Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

KUO NFÉLE

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

017506 Central Royal Hongroís de Statistigue.

Kinevezés. —— Nominations. A Kormányzó Úr Ö Főméltósága Gödöllőn 1938. évi szeptember hó 7. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a Magyar

Statisztikai

létszámában Sas Béla statisztikai főtanácsosi cím- királyi Központi Hivatal személyzeti mel és jelleggel felruházott statisztikai tanácsost statisztikai főtanácsossá méltóztatott kinevezni.

A magyar királyi miniszterelnök a Magyar ki—

rályi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti lét- számában Doleschall Lajos tanácsosi jelleggel felruházott statisztikai fel- ügyelőt statisztikai tanácsossá, Sass Leó statisztikai felügyelői címmel és jelleggel felruházott statisz- tikai főtisztet statisztikai felügyelőv'é, Várady Pál statisztikai ellenőrt statisztikai főtisztté, Pál K.

E. György statisztikai tisztet statisztikai ellenőrré, Bakonyi Ottó statisztikai gyakornokot statisztikai tisztté nevezte ki.

statisztikai címmel és

A Magyar királyi Központi Statisztikai Hi-

vatal elnöke a Magyar királyi Központi Statisz- tikai Hivatal személyzeti létszámában Belle József és Vas Miklós szakdíjnokokat statisztikai gyakor- nokokká, Rochlitz Gyula és Nagy Béla kezelési gyakornokokat irodaseg—édtisztekké, Balázs Barna- bás és Buláth Tibor szakdíjnokokat kezelési gya- kornokokká, továbbá Ifju Ferenc díjnokot ideig—

lenes minőségű kezelővté nevezte ki.

Címadományozás. — Promotíon. A Kormányzó Úr Ö Főméltósága Budapesten 1938, évi július hó 21. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Szabó Mihály statisztikai főtanácsosnak nyugállományba helye- zése alkalmából közel négy évtizeden át teljesített értékes szolgálatai elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet méltóztatott adományozni.

Nyugdíjazás. — Mise á la retraite. A magyar királyi miniszterelnök a Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal létszámából Pernesz Károly sta- tisztikai főtanácsost nyugállományba helyezte.

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.

Commission Hongroise pour la Fixation des Valeurs de Statistz'gue Commerciale.

Szakosztályülések. -- Se'ances de sections.

Harmadik közlemény. —— Communication NO 3.

A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Érték- megállapító Bizottság IV., KK. és XVIII. szakosz- tályainak folytatólagos ülésein ugyuanCSak az 1937."

évi külkereskedelmi forgalom Végleges egységértékei állapíttattak meg. Az üléseken a Bizottság elnök—

ségét Farkas János dr. min. tanácsos, h. elnök képviselte. Az előadók a XVllII. szakosztály ülésén

Meszlényi Emil dr. min. osztálytanácsos, a IV.

szakosztályén vitéz Pap László dr. min. titkár, a Bizottság titkárai, a KM. szakosztály ülésén pe- dig Petrichevich—Horváth Miklós br. dr. min. 8.

titkár voltak.

A IV. szakosztály folyó évi március hó 28-án tartotta meg ülését Szentjáby—Staub Elemér ny. h.

államtitkár sza-kosztá'lyelníöik elnöklete alatt. Jelen voltak: Flegmtmn Imre dr. kereskedelmi tanácsos, Goldfingér Gá'bor m. kir. kereskedelmi főtanácsos, Moxch Béla kereskedelmi tanácsos, Saxlahnet Kál- mán m. kir. kormányfőtanácsos, Szücs Miklós ke- neskedelmi talnwáosos tagok, Osztrovszky Ant—al dr.

meghivott tag és Dér Artur szakértő.

Az elnök 'az ülés megnyitása után meleg sza- vakkal méltatta a Bizottság elnökének, Konkoly Thege Gyula dr. államtitkárnak érdemeit abból az alkalomból, hogy a Kormányzó Úr Ófőméltósága

őt az államtitkári cím adományozásával tüntette ki, 5 Isten áldását kérte továbltú munkásságára.

Majd Mosoh Béla terjesztette elő jelentését a tésztaárukra vonatkozóan.

A magyar tésztaipar — a szárított, de nem sütött áruk gyártása — az utolsó 18 évben indult komoly Beljlő—d—ésrnek. Csonka—Magyarország terüle- tén 3 nagy gyár és kb. 30 kisebb üzem dolgozik.

A fogyasztás a városokban növekedett meg,, ahol egyre gyakrabban vált kereső nővé a háziasszony.

.A főváros területén két nagy gyár, egy ható- sági üzem és kb. 10 kisebb üzem dolgoznak fel tész- tát. Az első hármat kivéve, a többi a kereskedőelem árleszorító politikája miatt nagyobbrészt kanna- tojással kénytelen dolgozni, már pedig komoly

vélemény szerint a kannatojás veszedelmes az em- beri szervezetre. Sajnálatos ezért, hogy sem a tészta-t

61

8. szám

gyártás égető kérdése, mint a tésztamárkázás, a súlyszabványozás, sem pedig magát a tésztagyár- tást irányító rendelet még nem került kiadásra.

A pesti gyárak az úgynevezett szezon alatt naponta kb. 76—100 g—t termelnek. Ez a szám már maga mutatja, hogy a varosi lakosság milyen nagy mértékben fogyasztja ezt a cikket. A makaróni, levestészták, tarhonya magyar lisztből, magyar to—

jásból készülnek. Elsőrendű mezőgazdasági érdek tehát, hogy belföldi fogyasztásuk emeltessék és ex- portjuk lehetővé tétessék.

Dér Arturnak a szesz és az égetett szeszes irta—

lok, a gyümölcs- és íőzelékkonzervek s az élesztő piaci helyzetét (ismertető jelentése így hangzott:

Az 1937. évben a forgalom szempontjából ismét némi emelkedés volt tapasztalható, ami a bizonyos mértékben megjavult gazdasági viszonyoknak tu—

lajdonítandó. A szesz— és szeszesital-üzletben eddig folytatott gyakorlatot gyökeresen megváltoztatja a rpénzügyminiszbemek 1936 végén kibocsátott ren- delete, amely a bornak szeszfőzés céljára való fokozottabb mérvű felhasználását teszi lehetővé.

Ez azt jelenti, 'hogy az eddig igabonafélékből, me—

lasszból és egyéb terményekből előállított fogyasz- tási szesz borból készült magasfokú, azaz %%Hos párlattal helyettesíthető. Ennek következtében lé—

nyeges eltolódás állott be az alkohol fogyasztásá- ban a borpárlat javára, ami kitűnik abtból, hogy az 1935/36. évi 33.678 absz. *hl. fogyasztási szesszel szemben 1936/37-ben csupán 22.108 absz. hl. került felhasználásra. Az említett rendelkezés a szőlős—

gazdák megsegítését célozza. Hogy azonban ezzel a kitűzött cél tényleg elérhetővé váli'kee, ez termé- szetesen a jövő kér—dése.

A pálinkafvéléktre vonatkozólag megemlíthető, hogy a gyümöl—cstermés az elmult évben felette kedvezőtlen volt, s ezért sem barackból, sem szilvá- ból nem állottak rendelkezésre olyan mennyiségek, amelyek pánlat céljára feldolgozhatók lettek volna.

Ezekben a cikkekfben tehát — különösen pedig jobb áruban —— érezhető [hiányok mutatkoztak. Az árak mégsem emelkedtek lényegesen, ami az igen.

éles versenynek volt tulajdonítható. A jelentékte- len készletek faktozatos apadásával azon'ban min- den valószínűség szerint magasabb eladási árakat lehet elérni. A bőséges szőlőszüret foly—tán na- gyobb mennyiségű nyersanyag került kifőzésre, s így a törkölyárak eleinte hanyatlottak. Ké

sőbb azonban némi megszilárdulás következett be, tekintettel arra, hogy e cikkben a többi pálinkák gyérülő készletei miatt a kereslet na—

gyobb volt. Az export a tavalyi keretek között mozgott és főleg az Amerikai Egyesült Államokba irányult. Gyümölcspálinkárt nem imrportáltxun'k. Fino- mawbb likőrtökből sem volt számottevő a behozatal.

A szeszellátávs 1937-ben is az Orsz. szeszért—ékesítö r.—nt. útján történt. A lfxizetéstkésptelenségi esetek száma nem haladta meg a tavalyi arányt. A mun—

kabérek kb. 5———10%-kal emelkedtek.

A konzervgyáminkról a jelenlegi időpontban végleges iképet adni még nem lehet, tekintve, hogy a kampány tulajdonképen július elején kezdődik, így a következő év június 30—án zárul. Az 1937/38.

évi (július 1—-ével kezdő) kampányban gyártási pro- gramunjuk az előző évekhez képest némi emelke- dést mutat. A belföldi kereslet árnyalatilag csök- kenő árak mellett bizonyos mértékig élénkebb/nek mondható, ezzel szemben az egyetlen számottevő

cikknek, a sűrített paradicsomnak kivitelében ko-

mnly fennakadás történt és az. igen éles klücliföldi verseny következtében az árak jelentékeny mér—

—842———

jóminőségű borokból

1938

téldben csökkentek. A készletek az előző évekkel szemben jóval nagyobbak és amennyiben a kam—

pány második felében jelentékeny javulás nem állana be, úgy ennek hatása a jövő évi paradicsom—

p'rogrammot kétségtelenül kedvezőtlenül fogja be—

folyásolm'.

Az 1937. évi élesztőforga—lom az elmult évhez képest igen jelentéktelen eltérést mutat. A cikket terhelő, százalékszerűen is magas fogyasztási, ter- mel—ési és váltságadók az élesztő fogyasztását vál- tozatlanul hátrányosan befolyásolták és csak az év végével mutatkozik alig szám'bajöthető csekély fellendül—és. E cikknek exportálása a környező államokba a védővámok miatt továbbra is lehe—

tetlen volt és csak Amerikába történtek (kisebb k-iszállitások.

Flegmann Imre dr. a borpiacról a következő- kezőkéfpen számolt be:

Az 1937. évben borkivit—elünk nemcsak meny—

nyiségben, hanem értékben is erőteljesen emelike—

dett. Az 1936. évi 250.000 méter-mázsás kivitelünk- kel szemben 1937—ben 379.000 méter—mázsa bort exportáltunk, ami 5070-es emelkedésnek felel meg.

A kiviteli statisztika alapján megállapíthatjuk, hogy exportkereskedelmünk nemcsak a régi piaco—

kat tudta megtartani és továbbfejleszteni, hanem úú piacokat is szerzett a magyar bor részére a le- folyt kivizteli idény során,

Régi piacain'k közül a legnagyobb fejlődést Sváljlc mutatja. Ide az 1936. évi 37.600 mázsa—val szemben 109490 (; magyar bort vittünk krí. Svájci kivitelünrkneki ezt az újjáéledését részben a spa- nyol bor—import szünetelésének köszönhetjük, más—

részt azonban az 1936. évi termésű boraink jó mi—

nőségxének, aminek révén a Svájc által szükségek keverési céloknak különösen megfeleltek.

Német viszonylatban kivitelünk csaknem vál- tozatlan maradt és az 1936. évi 159.422 (;Jval szem—

ben 155407 mázsát tett. Erre a páacna elsősorban a párlawmovnrá feldolgozott leggyengébb minőségű boraink exportáltatnak. Körülbelül 25.000 mázsára tehető a csemege- és vörösborkivitelünk, további 5.800 mázsás keretben minőségi (tokaji és bada—

csonyi) borokat viszünk ki a német piacra.

Ausztria, amely saját termelését állandóan nő- velte és már bizonyos borfelesleg felett rendelke—

zett, 7.545 mázsáról 11.930 métermázsára fokozta magyar iborbevitelét. A bevitel majdnem kizárólag

állott oly célból, hogy a gyenge minőségű osztrák borokat a finom, testes magyar borokkal .felja'vítsák. Ausztria felé irányuló kivitelünk leg-nagyobb akadályát az képezte, [hogy az olasz borok lényeges vámvisszatérítést élvezvén, leküzdhetetlen versenyt támasztottak a magyar bo—

mlm—ak.

Csehország 'felé 3.000, Lengyelország .felé pe—

dig 2.000 métermázsával emelkedett a kivitelünk a- lefolyt évben. .Ezt a kis emelkedést is mint örven- detes tényt kell regisztrálnunk, mert az emlitett országokba kizárolag jóminőségű .és értékes boro- kat vittünk ki. Mindkét piacon lehetséges lenne box—kivitelünk fejlesztése, ha a iborlbeviatelt ter'helőu különböző vámokat és adókat csökkenteni lehetne.

Ehelyütt emlékszem meg a [földmí'veléstüzgyi kor- mány által Krakkóban létesített állami ellenőrzés, alatt álló közpincéről, amely lehetővé teszi mind a lengyel kereskedelem, mind a magyar termelő- közönség részére, hogy bora'it megf-elelő kezelés- ben részesítse és állami ellenőrzés mellett pala-c—

kollha'ssa.

8. szám

Mint új piaerról kell megemlékezni Francia—

országról, amely az előző évi 1.800 mázsával szem- ben 25.000 méter—mázsát vitt be 1937hen és a belga-luxemburgi vámterületről, amely 28.500 mázsa bort vásárolt 1937—ben Magyarországon, míg az előző években egyáltalán nem szerepelt kivitelünk- ben. A magyar borkivitelnek e két új piac felé való megindulását az 1936. évi gyenge francia szü- reti eredmények tették lehetővé.

Az 1937. évet nyomott ární'vó jellemezte és a mutatkozó bő termés az árak további esesével és olyan thordőhiánnyal fenyegetett, amely katasztró- fát jelentett volna az egész magyar [bortermelésre és vele együtt az egész magyar borgazdaságra.

Ez a *helyzet' tette szükségessé, hogy a (föld—

mívelésügyi kormány a szőlőtermelő érdekeltséggel karöltve oly intézményt hivjon] életre, amelynek feladata az árak szabályozása és a hordőhiányban szenvedő vidékek termésének elhelyezése. 1937 őszén alakult meg erre a célra a Magyar Szőlős—

gazdák Országos B*orértékesítő .Szövet'kezete, mely- nek sikerült beavatkozásával a zuhanó mustárakat cuwk'orfokonként 0'7 fillérre emelni. iA MASZOBSZ e tevékenységében igen ért-ékes támogatóra talált a magyar horexportkereskedelemben, amely a szövet- kezettel karöltve hevásárlásait úgy és ott intézte, hogy a kívánt árnívvó fenntartható volt. A hordó- h'iány leküzdésére a MASZOBSZ a bortárházak egész sorának kiépítés-ét kezdette meg azokon a vidékeken, amelyek hordóra legjobban voltak rá- szorulva.

A MASzOBSz működése osak a tömegbo'roakat termelő vidékekre terjedt ki, míg a minőségi bor- vidékeknek kellő megsegítése még nyílt probléma, amely éppen most áll tárgyalás alatt.

A szeszipar és szeszkereskedelem viszonya-iról Goldfinger Gábor tett részletes jelentést:

A szesztermelés és értékesítés helyzetéről csak akkor kaphatunk helyes képet, ha az egyes a-da- tokat nem naptári évenként, hanem termelési év- adonként vizsgáljuk. Ennelk elő—relbocsátás—ával kö- zöljük az 1936. es 1937. naptári évekre vonatkozó statisztikai adatokat, megjegyezve, hogy ott, ahol az összefüggés jom) megvilágítására szükséges, a termelési évadra vonatkozó adatokra is kitérünk.

1937. 1936.

absz. hl. absz. hl.

Készlet január hó 1-én 67.700 66.700 Temetés január 1-

től december 31-ig 408600 314000

Felhasználás jan. 1-

től december 31—ig 476300 380700 Fogyasztási célra 16.100 31.600

Ecetgyártási célra 15.200 15.200 Denaturálási célra 46.600 43.600 Ipari célra és kivi-

teli cikkek elő-

állítására . 29.000 27.600 Motorhajtási célra 133.600 121.000 Belföldön értékesitve 240600 239000 Exportálva . . 136.400 68.800 Összes felhasználás 377000 307800

Apadás ... 5.900 382900 5.200 313000

Készlet dec. 31—én 93.400 67.700

A termelés emelkedése úgy állott elő, hogy az 1936. év első nyolc hónapját magában foglaló 1935/36. termelési é-vaxd folyamán az 1935. évi na-

———843—— 1938

gyon gyenge nyersanyagterme's következtében az érdekelt-ségek javaslatára a m. kir. pénzügyminisz- térium mindössze 297000 albsz. .h1.-*nyi termelés-i keretet osztott szét. Az 1936/37. termelési évadra megállapított 375000 hol.—es termelési keret kifő—

zése pedig 1936-ban még csak megkezdődött, s így ez a keret túlnyomórészt 1937-ben került kiofőzés-re.

Ezért látszik magasnak az 1937. évi termelés, ho- lott az 1937/38. termelési évadra a kedvező nyers- anyagtermés ellenére is csak 360000 albsz. hl. ter- melési keret volt kiosztható és ennek még az ősz folyamán megkezdett gyorsütemű kitermelése is felduzzasztott-a az 1937. évi termelést. Hogy mi—

lyen nagy mértékben igyekezett a magyar szesz- ipar hivatásának eleget tenni és csak a legszeré- nyebíb átlagárat lehetővé tevő magas termelési ke- retek mellett, a mezőgazdasági termények értékke—

sítését elősegíteni, azt legjobban a kifizetett átlag- árak mutatják. 1935/36—ban nyersszeszre a'bsz. hek- toliterenként 59'49 (pentgős átlagár alakult, amely az 1936/37. termelési évadban 48.96 pengőre csök—

kent. Az 1937/38. termelési évadban nyersszeszre absz. hl.-krén-t 4005 pengő előleg kerül kifizetésre, amely nem magasabb a gazdasági válság mélypont- ján alacsonyabb nyersanya-gárak mellett kifizetett előlegárnál.

Az egyes szeszkategóriák forgalmát tekintve a következőkben közöljük a forgalom alakulását:

a) A finomított szesz fogyasztását a következő adatok jellemzik:

, A fogyasztott , 'A fogyasztott

Ev mennyiség Ev mennyiség

absz. hl.—ben absz. ni.—ben

! 1

1929 87.700 1934 23.924

1930 61.400 1935 32.251

1931 28.300 1936 31.600

1932 22.600 1937 16.100

1933 27.289

A fogyasztási szesz forgalma az 1936. évi nagy hortermés folytán állami támogatással is fokozott 'borpárlattermelés következtében az 1937. évben az előző évi mennyiségnek mintegy felére csökkent.

Miután az 1937/38. évi termel-ési évadban a ked—

vezőtlenebb borterm—és ellenére is toválhlh folyt az állami hozzájárulással elősegített borpárlahfőzés, a fogyasztási szeszforgalom jövőbeni alakulását sem lehet kedvezőbben megítélni.

b) A denaturált szesz fogyasztása így alakult:

A fogyasztott , A fogyasztott

v mennyiség Ev mennyiség

absz. hl.—ben absz. hlnben

! !

1929 49.600 1934 44.049

1930 50.100 1935 41.398

1931 47.800 1936 43.600

1932 43.500 1937 46.600

1933 40474

Az emelkedés az 1936. évhez viszonyítva 3.000 absz. hl. A közönség vésárlóképességének javulása és a tüzifa áránalk növekedése nagy-obb mértékű emelkedést tett volna lehetővé, de a gázhálózatok kibővítése és a villamosítás e-lőhaladása, valamint a petróleumlfőzők elterjedése megakadályozta a nagyobb arányú forgalomemelkedést.

61*

8. szám —-— 844 — 1938

c) Az ecetgyártáshoz felhasznált szesz meny— 50 ms

nyis-ége'ről a következő adataink vannak: , § ' %n ! 339 l 'i'. ici—2

Megnevezes ,_'_-__ __;3—1 _:3 4-5 3;

53 Jim ..G 418 S

A fogyasztott A fogyasztott e ": SN Ég %" § a

Év mennyiség Év mennyiség

absz. iii.-ben absz. ni.—ben

1929 20.800 1934 ' 1.5.139

1930 19.900 1935 14.534

1931 16.700 1936 15.200

1932 1937 15.300

1933 15.240

14.900 !

A felhasználás mennyisége lényegtelenül, 100 absz. ill.-rel emelkedett, mert a hatóságilag lkor- látozott szesszeceti—par nem képes a konjunktúra ked- vező alakulását a maga számára kellőképen kiak- námi. A teljesen smbad boreoetiip'ar ugyanis az alacsony borána'k mellett sokkal nagyolblb mérték- ben képes a piac változásaihoz idomulni.

d) Az ipari célokra és kiviteli cikkek előállí- tássnálhoz felhasznált szesz mennyiségét a következő összeállítás mutatja be:

A fogyasztott A fogyasztott

Év mennyiség Év mennyiség

absz. iii.—ben absz. ill.—ben

1929 1 8.100 1934 ! 24.313

1930 7.800 1935 28.600

1931 4 100 1936 27.600

1932 5.500 1937 29.000

1933

9278 I

Az ipari, tudományos és gyógyászati stb. cé- lokra szolgáló szesz mennyisége 1.400 absz. iii.—rel emelkedett.

e) A motorszesz Iforgalma az 1929—1937. évek-

ben a kö'vetkezőtkepen alakult:

A fogyasztott A fogyasztott

Év mennyiség Év mennyiség

absz. ht.-ben absz. hl.—ben

1929 25.400 1 1934 95.942

1930 110109 1935 109133

1931 115.500 1986 121000

1932 91.800 1937 133.600

95.485

1933 I

Az 1937. évi emelkedes 12.600 albsz. hl., tehát 10%. A növekedő személyautóállomány a motor- szesz forgalmának emelkedését idézte elő, azon- ban a további konjunktúraalakulás bizonytalan- sága folytán, valamint a teherautóknak [és autó—

buszoknak az olcsó gázolajat felhasználó és ezért gazdaságosabb Diesel-motorokra való át- alakítása következtében a további motorszeszfor—

galom alakulását óvatosan kell megítélnünk.

Megjegyzendő, hogy az összes szeszela'diási ának az 1933. év óta változatlanok annak ellenere, hogy az általános árszinvonal ez időpont óta jelentőeen emelkedett. Ezeket az árakat az, alábbi összeállítás adja:

Az Országos Szeszértékesitő r.—t. 1933 novem- ber hó 15-től érvényes szeszárat absz. hektolite- renként aranypengőben a köv. hasábon levő össze- állítás mutatja be:

Adóköteles finomított szesz, fogyasztási célra ') . . . Adómentes finomított szesz, ecetgyártási célra **) . _ . Adómentes előutópárlatszesz,

196'30 19012 186'— 181'88 179'82 151'68 14968 14768 14568 143'68 denaturálási célra . . . . 66'21 64'15 62'09 60'03 57'97 Adómentes víztelenített szesz,

denaturálási célra . . . 78'24 76'18 74'12 7206 70'—

Adómentes finomított szesz,

ipari, tudományos, stb. célra 8197 7991 7785 75'79 7378 Adómentes víztelenített szesz,

ipari, tudományos, stb. célra

*) Fenti árakhoz még 200 aranypengő állami szeszfogyasztási adó és a mindenkori helyhatósági szmb—ályrenrdelettel megállapított városi, illetve köz- ségi szeszadópótlék is hozzászámítandó.

**) Az itt közölt árak forgalmi adó nélkül. van- nak (felvéve és azokból az Országos Szeszértékesítő r.-t. a külön feltételt betartó igénylőknek albsz.

hektoliterenként 50 pengő külön ánvisszatérí- tést ad.

A szeszesitalok közül az 1936/37. termelési év folyamán összesen 57.349 hl. gyümölcspálinkát ter—

meltek ki, amely a megelőző termelési evvel szeni- ben 27.%'0 hl. emelkedést mutat. Ez az emelkedés páratlanul áll az utolsó két évtized termelési ered- ményei között, amennyiben az 1928/29-es kam- pányban volt legnagyobb a termelés, de ekkor is csak 48.143 h1.—rel zárult.

Az egész évi termelésnek ezt a jelentős emel- kedését elsősorban a borpárlat termelésének foko—

zott lehetősége, másodsorban pedig a nagyobb mérvű szilvatermlés idézte elő. Egyedül a bor/pár- lat termelése 21.339 ill.—t tesz ki, jóval meghaladva

az utóbbi évek eredményeit.

Az egyes gyümölcsp-álinkák termelési eredmé- nyét a következőkben részletezzük.

Tőrkölypálinkábóil a termelés eredménye 18.884 M., ami 3.504 ill.-rel több az előző (évinél. Az év folyamán elért ár 2'40—2'60 pengő volt.

A seprőpálímkánál kisebb emelkedes mutatko—

zott, amennyiben az 1936/37. szesztemnelési évben kitermelt 3.410 hl.-rel szemben az előző év ter—

melése 3.231 hl.—t tett, az emelkedés tehát mind- össze 1791 hl. Az év folyamán elért ár 2'65—2'80 pengő között mozgott.

A szilvapálinkánál a termelés lényegesen emel- kedett és 9.866 hl.—t tesz az előző termelési évnek 1.868 ill.-ével szemben és így az emelkedés 7.998 hl. volt. Kék szilvából a nyersanyag túlmagas ára

miatt igen keveset termelte—k, ellenben az ú. n.

nyári szilválból nagy volt a termelés.

A nyári szilvapálinka 3'30—3'80 pengős áron, a kék szilvapálinka 3'60—4'80 pengős árlblan került forgalomba.

Az 1936/37. évben 1.615 hl. eperpálinlca ter—

meltetett az előző évi 1.524 hl.—rel szemben, s így az emelkedés csak 91 hl.-t tesz ki. .

Az eperp-álinlka az 1936. évi nyersanyagból 3540—3'70 pen—gős, az 1937. évi nyersanyagból 3'20—3'40 pengő közötti áron talált elhelyezést.

Az 1936/37. év folyamán 697 hl. barackpálin- kát termeltek az 1935/36. é'vlben termelt 827 hl.

termelésével szemben, ami 130 hl. csökkentést mu—

tat. A forgalomba 5'40—6'—— pengő közötti áron került.

8. szám

——845—— 1938

A cseresznye; meggy-, boróka—, alma—, körte- s—tb. pálinka 1936/37. élv termelési eredménye 1.538

ld., 250 ld.—rel tölbb, mint az előző évben. Az árak

a kereslet szerint igen különbözők voltak, mert egyes fajták iránt alig volt kereslet és a kért ma- gas ár folytán nehezen voltak elhelyezhetők.

Borpuárlatból a termelési év folyamán 21.339 hl.-t termeltek, mely mennyiség az előző év 5.271 hl.-e.s eredményét 16068 lhl.—,rel halad-ta túl. A há—

nomtéle borpárlat-kategória között ez az eredmény kölvet'kezőképen oszlik meg:

borból Brorárktiegészítésben részesülő

termelt borpánlat . , . 11.359 hl.

Direkttermő szőlő lborából származó

!bonpárlat . . . 1.778 hl.

Az ú. n. szalbad borpárlat . 8.202 hl.

Összesen: 21.339 hl.

Amig tehát a botrárkieg'észítésben részesülő borpárlat 12.000 ld.—es keretét a szeszfőzdék majd—

nem teljes egészében kitermelték, addig a mind- össze 3.000 hl.—es kerettel rendelkező direkttermő borból származó (bor—párlatnak alig fele része, vagyis 1178 *hl. nyert kitermelést. A bor aránylag olcsó ára tette lehetővé, hogy még az ú. n. szabad lborpár—

la—tból is 8.202 ld.—t termeljenek ki a szeszfőzdék.

Maj-d Szücs Miklós a szeszkivitel alakulását ismertette :

Az 1937. naptári évben Magyarországból ösz-

szesen 134840 métermázsa szesz vitetett ki,

4,(l7'2.5v17 pengő értékben. Az 1936. naptári év fo—

lyamán a szeszikivitel 68.708 métermzázsát tett, 226296!) pengő értékben. A mennyiségi emelke—

dés tehát 96'24%-0t tesz, az értékemelkedés pedig

79'96%-ot. '

Téves volna e tényállásból az áralakulás ked-

vezőtlen voltára következtetéseket levonni, mert az a körülmény, hogy az áremelkedés nem tart lépést a mennyiségi emelkedéssel, azt igazolja, hogy az áremelkedés az 1937. év folyamán nem volt egyen- letes. Tény, hogy az 1937. naptári év első lelébefn az árak nem mutattak elég erős javulási irányza- tot, viszont a naptári év második felében a javu- lás már világosan mutatkozott a különböző szesz- pia-ookon. Az árjawulást megelőzte a mennyiség emelkedése. Csak, miután a mennyiségi kereslet állandónak !bizonyult, emelkedtek az árak is.

A szeszkivitel mennyisége 1937—ben emelkedett.

A mezőgazdasági nyerstermények egy része eredeti állapotban nem őrizhető meg és nem is helyez—

hető el sem belföldön, sem külföldön, azonban szesszé való feldolgozása után könnyen tárolható és könnyebben is értékesíthető a különböző kül;

földi piacokon. Minthogy a belföldi szeszfogyasz- tás határai meglehetősen "szűkre vannak szabva, a rendelkezésre álló mezőgazdasági termények bő—

sége, valamint a külföldi kereslet mérve szabja meg a szeszkivitel mennyiségét. A szeszkivitel min- denkor rugalmasan alkalmazkodik a terméseredmé- nyekhez és a külföldi értékesítési viszonyokhoz.

A szeszkivitel helyzetének javulása összefügg más mélyebben fekvő okokkal is. Európában a két legnagyobb szeszterm'elő állam Franciaország és Németország. Ameddig Franciaországban és Német- országban a normális mérvet meghaladó sze'szkléwsnz- leteket tároltak, annak ellenére, hogy e szeszkész- letek kizárólag a belföldi fogyasztás részére vo]—

t—ak szánva, mindig fennáll—ott a veszély, *hogy e nagy szesztkészletek egy része, 'ha a belföldi piaco- kon valami zavar vagy fennakadás áll be, a kül-

földi piacokon keres majd elhelyezést. E készletek—

nek tehetetlenségi nyomatéka bizonyos nyomott hangulatban éreztette hatását a különböző szesz- piacokon. A helyzet azonban már körülbelül két éve megfordult, mert Franciaországban az állami

szeszkészletek az 1937/38. termelési évad elején kö- rülbelül 1,250.000 absz. hektoliterre apadtak, holott e készletek rendesen 2,000.000 hektoliter felett

szoktak mozogni. Németországban pedig az 1935/

36. termelési évad elején mutatkozó körülbelül 1,170.'0*00 hektoliteres készlettel szemlben az 1937/

38. termel/ési évad elején már csak körülbelül 550000 hektoliter országos szeszkészlet állott ren- delkezésre.

A japán-kínai konfliktus az Európában ter- melt szesz elhelyezését nem fokozta. Japán a szeszellátás terén hosszú évek óta önellátó volt.

Japánba Európából szeszt nem vittek ki. 'Kíná- ban ugyan működött néhány szeszgyár, ezek- nek termelése azonban Kína szeszfogyasztását fe—

dezni sem tudta. A kínai szükségletet a Jáva szi- getén termelt szesszel fedezik. Tény az, hogy a Jáva—szesz, amely azelőtt gyakran zavarta az euró- pai szeszkiviteli piacok egyensúlyi helyzetét, az utóbbi években már nem hozatott be Európába, hanem Kelet-Ázsiában talált megfelelő elhelyezést.

,,Nemes" deviza szerzése szempontjából fonto—

sak vo'lnának az ü. n. szabad devizapiaeok. Ezek—

nek száma azonban az évek folyamán mind erő- sebben csökkent. E megszorítottság nemcsak Magyarország lszeszkivitele're hat ki, hanem egy- formán sujtja a többi európai vszeszkivitellel fog- lalkozó államok helyzetét. E szempontból Hollan- d—ia, Lengyelország, Jugoszlávia, Ausztria, Belgium ugyanolyan helyzetben van, mint Magyarország, mert az egyetlen piac, amely esetleg valamivel na—

gyobb mennyiségű szeszt vásárol szabad deviza ellenében, Uruguay volna. Ez :a piac azonban tőlünk földrajzilag távol van, amellett azokkal az országokkal ellentétben, mint például Belgium, Hollandia, amelyek a tenger mellett vannak és egé- szen alacsony tengeri lfuvamokkal. érhetik el az el- hajwózási kikötőt, Magyarországra e szeszszállítások nagyon súlyos fuvarterhel—ést jelentenek, amely a vensenyrk-épességet erősen befolyásolja. Ettől elte- kintve, a szükséglet fedezése mindig nyilvános ár-

lejtéseken történik, amelyeknél a legkisebb árkü- löníbözet is befolyásolja a szállítások elnyerését.

Tagadhatatlan, hogy az 1937. naptári év má—

sodik felében a szeszkiviteli árak az élénkebb ke—

reslet következtében emelkedtek. Leszögezendő azonban, hogy az árak még, mifnrdiga 'vtilágválság ideje előtti ának alatt mozognak.

Az egyes szeszkiviteli piacok helyzete az 1937.

évben a következőképen alakul:

Az 1936. éwlben a németországi belfogyasztásra irányuló magyar szeszkritvitel 49.995 g—t tett, míg az 1937. évben ez a mennyi-ség 73.854 (14 ért el.

Amint már a korábbi jelentések lis kiemelték, a Németországban rendelkezésre álló mezőgazda- sági anyagok jelentékeny része emberi táplálko- zásra szolgál, s így a szeszipar nyersanyagala'pja erősen megszűkül. Ezzel szemben azonban a mé- met belső szeszfogyasztásnak jelentékeny emelke-

dése állapítható meg. így Németország mindaddig,

amíg, saját 'szeszipara részére más nyersanyagra-la- pot nem talál, külföldről 'hoz be szeszt, hogy a jelentés elején már említett k—észl'etrcsökkenés gyors ütemét lehetőleg megakadályozza.

E szeszmennyis-égek vásárlója a német szesz- egye'dáruság, a szeszmennyiségek pedig kizárólag

8. szám

——846—— 1938

német belföldön nyernek felhasználást. Más jogi alakulatnak Németországban nincs joga szeszbeho—, zatalra.

Németországban nagy erőfeszítések történnek abban .az irányban, *hogy ne mezőgazdasági nyers- anyagokból állítsanak elő szeszt. így például erő—

sen fokozták a papírgyártásná—l kele-tkező cellluloze—

lúgból történő szesz előállítását. Az autarchikus politika továbbá fejleszté-se nagyon könnyen arra vezethet, hogy Németország néhány éven belül a szesz terén is ismét önellátó lesz.

Bár ezeknek a magyarországi szeszszállítások—

nak elszámolása németországi viszonylatban klíring útján történik, Magyarországra nézve e szállítások mégis nagy fontossággal (bírnak. Jelentős mennyd- ségű mezőgazdasági temnényfe—leslegnek szesszé való feldolgozását teszi—k ugyanis lehetővé és így a (belföldi mezőgazdasági piacot telherrrnentesítik.

De hozzájárul a klülföldi SZESZP'iHCOlk tehermentesí—

tésébez is, ami a kiviteli árak fejlődésére jelenté- keny befolyással volt.

Az 1936. évben az olasz kikötőkbe Magyar- országból kivitt 5.826 (] mennyiségű finomszesz je- lentékenyen alatta maradt annak a szeszmennyi- ségnek, amelyet e piacokon, Magyarország normáli- san elhelyezni szokott. Ez a mennyiség 35.000—

40.000 g-íg terjed úgy, hogy az 1937. évi 35.425 g-s kivitel gyakorlatilag tekintve nem haladja túl az ideirányuló normális magyar szeszkivitel mérvét.

Az olasz szabadkikötők ellátása már fuvar szem,- pontjából is elsőrendű fontossággal bír a magyar szeszkivitelre nézve. Magyarország 1921 óta kevés megszakítással vezető szerepet játszott.

A német szabadkikötőkbe kivitt szeszmennyi- ség 9.327 g—t tett, míg 1937—ben 10.495 g-t ért el.

Ezek a szeszmennyiségek ipari feldolgozásra szol—

gálnak, tehát nem kerülnek kivitelre, hanem a

szabadkikötőben magában használtatnak fel és így beleesnek a német—magyar fizetési egyezmény ha- tályába. Ez a forgalom, amely Magyarország szem- pontjából szintén nagyon fontos, az utóbbi időben bizonyos javuló irányzatot mutat, mintahogy álta- lában Németországban a szesz ipari célokra való felhasználása erősen emelkedik.

Az 1937. évben sikerült Svájcba ismét 6.450 (;

szeszt elhelyezni és így ez az időlegesen megszakí- tott összeköttetés helyreállt. A svájci szeszmonopó- lium az átveendő nagy mennyiségű gyümölcspálin- kák következtében válságos helyzetbe került úgy, hogy átmenetileg egyáltalán nem, vagy csak na—

gyon csekuély mennyiségeket vásárolt külföldi szesz—

piacokon. Időközben a gyümölcspálinkakérdésben Svájcban enyhülés állott be úgy, hogy a svájci szeszegyedáruság, ha kisebb mérvben is, kezdi kül- földi szeszpiacokon fedezni szeszszükségletét. E szállításokban Magyarország a rendelkezésre álló kiviteli szeszmennyiségek keretében természetszerű- leg résztvesz.

Míg az 1936. évi 2.548 (pt elérő olaszországi szeszkivitel mennyiségileg magán viselte az abesszin háború következtében életbelépett szank—

ciók bélyegét, addig az 1937. évben kivitt 6.190 (;

mennyiségű szesz, amely kizárólag az olaszországi vermut- és likőrgyárakban kiviteli

felhasználást, erősen javuló irányzatot mutat a multtal szemben. Magyarország e kivitelben nagyon élénk részt vesz, ami fényes bizonyítéka a magyar szesz kitűnő minőségének, mert az e célra szolgáló szeszszállítások nagyon kényesek. Remélhető, hogy ez az üzleti forgalom a jövőben nagyobb mérve- ke't ölt.

célokra nyert .

Az olasz gyarmati, valamint a Szíriába irá—

nyuló forgalom csak csekély mértéket tudott el- érni. Sziria a szesztermelés terén önellátó és így csak ritkán kerül egy—egy szeszt'létel behozatalra, amely katonai kórházak rész—ére van szánva.

Görögország, amely azelőtt a magyar szesz- kivi'tel piacai sorában nagy és fontos szerepet ját- szott, még mindig önellátó, vagy pedig nyersanyag- behozatallal fedezi szesziparának szükségletét. Fel- tehető azonban, hogy e téren a közel jövőben vál- tozás fog beállni, aminthogy már az 1937. év folya—

mán is mutatkozott hajlandóság idegen szesz vá- sárlására Görögországban. Ezek a vásárlások azon—

ban a görög kormány elzárkózási politikája követ- keztében még nem voltak megvalósíthatók.

Saarlehner Kálmán a keserűvízpiac alakulásá- ról számolt be:

Az 1937. év a keserüvíz vállalatok exportja te—

kintetében nem igen hozott változást. Az addig fennállott nehézségek —— bár a m. kir. kormány részéről azok enyhítése tekintetében nagyon sok tté- tetett — javarészt még ma is fennállanak. Az egyes országok beviteli kontingenseit sikerült ugyan a magyar kormány megbízottjának a keres- kedelmi szerződések tárgyalásain felemeltetní, azonban a magas szállítási díjak, a magas vámok, továbbá az egyes államok önellátásí rendelkezései még ma is sok akadályt gördítenek a keserűvizek bevitele elé. Eladási áraink még mindig magasak különösen azok felé az országok felé, ahol a le- értékelés következtében kellett az eladási árakat emelni. Bár az emelés alatta maradt a leértékelés százalékának, mégis szinte lehetetlen volt olyan el.

adási árat megállapítani, amely a leértékelés előtti valntának felelt meg. A Magyar Nemzeti Bank által juttatott felárak sem tudták kiegyenlíteni azt

az árveszteséget, amelyet a leértékelés okozott. A

mai árak alapján pl. Franciaországban egy palack Hunyadi János vízért 10—11 frankot kérnek a fogyasztótól. Az exportált keserűvízmennyiség (18.642 (1) egyébként 395 g-val volt alacsonyabb az előző évinél.

Az anyagbeszerztések a legutóbbi hónapokig nem ütköztek nehézségbe. mert a legfőbb nyers- anyagot, a palackokat, a hazai palackgyárak bősé- ges mennyiségben tudják szállítani. Baj és kelle- metlenség a dugók behozatalánál adódott, ameny- nyiben körülbelül két hónapig a magyar piac megfelelő mennyiségű parafadngó nélkül állt. To- vábbra is fennáll az a panasz, hogy az üvegkartell nyomására a keserűvizes palackok rendkívül drá- gák. Számszerűleg a békebeli áraknak dupláját teszik ki.

A keserűvíz—íizlet, eltekintve a gazdasági vi- szonyoktól, a váClalatok leklámtevékenységének minéműségétől és kitei'jedtségétől függ. Minél ki.

terjedtebb reklámot tudnak kifejteni, annál széle- sebb körökben helyezhetik el forrástermékeiket.

Stühmer Géza dr. jelentése a csokoládé- és cukorámípar helyzetét ismertette:

Ezeknek az iparágaknak 1937. évi forgalmi tevékenységében a megelőző évhez képest csökke—

nés mutatkozott. Ez a jelenség, mely nem csupán a külkereskedelmi tevékenység (nyersanyag—import, készáru-export) számadatainak csökkenésében, ha- nem abban is megnyilvánult, hogy a belső termelés mennyisége alatta maradt az l936. évben elért ter—

melésnek, az általános drágulási folyamaton kívül a legfontosabb nyersanyag, a nyers kakaóbab. vi—

lágpiaci árának 1937 utolsó hónapjaiban bekövet-

8. szám

kezett szokatlan mérvű emelkedésére vezethető vissza. A szakma által legnagyobb mennyiségben felhasználni szokott kakaóbabfajta, az Accra ára 1936 elején 50 kg.-kint 23 angol shilling volt.

Ugyanez év augusztusától kezdve rohamos emelke—

déssel az árnívó szeptemberben 32, novemberben

38, december elején 51, december végén 54 angol

shillinget ért el. Az árnívó tehát az 1936. évivel szemben körülbelül 50%-os emelkedést mutatott.

A nyers kakaóbab árának emelkedésére és a forgalom ennek következtében előállott mennyi- ségbeli csökkenésére igen jellemzőek a hivatalos statisztikai adatok. Ezek szerint 1936 január l—től június 30-ig behozatalra került 938 ezer pengő ér- tékű 21.212 (1 nyers kakaóbabbal szemben az 1937.

év hasonló időszakának importja csak 17.362 (;

volt, ami azonban értékben már 1,399.000 pengőt reprezentál.

A nyers kakaóbabról elmondottak nagyban- egésdben mindazokra a fontosabb nyersanyagokra

és félgyárlmányokra érvényesek, amelyeket a fel- dolgozó ipiar részben még ma is vámkülföldről sze- rez be.

A szakma által felhasznált nyersanyagok vi—

lágpiaci árának emelkedése természetesen meggá- tolta a készáruk külkereskedelmi forgalmának emelkedését is. A külföld ugyan az elmult év fo- lyamán is egyre fokozódó érdeklődést mutatott minőségileg minden tekintetben exportképes ké—

szítményeink iránt, jelentősebb exportüzlet kifejlő- dését azonban számos körülmény megakadályozta.

A régi természetes exportterületek —— az elszakított részek és utódállamok — a kizárólag prohibitív jellegű magas vámok miatt még mindig nem jöhet- tek tekintetbe, jóllehet a régebbi üzleti kapcsola- tok, a jónevű márkák ismertsége :a készítmények elhelyezését nagymértékben megkönnyítette volna.

Az aránylag kedvező képet mutató olaszországi exportterületek felhasználását megakadályozta az olaszországi kontingentálás 1936—ban történt beve- zetése és a kontingens 1937. évben bekövetkezett egyre erősebb szűkítése. A franciaországi export- szállításokat pedig a francia gazdasági helyzet rom- lása tette lehetetlenné és végső sorban a francia frarknak a közelmultban bekövetkezett ismételt aláérte'kelése. Ezzel szemben örvendetesen emelke- dett az Angliába irányuló árukivitel mennyisége, amit főleg az ebben a viszonylatban bevezetett addicionális export-rendszer idézett elő. A viszony- lagos angol gazdasági jólét folytán főleg a jobb minőségű áruk elhelyezésére mutatkozott lehetőség.

A fentieken kívül egészen távol fekvő export- területek is (Északamerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Délafrika) komoly érdeklődést mutat- tak a szakma elismert minőségű készítményei iránt, ennek az érdeklődésnek a realizálását azonban a magas szállítási költségek úgyszólván lehetetlenné

tették.

Az 1937. év belföldi fogyasztása az általáno—

san kedvező konjunkturális viszonyok mellett ki- elégítően alakult. Az év első hónapjaiban, amikor a szakmabeli gyárak még az igen magas világpiaci ár mellett vásárolt nyers kakaóbabot dolgozták fel, némi nehézségek mutatkoztak. A belföldi piaci árak nehezen igazodtak a nagymértékben emelkedő nyersanyagárakhoz és csak az 1936. év végén, illetőleg 1937. év elején volt a készáruk árának emelése kisebb mértékben keresztülvihető. Viszont a készáruk árának a nyersanyagok áremelkedésé-

——847——

938

vel arányban sem álló mérsékelt emelése a bel—

földi fogyasztás azonnali visszaesését idézte elő. A fogyasztásnak ezt a csökkenését pedig csak rész—

ben ellensúlyozta, illetőleg egyenlítette ki az elmult év második felének javuló tendenciája. így aztán a belső termelés mennyisége sem csökkent —— az évi összeredményt tekintve —- a kakóbab-import meny- nyisiégbeli visszaesésének arányában.

A fogyasztás terén, különösen pedig a másod- rendű életszükségletek kielégítésénél általánosan tapasztalható, hogy az egyes jószágok a fogyasz- tásban kiegészítik egymást. Ez következett be a szakma készítményeinek forgalma tekintetében is, t. i. az olcsó táblás csokoládéáruk és tömör csoko—

adé-bonbonok fogyasztásának csökkentését szeren—

csésen egyensúlyozta a szakma egyéb, kevesebb kakaóbab-anyagot tartalmazó készítményeinek fo- kozódó forgalma.

Gessler János jelentése a likőr— és rumgyártás viszonyairól nyujtott felvilágosítást.

A likőr- és rumgyárosok helyzete 1937—ben sem javult. A forgalom lényegtelen emelkedését a haszonkulcs tovoálbbi romlása egyenlítette ki és az a várakozás, hogy az olcsóbb borpárlat majd biz- tosítja azt a minimális haszonkulcsot, melyet évek óta nem sikerült elérni, hiábavaló volt. A kímé- letlen versenyben az árak egyszerűen az olcsóbb nyersanyag árához igazodtak.

Általában az 1937. évben a borpárlat és a fo—

gyasztási szesz harca döntő stádiumba jutott, a borérdekeltség sürgetésére már decemberben egy teljesen új szeszadó-törvényjavaslat készült, mely

hivatva lett volna a kérdést szabályozni olymódon,

hogy a szeszérdekeltség egy meghatározott meny- nyiségű borpárlatot köteles lett volna átvenni, de továbbra is fennmaradt volna a Szeszértékesítő kizárólagos értékesít—ési joga, ilyen módon tehát megszűnt volna az olcsóbb borpárlat versenye és a feldolgozó ipar egyforma áron (valószinüleg a mai árnál még magasabban) jutott volna akár borból, akár más anyagból készült 96%-os szesz—

hez.

A törvénytervezet azonban az érdekeltségek késhegyig menő harca folytán számtalan változá- son ment keresztül, végül eredeti formájából egé—

szen kivetkőzve, ma sem vált még törvénnyé.

.A belföldi piacon még mindig nagy mennyi—

ségben találjuk az ü. n. önkészítő söntesek gyárt"—

mányait, ezeket a majdnem kizárólag hideg úton, essenciából készült nem márkás likőröket. A fel- dolgozóiparnak az a reménye, hogy magasabb te—

herviselés és nagyobb vállalati rezsi mellett ké—

szült finom likőrjei védelemben, de legalább egyenlő teherviselésben fognak részesülni a sönté- sekben hideg úton készített likőrökkel szemben, még mindig nem váltak valóra.

Igen súlyosan érinti a feldolgozóipari az a körülmény is, hogy míg a fogyasztási adóval ter- helt szesznél kb. 4 havi s-zeszadóhitelt élvezett,

addig a borból készült szesznél, amely most már 'úgyszólván kizárólagos nyersanyaga a feldolgozó- iparnak, semmiféle szeszadóhitelt nem élvez. Hogy ez mit jelent, az elképzelhető, ha betekintünk a likőrgyárak hitelezési és kinnlevőségi adataiba.

Még a rumnál és pálinkánál is az áru beszerzése, tárolása, elszállítása és a számla kifizetése között legalább 180 nap telik el, a márkás likőröknél ez a terminus gyakran 360 napra, tehát egy évre is kitolódik. És mindezt a hitelt a gyáros átvételkor