK MEGJELENÉSE UTÁN

A

Magyar Szocialista Munkás- párt művelődéspolitikájának irányelvedről nem elég egy vezércikkben megemlékezni. A kultúra munkásait ez a határozat főbbre kötelezi. A köznapok minden mozdulását át kell hatnia a határozat szellemének. Kommunis- ta író, költő, kultúrpolitikus, mű- vész, szerkesztő számára ez a ha- tározat a cselekvés vezérfonala.

A határozat összefoglalja a . k u l - turális forradalom feladatait, ér- tékelést ad a felszabadulás utáni fejlődés eredményeiről s elemzi e korszak hibáit, túlzásait is. Illő, hogy e határozat szellemében meg- yizsgáljuk: hogyan szolgáltuk egy éves munkánkkal az ellenforradalom eszmei hatása elleni harcot, h°gy vettük ki részünket a szocialista realizmus pozícióinak meg- erősítéséből, a különböző anti- hrarxista irodalompolitikái kon- cepciók leleplezéséből.

Mikor egy évvel ezelőtt a Ti- szatáj munkája ismét megindult, két fő célt tűztünk magunk elé:

Minden erőnkkel részt kívánunk venni a szocialista realizmus el- veinek tisztázásáért és vezető sze- repének visszaállításáért vívott iro - dalompolitikai harcban; a Tiszatáj munkájának értelmét nem jelent- hette más. Nem vállalhattuk és- sohasem vállalnánk a félrehúzó- dást az irodalom és művészet nagy elvi csatáiban. Ügy éreztük: van erőnk ahhoz, hogy szóljunk, s fe- lelősséggel tudunk szólni. Cikkeink sorozatán mérhető le, s azon a visszhangon," amellyel irodalom- politikái cikksorozatunkat az irodalmi közvélemény fogadta: hogyan teljesítettük vállalt köteles- ségünket. Második célkitűzésün- ket: a provincializmus elleni kö- vetkezetes küzdelmet éppen azál- tal valósíthattuk meg, hogy nem tértünk el a szocialista irodalom eszméinek szolgálatától.

Most, hogy a párt nagyfontos- ságú dokumentuma, a kulturális Program megjelent, nincs okunk a szégyenkezésre. Egy éves munkán- kat a dokumentum lényegében igazolta.

*

H

a a fő vonalakban helyesen végzett munka öröme jól- esően tölti is el a mai szegedi irodalom munkásainak szívét, látnunk kell: sok a feladat, ami még vár ránk. Nem egy kérdés megoldásába csak most fogtunk bele, más kérdések vitája most gyűrűzik az irodalomban.

Itt van például a népiesek kér- dése.

A népiesek irodalompolitikái koncepcióját, a Németh László ál- tal meghirdetett "Magyar mű- hely«-tervet megbíráltuk, vissza- utasítottuk, s nacionalista-szellem- történeti elveivel szembeállítottuk a szocialista-realizmus "műhelyé- nek" követelményét. Rámutattunk arra, hogy a népiesek ideológiája olyan sajátos, öncélú "magyarság- eszményt" hordoz, mely annak el- sődleges . hangsúlyozásával ami bennünket minden más néptől el- választ, a provincializmus, a sovi- nizmus melegágya, — de még m i n d i g adósok vagyunk a szegedi népiese^ értékelésével, pedig en- nek. a népies iránynak útja már a Horthy-fasizmus éveiben is a "szo- cialista-realizmusba torkollott". A szegedi népiesek hagyománya a század első negyedónek-harmadá- nak egyik leghaladóbb hagyomá- nya. Szükséges ennek a hagyo- mánynak mély elemzése, szüksé- ges, hogy a mítoszokba, haladás- ellenességbe, anarchiába torzult, a Szabó Dezső népszerűségén felcse- peredett és valamikori minden po- zitív vonása mellett is ma m á r ret- rográddá vált "népiesek" feletti vitában elmondjuk: van a husza- dik századi irodalomnak olyan né- pies ága, mely a szocializmus irá- nyába fejlődött. Móra maga is kö- zelebb állt élete egy jelentős kor- szakában a szocialista forradalom eszméihez, a munkásosztály törté- nelmi szerepének felismeréséhez, mint a két háború közötti népiesek nem egy csoportja. Parasztszemlé- lete nem böjthejánosi parasztszem-- lélet. Az átokházi tanyákon, em- bertelen nehézségek között "hon- foglaló" kisparaszti magángazda- ságot nem eszményíti, s a paraszti rétegek kulturálatlanságában, el- maradottságában nem az üdvözü-

K U N S Á N D O R : N E H É Z A LECKE

lés zálogát látja. Móra fájdalmas részvéttel ábrázolja a paraszti vi- lágot. Embertelennek mutatja be, s csak megvetni tudja azt a ren- det, amely olyan rabtartó államot szült, mint a tőkés-földesúri tár- sadalom állama. Móra is, Tömör- kény is fölismeri a parasztságon belüli osztály ellentéteket, a zsíros- parasztok és szegényparasztok kö- zötti ki nem békíthető ellentmon- dást is. (Hühü, Földragasztás irá- nyában stb.).

Nem szálltunk még szembe az- zal az irodalomtörténeti tévedés- sel, amit a "népiesek" is szívesen

"ápoltak" s amely Tömörkényt és Mórát "tájíróknak" látja, s csupán nyelvi érdekességük szerint skatu- lyázza ki az irodalom peremére, holott a Horthy-korszak irodalom- történészei előtt éppen a Tömör- kény és Móra írásaiban megjelenő eszmeiség volt idegen és félelmes.

Látnunk kell, hogy a "szegedi né- piesek" a Horthy-korszakban ju- tottak el Juhász Gyula és József Attila költészetével előbb a szocialista realizmus kapujáig, majd Jó- zsef Attilával a szocialista realizmus megvalósításáig. Hagyomá- nyuk ma is egyik legnagyobb irodalmi hagyományunk, melyre sokkal inkább lehet építeni, mint a két világháború közötti "népiesek"

ellentmondó, a magyar irodalom forradalmi vonalával lényegében szembeszegülő irányára. 0

'

}

^'

M

ásik ma vitatott kérdés a

"modernista irányzatok« sze- repének értelmezése. Írása- inkban itt is megkíséreltük feltár- ni ez irányzatok okát és lényegét.

Az ellenforradalom előtt, alatt és után részben a népiesek, részjben más kispolgári, vagy revizionista csoportok hatására ismét jelent- keztek a "modernista« irányzatok képviselői, s megzavartak és saj- nos, úgy látszik, végleg kátyúba vittek olyan tehetségeket is. mint Juhász Ferenc, F. Nagv László s tovább szedik áldozatukat a fiatal költőnemzedék sorából. Bizonyítot- tuk, hogy ezeknek a "modernista"

irányzatoknak az a közös vonása, hogy eszmeileg szembenállnak a szocializmussal. A "modernség"

igénye mögött legtöbbször nem a szocializmus eszmeiségének szolgá- lata, a valóság tükröztetésének legfejlettebb módszerű megvalósí- tása áll, mint igény, hanem a szocializmus "eszmei modernizálása >

a "mélylélektan", a "technikai forradalom", áz »energializmus", az

»atomkor« a "kozmikus«, vagy

"transzcendens ember« "eszmeisé- gével" való felcserélésének szándé- ka. A kérdés mégsem olyan egy- szerű, mint. amilyennek sokak előtt látszik. Különösen nem, ha a "modernizmus" problémáját ösz- szekapcsoljuk a stílusdemokratiz- mus kérdésével. Ne feledjük, hogy a művek haladó vagy n e m haladó jellegét elsősorban nem a stílus közérthetősége dönti el. Ezen az alapon Szabolcska Mihály vált volna klasszikussá, nem a szimbo- lista, "érthetetlen" Ady Endre; s Somogyvári Gyula diák és nem József Attila.

A kommunista eszmeiségű író kezében megváltozik a különböző irányzatok formai elemeinek funk- ciója. Még Juhász Ferencnél az asszociatív alkotásmód elfedi a va- lóságot, Györe Imre költészetében a valóság mélyebb rétegeinek föl- tárására szolgál. Mesterházi Lajos a lelki folyamatok és a valóság poláris tükröztetésével a "szürrea- lista lélektani valóságkeresés"

módszerét állítja a szocialista realizmus szolgálatába.-

Látnunk kell, hogy a XX. szá- zad realizmusa más, mint a XIX.

század realizmusa, s a jövő koroké ismét más lesz, mint a miénk. Az ember a szovjet tudomány erejé- vel remcsak "felemeli fejét a csil- lagok közé", hanem rövidesen el is

A R U H A Q Y Á R I M U N K Á S Q Y Ü L É S U T Á N A P R Ó A N T A L J E L V T Á R S A Z EQYIK M Ű H E L Y D O L Q O Z Ó I V A L BESZÉLQET

(Liebmann felv.)

jut oda, miközben a Szovjetunió vezetésével megvalósítja a földön a szocializmus új történelmi kort ho- zó társadalmát. A szocializmus vi- lágméretű győzelme éppen úgy n e n a távoli történelmi jövőben ködlik m á r az emberiség előtt, mint a bolygóközi utazások kora. Ű j él- mények jelentkeznek az ember tu- datában, s ezek az ú j élmények ú j6 művészi formákat követelnek.

Nem engedhetjük meg, hogy a polgári individualizmus, a deklasz- szállt elemek pesszimista »sorsél- ménye", a szocializmust építő nép vágyaival, akaratával ellenkező tendenciájú "művek" fertőzzék az irodalmi életet, de úgy gondoljuk, a szocialista szellemű, a valóság feltárásáért viaskodó, a kifejezés adekvátságát kereső kísérletezések szűkkeblű elfojtása veszélyeztet- heti annak a gazdagodó folyamat- nak kibontakozását, ami az embe- riség történelmének e nagy előre- lendülésével párhuzamosan szük- ségszerűen jelentkezik és utat tör.

A

magyar irodalom szocialista * ágának hagyományaival is gondosabban kell foglalkoz- nunk. Az irodalmi életben ma is túl kevés szó esik azokról az írók- ról, akik a két háború közötti idő- szakban az emigrációt, vagy az itt- honi nyomort és elhallgatottságot is vállalva, hűek maradtaik a szocializmus eszméihez és alkotások- kal vettek részt a munkásosztály forradalmi harcában. A szocialista irodalom becsületes és elvhű mun- kásai megérdemlik, hogy műveiket számon tartsuk, az olvasók elé tár- juk., népszerűsítsük, hiszen a ma terebélyesedő szocialista irodalom- nak ezek az írók a legközvetlenebb elődei. A Tiszatáj Gábor Andor, Madarász Emil műveiről írt cik- keivel törlesztett valamit adósságá- ból, de többre, tervszerűbb mun- kára van szükség. Szocialista iro- dalomtörténetírásunk egyik első feladata, hogy ezeket a művészileg is kiválót alkotó írókat végre ki- emelje abból a homályból, amely- be még a Horthy-korszak iroda- lompolitikája nyomta el őket.

A párt művelődéspolitikájának irányelvei szellemében más felada- tok megoldásához is hozzá, kell látni. A fiatal írók eszmei nevelé- sével az eddigieknél többet kell törődnünk. Meg kell mondani, hogy ebből a szempontból erősen hátrányunkra van a szervezett élet hiánya. A Tiszatáj szerkesztő

bizottsága azonban vállalva a ióbb s a szerkesztő bizottság tapaszta- lataitól távolabb eső munkát, fo- kozottan kívánja segíteni a fiatal szegedi írók munkaközösségének tevékenységét. Ugyanilyen sürgető kérdés a szocialista irodalom tö- meghatásának növelése, a szocialista építést szolgáló írók és az ol- vasóközönség közötti kapcsolatok erősítése. Vita-estek, ankétok, irodalmi estek megrendezését kezde- ményezzük nemcsak Szegeden, hanem a Tiszatáj vonzásába eső vá- rosokban élő írókkal is szándé- kunkban van találkozni, s megbe- szélni kérdéseiket, segíteni őket al- kotásaik eszmei, művészi tökélete- sítésében. Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Makón már voltak ilyen megbeszélések, személyes kapcsolatok is szövődnek, az egész- séges, pezsdülő fejlődés nem egy jelét látjuk, ami a további mun- kára sarkall minket.

A párt művelődéspolitikájának irányelvei világosan meghatározzák a párt álláspontját, célkitűzéseit, az irodalom, a művészetok feladatait.

"A művészetek fejlődéséhez szükséges erkölcsi és anyagi tá- mogatás mellett messzemenő sza- badságot biztosítunk a népet szol- gáló művészeteknek: a témavá- lasztásban, a feldolgozás módjá- ban, az irányzatok, a formakísér- letezések kérdésében. A művésze- tek ábrázolják mindazt a szépséget és nagyságot, amely dolgozó né- pünk mindennapjaiban oly meg- kapó erővel tárul elénk, de mu- tassák meg életünk nehézségeit is:

a népen belüli ellentmondásokat épp úgy, mint a nép és ellenségei közötti kibékíthetetlen ellentéte- ket, mi ezt értjük alkotó szabad- ságon, éppen ezért elvetjük a mű- vészet szabadságának individualis- ta, polgári értelmezését, amely for- makísérletezés ürügyén visszahúzó tendenciákat kíván érvényesíteni ós a problémák bátor felvetésének címkéjével ellenséges nézetek dug- á r u j á t kívánja becsempészni. Az igazi művészetnek nem lehetnek a nép vágyaival, törekvéseivel, érde- keivel ellentétes céljai, s nemcsak politikailag de művészileg is zsák- utcába kerül, aki ezekkel szembe- fordul."

Ügy dolgozzunk, hogy segítsük az e határozatban lefektetett irány- elvek által kitűzött cél megvaló- sulását: á szocialista irodalom to- vábbi erősödését. (Sz.- G )

(2)

omcss cdEsigmond

— MAI

E b é d r e m e g l e p e t é s k é n t k e d v e s é t e l é t : f i a t a l g a l a m b l e v e s t k é s z í - t e t t n e k i l e á n y o m , a m i a n n y i r a í z l e t t n e k i , h o g y n e m i s i g e n f o - g y a s z t o t t m á s t . T a l á n ó v a t o s s á g - b ó l i s t a r t ó z t a t t a m a g á t v a l a m e n y - m y i r e , m e r t h i s z e n a k k o r m é g c u - k o r b e t e g v o l t . E g y j ó a r a t á s s a l k e - c s e g t e t ő m a g v e t ő e l ő a d á s é s e g y k e l l e m e s e n e l t e l t n a p e m l é k é v e l , d e s z e m m e l l á t h a t ó a n f á r a d t a n t á - v o z o t t k ö z ü l ü n k .

1940. á p r i l i s v é g é n e g y p e s t i k i - k ü l d ö t t j e l e n t m e g n á l a m M ó r i c z Z s i g m o n d n a k a K e l e t N é p e l e v é l - p a p í r j á r a g é p e l t l e v e l é v e l :

"Budapest, 1940. IV. 20.

K e d v e s B a r á t o m !

E sorok átadóját a S i r . Magy.

E g y e t e m i N y o m d a bízta m e g ö s z - s z e s M ű v e i m m o s t m e g j e l e n t első sorozatának terjesztésével.

Tisztelettel és szeretettel kérlek, h o g y a m e n n y i b e n m ó d o d b a n áll, méltóztass m e g k ö n n y í t e n i ezt a munkát.

Régi barátsággal köszönt Móricz.*

M é g é l é n k e m l é k e z e t é b e n v o l t a m a k ó i a k n a k M ó r i c z i t t e n i e l ő a d á s a é s e n n e k h a t á s a a l a t t j ó ü z l e t e t c s i n á l t a " k ö n y v t e r j e s z t ő * .

A S O K M U N K A , l a p s z e r k e s z t é s , í r á s , á l l a n d ó u t a z g a t á s n a g y o n i g é n y b e v e t t e m i n d e n p e r c é t . M a - k ó i e l ő a d á s a u t á n c s a k e g y h ó n a p - r a t u d o t t a n n y i i d ő t k i s z a k í t a n i , h o g y l e g a l á b b h í r t a d j o n m a g á r ó l . D á t u m n é l k ü i ( a p e s t i p o s t a b é - l y e g z ő j e 1940. m á j u s S - a t m u t a t ) a K e l e t N é p e l e v e l e z ő l a p j á n í r t p á r s o r t :

» É d e s Barátom, már legalább le- írom a n e v e m , h o g y e m l é k e z z rá:

ezt is hallottad egyszer.

A k k o r a hajszában v a g y o k ailan- dóan, h o g y m á r c s a k e m l é k e z n i tu- dok.

Szeress tovább,

olel Móricz.«

1940. t a v a s z á n e g y k i s k ö n y v e m j e l e n t m e g "O r v o s i Intelmek« c í - m e n . E b b ő l e g y p é l d á n y t e l k ü l d - tem M c r i c z n a k is. N e m l e v é l b e n , h a n e m a K e l e t N é p e 1940. j ú n i u s 1 - i (11) s z á m á n a k Szerkesztőségi asztal r o v a t á b a n v á l a s z o l t r á :

"Dr. Diósszilágyi Sámuel: Orvosi Intelmek. Fáy Lóránt rajzaival.

Makó. K e d v e s Sámuel, „ é n téged b á m u e l " : orvos létedre h u m o r o d v a n . Eddig m a g y a r orvosi h u m o r - n a k a K o v á t s professzorét tartot- tam. aki a ..magyar narkózist" fel- találta Most e s z m é l e k rá, h o g y az orvos, ha az e m b e r n e m mint be- teg találkozik vele, szintén tud e m - ber lenni. A b e t e g n e k c s a k lelki- atyja, gyóntatója é s u n a t k o z ó hall- gatója.

A m i n t ezt k e d v e s aforizmád is el- árulja: „Légy türelmes a beteged- del. Hiába izgulsz, az emberek még az orvosnak se mondanak igazat."

D e aztán az o r v o s is ú g y jár - a b e - teggel, a h o g y az o r v o s az orvossal:

„Sokat betegeskedtem egy időben.

Honorárium fejében természetesen ezt a kis füzetet küldtem el ,,éle-

tem megmentőjének." Igen; ez igaz:

Szokd meg, hogy pacienseid em- lékezőtehetsége nemcsak az anam- nézist, hanem a honoráriumot ille- tőleg is fogyatékosak." Ez is igaz:

Ne légy türelmetlen a szellőzetlen szoba miatt. Sokkal könnyebb a bü- dös szobában diagnózist csinálni, mint az elvadított beteget visszahó- dítani." De az o r v o s é s a p á c i e n s v i s z o n y á n a k j ó z a n s z e m l é l e t é n túl, n a g y o n f i n o m m e g f i g y e l é s e k v a n n a k nálad, pajtás. „Ha az asszony a szívét fájlalja, ne rendelj neki rög- tön digitálist. A legtöbb „asszonyi"

szívbaj gyökere nem a szívben, hanem az uterusban van." A s s z o - n y i d o l g o k b a n e l é g otthonos e g y o r v o s : „Ne firtasd, hogy nőpacien- sed kitől szerezte betegségét. A legtöbb asszony még „diszkrét" be- tegségével eqvütt is büszke a ga- vallérjára." ..Ne erőltestd nöpacien- sedet, ha nem akar levetkőzni:

traumája van. Még kevésbé akadá- lyozd meg azt, aki le akar vetkőz- ni. Mert jegyezd meg: két nő van.

Egyik a Föld minden aranytűért sem vetkőzik le, a másik az Eg minden kincséért sem áll el a vet- kőzéstöl." „Ha a fér) képességeit akarod megismerni, ne hozzá, ha- nem a feleségéhez tordulj, de neki se higyj el mindent." Ezek az a f o - rizmák e m b e r e k n e k e g y m á s h o z v a - l ó viszonylatára v e t n e k e g y - e g y szikra f é n y t : „Minden orvosságnál többet ér a reménység. Ha arcod- ról, szavaidról nem csillan ki a

várvavárt reménysugár, beteged éle- te a legnagyobb kockán forog.

Azért m é g i s c s a k a k ö l y ö k (fiamin) d é v a j k o d á s áll legjobban e n n e k a f i n o m filozófusnak, aki v a g y :

Hosszú évek során leszűrödott ta- pasztalaton, hogy a legnehezebben érthető nyelv a magyar, de csak a magyar érti meg nehezen. Ha azt kérdem a betegtől, hány éves, ak- kor azt feleli, hogy 1879 június .29.

Ha megkérdem, hogy hívják'! meg- lepetve mondja „engemet"!" Ha ar- ra kérem, feküdjön hasra, a hátára fekszik. Nyissa ki a száját: becsuk- ja a szemét. Tegye össze a lábát:

hát keresztberakja stb., stb. És ha ilyen kínos rendelésért tízet kérek:

ötöt ad. Nem értette meg." K ö s z ö - n ö m , S a m u , ez jó vót. Jó kis k ö n y v . * L e g k ö z e l e b b i l e v e l é t 1940. s z e p - t e m b e r 4 - é n í r t a . B i z o i n y m a m á r n e m e m l é k s z e m , m i t í r h a t t a m n e - k i , v a g y t a l á n a K e l e t N é p e v a l a - m e l y i k c i k k é r ő l t e t t e m e m l í t é s t , m e r t a K e l e t N é p e l e v é l p a p í r j á n c e r u z á v a l e z t í r t a :

" K e d v e s Barátom,

igazán jól esik, ha valaki reflektál.

A te írásod pláne ö r ö m . N a g y o n

s z e r e t n é k e g y s z e r e g y hétre elszök- ni m a g a m elől s pl. Makón m e g - telepedni.

A Bibliát k ü l ö n k ö s z ö n ö m , már k i t e t t e m az á g y a m előtti kerekasz- talra.

ö l e l Móricz.

1940. szept. 4.

H o l n a p m e g y e k Erdélybe!«

k ö z t u d o m á s ú, h o g y m ó r i c z l e á n y f a l u i n y a r a l ó j a n a g y k e r t j é - b e n i g e n i n t e n z í v g y ü m ö l c s - é s k o n y h a k e r t i v e t e m é n y t e r m é l é s t f o l y t a t o t t . M i n t k e r t é s z k e d ő e m - b e r , a n n y i t h a l l o t t m á r a m a i k ó i h a g y m a k ü l ö n l e g e s j ó s á g á r ó l , h o g y a m i k o r M a k ó n j á r t , e l h a t á r o z t a , h o g y L e á n y f a l u n ő i s m e g p r ó b á l - k o z i k m a k ó i s z á r m a z á s ú h a g y m a t e r m e l é s é v e l . M e g i s á l l a p o d t u n k , h o g y 1 9 4 1 t a v a s z á n k ü l d ö k m a j d n e k i m a k ó i d u g h a g y m á t . K ü l d t e m i s v a g y 10 k g - o t . Ú g y l á t s z i k a z o n -

b a n , h o g y a k ü l d ö t t m e n n y i s é g n e m v o l t e l é g . m e r t p ó t l á s t k é r t . A P ó c s m e g y e r e n l e b é l y e g e z e t t s a K e l e t N é p e l e v e l e z ő l a p j á n í r t s o r a i í g y s z ó l n a k :

" K e d v e s S a m u ,

ha m é g h á r o m kg. d u g h a g y m á t le- h e t n e kapni, n a g y o n leköteleznél, ha a H a g y m a h á z i a k utánvéttel el- k ü l d e t n é k .

Bibliád m e g v a n . Most aktuális, ol- v a s g a t o m .

Szeretettel ölel

1941. ápr. 5. barátod L e á n y f a l u . Móricz.«

A m a k ó i h a g y m a l e á n y f a l u i m e g h o n o s í t á s a é s t e r m e l é s e — ú g y l á t s z i k — b e v á l t , m e r t í r á s a i b a n i s n e m e g y s z e r e m l í t i , h o g y p e s t i i s m e r ő s e i t é s b a r á t a i t m e n n y i r e m e g ö r v e n d e z t e t t e a k i t ű n ő m a k ó i h a g y m á v a l . E z é v n y a r á n e g y s z e r a K e l e t N é p e s z e r k e s z t ő s é g é b e n i s f e l k e r e s t e m s a k k o r i s e g e k i g m a - g a s z t a l t a a h a g j m á t s h á l á l k o d o t t , h o g y m i l y e n j ó f a j t á t k ü l d t e m n ö k i . A s z e r k e s z t ő s é g b e n f i a t a l í r ó k , k ö l t ő k n é p e s s e r e g e v e t t e k ö r ü l ; a j e l e n l e v ő k k ö z ü l a z o n b a n m a m á r c s a k Benjámin L á s z l ó n e -

v é r e e m l é k s z e m .

K ö z b e n m ú l t a k a h e t e k , h ó n a - p o k s d ú l t a z e g y e n e t l e n s é g a M á r c i u s i F r o n t i f j a i k ö z ö t t . H o s z - s z a b b l e v é l b e n k e s e r e g t e m k i m a - g a m a t a t e s t v é r h a r c i á t t á . n . A K e - l e t N é p e 1941. m á j u s 1 - i (8) s z á - m á b a n a l e g u t o l s ó o l d a l a l j á n " D r . D . Valahol magyar gondokban.

c í m m e l v á l a s z o l t :

"Leveled k ö s z ö n ö m ; e g y ü t t gyöt- rődsz v e l ü n k . Idézem, h o g y c á f o l - h a s s a m a k ö v e t k e z ő k e t : „ N a g y szo-

morúsággal látom, m i k é n t viszik e g y m á s t terítékre az e g y é b k é n t e g y e n k i n t é r t é k e s és j ó s z á n d é k ú márciusi i f j a k . N a g y kár, h o g y n e m tudnak tömörülni. Abban pedig iga- za v a n V e r e s P é t e r n e k , h o g y min- d e n k i v e z é r é s politikai valaki akar lenni. Ezt m i m á r é v e k k e l ezelőtt megállapítottuk, a m i k o r n á l u n k jár- tak a fiatalok é s itt m á r akkor n e m tudtak közös elhatározásra jutni. Mindenki m á s t akart é s csak m a g á t tartotta csalhatatlan pápá- nak. Ez f ő l e g a s z ű k k ö r ü b e s z é l g e - tések alkalmával világlott ki. Aztán folytatódott és erősödött a Centrál- ban. ahol n é h á n y s z o r e g y ü t t v o l - tam velük, de e l m e n t a k e d v e m a szerda délutáni r e f o r m m a r a k o d á s - tól."

Barátom, ml is voltunk fiatalok s sokkal k e d v e z ő b b társadalmi és po- litikai h e l y z e t b e n u g y a n a z t tettük.

H o g y e g y e z z e n e k m e g v a l a m i b e n a fiatalok, m i k o r : I. V a l a m e n n y i e n k e z d e m é n y e z ő k . E g y új v i l á g s z e m -

lélet kiépítésén harcolnak. A filozó- f u s o k pedig v i l á g t e r e m t é s e óta

k é n y t e l e n e k veszekedni, mert a filo- zófia o l y a n valami, amit kiki m a g a épít m a g á n a k . Szolgaiélek h e l y e z - kedik csak be m á s filozófiái ának kunyhójába, v a g y várába. Éppen az é l e t k é p e s s é g bizonyítéka, h o g y ezek a fiatalok v e s z e k e d n e k . 2. Hiá- ba v e s z e k e d n e k s e m m i t s e m lehet n e k i k keresztülvinni. S e m nekik, s e m m á s n a k . A mai v i s z o n y o k m e l - lett m é g mindig m e g j e l e n h e t i k a l e g g o r o m b á b b c i v a k o d á s is n y o m -

tatásban. de n e m jelenhetik m e g a l é n y e g : a m i n c i v a k o d n a k .

A K e l e t N é p é t n e m a d j u k át a m a r a k o d á s n a k : azért v a g y u n k öre- gek, h o g y i g y e k e z z ü n k azokat a m e g é r e t t és kialakult gondolatokat g y ű j t e n i é s közölni, a m e l y e k a ma- g y a r s á g mielőbbi belső politika- m e n t e s m e g s z e r v e z ő d é s é t szolgál- hatják.

Politikai s z e r v e z k e d é s n e m szer- v e z k e d é s .

V a l ó s á g o s s z e r v e z k e d é s az, ha h é t e m b e r k ö z ö s célra s z ö v e t k e z e t e t ala- kít é s azt a gazdasági v a g y keres- k e d e l m i célt ebben a k e r e t b e n e g y életen át m u n k á l j a .

T á r s a d a l m i s z e r v e z k e d é s s e m szer- v e z k e d é s , a h o g y ma űzik. K e c s k e - m é t e n százötven társadalmi e g y e - sület van. Mit ér? S e m m i t s e m ér!

a h o g y Tolnai mondja. V e g y e át a társadalmi s z e r v e z k e d é s t öt elnök és öt főtitkár, a k k o r a százhatvan látszat e g y e s ü l e t e t törülni lehet.

Ha m a j d l e h i g g a d n a k a dolgok, akkor m e g ls f o g n a k m e r e v e d n i a lávatömbök. A k k o r m a j d n e m v e - s z e k e d n e k a fiatalok, h a n e m b e l e - f a g y n a k a kőbe. Most m é g csak hadd m a r a k o d j a n a k : e g y sincs köz- tük, aki n e m n e m e s , értékes é s célszerű dolgot k ö v e t e l n e . «

É r d e k e s , h o g y M ó r i c z n a k n e m v o l t e l l e n é r e a F r o n t f i a t a l j a i n a k t o r z s a l k o d á s a . C s a k a p o l i t i k a i s z e r v e z k e d é s t ő l í r t ó z o t t , a z t l e n é z - te. E k k o r i b a n a d t a k i a j e l s z ó t : Ne politizálj, hanem építkezz!

M ó r i c z Z s i g m o n d 1941. t a v a s z á n é s n y a r á n s ú l y o s b e t e g v o l t . M á r

e l ő b b i s i l y e n e k e t í r o g a t o t t b a r á - t a i n a k : " E g y l e v e l e z ő l a p r a s e m t e - l i k a z e n e r g i á b ó l « , a n n y i r a e l v o l t f o g l a l v a . S v é g t e l e n ü l l e h a n g o l t a a z a k k o r i m a g y a r p o l i t i k a i h e l y - z e t . " M é l y l e t a r g i á b a * e s e t t , a m e l y f é l é v e n á t a n n y i r a m e g b é n í t o t t a , h o g y m é g í r n i s e m t u d o t t . " A b e - t e g s é g l a s s a n é s a l a t t o m o s a n g y ú l t f e l , . . . e l l e n b e n a f e l é b r e d é s o l y a n v o l t , m i n t m i k o r j ö n a s z é l é s e l - s o d o r j a a k ö d ö t . S z o l n o k o n t ö r - t é n t , s z e p t e m b e r 3 - á n « , — í r j a ő m a g a . B e t e g s é g é r ő l é n n e m t u d - t a m s a n y á r f o l y a m á n í r t a m i s n e k i , c s a k a v á l a s z k é s e t t . A z e l ő - z ő é v i b e n i n d u l t m e g a K e l e t N é - p é b e n M ó r i c z R ó z s a S á n d o r - r e g é - n y é n e k e l s ő f o g a l m a z á s a . A z e g y i k m a k ó i k é z i m u n k a b o l t k i r a k a t á b a n e g y s z e r e g y k i s b a t i s z t z s e b k e n d ő t l á t t a m m e g , a m e l y n e k e g y i k s a r - k á b a n a m o n o g r a m h e l y é n R ó - z s a S á n d o r s u b á s a l a k j a v o l t s z í - n e s s z á l a k k a l k i v a r r v a . L e v é l k í - s é r e t é b e n e l k ü l d t e m n e k i a k i s z s e b k e n d ő t . C s a k a " f e l é b r e d é s * u t á n a K e l e t N é p e d á t u m n é l k ü l í r t s 1941. s z e p t . 2 4 - é n l e b é l y e g e - z e t t l e v e l e z ő l a p j á n í r t s k ö s z ö n t e m e g e k é p p e n :

" K e d v e s S á m u e l ,

bibliád állandóan é j j e l i s z e k r é n y e - m e n . — l e v e l e d k ö s z ö n ö m , a k i s k e n d ő t f u t ó l a g is alig láttam, azt Erzsi l á n y o m rögtön elrabolta (most ő a t. Kiadóhivatal). Mikor jössz P e s t r e ?

Orvosi aforizmáid újabb kötetéi s z í v e s e n k i a d n á m a Kelet N é p e ha- sábjain.

Olel Móricz.«

E r r e a l e v é l r e v a l ó s z í n ű l e g m e g - í g é r t e m n e k i , h o g y m a j d k ü l d ö k e g y k ö z l é s r e e l e g e n d ő o r v o s i a f o - r i z m á t , m e r t k é s ő b b i , — d e c . 1 - i ü z e n e t é b e n a m a g a í r t a a f o r i z m á - v a l m i n t k e z d e t t e l i g y e k s z i k a z a f o r i z m á k í r á s á r a s e r k e n t e n i .

M E G G Y Ó G Y U L Á S A U T Á N h a - m a r o s a n m u n k á b a f o g . A K e l e t N é p e 1941. a k t . 1 5 - i k i s z á m á n a k Szerkesztői a s z t a l á b a n m á r a b e - t e g s é g e a l a t t f e l h a l m o z ó d o t t s o k

l e v é l r e is m e g k e z d i a v á l a s z a d á s : . A z é n e g y i k l e v e l e m r e a z O r v o s i I n t e l m e k e g y i k a f o r i z m á j á n a k c i - t á l á s á v a l s e g y m a k ó i l e r á n d u l á s l e h e t ő s é g é n e k m e g c s i l l o g t a t á s á v a l

v á l a s z o l :

<

"Dr. Dlóssztlágyi Sámuel, Makó.

N e v e d n e k leírása m á r m a g a fél g y ó g y u l á s . P l á n e , m o s t b o n t o m f e l leveledet, a m i t é p p e n a „ b e t e g s é g "

m é l y p o n t j á n kaphattam. mert érintetlenül v a n a halmaz k ö z e p é n . Ha é n a k k o r n e m attól félek, h o g y a bibliádat r e k l a m á l o d s f e l b o n t o m , a k k o r h a m a r a b b m e g g y ó g y u l o k , mert e l m e n t e m volna ahhoz a d o k - torhoz, aki azt tanítja, h o g y „nem a betegségtől kell félni, hanem az egészséget kell félteni, mert az egészség könnyen életveszélyessé válhatik." Jól é r t e m ? Viszontlátás- ra. N e m lehetetlen, h o g y váratlanul b e t o p p a n o k a s z e g é n y Móra F e r k ó ü r e s e n maradt penziójába. N e m le- hetetlen, mert é n m é g élek.*

A K e l e t N é p e 1941. d e c . 1 - i 2 2 - i k s z á m á b a n a Szerkesztői asztal r o v a t b a n i s m é t k ü l d ö t t p á r s o r t . A l e v é l g e r i n c e a z a m a g a c s i n á l t a a f o r i z m a , a m e l l y e l — ú g y l á t s z i k

— ú j a b b a f o r i z m a s o r o z a t í r á s á r a a k a r t i s m é t e l t e n a n i m á l n i .

"Dr. Diósszilágyi Sámuel, K e z d e t - n e k : „a fájdalomcsillapítás az em- beri kultúra egyik legnagyobb vív- mánya. De ne feledd, hogy nem gyógyít. Ne áldozd fel a beteget, a f-'Wo/om csillapításával a betegség további rombolásának." Politikában is é r v é n y e s diagnózis. N e m lehetet- len, h o g y h a m a r o s a n m é g i s csak el- u t a z o m . *

Í g é r e t é t , h o g y h a m a r o s a n e l u t a - z i k , a z a z , h o g y l e u t a z i k M a k ó r a ,

b i z o n y n e m v á l t o t t a b e . B á r a R ó z s a S á n d o r - k ö n y v ö k s z e g e d v i - d é k i t á j s z ó l á s r a v a l ó á t í r á s a ü g y é - b e n t ö b b s z ö r i s m e g f o r d u l t S z e g e - d e n Bálint S á n d o r n á l , M a k ó r a n e m v o l t i d e j e á t j ö n n i . Á l l a n d ó a n j á r t a a z o r s z á g o t , v a g y e l b ú j t v a - l a h o l , a h o l n y u g o d t a n í r h a t o t t . A z 1942-iik é v m á r c i u s h ó n a p j á t D e b - r e c e n b e n t ö l t ö t t e , h o g y k i p i h e n j e m a g á t . 1942. á p r . 8 - á n L e á n y f a l u - b ó l a K e l e t N é p e l e v é l p a p í r j á n h o s s z ú g é p í r á s o s l e v e l e t k ü l d ö t t s f f m é t d u g h a g y m á t k é r t :

" K e d v e s Barátom,

m i u t á n ma eddig csak h u s z o n k é t oldalt Írtam, ami m e g f e l e l 49192 b e t ű n e k (ennyiszer kellett leütni billentyűt), m é g n é h á n y sort n e k e d írok.

Márc. 1—31-ig D e b r e c e n b e n v o l - tam s az az e g y e t l e n hely, ahol az e m b e r az e g y e t l e n hotelben ú g y el- zárkózhatik. h o g y h a n e m akar e m - bert s e m lát: a d e b r e c e n i u g y a n i s s e n k i t s e m keres, ha az őt n e m keresi. í g y é l e t e m n e k eddig e g y e t - len igazi p i h e n ő h ó n a p j á t ü l t e m .

„ C s e n d e s h ó n a p " volt. E r e d m é n y e bámulatos. Ü g y k i p i h e n t e m m a g a - mat, h o g y én. aki e g y év óta n e m v a g y o k beszámítható állapotban, a g y k i m e r ü l t s é g e m miatt s e m n e m írtam, s e m n e m v é g e z t e m ü g y e i - met. — m o s t e g é s z e n tűrhetően élek. Mutatja, h o g y m a is e n n y i t v é g e z t e m s m é g mindig tudok v a - lamit kérni tőled.

D u g h a g y m á r a v o l n a s z ü k s é g e m . A tavalyi s h a r m a d é v i n a g y o n jól

bevált, c s a k n e m m e r e k kérni, mert n e m k a p o k számlát.

É n c s a k arra kérlek, h o g y szólj át a H a g y m a t e r m e l ő k n e k , h o g y a s z o k o t t áron k ü l d j e n e k n e k e m tíz kiló d u g h a g y m á t . Utánvéttel é s én azt a l e g n a g y o b b köszönettel f o g o m kiváltani.

Most m á r a bibliád is sorrake- rül. En igazán f o g l a l k o z n i f o g o k e g y kis bibliai stílustanulmánnyal, m e r t a m a g y a r stílus f e j l ő d é s é t e z e n lehet l e g j o b b a n m e g f i g y e l n i .

S ő t m é g arról is lehet talán szó, h o g y e g y s z e r c s a k f e l k e r e k e d e k , s m e g s e m állok Hozzádlg. M a k ó na- g y o n titokzatos h e l y s z á m o m r a . Saj- n o s Erdei Ferit valahol elvesztet- t e m . T ö b b mint e g y é v e n e m je- l e n t k e z e t t nálam, sőt l e v e l e i m r e s e m válaszol. N e m tudom, m i l y rejtek- be v o n u l t vissza s mit csinál.

Szeretettel köszöntelek, s igaz barátul Leányfalu, 1942. április 8.

Móricz.«

B á r m á r e l é g k é s ő r e j á r t a z i d ő a h a g y m a r a i k á & r a , k ü l d e t t e m n e k i . D e m é g e l s e m k ü l d t é k a h a g y - m á t , a m i d ő n á p r i l i s 1 0 - é n ú j r a í r t e g y d e b r e c e n i h a t o s f o g a t o t á b r á -

z o l ó l a p o n , a m e l y e n i s m é t k é r i a 10 k g h a g y m á t .

" K e d v e s e m , c s a k k ü l d e s d utánvét- tel. 6000 öl a kert. Az idén csak k r u m p l i t é s h a g y m á t t e r m e l e k , meg begóniát, a m i t n e m szabad elad- n o m , m e r t n e m v i z s g á z t a m a ker- tészetből s e m .

ö l e l 1942. IV. 10.

Móricz.«

A l e v e l e z ő l a p s z é l é r e t i n t a c e r u - z á v a l m é g e g y s z e r o d a í r t a : 10 k g - o t k é r e k . K í v ü l ; D i ó s s z i l á g y i d r . f ő - o r v o s úr), M a k ó , G r . A p p o n y i A.

u . 14.

E z v o l t a z u t o l s ó l e v é l , a m i t t ő - l e k a p t a m . S e m ő m a g a n e m j ö t t e l , s e m a s t í l u s g y a k o r l a t m e g í r á - s á t n e m k e z d t e e l . D e n e m t a k a - r í t o t t a b e s e m a h a g y m a - , s e m a b e g ó n i a - t e r m é s t . N é h á n y h é t m ú l - v a j e l e n t k e z e t t a z a g y v é r z é s e s a h a l á l . M ó r i c z Z s i g m o n d o t s o h a t ö b b é n e m l á t t a m .

Diósszilágyi Sámuel

SIMON ISTVÁN:

r

Qítk&zbtn

(ICanoitóL (JOlunfúnig.) Az örökzöld már régen elmaradt

a délkínai hegyvidék mögött.

S bepólyálta a pörgő légcsavart Vuhán körül az őszi pára s köd.

A Sárga-tenger partvonala még fagyos-szürke volt, de Mukden felé hó csillogott és fölötte az ég

színe akár a vak tejüvegé.

A Jalu folyó, majd a Pektuszán c s ú c s a oldalt s fönn Korea ege.

Mi lesz velem a tűz-trópus után két nappal? Megvesz a tél hidege.

Ezt éreztem, de annyi volt a szín, piros és lila az alkonyaton,

hogy megcsodáltam; s feltűnt egy piciny kék szalag később, végre a Tedon.

S házak, ez Phenján! Néztem volna, de leszállt a gép és — eshetett a hó — barátok vártak, szívük melege, s gladióla, egy csokorra való.

CÁ btnjQjeJc s z i k i d i ((Bal d!dülöng)

A csónakok a part száraz homokján hasaltak este, mikor piros csillag, s micsoda csillag égett az ég alján, akár az öklöm, hogy kissé nagyítsak.

Fújt a meleg szél, a Tonkini-öblöt s vízi szikláit cirógatta éjjel.

Már itt az ár, a kő-lépcsőn is följött a dagály hajnali-nagy erejével.

A csónakok s mind lebegnek a vízben tükörképként a kibontott vitorlák, meg a sziklák zölden: s reggeli frissen elindultak a repülőhal csordák

nyílként surrogva, mellettünk cikázva, s szivárványosan, mint egy gyermek álma.

Lehajigálták hajdan a sárkányok e sziklákat a hegyről, verekedve.

Most itt csücsülnek a vízben. Formájuk az is kedves — az egyik kicsi medve, verekedő két kakas az a másik, de megálltak most kővémeredeUen, egy halászfiú szájharmonikázik, azt hallgatják a víztemplomi csendben.

A tengerig ki szikla szikla mellett a zöld öbölben, csoda és megannyi álom; álmodj, szív, te önfeledt gyermek, gyönyörű ez — és ezt is el kell hagyni.

( H o n g a i )

2

(3)

J t felszabadulás utáni évek- C7JT ben írói és irodalomtör- ténészi körökben fejcsóvál- va és hitetlenkedve fogadták azt a

"irt, melyet egyébként csak afféle

^Pletykának** tartottak, hogy Ju- hász Gyula annak idején megnő- sült, és "özvegye*-* ma is él. És ez az "özvegy** nem más, mint Eörsi Júlia, a Júlia-versek ihletője.

Mikor aztán az egykori múzsa Tiéd a sírig című könyve megjelent (1957), benne a "rekonstruált egyházi anyakönyvi kivonattal"

lobban mondva a háború után még életben maradott tanúk vallomása alapján felvett jegyzőkönyv máso- latával — mert az eredeti okmány állítólag "elpusztult", — a költő családja, barátai mégjobban csó- válták a fejüket, mondván: — Ej- nye, ez a Gyula ilyen bátor ember cs ilyen titoktartó lett volna? Ha- lála után csak 10 évvel derül ki, hogy az "örök Anna**, a csodálatos fantom állandó ihletése ellenére a házasság szent igájába kényszerí- tette egy valóságos Júlia a költő szomorú, fájdalomgyötörte fejét?

Egy bizonyos, az "elpusztult**

egyházi házassági anyakönyvi ki- vonat helyébe felvett jegyzőkönyv, melyet egyházi funkcióban lévő tanúk is aláírtak és hitelesítettek, kyan tálalással, úgy mondjam:

körítéssel (bocsánat a kifejezésért!) került a könyvbe, hogy irodalom- történészeink éles szemét i s a k ö n y - nyű hívés hályogával vohla be.

Felületesen átsiklottak rajta, vagy

nem tartották különösképpen fon- tosnak. Jóllehet már a jegyzőkönyv megszövegezése, mely szerint a há- zasság 1918. március 20-án, Buda- Pesten, az "írónő** lakásán történt volna, csupa gyanúra, kétkedésre

okot. A jegyzőkönyv szerint ügyanis »a nagy költő súlyos bete- S e n . . . avval a fóbiával küzdött, hogyha polgári házasságot köt, az megsemmisíthető elme és idegálla- pota m i a t t . . . Ezen akadályokat elhárította Páter Biró Ferenc je- zsuita atya, aki fölhatalmazásánál és kötelességénél fogva, ha pro foro externo nem is, de pro foro interno érvényesen a házasság szentségének kiszolgáltatásával se- gítségére volt a k ö l t ő n e k . . . A té- nyeket jegyzőkönyvbe foglalva Szalay József szegedi főkapitány- nyal együtt mind a hároman** (?) aláírták. "Egyébként a jegyző- könyvben foglaltakat** — amint a fényképmásolatban olvashatjuk — a nagy költő hitveséhez írt levelei- nek a hangja és záradéka igazolja és megerősíti."

Nézzük először is, hogy a nagy költő Eörsi Júliához írott levelei- nek jelen esetben nemcsak a hangja, hanem a dátuma és tartalma mennyiben "igazolja**, illetve ta- gadja az állítólagos házasságot.

Alig néhány nappal a "házasság"

üfán (1918. március 20. !) Eörsi Júliának a költő levelet ír, mely- nek d á t u m a : Szeged, nagyhét, 1918.

(A nagyhét ekkor március 24-30-ig tartott) a levélből egyáltalán nem tűnik ki, hogy alig néhány nappal előbb még együtt lettek volna, sőt, hogy a költő boldog f é r j lett. El- lenkezőleg. A levél arról tanús- kodik, hogy hónapok óta nem látta Júliát, de még csak levelet sem írt neki. Elképzelhető lélektanilag, hogy a költő mindjárt levele leg- elején az "egyhetes hitvesnek**

hosszú, hónapok óta tartó fejfájás- ról és fejzúgásról panaszkodjék, amely ellen semmi sem használ,

"•három orvos hiába próbál csak enyhiteni is rajta"? Júliának sem a házasság előtt, sem utána nem lett volna alkalma, hogy a költőről megtudjon egyet s mást? Hogy néhány szép verset írt, amelyek az Esztendő, Társaság, Délmagyar-

°Tszág című lapokban megjelen- tek? A költő emlékezetéből teljesen kiesett volna a »nagy dátum"

(1918. márc. 20.!), amikor így foly- t a t j a : "M i n d i g vártam, hogy valami Jót írhatok, sokáig és hiába vártam.

•4 verses könyvem ügyében kétszer ittam a Táltosnak legutóbb, de

e9yszer sem válaszoltak. Ma tá- viratoztam, teljesen türelmemet vesztve, minden reményemet meg- hiúsulva látva, félévi nyugtalan várakozás után. Egyetlen húsvéti ürömöm lenne ez a könyv, a köny- vem, ettől is elessek? A magas kultuszkormány februártól beszün- tette a fizetésemet, de nyugdíjai

"em ad. Olyan beteg vagyok, oly koldus, oly szerencsétlen, ó már ez kéjjel határos ez a kín, ennyire Megalázva és szenvedve élni, ha ez élei".., (Eörsi Júlia: Tiéd a sírig.

79. 1.)

f ) levél kétségtelen, megcáfol- r j hátatlan bizonyítéka annak,

hogy a költő Eörsi Júliával 1918. március 20-án, "házassága napján** nem találkozhatott. Ha pe-

dig ez így van, ugyancsak két- ségessé válik Eörsi Júlia számta- lan állítása a költőről, mert ame- lyik nő nem emlékszik jól házas- sága napjára, nem valószínű, hogy volna a világon valami, amire job-

ban emlékeznék.

De a későbbi dátumozott levelek, melyeket Eörsi Júlia közöl köny- vében — 1918. ápr. 4.; 1918. ápr. 9.;

1918. ápr. 24. ; 1918. pünkösd heté- ben — még csak a legkisebb jelét sem árulják el, hogy a költő és Júlia között házasság történt volna.

(Vö. Madácsy László: "Csak lassan a lapáttal, sírásó urak*, Tiszatáj, 1958. május.)

Ha valaki még ezek után is hi- telesnek tartaná az Eörsi Júlia-féle egyházi házassági jegyzőkönyvet, újabb, véglegesen perdöntő bizo- nyítékokkal szolgálhatok.

Fentebb már idéztem a jegyző- könyv ama állítását, amely szerint az esküvőn dr. Szalay József a szegedi literátus főkapitány, a költő barátja is részt vett volna, mint

"koronatanú**. Eörsi Júlia, hogy ezt kellőképpen alátámassza, könyvé- ben egészen különleges szerepet ad a főkapitánynak. Elmondja, hogy

»a költő, ha rosszul volt, és mégis fel akart menni** Szegedről Buda- pestre az "írónőhöz", Szalayval jött, hogy ne legyen az úton egye- dül . . . Eörsi úgy állítja be a dolgot, mintha őt Szalay bírta volna rá, hogy feleségül menjen a költőhöz.

Szalay ment el a költővel a páter- hez, aztán Moravcsikhoz, a költő orvosához, aztán megint Szalay jelezte a napot, amikor felutaznak Budapestre. A költő megérkezett, természetesen feketében és . . . egye- lőre egyedül. Az írónő lecsavar- ta a villanyt, hogy ne gúnyolódjon velük "a siralmas estében". Beho- zott egy szál gyertyát, aztán föl- vette fehér csipkeruháját, a gyöngy- sort rá, »nagy szemei (mármint a költőé) szendén égtek a menyasz- szony mellén". "A költő silányka fekete ruháját föl parádézta**, ám

"kesztyütlen és silány cipőben, szin- te megsemmisülten v á r t . . .<* Aztán bosszantóan giccses színpadi jele- netek következnek, és amikor már

»a percek súlyát és feszültségét nem lehetett tovább elviselni", tehát a legjobbkor, »a páter, Bodor pap és Szalay léptek b e . . . a tavaszi es- téből . . . Sietve felcsavarták a villanyt**. De Szalaynak ez nem volt elég, "meggyújtott még két szál g y e r t y á t . . . "

Aztán elkövetkezett a házasság- kötés kificamodott fantáziával ki- színezétt vérfagyasztó jelenete.

Szalay emelte föl mind a kettőjü- ket, úgy remegtek.

Majd »a jegyzőkönyvet mindnyá- jan** aláírták, és akkoir »a villany föléledt* a gyertya kihunyt**. Ezek után megint Szalay következett:

a "kemény magyar átölelte J u h á s z t " . . .

E hamis "romantika", úgyis írhat- nám: beteges képzelet szüleményei után jöjjön a valóság.

1918. márc. 20-án, tehát a "há- zasság** napján nemcsak a vőlegény, de dr. Szalay József, a »násznagy*

is Szegeden tartózkodott, nem pedig Budapesten. A Délmagyarország 1918. márc. 21-i (VII. évf. 67. sz.

5. 1.) száma szerint Szeged tör- vényhatósági bizottságának 1918.

márc. 20-án du. 4 órakor tartott közgyűlésén vett részt és sokkal, de sokkal prózaibb dolgokkal fog- lalkozott. Pásztor Józsefnek a bér- kocsisok visszaélési ügyében a pol- gármesterhez intézett interpelláció- ját ismertette, és védelmébe vette a szegedi bohémek olykor ingyen szállítóit, mondván: »Nem lehet magasabban büntetni a bérkocsi- sokat."

De van még egy harmadik ada- tom isi, amely ugyancsak cáfolja az Eörsi Júlia kreálta házassági jegyzőkönyvet. P. Petruch Antal S. J. megírta P. Bíró Ferenc S. J.

emlékezetét, illetve életrajzát. (Bp.

1942.) A 276 oldalas könyvben egyetlen sor sincs arról, hogy Bíró páternek valamiféle kapcsolata lett volna a költővel. Márpedig elkép- zelhetetlen, ha csakugyan eskette volna a költőt, hogy erről valami- féleképp meg ne emlékezett volna.

Negatív adat, de jelen esetben — a fentiek alapján — pozitív.

/ l / l indezek után valaki megint I I I mondhatná ellenvetéskép-

pen: — Rekonstruált jegy- zőkönyvről van szó, hátha eltévesz- tették az évszámot.

Eörsi Júlia könyvében a költő édesanyjának egy 1917. nov. 17.

dátumú levelét idézve, magát a költő menyasszonyának nevezi (Ti- éd a sírig: 49. 1*.), tehát sem 1917-

ben, sem előtte házasságról nem lehetett szó, 1918-ban a már felsorolt okok miatt a házasság nem történhetett meg, de 1919-ben sem, mert a költő 1919 márciusában különb dolgokkal van elfoglalva:

a szegedi forradalom egyik előké- szítője, majd tevékeny részese.

1920 pedig már nem jöhet számí- tásba, mert a költő végleg elfordul

"mennyei jegyesétől".

így hát nyugodt lélekkel jelent- h e t j ü k k i : a költő és Eörsi Júlia állítólagos egyházi házasságáról felvett jegyzőkönyv egészen közön- séges hamisítvány.

Dr. Eörsi Júlia egyik cikkében (Délmagyarország, 1957. szeptember 1.) válaszol Ur Györgynek, Ligeti Jenőnek, Magyar Lászlónak, a köl- tő kortársainak, akik kétségbevon- ták az "írónő** jónéhány állítását.

A kételkedő kortársakkal szemben főérve a Tudományos Akadémiá- tól kapott "kitüntető összeg**, meg hogy az irodalomtörténészek, az írásszakértők, a bírálók hittek neki.

"Ha én mindezeket be tudnám csap- ni — írja — tehetségesebb csaló lennék, mint a köpenicki kapitány".

Az egyházi házassági jegyzőkönyv esetében a felsorolt tények alapján csakugyan tehetségesebb . . . annál a bizonyos kapitánynál.

Ezek után joggal tehetjük fel a kérdést: elhihető-e Dr. Eörsi Júliá- nak a költőről tett egyetlen állí- tása is? Hamisítványával önmagát, valódi lényét mutatta meg. Es ennek a nőnek gyűlöletet sistergő, hazugságot, önimádatot sziszegő rémmeséire építette fel Féja Géza

"Juhász Gyula rejtélyét".

Mondjam, mindez milyen szomo- rú, milyen szomorú?

Madácsy László

ÉRTÉKES JUHÁSZ GYULA KÉZIRATOT talált könyvtárában dr. Ral'fy Ádám, a kitűnő író. Az eredetileg Tonelli Sándor birto- kában volt múltszázadbeli párizsi Villon-kiadású könyv belső borí- tólapiához erősítette Juhász Gyu- la, híres "Ódon balladájának"

kéziratát. Az értékes ajándéko- zási lelet hasznára vált a most készülő Juhász kritikai kiadás feldolgozó munkájának.

A választások elé

A magyarországi 1956-os ellenforradalom leverése után első alkalommal hirdet választást a munkás- hatalom. Mielőtt a jövőnek újabb szemeszterébe lép az ember, maga mögé néz, a megtett útra. Szemében mementóként még közelről tükröződnek az osztályel- lenség két esztendővel ezelőtti pusztításai, gyilkos dühe, hallja mételyes szavait. De körültekintve háza táján, szülővárosán, egész országán, úgy tűnik, mintha két évtizede múlt volna már a pusztításnak; nem ta- lálja nyomukat sem javaiban, sem pedig osztályos- társai szemében. A nép képviselői által vezetett nem- zetgazdaság megújult, a konszolidáció gyors bizako- dással, harcos öntudattal, munkakedvvel töltötte meg az ország dolgozó embereinek lelkét.

Ha a magyar népi demokrácia egy évtized alatt a múlthoz még csak nem is hasonlítható eredménye- ket ért el az országépítés, az általános szociális hely- zet megjavítása terén, akkor az elmúlt két esztendő- ben méginkább ezt tette. Hiszen a magyar nép, a magyar munkásosztály legjobbjai, a proletár internaciona- lizmus hatalmas erejével akkor ragadták ki az árulók által prédára bocsátott országot az ellenforradalom karmaiból, amikor pusztulás, vér borította bénult testét. S mikor produkált a történelem olyan hatalmas erőt, amely ilyen rövid idő alatt nemcsak hogy életre keltett egy országot népével együtt, hanem meggyógyította, megerősítette azt? Ilyenre eddig csak a munkáshatalom szolgált bizonyítékkal. Megfeszített, cgyakaratú erővel sérült lakások ezreit tette lakha- tóvá, s még több ezret épített. Béremeléssel és árle- szállítással, a lehetőségekhez képest, felemelte a dol- gozó nép életszínvonalát. Megindította és továbbfej- lesztette a szocialista demokratizmus kibontakozását.

A kulturális életben egyre inkább biztosítja a szocialista elvek erősödéséhez szükséges talajt, s ime az irodalomban már is betört ú j dalaival egy fiatal kommunista írónemzedék.

A politikai életben napról napra növeli a nép minden rétegének aktív támogatását közös, nagy cé- lunk, a szocialista társadalom mielőbbi megteremtésé- nek érdekében a Hazafias Népfront-mozgalomban.

Ezer lelkű, differenciáltan gondolkodó tömegeink ma m á r egy emberként sorakoznak a munkásosztály párt- jának emberi célkitűzései mögé. Az 1956-os szomorú emlékezetű példa, s mindaz, ami azóta történt, minden szónál hathatósabban bizonyítja előttük, hogy sorsuk csak a nép javát szolgáló népi parlament és népi tanácsok létével biztosított. Akaratuk csak így válhat hatalmat jelentő akarattá. Látják, érzik, hogy egyre nagyobb szerepet töltenek be egész életünk ala- kításában az országgyűlés és a tanácsszervek. Tagjai- nak fáradhatatlan m u n k á j a nyomán közeledik a nagy gondolkodók által oly sokszor megálmodott vi-

lág, hol mindenki képességei szerinti munkájáért szükségleteinek megfelelő arányban részesül az or- szág javaiból.

Az idei választások túlnőnek a választások általá- nos hatáskörén. A mai történelmi helyzetben, amikor az imperializmussal szemben már van hatalom; a szocialista béketábor, amely immár több mint egy év- tizede képes ellensúlyozni a háborús erők pusztító tö- rekvéseit, amikor e tábor ereje nap-nap után növek- szik zsarnoki bilincset törő, függetlenné váló gyarmati népek sok milliós tömegeivel, akkor a magyar dol- gozó nép szavazatai nem csupán képviselők és 4anács- tagok delegálását jelentik országvezetésre, hanem a szocialista világrendszer melletti népszavazást is.

E szavazás bizonyítéka lesz annak, hogy a dol- gozók, minden haladó gondolkodású magyar ember a nép képviselői által vezetett országépítő m u n k a mellett, a szocialista rendszerért, a békéért fog szavazni;

bizonyítéka lesz annak, hogy a magyar népet céljai el- érésében nem ingatta meg az ellenforradalom dema-

gógiája. (K)

M A X Z I M M E R I N G :

cQáttam JÉenini . OÁi cLal

Láttam Lenint, ezerszer láttam őt é n . . . Nem, nem Moszkvában, hol álma örök.

Az utcán ment s nn'g ráhullt a verőfény, falat rakott nagy állványok mögött, láttam, mosolygón figyelt egy beszédre, láttam a mélyben, bányászok között,

láttam, amikor titkos hírt közölt,, s láttam, bírái előtt sem hullt térdre, láttam úttörők között önfeledten, láttam, ha dús vetésben kóborolt, láttam őt, hajó parancsnoka volt, és láttam őt a májusi menetben, láttam kutatni Észak sarkkörén át, láttam halászként, parton üldögélt, láttam, mikor töltötte fegyverét és partizánként üldözött hiénát, láttam szögesdrót mögött összetörve, láttam harcolni Sztálingrád alatt, láttam, mint zengtek ajkán jelszavak, mikor a hóhér már k a r j á t kötözte, láttam, amikor rabszolgákkal lázadt, láttam mindenütt, hol felkelt a nép, láttam, szította harcosok hitét s hangot adott a szabadság szavának, láttam legyőzni sivatag homokját, megforgatni a roppant földgolyót, láttam elvtárshoz szólni tiszta szót, míg tekintete térképen suhant á t . . . Láttam Lenint, én láttam őt ezerszer, nem, nem Moszkvában, hol most pihen ő.

Életben láttam, épp mellettem ment el — és Lenint látni — bátorság s erő.

1951.

Míg gyermek voltam, arról szólt a nóta, kit hőssé harcok pokla ihletett,

néha dalt szőttünk egy-egy vén tudósra.

De: kőrakókat dal nem illetett.

Míg gyermek voltam, hősi név járt annak, ki gépével a tért s időt legyőzte.

De hőssé bányászt soha nem avattak, ha vaskezével szénfalakba tört be.

Míg gyermek voltam, ének röppent szerte lovag-rablókról, édes hölgyikékről.

De az, aki az utat hengerelte, harsány dalok hónába sose ért föl.

Most hallgasson el minden régi nóta, ajkunkról végre tiszta, ú j dal zengjen.

Ereszkedjen le bánya-vájatokba

s a régieknél szálljon százszor szebben.

1 Ki érdemes ma koszorúra dalból?

Ki szálljon égig gyöngyveretű verssel?

Csak az, aki a nép javáért harcol, szenet robbant, vagy ércet, vasat termel.

Míg gyermek voltam, hősökről daloltunk, kik minden ártót kardélükre hánytak.

Ma ú j hősökről zeng ú j dalt a torkunk, hőseinkről, kik munkával csatáznak.

1949.