4. szám.
—- Williams F. M.: A Washingtonban élő szövet- ségi tisztviselök létfenntartási költségeinek válto—
zása. — Phelps R. F.: Állami és szövetségi együtt—
működés az ipari statisztikai adatok begyűjtésére.
—— Meyers H. B Állami hivatalok felhasználása munkaügyi statisztikai adatok gyűjtésére. —— Sarle Ch. F.: A húsesomagoló iparban a kereskedelmi egyezmények folytán előállt statisztikai problémák.
—— Seltzer L. H.: A nemzeti újjáépítési tervezettel kapcsolatos statisztikai problémák: Az automobil- ipar. — Thorp W. L.: A statisztika mint közmunka.
—— Sprague 0. Mr W.: Statisztika és közgazdaság.
—— Compton W.: A kereskedelmi intézetek és a nemzeti újjáépítés. —— Cheney R. A: A nemzeti újjáépítési hatóság együttműködésben a törvény- nyel és az állami hatóságokkal. —— Lubin l.: Ki gyűjtsön az újjáépítésre vagy tervezésre vonatkozó statisztikai adatokat? —— Stiebeling H. W.: Az Egye—
sült Államok népe élelmiszerszükségletének statisz—
tikai analysise.
Magyar Gazdák Szemle'je (394 évi 4. sz., Budapest 1934, m.). —-— Szabó M,: Német—
ország agrárkutató intézetei. —— Bittera M.: Búza—
gondok és búzaeredmények. —— Gesztelyi Nagy L.:
A Földmívelésügyi Minisztérium középfokú szer- vei. —— Kerék M.: A német mezőgazdaság új rendje.
—— Penyigey M, D..- A magyar szarvasemarhatenyész—
tés és kereskedelem múltjából.
Nouvelle Revue de Hongrie (27.
[3.1 évf. 3. sz., Budapest 1934, ír.). —-— A jelen gaz—
dasági problémái. —— Baranyai Z.: Apponyi Albert gróf és Genf. —— Rochefort N.: A kapitalista Európa Roosevelt kísérlete előtt. — Sipos S.: 1933: A gaz- dasági válság Magyarországon.
The American Economic Bewíew
(24. köt. 1. sz, Cambridge 1934, (mg.). —— Usher A. P.: A konstruktív államalkat liberális megvilá-
———326—— 1934
gításban. —— Clark J M.: A nemzeti újjáépítés végrehajtása és a közgazdasági élet. —— Canning J.
B. és Nelson E. G.: A költségvetés kiegyensúlyo- zása és a gazdasági stabilitás. —— Grooes H. M, és Brandeís E.: A wisconsini munkanélküliségi tar—
talékalapról szóló törvény. —— Crum W. L.: A gaz—
dasági erők összpontosítása. —- (Függelék). —— Az újjáépítés története. —— A közszolgáltatáisok a vál—
ság alatt. —— Moulton H. G.: Nemzeti közlekedési politika. —— Cummingham W. J.: A vasúti és ország- úti szállítás összefüggése. A piaci forgalom a szanálási törvénykezés hatása alatt. —— A sza—
nálási törvény gazdasági jelentősége. — A munka—
nélküliség mértéke. —— Kemmerer E. W.: Ellen- őrzött infláeió. —-- Willis H. P.: Az 1933. bank- törvény. —— Warren G. F.: Néhány adat az arany helyzetéről. ——— Fairchild F. R.: Az adófizetés el- mulasztásának kérdése. —— Simpson H. D.: A kor—
mányzati tevékenységek körének kiterjesztése. -—
Slitcher S. H.: A munkanélküliség és a közművek.
Városi Szemle (20. évi. 2. sz., Budapest 1934, m.). —— Móricz M.: Budapest társadalom—
rajza. —— Egyed I.: A közigazgatási képzés, külö- nös tekintettel a mérnökök közigazgatási alkalma- zására. —— Hoor—Tempis M.: A közhasználatú mű- vek telekkönyvezése és kötvénykibocsátásai. ——
Peisner K.: London közlekedési vállalatainak egye sítése) _ Nagy M.: Községi önkormányzat a mai fővárosi törvényben. —— Linhardt J,: Városaink csatornázása és szennyvízkérdései —— A német szriik—
ségrendeletek hatása a községi életre. —— Az állami és székesfővárosi alkalmazottak kereseti viszonyai.
w— Bécs pénzügyi helyzete. — A francia idegen—
forgalom hanyatlása.
Városok Lapja (29. évi. 84 sz., Barin—
pest 1934, m.). ——H Városaink idegenforgalmi tevé—
kenvstével 21 és )roaramm'a.: v -— Kimntatás városaink
adóvismnyairól.
? KÚLÖNFÉLE e §
Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.
Commission Izongroise pour la fixation de valeurs de statistigue eommereiale.
Szakosztályülések. —- Sédnces de sections.
A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmey- állapító Bizottság 1934. évi ülésszakának folyamán
az 1933. évi külkereskedelmi forgalom végleges egységértékei kerültek megvitatásra.
A XVI. szakosztály április hó ö—én tartott
ülést, hala—isi Fischer Ödön kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt. Jelen voltak: Borbás Andor, Fischer Géza, Fried Béla, Hajdu Dezső, Hevesi Béla, Ko—
vács Viktor és Leszlényí Leo kereskedelmi taná—
csosok, továbbá Kat: Sándor és Perl László szak—
értők.
A bizottság először hallgatta meg:
Hajdu Dezső jelentését A selyemszövőipar és kereskedelem pangása a világ—viszonylatban, de különösen nálunk, a mult év óta tovább tart, sőt fokozódik. Csökkenti az
állati' selyemtonal versenyképességét, hogy míg a nyorsanyagut szolgáló grége ára külföldön kg-ként ':2—13 svájci frank, nálunk 24 pengő, ezenkívül a túlnyomóan belföldi nyersanyagot feldolgozó iparág—
fonal kg-ként 1'50 P, azaz a külföldi érték 10%Aának megfelelö fényűzési adót is fizet. Más állati selyemtonalakat termelő országok, mint pl.
Olaszország is, a feldolgozás érdekében könnyíté—
seket tesznek.
összegű
A múselyemt'onalakat feldolgozó belföldi ipar kétségtelenül fejlődött. Bármely új, a divat által felkapott cikk gyártására a legrövidebb idő alatt berendezkedik, gyártmányai a külföld gyártmá—
nyaival kiállják a versenyt és semmivel sem drá- gábbak.
A selyem. és műselyemszövetek ára a nyers—
4. szám. —— 327 —- 1934
anyag árát meghaladó mérvben csökkent. A kút áruk, hímzések, csipkék, tüllök és keskenyáruk
földi nyersanyagok és iizemt'enntartó anyagok be— egységértékének megállapitására.
szerzésének nehézsége a behozatali engedélyhez A XIII. szakosztály április hó (S—ítn délután kötött áruk körének kiszélesítésével súlyosbodott.
Az előző években a üzetésképtelenségek miatt elszenvedett súlyos veszteségek után a hitelkere-
tek megszűkültek.
A szövőszékek 1935-ban emelkedett.
Selyem— és műselyemcérnázu') lS létesült. A terme-
szá ma
lési kapacitás kihasználása is javult és ennek meg- felelően a munkanélküliség is enyhülést mutat.
Három nagy üzem sajat eérnz'tzót állított fel, úgy—
hogy ebben a tekintetben nemcsak függetlenítet—
tük magunkat a külföldtől, hanem még túlterme- lés is mutatkozik.
A termelés értéke legalabb 16 millió pengőre becsülhető. Ebben az összegben nem foglaltatik a selyemszálak, himző— és selyemtonalak, vala—
mint a cérnák értéke.
Ezután Fischer Béla beszz'nnolója következett:
A rossz gazdasági viszonyok sehol annyira nem éreztették káros hatasukat, mint. a selyem—
iparban. Ez megmutatkozik a térhódításaban. A
lyem és félselyem Damast is ma már drága ára és magas vámja miatt szinte teljesen eladhatatlan.
Igen nagy áresés volt a erepe georgette, a sima műselyemeikkek bútorbevonásra hasznalt se-
japon és a mintás tonlard—eilikekl'sen,
A külföldi gyárak az árak rednkálásával igye—
keztek piacaikat az erős vamvédele'mmel és beho—
zatali korlátozásokkal támogatott belföldi ipar—
ral szemben megtartani.
A külföldi selyembehozatal a behozatali kor—
látozások, a magas vám és nem utolsó sorban az amúgy is magas vz'tmforgalmi adó adóalapjának túlzott felértékelése folytan legsziikségei sebhre korlátozódott.
Már az elmúlt év divatját sem kedvezett túl-
esak :]
ságosan a selyemnek, mert nyáron például már keresték a durva szövésű lenvásznat és az ő
idényben már határozottan lehetett, venni a régóta elhanyagolt gyapjú- és pamuteikkek elő—
li észre
retörését.
A bizottsz' g hallgatta meg.
végül Fried Béla elc'itet'jesztt'isét A kötszövött és kötött árakban a behozatal csökkent. Ez az évről-évre fokozódó csökkenés a magyar gyáripar tovabbi megerősödését jelenti.
Egyes cikkekben a behozatal teljesen meg.,- szűnt. A behozatalnak nagymérvű csökkenése első—
sorban a divatváltozasnak tudható be. Ugyanez a helyzet a pamutkeztyűknél is.
Ezzel szemben áll a kivitel erős csökkenése is, aminek legfőbb oka a mindenütt bekövetkezett
beviteli korlátozás és devizanehézség volt,
A bizottság ezekután rátért a selyem és se- kötszövöt't, kötött-- lyeml'onalak, selyemsztövetiek,
4 órakor ülésezett szurdai Szurduy Róbert elnöklete alatt. Jelen voltak: Aczél Ottó, Aus-ch Gyula, Bor- bás Lajos, Donáth Jenő, Mössmer József és Oni!!—
ner Loránt kereskedelmi tanácsosok.
A szakma általános szántott be röviden:
Az 1933-as esztendő alakulása szakosztálynak vonatkozásaiban
volt:
árviszonyairol az elnök
röviden ismertetve a következő Az év folyamán a nyerspamut és ennek kö- vetkeztében a fonal ára alig változott. a nyers—
aruban mégis mintegy 1076-es és a kész—árakban mintegy 5———t5 o-os arvisszaesés következett be s így a fogyasztó közönség a textilarukat 1933.
ban már lényegesen olcsóbban tudta besze- rezni" Az árhanyxttlást az idézte elő, hogy at legtöbb textilgyár kapacitásának teljes kihaszná—
tása mellett az úruegységeket olesóbbítani tudta és így a nyersanyag és télgv'artmany aranak sta- bilitása mellett is a nagy versenyben olcsobban tudta kiszolgalni fogyasztóit
esztendőben a
Az egész tizetésképtelenségek
annyira visszamentek, hogy százalékszerüen lé—
nyegteten részét képezték az összes t'ogyasztz'tsnak, A belső fogyasztás az 1933—as esztendőben lé—
nyegesen emelkedett, Ez a tény a fogyasztóké—
pesség, illetőleg,: a vasárlóképesség emelkedésére enged következtetni. A kormany céltudatos intéz- kedései (pl. olcsobb rnhaakció)
lietővé tették, hogy az agrárolló hatasa a legsze- gényebb néposztalynúl esökkenj'ék s
sen elősegítették a dését.
A Bizottság ezekután a paan pznnuttonalak és szövetek értékelésével foglalkozott.
mimlenesetre le-
gy lényege- i
fogyasztóképesség növeke-
A XV" szakosztály aprilis tt-én ült össze Discllka Győző dr. elnöklete alatt. Jelen voltak:
Aczél Ottó, Brummer Ödön, Holzer Sándor, Kova-
Milenko, Lajlhu Rezső. Lipcsei Vilmos, Magyar Bertalan, Müller Antal és Stern Alfréd ke- csevics
reskedelmi tanácsosok, tovabba Horváth György szakértőt A szakma viszonyairól az elnök számolt be.
Örömmel állapíthatjuk meg. hogy Magyar—
orszag külkereskedelmi forgalma az 1933. évben örvendetes javulást mutat
A gyapjt'táruknál a nyersanyag— és fonalbehoza- talunk jelentékenyen emelkedett, a készárubeho—
zatal mennyiségileg kereken 20%-kal csökkent. A nyersanyagnát áremelkedés mutatkozik. A kiví- tetre került gyapjúmennyisóg egységára 17%-kal haladja meg az előző évi átlagos egységárat, míg a gyapjúfonál era. 5%-os, a gyapjúszövetnél pe- dig közel 10 o-os áresés mutatkozik A gyapjt'n'irrtk
4. szánt
-———328——— 1934
emelkedése az év második felében tovabb folyta- tódott és az év végén kb. 80%-kal áltak magasabban, mint az év első negyedében.
E nagy nyersanyagáremelkedés megindítója a dol—
lár arhanyatlasa volt, aminek áremelő hatását még támogatta az a körülmény. hogy Afrikában, valamint Ausztráliában a nagy szárazság következ- tében mintegy tízmillió birka elhullott és ez—
által a világ gyapjútermelése csökkent. Ugyan—
csak áremelő pszichologiai hatást váltott ki a nemzetközi viszonyok kiéleződése és az általános pénzügyi bizonytalanság. A nyersanyagnak ár—
emelkedése még nem érvényesülhetett a félgyárt- mánynál és a készárunál, mert hisz a téli évadra
vonatkozó szövetárak még március hó folyamán állapíttat'tak meg, amikor még gyapjúáremelkedés nem volt. Az 1934. évi
megállapításánál,
tavaszi cikkek árainak 1033. október havában ugyan már lényegesen magasabbak voltak a gyap- júárak, azonban a fogyasztóközönség csökkent vásárlóképessége folytán a készáruk ára csak mi—
nimális mértékben volt emelhető, által a gyapjúfeldolgozóípar nyeresége igen erős
tékben lecsökkenti IC hátránnyal szemben kedve- zően alakult a hazai iparnál a foglalkoztatás mértéke. Az 1933. évben úgy gyapjúfonal, mint gyapjúszövettcrmelésünk mintegy 25 30%-kal ha—
ladta meg az előző évit. A fonódaüzemek rész—
ben kibővültek, új fésüsfonoda állíttatott fel 5000 orsóval és másik két újabb fésüsfonőda alapítta-
azaz
ami
mér-
tott, amelyek felállítása azonban az 1934. évre maradt. A gyapjúszövőipar idexszáma, mely a Magyar Gazdaságkutató Intézet adatai szerint
1932—ben 68'5% volt, 1933—ban 86'2%—ra emelke- dett. A külföldi gyapjúszövetbehozatal 20%—os csökkenésével szemben áll tehát a belföldi gyap—
júszövettermelés emelkedése. Szakéntőí becslés szerint belföldi gyapjúszövettexrmelésíink kb.
3,400.000 kg, volt. aminek alig lO%-árt tette ki a gyapjúszövetbehozatal. Elsősor—
ban a devizabeszerzés nehézségeire vezet- hető víssza a külföldi árunak ezen nagymértékű kiszorítása, de mindenesetre hozzájárult ehhez a magyar gyapjúipar gyártmányainak minőségi fej- lődése és versenyképessége A gyapjúipar fejlő- désével szemben szomorú tény, hogy a magyar juhállomány és gyapjútermelés csökkent. Az 1933.
év második felében bekövetkezett nagymértékű gyapjúáremelkedés a juhnyájak növelését fogja előreláthatólag eredményezni úgy, hogy remél- hető, hogy 1934. évre vonatkozólag már a juh- állomány növekedéséről számolhatunk majd be.
A bizottság ezekután Aczél Ottó előterjesztését hallgatta meg.
A már évek óta érezhető gazdasági válság 1933. évben is súlyosan érintette a textilkereske—
delmet. Az év első felében oly minimális volt a
————————.___—________________
forgalom, hogy kereskedők nagy pesszimizmussal néztek az év hátralevő hónapjai elé. Azonban az év második fele javulást hozott. Különösen a vá- ratlan hosszú és kemény tél fokozta erősen a for—
galmat. A karácsonyi üzlet is jóval felülmúlta az 1932. évit. Végeredményben az 1933. évi brutto
forgalom 20%—-os emelkedést mutat az 1932. évi-
vel szemben. Az előző évek hitelmegszorítási rend—
szere is engedett szigorúságából es az inzolvenciák csökkentek.
A nyersárupiacon volt ugyan áremelkedés, ez azonban a készáruk áraira nem igen volt be- folyással. A gyapjúpiaeon azonban igen nagy volt az áremelkedés.
A bizottság ezekután rátért a gyapjú, gyapjú—
fonalak, gyxapjúáruk és konfekcíós cikkek értéke- lésére.
A XI. szakosztály április hó 13—án tartotta meg ezévi ülését Tranger József elnöklete alatt.
Jelen voltak: Bauer Lajos, Darvas István, Dumnd Félix, Járitz Nándor, Karczag Vilmos, Moiret Gusz—
tav, Szénásy Béla és Zsoldos Ottó keres-
kedelmi tanácsosok, továbbá Berger János és Milkó Elemér szakértők.
Az évi jelentést Zsoldos Ottó terjesztette elő.
A papirosszakmaban a lecsökkent
számú nyersanyagbehozatal a fán, kaolinon és hasonlóakon kívül 3 millióra csökkent le, a kész—
arány—
gyártmányú behozatal 16 millióra emelkedett.
Fontos ez a csökkent árakra való tekintettel, A papirosipar gyártmányaiból 1932—ben 699000 pengő, 1933—ban már csak 514000 pengő értekűt exportáltunk.
A belföldön az árak lemorzsolódásával emel—
kedik a fogyasztás. A folyó évben az árukereslet újabban megnőtt és az osztrák kontingensek 4—5 hónapra előre el vannak adva.
A szakma összes behozatala következően oszlott meg:
1929—ben a 1938—ban (;
Papirosanyag 142000 284000
Papiroslemez 103000 43.000
Papiros 539000 332000
Papirosáru 14.000 2.900
A készárubehozatal tehát csökkent. A papiros- anyag importja ezzel szemben gyarapodott.
Az 1933—as összsziikséglet papirosból 647000 a—ra csökkent.
Magyarorszag papírfogyasztása 1924-ben 4054 vaggon volt, ebből a belföldi gyártás 350 vaggon, 1928—ban 8315 (1.250), 1933-ban már 6.059 (2.700).
ebből a belföldi gyártás már 2700 waggon volt.
A lakosságra átszámított fejenkinti fogyasz- tás 1928-ban évi 104 kg volt es ez 1933—ban 7'6
4. szánL
—— 329 ——
1934kg-ra csökkent, amiből újságpapirosra esik 1'5 kg
ÚO%l
A fejenkinti papirfogyasztás 1932—1933 adatai néhány államban a következő volt:
Egyesült Államokban 510 kg
Kanadában 32'5 ,,
Németországban _ 23'9 ,,
Ausztriában 15'1 ,,
Magyarországon . . . . 7'3 ,, Romániában . . . . . . 2'6 ,,
A kifejlődött vitához Durand Félix, Bauer Lajos és Tranger József szóltak hozzá. A bizottság ezekután a papiros— és sokszorosítóipar termékei- nek értékesítésével foglalkozott.
A IV. szakosztály április hó 18-án tartott ülést Kosinszky Viktor elnöklete alatt. Jelen voltak:
Gessler János, Goldfínger Gábor, Mosch Béla, Osztrovszky Antal, Kullmann László és Flegmann Imre kereskedelmi tanácsosok, továbbá Graf Fe—
i'enc és Polák Artúr szakértők.
A szeszipar helyzetét Szűcs Miklós ismer-tette:
Az elmult évben a szeszkiv—itel megbénításához nagyban hozzájárult az a körülmény, hogy a szesz—
e'rdekeltség az 1932/33. termelési évadban bizonyos mennyiségű borpárlat átvételére köteleztetett. Ezek az úgynevezett borpá'nlattranzakciók a szeszérde—
keltségre óriási anyagi áldozatokat róttak. A ter- melők a fenti két termelési évadban még megköze- lítőleg sem tudták megállapítani, hogy a szeszter- melési évad végén mily átlagárra számíthatnak és így inkább abba-hagyták a szesztermelést, sem- hogy anyagi bizonytalanságnak tegyék ki ma- gukat akkor, amidőn a mezőgazdaság amúgy is súlyos válságokon megy át.
Az 1933. év késő őszén sikerült a borpárlat kötelező átvételét elhárítani, úgy, hogy most már re- mélhető, hogy a szesztermelés nyugodtabb, bizto- sabb alapokon folytatható, mint az 1932—33. évek- ben történt.
Az 1933. naptári évben a Svájc felé irányuló szeszkivitel jelentékeny kb. 36%-os csökkenést mutat. A csökkenés főként azon körülményre vezethető vissza, hogy a svájci magyar klí—
ringszerzödés kikötései folytán, a Svájc felé irányulo szeszkiviteilnek újabb akadályai tá—
madtak, amelyeket csak későn sikerült elhárítani.
Minthogy pedig a nemzetközi verseny az egyéb pia—
vcok zsugorodása folytán fokozottabb erővel fog- lalkozik a svájci üzletekkel, Magyarország az 1933.
évben nem tudta azon szeszmennyiséget elhelyezni Svájcban, mint az a korábbi években mindig meg—
történt.
A németországi szabad kikötők felé irányuló rátmenőforgalom örvendetes emelkedést mutat.
Az olasz szabad kikötők forgalma az 1933.
termelési évadban szintén kb 50%—os emelkedést
— mutat az 1932. évvel szemben.
A felsőolaszországi forgalom több mint 100
%-os emelkedést mutat. Ez a forgalom biztos ba-
rométere a nemzetközi helyzet megjavulásának.
Hasonlóképen jelentős emelkedést mutat a Gö—
rögország felé irányuló kivitel is. A görög piacon Magyarország azelőtt vezetőszerepet játszott. E piac felvevőképessége az 1933. év második felében erősen javult, azonban Magyarország a görögországi üzletben a fennálló klíringszerződés miatt nem ve- hetett erősebben részt A görög szeszfogyasztás szervesen összefügg ,a görög borkivitel esélyeinek javulásával. Minthogy Amerikában 1933. december 5—én a p'rohibiciós törvény ténylegesen már meg- szünt, a görög bor Amerikába való kivitelének ezentúl nem lesz akadálya. Ezen borok azonban jórészt Amerikában fognak elhelyezést találni úgy, hogy helyet csinálnak a görög horkivitelnek.
Szíria és Palesztina az ott érvénybeléptetett vám—
szabályok következtében mint szeszfogyasztópiaeok, elvesztek.
Ezután Goldiinger Gábor terjesztett elő je- lenté—st:
A finomított szesz forgalma az 1933. évben az előző évhez képest 6000 hektóliterrel nagyobb volt. A forgalom még nagyobb lett volna, ha a szeszérdekeltség november 15—étől kezdve a bor—
árak védelmére nem lett volna kénytelen a fino- mított szesz árát 130—150 pengőre felemelni. A nagymérvű áremelés következtében a fogyasztás megcsappant.
Az ipari cikkek felhasználására szolgáló szesz forgalma az 1933. évben kb. 90%-ka1 emelkedett, mert a vállalatok szükséglete megnagyobbodott.
A gépjárművekre kivetett magas adók és a főváros által épített benzolgyár is, mely az 1934.
évben üzembe kerül, nagyobb visszaesést fog elő- idézni.
A bizottság meghallgatta számolóját:
Gárdos János be- Az állandóan kedvezőtlen időjárás: nyáron a meleg hiánya, ősszel a folyton megújuló és ki- adós esőzések következtében a szüret csak 10—14 napi késedelemmel indulhatott meg az egész or—
szágban. Emellett az egyetlen koránérö Ezerjó kivételével, mely elég szép mustot adott 18——
20% cukortartalommal, nagyon gyenge, alig 14——
16%-os mustokat szüreteltünk és ez az egész ország szőlőtermelőterületén és különösen Dunán—
ti'il egész szokatlan gyenge enedmény annál kíno- sabban érintette termelőinket, mert a megelőző 3 évben, 1930, 1931 és 1932-ben a legtöbb helyen kiváló minőségű mustok kerültek ki a prés alól.
Már az ősz elején élénk üzlet indult meg az óborokban, folyton emelkedő árakon és ez az ér—
deklődés átment az újborokra is, dacára annak,
4. szám.
hogy ezek minősége gyengébb volt az óhorokénál.
Ez utóbbiak ára hirtelen felszökött 21—22 pengőről , 32—35 pengőre, ami az egész kitünő minőségekre való tekintettel nem is volt meglepő. Annál külö—
nösebbnek tűnt fel azonban a silány újborok iránt mutatkozó nagy érdeklődés, úgy, hogy ezek ára is rohamosan emelkedett az év végéig, tehát 2 hónap alatt 14—15 fillérről 16—18 fillérig és az újév után további 2—3 fillérrel.
De még a fel nem javított gyenge borok is élénk keresletnek örvendtek és csak 1934 feb- ruár havában állt be a kereslet erös megcsappa—
nása és akkor kezdődött az árak lemorzsolódása.
Az a körülmény, hogy az újborokban gyenge
minőségük dacára oly élénk üzlet fejlődött ki,
annak tulajdonítható, hogy az óborokat rohamo—
san vásárolták össze, másrészről pedig a lefolyt 1933—as évben a borfogyasztás úgy a fővárosban, mint a vidéken nagyon örvendetes emelkedést mutat, a i'ogyaszásí adónak felére való leszállítása folytán, másoldalról pedig a tömegesen létesült ttrmelői borkimérések sok új hívet szereztek a bor fogyasztásának.
Ezekután az italok és tápszerek értékének meg—
állapítása következett.
A II. szakosztály április 26—án gyűlt össze Marschall Ferenc dr. elnöklete alatt. Jelen voltak:
Bende István dr., Benedek Sándor, Gergely István, Korniss István, Mongold Béla, Tasnádi—Szűcs András, Vámosi Tibor, Vas Imre kereskedelmi ta—
nácsosok, továbbá ()rth Gyula szakértő.
A gyümölcs és zöldségkivitelröl Benedek Sándor számolt be:
Gyümölcs— és zöldségkivitelünk az 1933. esz—
tendőben nem mondható különösen eredményes- nek. Az utóbbi években fellépett pajzstetű kivizs- gálása különös gonddal, de igen nehézkesen tör—
tént, miáltal az exportlebonyolítás, különösen,
mint látjuk, az almaforgalomban oly minimálisra csökkent, hogy a sokmillió újonnan elültetett al—
mafa termésének értékesítése problematikussá vált.
Exportőrjeink a szilva számára a közeljövőben
csakis az eszaki államokat és mint a mult évben is,
a svájci piacot tudták megtartani, ellenben az óriási német és a nagy felvevőképessegű angol piac elve- szettnek tekinthető. Az angol piacon kisebb kvan—
lum lebonyolítását a régi összeköttetéssel bí'rö ex- portőrök szórványosan még kezben tudják tartani, de tömegforgalomra, mint amilyet pl. az olaszok tudnak az őszi barmokkal, vagy a cseresznyével elérni, a jelen állapotok mellett a szi—lvával kapcsolatban nem is gondol-hatunk. Általában az adott körül—
mények között gyümölcskiviteliinknel kevés emel- kedést várhatunk.
esztendőben szintén Szőlökivitelünk a mult
vissztafejlődött.
-——330— 1934
m
Baraektermésün—k kielégítő volt, de export szempontjából mégsem erhettük el a kívánt ered-
ményt.
Zöldségtermelésiinkben szintén hanyatlás volt észlelhető; a híres hajdani uborkaexport a gócpontokról minimálisra csökkent. Csekély lendület mutatkozik paradicsomter—melésünkben, de még itt is hathatós támogatásra van szükség, hogy fokozni tudjuk. Általában zöldségtermelésünk—
nél a lehetőségek koránt sincsenek kihasználva.
Csakis rendszeresebb termeléssel, vagyis a most jelentkező átreformátló termelési intézkedé' seinkkel, a szakkörök kellö meghallgatásával válik lehetségessé zöldség-, valamint gyümölestermelék- sünk helyes lebonyolítása, ami annál is inkább ki—
vánatos, mivel a kisgazdarendszer kiépítése, vala—
mint talajviszonyaink minden tekintetben hivatottá tennék egy jobb jövő elérésére.
A gyarmatáruk helyzetéről Vas Imre tartott előadást:
Az, év elején az összes gyarmatárucikkek árai annyira csökkentek, hogy az önköltség alá sülyedtek s már-már úgy látszott, hogy nincs meg—
állás. A javulás előfutárja a tea volt, melynek ára több mint féléves stagnálás után a tavaszi hóna—
pokban várakozást meghaladóan emelkedett s szi—
lárdságát év végéig megtartotta. Angliának és, Hollandiának az exportkontingentál—ással kapcsola- tos megállapodása nyomán az árnívó emelkedése következett be, mely a mélyponltal szemben olcsó fajoknál több mint 100, míg finomabb fajtáknál 70%—ra tehető.
Kávénál az áremelkedés sokkal később jelent—
kezett. Az air—veszteség novemberig 50%-ot ért el.
li hónap közepétől az általános (lollármenekiilés még a kávéban is jó valorizációs cikket lát, ami nagyobbarányú vásárlásokra ad ösztönzést. Ehhez járul a termesnek 6090—es csökkenése, amely az év végéig kb. 40%-os áremelkedést von maga után, A bors ára, amely a fűszerek átalakulását befo—
lyásolja, az év elején 18 hollandi forint körül moz—
golt, ez az ár október elején 13 forintig csökkent, de ekkor beállott a fordulat és meglehetős gyors.
iramban az év végére újból elerte a 18 forintos ár—
szintet, sőt az újesztendőben még további jelentős.
árjavulást eredményezett. A többi fűszerek követ—
ték a bors árváltozásait.
A cukor termelését és kereskedelmét Vámosíí Tibor ismertette:
A magyarországi 1932 33.
évi kampányban a répatermelő gazdákkal a kor- mány közreműködésével létrehozott megállapodás alapján 30%-kal kisebb répa—mennyiség átvételére
kötelezték magukat, mint az előző évben. A hazai
gyárak feldolgoztak 6,450.000 (] répát, előállította-k 9.300 vaggon cukrot. A fogyasztás belföldön megfe- lelt a várakozásnak, amennyiben 7.900 vaggónt teti?
cukorgyár—ak az
4. szám.
————381—
1934ki, ami az előző idősza—kkal szemben 500 csökkenés—
nek felel meg. Az 1933—34. évi kampányban a gya—
rak az érdekképviseleti megállapodás alapján ugyan—
annyi répa átvételére köteleztettek, mint a meg—
előző évben, azonban tekintettel az országos jú ré—
paterme'sre és a répa rendkívül magas cukortartal—
mára, a produkció 12165 vaggónt tett ki. A fogyasz- tás 1933 szeptember l-töl 1934 március végéig ter- jedő időre kb. 4'5% emelkedést mutat az előző év megfelelő időszakával Összehasonlítva.
Ami a cukortermeles világpiaci helyzetét illeti, úgy az utóbbi években bekövetkezett eltolódásokat két dolog befolyásolta: a Chadbourne-egyezme'ny és a világszerte tapasztalható autarkikus törekvé- sek. A Chadbourne—egyezményben egyesültek a világ legnagyobb exportállamtai azzal a törekvéssel, hogy a cukortermelés a fogyasztás arányaihoz al—
kalmaztastsék. De míg az egyezményben résztvevő allamok 1930 lit—ben 11'5 millió tonnát kitevő termelésüket 1933—34—ben 5'7 millió tonnára redu—
kálták, a nem (lhadbourne államok ugyanezen idő—
ben produkciójukat 12'5—1'61 15 millió tonnára fo—
kozták. A Nemzetek Szövetsége által kezdeménye—
zett akció az exportállamoknak a Chad—
való
összes
bourne—uegyezménybe belépésére ered- önellátásra törekvés Olasz-, Franciaország, Ausztria esetében már elérte a 100%-ot, Angliában, a Skandináv államokban, a Balti államokban, Egyiptomban, Brit Indiaban, Japánban rohamos előrehaladást tett. India, mely néhány évvel ezelőtt 2 millió tonna btevitelre szo—
eddig
ményielen maradt. Az való
rult, rövidesen képes lesz szükségletét teljes egé-
szében maga t'edezni. Ilyen körülmények között az a vilag cukortermeléséhez képest csekély meny- nyiség, amely az ú. n. szabad piacokon kell, hogy elhelyeztesse'k, olyan nyomást gyakorol az ü. n, világpiaci árakra, hogy azok ma már a legolcsób- ban produkálható Java részére is óriási veszteséget jelentenek.
A magyar cukorgyárak legfőbb elhelyezési piaca Svájc. 1932—33-ban mindössze 400 vaggont sikerült itt elhelyezni, az azóta szorgalmazott kon- tingensmegállapodás jelenleg nagyobb kivitelt tesz lehetővé, azonban úgy itt, mint a többi piacainkon, Görögországban, a földközitengeri szigeteken, Kis- ázsiában mindenütt nemcsak a többi
mokka], angol finomítók áraival kell megküzdeni.
exportálla—
hanem az
Ez utóbbiak kiitlönösen veszélyesek, mert az angol viszonyok folytán az olcsón impor- tált nyerscukorból finomított átrujukkal minden más cukorral szemben a harcot fel tudják venni.
Az 1932—33-1'61 áthozott 3.663 vaggonból 7.900 vg., vagyis egy teljes évi belföldi fogyasztást ki- tevő exportfelesleg elhelyezése elt'íreláthatólag a leg—
nagyobb áldozatok mellett sem lesz keresztülvihető, annak ellenére7 hogy a magyar gyarak az idei évadban 850 vaggont adtak el Sueztől keletre valóm rendeltetéssel.
A bizottság ezekutan a gyümölcs- és főzelék—
t'ólék, gyarmatárnk, fűszerek, (lohanygyártmányok ós cukor értékelésével foglalkozott.
Az üléseken a bizottsag elnökségét Farkas Ja- nos dr. min. 0. tanácsos elnök képviselte. Az előadó Sibelka—Perleberg Artúr dr. min. fogalmazó volt
Összefoglaló hetyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
Népmozgalom. — Munkapiac. —— Termelés. — Kereskedelem és közlekedés. —— Átalakulás. — Pénz és hitet.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtábtáhozi
Mouvement de la population. — Marc/zé du travail. -— Production. —— Commerce et transports. — Mouvement des prix. ——
Monnaíe el crédií.
Tableau économmue.
Graphígues au tableau économígue.
Résume'. Nous préxel'ztons les données; relatives d mars 1934:
Le mouvement de (a population a été faval-able.
La nuptialité, guoigue uccasunt une diminutíon saisonniérc, dépossaít de 08 pour 1.000 le chilfrc correspondant de 1933 Le nombre des nouveau-ztés s'est élevé rapidement; la proportion en a été (le 23'8 pour 1.000. La mortalité a diminué par rapport d mars 1933. La proportion de Iluccroissemcnt nature], accusant une (rugmentaíion notabie, s'est élevée () 8'4 pour 1.000 contre 7'3 p. 1.000 en février 1934 et 61 17. 1.000 en mars 1933.
Le nombre des chómeurs, préscntant une ré—
gression soisonniére, est tombé de 1.864 (w-v6'8%) par rapport (ru mois précédent et de 5.582 (_ 18'1
%) par rapport á mars 1933. 61700 des chómcurs hubituíent Budapest; 38'3'70, la prouince. A l'excep- tion de l'industrie du bois et de l'ulimentation, le chómuge " buissé dans une proportion considérablc dans les brunches de professions considérc'cs.
Lu production du lignite, bien gu'accusant une (liminution saisonniére ne dépussunt pus le niveau normal, a été supérieure de 8% () celle du mois correspondunt de I'unnée derniere. Comparutive—
ment á iévrier 1934, Iu production du minerai de fer et de la scorie de fer (1 ougmenté de 18'8%
(! celle de la fonte () affiner, de 22'2%; cette der- nií're slest élcvée de 15003, pur rapport á mars 1933. La production de I'éncrgíe électríone des I'sines (I'éleclricité (10 In villc de Budapest (1 cm:—
