• Nem Talált Eredményt

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

4 ; szám

fWirtscliaítsdienst (24. évi. 2. sz.,

Hamburg .,,1_939,_ném.)._—— Seidel H.: Tőkeke'pze's és köztierttházásbk. ; Krámer C.: Az államadós—

ság és határai; -— (3. sz.). —- Drews M.; A nyers- anyagka'rtell világgazdasági jelentősége. ——- Mick- witz E.: Németország és az indiai piac. -— Zelgel' K,: A gazdaságOSSág fokozása a valódi költség-

szánilákon át. 4— (4. sz.). —— Biehl M.: Anglia kül- kereskedelme 1938-ban. -— Huhle F.: Az iparosítás,

mint holland gazdasági probléma. —— Semphin P..,H.: A gazdaság nemze-tiesítése a balti államok—

ban. —— (5. sz.). —— Drews M.: Németország kül—

kereskedelme 1938-ban. —— Wittmaaclc H.: Finn- ország külkereskedelmi kapcsolatai. — Magyar- ors'zág: Kiiiilikea—esked-elem 1938-ban. Alkalmaz—

kodás a világkonijiunkturához. — (6. sz.). —-—-' Krámer C.: USA, mint a világkonjunktúra sarok—

pontja. —- Drews M.: Németország tengerentúli ke—

reskedelme 1938— ban. F ürbringer G.: Az automo:

bilrpar az angol donriniumoklhsm. (7. sz.). ——

Haerr F: A néme t külkereskedelem problémái. —-

__419__ 4939

(8. sz..) ———- Seidel H.: Közberuházások és külkeres—

kedelem. —— Drews M.: Németország európai keres-*

kedelmének irányai. — (9 sz. ). -— Prínzíng A.: Az angliai exportszállítás pénzbeli oldala. —— HuhleF;

Iparosítás Svájcban. —— (10. sz.). — Heinicke G.:

Az 1938/39. évi cethalászati szezón vége. ———'Míck—

wifz E.: A nemzetközi részvénypiac a politikai krí- zis alatt —— A nők megerősödött munkalehetőségei.

— Szlovákia gazdasági felépítése

Zeitschbríft für schweizerisclile Statistik und Volkswirtschaft (M., évf. 3. sz., Bem 1938, ném.). ._.. Gordon H.: Ada- lékok egy létfenntartási index számításhoz. — Member P.: Nemzetközi tőkeátutalások ——- Schwei- tzer A.: Szintézis a konjunktúraelméletben? ,—

KuII E'..- A Svájci Államszövetség kölcsönpénztárá—

nak hat éve. —— Spectator': Az államvasutak szaná- lása. _ Hug W.: Az árellenörzés Svájcban. ——

(4. sz.). —— Steiner E.: Megállapítások a közúti motorosjárművel való áruszállítások gazdaságossá—

gához. —— Schá'r A..- Az árueloszlásyanalízise.

KÚLFÖNFÉLE

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.

Commission Hongroise pour la Fixation des Valeurs de Statistz'gue Commerciale.

Szakosztályülések. — Séances de sections.

A Magyar _ Kereskedelmi Statisztikai Érték—

megállapító Bizottság 1938. évi szakosztályüléusem az 1937. évi külkereskedelmi forgalom végleg es egységértékeit állapította meg. A XI. XII.,

és XXIII szakosztály ülésén a bizottság elnökségét Farkas János dr. miniszteri tanácsos '.h elnök kép—

viselte, az előadó pedig Petrichevich—Horváth Mik- los br. dr. miniszteri s. titkár volt.

' A XIV. szakosztály f. évi március hó, 22—én ülé—

sezett Mössmer Pál dr. m, kir. kereskedelmi'főta—

nácsos elnöklete alatt. Jelenvoltak ,Fischl Simon és Morvay Izsó kereskedelmi tanácsosok, valamint Zombory Gyula szakértő A len, kender és juta—

ipar termelési, forgalmi és árviszonyairól Morvay Izsó olvasta fel jelentését.

" lA bevezetésben előszőr általánosságban vá- zotta az 1938. év gazdasagi helyzetét. Előadta, hogy az 1938 év elején a pangas gelei mutatkoz- tak, amely az egész év folyamán tartott és a fer—

getom megcsappanásához vezetett. A vevőerő le- Csökkent, aminek előidézője a különböző kereske- delmiés ipari vállalatok alkalmazottainak elbo—

csátása, üzemek redukciója, a , vál—lalkwási kedv

hanyatláSa volt. Mindez természetesen nemcsak a textilipar jelensége. Igen érzékenyen hatott a Sen-cikkek forgalmára a pamutnak az 1938. évben be- állott óriási áresése, mert még az 1937. évig sikerült a xiyers pamutnál az előző évek 1'02 pengő kg-on- kénti átlagos behozatali árát tartani, 1938-ban már az ár 0'66 pen-gőre sülyedt, az áresés %% ot tett Ez'af' körülmény még jobban *hátténbe szorította a leht, mert ez lényegesen drágább: lévén, nem tu- dott a pamut rovására tért hódítani. 1938—ban 'a b'ehozott'tilolt len átlagos ért-éke 124 pengő volt a pamut 066 pengős árával szemben még a len—

kóicf ára is 070 pengőt tett. ' '

Még súlyosabb lett volna az ü. n. kommerciális üzlet visszafejlődőse, ha a katonai kincstár meg—

XIV. '

(Második közlemény — Communication no 2.)

rendeleseivel az iparnak segítségére nem jön. Az előző években a lenből fedezett állami szükséglet igen kevés volt, az 19318.év elején azonban az eucharisztikus kongresszusboz szükséges lepedő—

ket, szalmazsákokat s fejvánkosokat a honvédelmi minisztérium, mint saját szükségleteit szerezte be, s bocsátotta a kongresszus vendégeinek rendelke- zésére. Ezenkívül nagy mennyiségű nyári katonai ruházati anyagra, s hélésvászonra adott megbí—

zást e lengyáraknak s így ezek a legnagyolcobaktól a legkisebbekizg teljes foglalkoztatáshoz jutottak.

A gyáraknak az előző évek kommerocikkeinek gyártásához nagy mennyiségű u.n. tow kóofo—

nalra volt szükségük 8—30 számig, is a ohosszúszálű

lenrostból gyártott linefonalak alig voltak elhelyezi hetők, a .fenti állami szállításhoz pedig csak line—

fonalakra lévén szükség, most már a kócanyag maradt meg nagy mennyiségben. Az év vége felé javult iugyan némileg a helyZet, de durva tow t'o—

nalakhan semmi kereslet nem lévén nagy mennyi—

ségű gyenge kóe maradt raktáron, amelynek kül—

föld—ön való értékesítése elé is nehézségeket gör—

dítettek. A honvédelmi kormányzat albheli kérel—

miin;,knek hogy line fonal ihelyett tow fonalakból gyártasson [bizonyos cikkeket, készséggel tett ele- get s így a helyzet a jövőben— javulni fog. Megvan ugyanott az a törekvés is, hogy a szükségletek kellő időben való kiírása által egész évre egyen- letesebben elosztott termelést tegyen lehetővé.

Előadta továbbá azt hogy nagy megterhelést jelent az iparra az az újabb gyakorlat, mely sze—

rint az állami szállításoknál az átvett áruk ellen—' értekének %% át visszatartják egy később meg—

ejtendő- árvizsgálat esetleges árleszállításáxhoz fe- dezetül. Közölte. hogy az iparnak két kíván—

sága v.an Először hogy az ár kivizsgálása az első leszállítást követő 30 nap alatt eszközöl—

tessék, másodszor pedig tekintettel arra, hogy 30'

(2)

4. szám

a rendelések a legalacsonyabb ajánlati áron, vagy még olcsóbban adatnak ki, csak 10% ot tartsanak vissza, amely feltétlenül fedezi az esetleg megálla- pítható árkülönbözetet. A leszállított áruszámla—

érték %%ának huzamos—ahb időre való visszatar—

tása oly: összegeket von el a vállalatok tongótőké—

jéböl, !hogy ez a termelés intenzitását, sőt a. válla- latok mobilitását valóban nagy mértékben ve-

szélyezteti, s arra vezethet, hogy az állami szálli—

tásoktól a gyáripar, ha részben is, de visszavo- nulná kényszerül *

Ezután a lennel bevetett területek tárgyalására tért át. Ismertette Németország óriási akcióját, amelyet len-termetésének emelésére kifejtett. Né- metország az 1850. évben még 250000 hektáron

termelt lent, 1932-ben már csak 4.512 hektáron,

azóta céltudatos munkával elérte, 'hogy 1938-ban ismét 80.000 hektár volt a lentermelés területe. A

Szudétanémet területnek Németországhoz való csa- tolása további 30.000 kat. hol—d lentermelést jelent és lent'onóorsőinak számát legalább 160000 orsó- val emelte. Magyarország Európa lentermelő or- szágai között a hív-ik helyen áll, 1938-ban 8.050 kat. holdon termelték a4 lent. Oroszország félmillió hektáron, Lengyelország pedig több mint l20.000 hektáron termeli ezt a nemes rostos növényt. Ma—

gyarországon az 11938. évben egy kat. holdon 'át- lag ,18 (; len és összesen 108551 (; gumós lenkóró termett. '

Előadta, hogy az utolsó évek rossz lentermése valóban nem. sösztökélte a ga'pdatársadalmat arra, hogy termeljen. Hozzájárult ehhez még a kalá- szos növények árának emelkedése s így a lenter- melés nem volt jövedelmező. Ezért méginkább szükséges az állam támogatása, mert hiszen nem közömbös a közgazdaságra az, hogy a szükségle—

tet hazai termeléssel, vagy behozatallal fedezik. Is—

mertette, hogy Németország 174 pengővel, Francia- ország 300 pengővel, Csehország 1117 pengővel, Holland-ia 300 pengővel támogatta holdanként a lentermelést. Ezekben az államokban a prémium adásának nem voltak korlátai, nálunk viszont 20

g-án felüli termés már nem élvez prémiumot, de a termelő a gyár terhére 25 g—ig élvezi a prémium—

mal n—agyobbitott 'árat, ha pedig egy jó év van s ennél is nagyobb a termése, úgy 25 g—á—n felül a prémiummal kisebbitett árat kapja. Kérdi, miért törekedjék a gazda a lent jól megműVelt legjobb földjébe vetni, ha egy átlagnál johlb termés esetén kisebb árat kap len'jéért, mintába kevesebb terem.

A termelő előre megállap—ított ár mellett adja el a termését, s részesedik egy esetleges világpiaci értékemelkedésnéíl a kidolgozó gyár hasznában. A kockázatot a teldolgózó telep viseli. Előadta, hogy a gyáraknak nagy a kockázata, mert a termésnek a _gyár területére való beszállításától, a lenből gyártott tónal ellenértékének kézhezvételéig leg- alább egy-egy és félév is eltelik.

Az utolsó években a lentermelés fokozódott, ez annak köszönhető, .hogy'új lenkikészítő telepek létesültek. A folyó évben a gyárak nagyobb területre, mint 1968 -90an nem szerzödhetnek1 egyrészt a nagy kockázat miatt, másrészt mert a lentermelés emelése újabb tőkék hosszabb időre való lekötését tenné szükségessé. A visz-' szacsatolt Felvidék egy része is kiválóan al-

kalmas lentermele'sre, 's ott is voltak feldolgozóte-

lepek üzemben. A Felvidék termése összesen mintegy 2.500 holdOn 17 rtl—ás átlagtermést szá—

mítva, mintegy; 31 vagón lent és 20 vagon kőcot, tehát összesen 50 vagon rostot eredményezett. A ki-

—— 420 _ ,1989,

dolgozótelepek Csehországban működtek, ahol igen nagy állami kedvezménnyel segítették a ter- melőt s a kidolgozótelepeket, kérdés, vajjon a ná- lunk folyton Csökkenő prémium mellett meglesz—e e területeken a hajlandóság a termelésre, s kidol- gozásra Pedig világos, hogy a hazai termelést elő-

segíteni, még nagy mértékben is, előnyösebb, mint devizákért 100 vagon lenrostot behozni

A fonógyárak a jelentés évében jól voltak fog- lalkoztatva, ami magdnem teljesen az állami szűk- ségleteknek köszönhető. Az üzemben lévő két fonó—

gyár részben két szakmányban is dolgozott, becs—

lés szerint 20—22000 sokk lenfonalat termelt, amit a belső fogyasztás majdnem teljesen felhasznált, így az állami, Valamint kereskedelmi szükségletek céljait szolgáló fonalakra agyát—ak által megadott szállítási határidők a foglalkoztatás nagy mérve miatt, mindig hosszúak voltak. Amig az előző évek- ben mindig voltak készletek, , a jelentés évében ü. n. prompt fonalak sem nyersen, még kevésbbé fe- hérítve nem voltak kaphatók. Az eladási árak az egész év .folyamán változatlanok s az elöző évével majdnem azonosak voltak.

Lancer-nában főképen az állami szállítások.

elsősorban lábbelik varrása céljaira nagy volt a kereslet, s a termelés a szükseglet idobeli mérve—

vel nem igen tudott lépést tartani, éppen ezért ta—

nácsos vol-na kellő készleteket gyüjteni, hogy be- álló szükséglet esetén, az kellő időben fedezhető legyen. Behozatal kevés volt.

(Lenszöveteklből való behozatalunk 1938-ban 98 (] volt, 1s56.010l0 pengő értékben, kivitelünk pedig 34 41 217000 pengő értékben. Lenszövetekből való behozatalunk kis mennyisége nem azt bizonyítja, hogy belföldi termelésünk fedezi a szükségletet,

mert sajnos egész finom vásznakat, damasztárukat

még nem igen gyártunk belföldön, hanem azt, hogy a leromlott vevőerő következtében a fogyasztókö- zönség a finom len—anyagokat nem tudja meg-, venni.

(Ezután áttért a fontos hazai rostanyagrat, .a kenderre, [amelynek termelését különböző körülmé-

nyek jo*hsl)an előmozdították, mint a lenét. !Először sokkal több alkalma—s területünk van e növény termelésének céljaira, mert amíg a len március vé- gén elvetve, július közepén beérik, s így nem sok—

kal több, mint 3! alatt aratásra kész,—a kender- nek vágása augusztus hó végével történhet csak;

így sokkal több ideig marad a :üöldében, tettért több a valószínűsége annak, hogy az időjárás kedvezőt- len periódusa, még későbbi időben jobbra for- dulva, javíthat a termés eredményén. Magyarorszá- gon az 1938. évben egy kat holdon átlagban 384 (;

kender termett. Rossz termés kenderben az utóbbi években nem igen volt, s ez ibizmtja jobban a gaz- dát arra, hogy kendert termeljen. A lentermelés—

től még azért is idegenkedik, mert a lennek ara-

tása összeesik a kalászos növényekével, amikor a

munkaerő amúgyis kevés—

Külkereskedelmi forgalmunk szempontjából megállapíthatjuk, hogy úgy nyersanyagként, vala—

mint feldolgozva jelentös, mennyiség kerül kivi- telre. Az abessain háború idején kenderben nagy exportállamnak, Olaszorszáxgmak magának ' volt szüksége a .,kendefre, ezért a kivitelt megtiltotta, a magyar kender pedig keresett cikke lett a világ-*

piacnak Az árak 1934 óta fokozatosan emelked—v tek, úgy itt, mint külföldön, s csak 1937Lben estek ismét: vissza. A kenderkóró árát belföldön a mező—

hegyesi állami birtokon kezelt kender-gyár által ki- dolgozott áruért eléri ár szabályozza

%

(3)

4. szám

Végül áttérve a jutára, kifejtette, hogy ezt a rostos növényt, úgy mint a pamutot nem nélkü- lözhetjíik. A jelentés évében a belföldi szükséglet nem ap,adt s talán jobb volt, mint az előző1 évben.

Az 1938. évben 591 vagón nyers jutát hoz—tunk be, inasom pengő értékben. Előadása végén még elő- adta, hogy fontos érdek fűződik ahhoz, ,hogy len- ből és kenderből minél többet termeljenek és ex—

portáljanak. Ezenkívül állandó kísérleteket kell folytatni, nem csüggedve, nem lankadva, hogy az olajmagra termelt lenszalmát kikészíthessük olyan anyaggá, amelyből legalább a jutából készült cik- kek anyaga, elsősorban zsákok céljaira, pótolható legyen. Tökéletesíteni kell a kikészítést, hogy mi- nél jobb nyersanyagot kapjunk belőle, ha nem is a pamut teljes pótlására, de azzal keverve, rész- ben való kiküszöbölésre.

Olcsóbbá kell tenni állami támogatással a lent, hogy az abból készült cikkek Vevőközönséget nyer—

hessenek a ,pamut rovására, állandó propaganda szükséges a gyárak részéről a len érdekében, meg- cáfolva azt a tévhitet, hogy nem tartósabb a pa- mutnál.

Ezután a' bizottság megkezdte a len, kender

és juta, valamint az ezekből készült cikkek egység- értékeinek a megállapítását.

A XXIII. szakosztály ff. évi március ',hó 24-én üléSeZett Balogh Gábor m. kir. kereskedelmi főta- nácsos elnöklete mellett. Jelemvoltak Chmum László, Herpy Arnold, Lipp Ernő, Szabados Jenő és, Tieberger Imre, kereskedelmi tanácsosok, vala—

mint Genessy Aladár, Liszt Hugó, Mogyoróssy Gyula, Radványi István, és Schmitt Ottó szakértők.

Az optikai ipar helyzetéről Chmur'a László ol- vasta, fel jelentését. Megállapította, hogy az a ja- vulás, amely az optikai iparban az utolsó években észlelhető volt, tovább tartott. ,Ennek okát abban a körülményben látja, ,hogy mind több és több in—

tézmény bízta meg a közszállítási jellegű szemüveg—

szállítással a látszerek közszállítási csoportját. Ily

módon. a munka megoszlik az iparosok között és így sikerült az optikai szakmában levő munkanél- küliséget csökkenteni. A kömzállításoknál csak a magyar gyártmányú lapos, úgynevezett ,,bi" üve—

ek használhatók, ami a hazai gyártás örvendetes fejlődését mutatja. Kagy'lós üvege-k is készülnek Magyarországon, de ezekből még jelentékeny be- hozatalra van szükség. Kombinált, cilindrikus és finomabb minőségű üvegeket a hazai gyárak e gye-

lőre 11150 nem készítenek lSzemüvegkeretből az, úgynevezett pénztári kereteket már teljesen a hazai állítja elő. Jelentékeny mennyiségű olcsó és ,,mpes minőségű celluloid keret is készül né—

; kisebb budapesti műhelyben, Újabban azon—

ár vidéken is kísérleteznek ilyen olcsó ke—

,ártásával. Természetes, hogy precizitás és retek sokfélesége tekintetében ezek a keretek , ,,vobetik fel a versenyt a külföldi gyárakkal

de reméli, hogy idővel a hazai termékek minősége

is javulni dog.

L_ A, hazai gyártás mellett külföldi behozatal is van; azonban az optikusok helyzetét navyon meg—

nehezíti, hogy a behozatal engedélyhez van kötve és még, egyes recept szerinti kombinált üvegekhez vagy különleges keretminták behozatalához is en- gedély szükséges, ami a szemüvegek elkészítését megdrágítja é,,s nehézkessé teszi. A szakma több—

ízben kérvényezte, hogy a mintacsomagok behoza- tali engedély nélkül is bejöhessenek, de eziránti kérvényük nem, vezetett eredményre,. A szemüveg-, tokok kivétel nélkül Magyarországon készülnek

— 421 —

,. 1939

kielégítő minőségben és versenyképes árakon, csak a fémből készült tokok gyártásáia nem rendezke—

dett be az ipar, mert az aránylag kis kereset mel—

lett a minták sokfélesége miatt nem volna renta—

bilis a gyártás. ,

Továbbiakban megemlíti, hogy a hazai láz—

mérők igen jól beváltak, azonban kevésbbé kielé- gítők az ittlhon készült egyéb hőmérők minősége, pedig komolyabb hozzáértéssel és igyekezettel a külföldi behozatalunk nagy részét feleslegessé le- hetne tenni. Megállapítja, hogy a hazai gyártmányú hőmérők minősége az elmúlt évben nem javult.

A fényképezővcikkekre áttérve megállapítja, hogy azok fogyasztása az utóbbi években növeke—

dett, azonban ennek dacára sem javult a kereske- dők helyzete. Ennek okát a gombamódra szapo—

rodó új üzletekben látja, amely miatt kiélező-dik a verseny és fokozódik az árromxbolás. Az amatőr- mozgófényképezés terjedésének nagy akadálya a gazdasági helyzet, mert a mozgófénykéapek készítése költségesebb, mint a fényképezés. Az iskolai oktatás keretében azonban mind na- gyobb mértékben veszik igénybe a keskeny- film-vetítést. A vetítőgé'peket a hazai ipar állítja elő s a hangoszfilm-közvetítőcg—épek is itthon készül—

nek. Az üzletmenetről, megállapítja, hogy az rap—

szodikus volt s a politikai események hatása alatt a teljes üzlettelenség és az élénk keres—let között váltakozo—tt. Legnagyobb volt a forgalom a szep-

temberi :belhivások idején, amikor különösen lát-

csövekben és zseblámpákban volt nagy a (forga—

lom, azután a kereslet ellanyhult és , ez jelemezte a karácsonyi forgalmat is. Az erősen hullámzó 1938). évi üzleti forgalom némileg az előző évi alatt maradt.

Az ékszer— és drágakőfou'galom'ról Imre számolt be. Az

Tieberger 1938. évben szerinte az ék—

_ szer— és drágakőfongalom a kereslethez kepest fő—

ként a behozatali engedélyek megszorítása miatt igen mérsékelt volt A foglalatlan drágaköveket eBel—

giumból és Nagy Britwanniáből,adrágaköves éksze-

reket pedig Németországból hozták be. A behoza-

tal megszorítása miatt a piacon nagy áruhiány ke- letkezett, amiért a feldolgozóipar is nagy neihéz—

ségekkel küzdött. A régi ékszerekből származó kö- vekből készült új tárgyak készítéséhez ugyanis ki-

egészítőkövek is kellenek, amelyek azonban az év

folyamán nem állottak kellő mennyiség—ben ren—

delkezésre. A helyzet az év vége nfelxé még rosszal — lbodott s a munkanélküliség még nagyobb lett az iparban. A féldrágakövek és igazgytöngytök piacán hasonló a helyzet. Németországból volt ugyan be,—

bozatal, ez azonban, nem minden tekintetben tudta pótolni a hiányokat. A belföldi áru hiánya miatt a Jugoszlávia felé szépen megindult kivitel is meg—

szü—nt. A magyar műötvös—tárgyak iránti kereslet is megcsappant,Nagy-Britannia és az Egyesült Álla—

mok afelé irányuló régi exportunk lecsökkent, Olaszország felé teljesen megszűnt. Műötvöseink- nek azonban, a nagy nehézségek árán is, sikerült űj piacokat találni

A nemesfémpiac alakulását Liszt Hugó ismer—

tette Megállapította, hogyaz 1938 év folyamán az előző évhez viszonyítva a külföldi nemesfém—

piacokon úgy ,a platina—, mint az aranyárak—jelen- tős változásokon mentek keresztül. Az aranynak

londoni ára uneiánke'nt (egy unccia kb. 31 gramm) azév legnagyobb részében 50 shillinget is meg—

közelítette s az év folyamán csak 4—6 ponttal

volt az ára alacsonyabb. ,A platina ánfolyamánál a világpiacokon a platina lanylhátlcb kereslete miatt

(4)

' !

i 4 'szám ,. —

kettős árak voltak, hivatalosak és'magárforgal-

miak, Minthogy a magánforgalmi árak jóval ala—

csonyabbak voltak a hivatalos árnál, az ügyletek a _ magánforgalmi áron történtek, amelyek H%-kal voltak alacsonyabbak a hivatalos ár- nál. Továbbiakban megállapítja, :hogy a magyar piac nemesfém árai a kötött gazdálkodás folytán tel- jes mértékben elszakadtak az irányító külföldi piac áraitól, ez azonban az importnál közömbös s csak ,az eigport szempontjából jölhet a magyar áraknál számitásba. A forgalom szempontjából az év csaka készánu piacon mutatott változást s az ev futolsó két-három hónapjában a kész— aranyáru német- országi beho'zatavla "megnövekedett. 'Az év (folyamán kb. 1150 kg. aranyárut hoztunk be, 50 kg-al többet

mint az előző évben. Kivitelünk nem volt számot-

tevő. Az ezüstáruk ára és forgalma az év folya-

mán változatlan maradt.

A filmipar helyzetéről Castiglione Henrik ol- vasta fel jelentését. Megállapította, hogy a hangos—

film megteremtette a nemzeti filmgyártást és e filmben rejlő népmívelő, nemzetnevelő, kulturális és nemzetgazdasági értékek felismerése miatt az ál—

lam a [filmgyártást támogatja és irányítja. így van ez külföldön is, Európa legtöbb kultúrállamában, ahbl a nemzeti ufilmgyártás megfelelő talajjal bir.

A hazai filmek játszását legtöbb állam igyekezik elősegíteni; Magyarországon már 3 év óta a film- színházaknak műsoruk %%ában magyar filmet kell jaátszaniok. Az intézkedésnek hatása jelentéke- nyen megnövelte _az, előállított magyar filmek szá- mát. A legutolsó hat évben egyébként a magyar filmgyártás tfejlődése a következőképen alakult:

, Gyártott

, E V magyar filmek szama

1933 7

1934 11

1935 14

1936 20

1937 32

1938 31

A gyártott magyar filmek száma négy év alatt mégnégyszereződött, önmagában veve ez is sokat mond, de tulajdonképeni értékét akkor látjuk, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar film milyen

"arányban szorította ki a külföldi filmeket. A hazai mozik évi filmfogyasztásálban a magyar film ré—

Szesedés'e a következőképen alakult: 1933—ban az ország'fdmkonzumáiban a magyar iilmek csak

3%-k.a1 részesedtek, 1937-ben már 17%akal, 1938-

ban pedig 15%-Kkal, ami igen örVendetes jelenség.

Az utolsó hat évben játszott filmek az előállítási országot tekintve, a következő megoszlást mutat- ják:

Magyar [ Német ]Amerikair Francia lÖsszesJ)

, Ev

d a r a b

' 1933 7 96 93 7 208

1934 11 55 134 9 237'

1935 14 45 125 10 224

1936 20 41 100 ' 18 ' 208

* 1937 32 31 92 12 187

' 32 215

; 1938 31 28 111

1)! Égyéb államokkal együtt.

——.— 422, ——_—,

években a német lfilmek száma visszaesett,

tanácsosok; valamint" Milkó Elemér és

1933,

Az adatokból megállapíthatjuk, hogy az utóbbi ezzel szemben a francia filmeké megnövekedett; Az ame—

rikai filmek száma szintén lecsöktkenvl.

Ezután a bizottság áttért az optikai cikkek, órák és ékszerek, nemesfémek, diszm—űáruk, fény—

képészeti cikkek egységértékeinek megállapitására.

A XI. szakosztály f. évi március hó 29—én ülé—

sezett Tranger József m. kir. kereskedelmi főtaná- csos elnöklete alatt. Jelenvóltak Balogh Imre, Bin—

der lván, Binetter Jenő, Darvas István, dr. Durand Felix, Járitz Nándor s Kat-szag Vilmos kereskedelmi Schuler István szakértők.

A fpapirosipar helyzetéről Durand Félix ol- vasta fel: jelentését. Bevezetőjécben ismertette az 1938. év általános ipari helyzetét, majd rátért a papírgyártó iparra. Előadta, hogy az 1937. év első ,felének aránylag kedvező üzletmenetét az év végén egy jelentékeny visszaesés váltotta fel, ami arra kényszerítette a papírgyárak egy részét, hogy üze—

m-üket lényegesebb mértékben korlátozzák. Ez a helyzet nem változott meg, az 1938. év folyamán sem, mert az ország papírfogyasztása nem emel—

kedett, hanem csökkent, noha csak jelentéktelen mértékben.

A magyarországi gyárak kiszállításai ugyan 4'7%-kal emelkedtek és majdnem elérték a 6.100 vagónt, ez a mennyiség azonban távolról sem ele——

gendő arra, hogy a belföldi gyárak mindegyikének megfelelő foglalkoztatást (biztosítson. Ugyanis pesszimisztikus számítás szerint az üzemben lévő magyarországi vpapir— és lemezgyárak kapacitása kereken 9.000 vagón, tehát a belföldi kiszállítás a össmkapafci-llásnak csupán 5x6'*6%-a, mely lkedvezőt—

len arányszámon alig változtat az a tény, ,hogy két gyánunknak sikerült a külfölddel exportkapcso- latokat létesíteni. Az egyes papírgyárak foglalkoz- tatása rendkívül külömböző volt, Az egygépes pap—ír—

gyának, elsősorban az egyezményen kívül álló 3 vál—

lalat, és pedig az Atlas, Szentendrei és Miskolci- féle papírgyár az év tfolyamán kapacitásukmk átlag 80—90*%-át, a nagyobb és több gépes papir—

gyárak pedig az év első háromnegyed—ében kapaci-

tásuknak legfeljebb í50—5'5%-át használták ki és foglalkoztatásuk csak az év utolsó negyedében javult nemileg. A kedvezőtlen foglalkoztatási vi—

szonyok kényszerítették a csepeli [papírgyárat arra, hogy gyártmányai számára exportpiacot keressen, ami sikerült is, azonban csak igen jelentékeny ál—

dlozatok árán,. Papirosexportunk az utolsó három évben átlag 19 vagón volt, a mult évben ez a szám 1137 'vagónra emelkedett és remélhető, hogy ez az export nemcsak állandósul, de még lényege—sen emelkedni is fog, amitáltal nagy papirgyáraínk ka—

paciwtásának kedvezőbb kihasználása válik majd lehetségessé. Exportálünk a Balkánra, Brit-Indiába, sőt Angliába is, a papiros jórésze azonban Syriába, Palesztinába és (Egyiptomba kerül és ezeket az áru—

kat. kivétel nélkül a Duna—tengeri hajók szállítják.

Alig felm—érthető gabdasági előnyt jelent országunk számára azakörülmény,hogy ezeknek a kitűnő ha—

jóknak a révén a csepeli szabad kikötő végered—

ményben közvetlenül a világ tengeri forgalmának vérkeringésébe kapcsolódott be.

A magyarorSzági papírgyárak száma kettővel csökkent, miután végleg megszűnt és gépeit jó- részt már, külföldre eladta az Angyalföldi Papír- gyár rt. (Láng) és a Budapesti Papírgyár Rt. Ez- időszerint a Magyarországon létező papír-, illetve papirlemezgyárak' száma 11, amelyekben összesen

; 's,l

'3''.

(5)

4; szám

16 papirgép és 16 lemezgép van felállítva Az összes gyárak a Szolnoki Papírgyár kivételével az egész éven át üzemben voltak, temészetesen a nagy gyárak csak részlegesen. A tavalyi beszá—

melóban emlitett Magyaróvári Lemezgyátr azon- ban nem épült fel és egyelőre nincs is szó annak létesítéséről "

A papíranyag- és papirgyártóipar nagy köz- gazdasági jelentőségét igazolja, hogy az ipar 2.200 munkást foglalkoztatott, a gépiberendezések lóerőszáma pedig 26.000 volt.

Magyarország az 1935. évben 7.921 vagón papírt fogyasztott, 1936-ban a papirfog yasztás 9.266 vagónra emelkedett, 1937—ben azonban visz- szaeset-t és 8.793 yvafgónt tett. Még kedvezőtleneb- bül alakult az 1938. évi, fogyasztás, mely csak 8.555 vagónra rúgott. Az 1937—38. évi papír- fogyasztás, a következőképen tevődött össze:

1937 [ 1938

Belföldi gyárak kiszállítása . . 4.867 vg. 5.097 vg.

Behozatal ... . 54.076 , 3.587 ,, l 8.943 vg. 8.684 vg.

Kivitel ... . . . .k 150 ,, 129 ,,

Belföldön felhasznált papir és '

papirt—im ... 8.793 vg. 8.555 vg.

Az exportált mennyiségek figyelmen kivül ma- radtak, mert a gyáraknak kiszállított mennyiségébe az nincs beszámítva, így tehát levonásba sem ke—

iülhet. Eszerint a belföldön ténylegtermelt és a belföldről kiszállított papir—mennyiseg nem azonos szam.

A papírfogyasztás az 1937. évvel- szemben 238 vagónnal, 2'7%-kal, 1936. évvel szemben pedig 71-1 vagónnal, 7'6%—kal csökkent, úgyhogy a papir—

fogyasztás fejadagja az 1936. évben 102 kg—ot, 1937- ben 97 ikg-ot,1938-bam pedig 95 kg-ot tett.

Igen alacsony szim ez, ha figyelembe vesszük, hogy Németországnak a fogyasztása ennek kb. a háiomszorosa, Angliáé négyszerese. A néhai Cseh- Szlovákia is 12 kg-t fogyasztott fejenkint.

A Felvidék egy részének visszacsatolása foly- _ tán Magyarország lakOSsága 1932. 000 lélekkel sza- porodott A fejkvóta kiszámításánál ezt a körül- ményt figyelmen kívül hagyta mivel a Felvidék mult év november és december havában papirt nem vásárolt a hazai gyáraktól, mert az ottani ipapírkereskedőknél, feldolgozóknál és fogyasztók- nál -——— megállapításaink szerint —- igen tekintélyes papír-mennyiség volt raktáron a visszaesatolás idő—

pontjában A fogyasztásnál többletként csak az a ki nem mutatható papírmenyiség jelentkezett me- lyet a katonai, lletve a polgári hatóság úgyszin—

tén a postakincstár november-december hónapok- ban a Felvidéken elhasznált.

Általában véve-a Felvidék papirfogyasztását, véleménye szerint túlbecsiilik. Magyarország papír- fogyasztása a legutolsó három évi átlagban 98 kg volt, a visszacsatolt Felvidék papírfogyasztása pe- dig fejenként csak 5 kg-ot tett. Az egész vissza- került országrész fogyasz—tása összesen évi 450—

550 vagónnál többre nem becsülhető. Ennek meg- állapításánál figyelembe vette azt a körülményt, hogy ennél a területnél bizonyos kultúrkapcsolatok Magyarországgal eddig is fennállottak, magyar könyveket és folyóiratokat eddig is szállítottak az

,—423— 1939

ottani magyaroknak; továbbá azt is megállapította, hogy az ipari munkásság a Felvidéken csekély, a lakosság jórészt földmíveléssel foglalkozik, mely népréteg tudvalevően nem nagy papirfogyasztó.

A Kárpátaljának pa'p'írfogyasztás szempontjá- ból alig van jelentősége, 2—215 kg-nál több papírt fejenként ennek az erdős vidéknek lakossága aligha fogyaszt tehát a Kárpátalja csak lüd—150 vagónos többletet jelent majd évenkint a belföldi ipar szá- mára Az Oiszág megnagyobbodása folytán tehát az eddigi papir *át—Lagfogyasztáisi mennyiség csök- kenni fog majdnem kb. 1 kg-mal, úgyhogy az 1939.

évben kedvező gazdasági körülmények közt is, 8"6—88 kg nál magasabb fejkvótára aligha lehet

számítani

Az egyes palpírminőségek fogyasztásának ala- kulását vizsgálva, arra a meglepő eredményre jut, hogy az 1938. évi fpapírffogyasz-tás csökkenését k—i- zárólag a csomagolópapír fogyasztásának visSza—

esése okozta. A papírfogyasztás fajtánként az 1936—1938. években a következő alakulást mutat—ta:

1936 t 1933— ! 1938

v a g 6 n b a n

karton és lemez . . . .! 1.426 1.794 1.874 iró- és nyomópaplr . . . 2347 2.078 2.093

rotációs papir . ! 2359 2.289 2.379

mindennemű csomagoló- : (

papir . . ._ . . . . .; 2.366 2.499 2.112 Az írónyomópapir—',* rotáci—óspapír- és karton- tfog'yasztás az 1t,937 éwhez képest emelkedett, igen feltűnő azomban a csomagolópapírnál mutatkozó 1515f%--os csökkenés, ami 387 vagónnak felel meg.

Ennek okát kutatva, arra a meggyőződésre jutott, hogy a tényleges fogyasztás alig csökkent és ez az elég jelentékeny kiesés csakis arra a körülményre vezethető vissza, hogy a esomagló-papír-nagy- kereskedő cégek, valamint a kis- és nagyfogyasz- tók bevásárlásaikat :a mult évben lényeges mérték- lben korlátozták azért, mert a kartellenkívüli pa- pirgyárak versenye következtében a csomagoló- papír árnivóját bizonytalannak ítélték meg és fél- tek az árak esésétől. A csomagolópapír-nagykeres- kedők, valamint a kis- és nagyfogyasztók készletei az év végén a normálisnál lényegesen kisebbek voltak.

A kiilforgalmi adatokat vizsgálva megállapítja, hogy az előző évhez képest nem változott a hely- zet, Ausztriából vásárol—tuk a legtöbb papirost. A rotációs papírbehozatal 387%--a Ausztriából, 23'6

%--a Németországból, 29 7%-a Finnországból és 78%-a Cseh- Szlovákiából jött Különösen a finn rotációs import az, amely az elmult évekhez ké—

pest lényegesen megnövekedett, Előadta, hogy a hazai pawpingvyártóipar igen fejlett és néhány spe- ciális minőségtől eltekintve, minden minőségű pa- pírt gyárt. Nem gyártja még a presspant, a valódi espartopa—pirost, a szi—varkapapírt, a 20 gr—nál köny—

ntyebtb selyempapírt, pl. indigó, carbonnyers-papirt és con—densator-parpirt, a valódi pergamenttet, kii- lönvfe'le tarkapapirokat és finomabb préselt papi- rokat. Ezek-től eltekintve, az összes többi pa'pírrfaj- tákat a magyar gyárak megfelelő minőségben gyárt- ják és kapacitásuk olyan, hogy el tudják látni a jelenlegi szükségletet.

'Ezután áttért a papirosanyag gyártására. Kö- zölte, hogy a vissza-csatolt Felvidékkel együtt Lvisz- szakerült a pelsőci (özörényi) cellulosegyár. Ez a

(6)

4. szám

nagyszabású gyártelep amelyet 30 évvel ezelőtt az Első Magyar Papíripar rt. létesített, évenkint kb. 1.500 v-axgón szára-z súlyra számitott lfehérí—tetlen sulrlit celluloset tud előáll—ítani. Magyarországnak ezidőszerint évi szükséglete fehérítetlen cellulosé- ban kb. 2.000—2.200 vagónra becsülhető, tehát ez a gyár a jelenlegi szükségletnek 745%-át képes fe—

dezni. Majdnem teljesen elkészült a Neményi Test- vérek csepeli telepén a két évvel ezelőtt létesített cellulosegyár is, melynek kapacitása kb. az özöré- nyi gyár kétszerese. Ennek a két gyárnak teljesítő- képessége tehát nagyobb, mint az ország jelenlegi egész eellulose-szükséglete, melyet mintegy 3.300—

3.500 'valgtónra becsülhetünk. Van tehát egy üzem- ben levő és egy majdnem teljesen kész cellulose—

gyár—unk, de az 1969. év márciusáig nem volt meg ezeknek a hazai nyersanyagbázis'uk, mert tudva- levő, hogy a visszacsatolt Felvidékkel nagyo—bb ki- terjedésű fenyőerdőségeket nem kaptunk vissza.

Lényegesen más most a helyzet, amikor a Kárpát—

alja visszakerült. A Kárpátaljának erdőterülete 618000 hektár, amelynek 35'%-a, 225000 hektár fenyőerdő. Magyarország oellulbsefa szükséglete évenkint 1480—200000 mi), köszörűfa szükséglete pedig 60.000 ms-re becsülhető. Ezt a famennoyisé- get Ká, áta-lja fenyőerdőiből évenkint ki lehet tera melni. gy bekövetkezett az, (hogy ami még tavaly álomnak látszott, az az idén valósággá vált és a magyarországi oe'lvlulosegyárak nem szorulnak a jövőben külföldi fára, mert azt az ország határain belül szerezhetik be.

A mezőgazdasági termelvényekből, tehát első—

sorban szalma, lenkóró és kukoricaszánból készitett celluloze gyártásának kérdéséről megállapítja, hogy a probléma még mindig csak laboratóriumi kisér- leti stádiumban van és .még gyakorlati megoldásra nem vezetett. A kilátások azonban továbbra is biz- tatók és így remélhető, hogy jövőben rövidesen mégis csak megvalósul a mezőgazdasági terménye—

ket feldolgozó cell-ulosegyár kérdése, mely probléma semmit sem vesztett jelentőségéből, illetőleg köz- gazdasági fontosságából Kárpátaljának visszacsato—

lása folytán! sem. .

Ezekután áttért az árkérdésekre. Előadta, hogy 1336. évben a leellxulose világpiaci ára előbb lassú ütemben, később erősebb mértékben emelkedett, úgyhogy az 1937. év szeptember haváig árja már majdnem megkétszereződött. .Az 1937. év végén

azután az árak újra csökkenni kezdtek, s ez tar-

tott az 1938, éven át is, úgyhogy az 1938. év vé—

gén a cellulose ária ismét elérte az 1936. év ární- vójázt. A fenyőfa, mely a eellulosegyártás nyers- anyaga, ezt az áresökkenést nem követte, sőt el- lenkezőleg a legutóbbi év'ben lényegesen megdrá- gnlt, .úgy'hogy kétségtelen, hogy a. mult év végén a cellulose világpiaci ára erősen az önköltségi ár alatt

mozgott, ami nem állt arányban a fa árával. A

mult é'v Végén a cefll—uloseárvak még nem emelked- tek, ennek az a magyarázata, hogy a világ csök- kentett papí'rfogyasztása következtében 13 celllnlose- gyárakban igen tekintélyes készletek halmozódtak fel, melyek már veszteséges áron is elhelyezést ke- resnek. Az ilyen helyzet természetesen tartós nem- lehet és az 1939. év első hónapjában a eellulose ára némileg javult is már, de nem érte el az ön- költségi árat. Az üzemben lévő özörényi (celzlulose- gyámak a helyzete ennek következtében nem ked—

vező, mert kénytelen versenyezni a külföldről döm- pingáron behoz-ott celluloséval, ami súlyos áldoza- tokat jelent számára és kérdés, hogy ez az állapot

meddig tartható lenn.

—424_ 1939

Ezután áttért a: papiros és papírlemezek 1938.

évi árkérdésére. Az árkormánysbiztos által az 1937.

évben *a cel—lu—lose árának ugrásszerű emelkedése arányában engedélyezett magasabb parplírátrak 1938 április 30-ig voltak érvényben,. A nyári hónapok-

ban átlag 5—48t%—os, augusztus 10-én pedig további

3—4%-os árcsökkenés lépett életbe, úgyhogy az 1.938. év végén érvényben lévő árak átlag csak 5—8%—ekal voltak magasabbak, mint az 1937. év

elejei árak. ,

Az 1938. év februárjától kezdve a .papírgyárak

az Arelemző Bizottsággal egyetértőleg további ár-

mérse'klést határoztak el, úgyhogy ezidőszerint a csomagolópapírárak és néhány írónyomólpapír- fajta, pl. tanköny-, írópapir ára alacsonyabb és az egyéb író- és nyomópaplr ára pedig csak néhány százalékkal magasabb, mint 1936-ban, vagyis az áremelés előtti években érvényben volt árak. Ez a folyó évi február hóban véghezvitt árcsökkentés igen érzékenyen érintette a 'papllrgyárakat, nemcsak azért, mert az összes nyersanyagok ára emelkedett, hanem azért is, mert elsősorban a családi munka- bér, továbbá a 48 órás munkahét bevezetése foly- tán a termelési költségek lényegesen megnöve- kedtek.

Előadta, hogy a papir- és papirlemezbehozatal egy év alatt lényegesen csökkent, éspedigaz 1937.

évi 4.076 vagónról 3.587 vagómra, ami 1l2*%-os csökkenésnek felel meg. A belhozatal csökkenése az összes fajtáknál jelentkezett, legkisebb volt a csökkenés a rotációspapírnál, ahol 1.8'38'8 vagon—

ról 1.785'5 vagónra (2'9%) esett vissza. Legnagyobb a csökkenés a kartonoknál és lemezeknél, itt 560'8 vagónról 416'3 vagónra (215'8%) esett a behozatal.

A csomagolópalpirnál a behozatal csökkenése 20%-ot, az író— és nyomvóspapírnál 10*5%—ot, a pa- paplírárnknál pedig 115x%-ot tett.

Közölte, .hogy az 1938. évben elsőízben került magyar papiros nagyobb mennyiségben külföldre és 187 vagón volt az exportunk, ebből 86 vagón csomagolc'vpapír, '312 vagón író-nyomó és rotációs- papír, ;ItS vagón pedig lemez és karton volt. Köny- vekböl és folyóiratokból az elmúlt évben 109 va- gónt szállítottunk külföldre, ami 15'%—os vissza- esést jelentett. Az 1938. évben (papirosanyagkivitel is volt. Ezt az özörlényi celliulosegyár (a nagy-- sza-bosi papírgyár részére szállította.

Ezután áttért a papírkereskedelem helyzetének ismertetésére, Itt a mult évhez képest a viszonyok nem változtak. A forgalom az író-nyomó, tehát a finomszakmában valamivel emelkedett, a cso- magol—ópapír-szakmá-ban csökkent. Kifejtette, hogy a csomagolópwapír—nagykereskedelem nincs megszer- vezve, igy az egymásközti féktelen; verseny követ- keztében súlyos időket élt át. A helyzet 1938—ban még rosszabbodott és a nagykereskedelem, miként azt az Árkormánybiztosság ,is hivatalosan megálla- pította, a kereskedelmi cikkeket mélyen önköltségi áron alul adja el és .ha a nagyobb rezsi'vel dolgozó cégek nem vezetnének bizonyos mellékcikkeket is, pl. leszakítóbengert, papirosszőnyeget, szekrény—

csákot, beírókönyvet és speciális lpapírminőségeket

stb., amelyeknél eladási haszon még mutatkozik,

úgy a cégek egy jelentékeny részének már régen fel kellett volna számolnia. A gyárak ismételten tettek kísérletet a helyzet megjavítására, azonban sajnos, minden eredmény nélkül. A helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy amíg Nagymagyarországon körülbelül - 15 csomagoló nagykereskedő cég létezett, ma egyedül Budapesten közel *90 van. Az író—nyomópalpír nagykereskede-

(7)

lem, a viszonyokhoz képest elég jó esztendőre te—

kinthet vissza. Ez _a kereskedelem továbbra is jól _ van megszervezve és az Árelemző Bizottság által is jóváhagyott eladási árakat nagyjában a szakma be is tartotta.

A sokszorosítóizpar [foglalkoztatása az 1938. év első felében kedvezőbb volt, mint az 1937. év ugyanezen szakában. Ez a kedvező helyzet azonban nem tartott egész éven át, mert az év második fe- ' lében részben az egyensúly-törvény (benyújtása, ké- sőbb pedig a lapengedélyek revíziója kedvezőt—lenül befolyásolták elsősorban a lapnyomdák foglalkoz- tatását. Nyomdai szakértők becslése szerint közel 1'5 millió pengő tényleges veszteség érte a nyom- ,dákat a lapbetiltások folytán, illetve ennyire be- csülhető a betiltott lapok előállításával kapcsolatos nyomdai munkák értéke, figyelembevéve már a be- 'tiltvásokkal párhuzamosan keletkezett új lapok nyomdai előállítási költségeit is.

A nyomdaiparban két évvel ezelőtt életbeléwpett minimális munkabér és maximális munkaidőre vonatkozó rendeletnek a kezdeti nehézségek után jó kihatásai voltak, de azért megközelítőleg sem javították az árszabályhű nyomdák helyzetét oly mértékben, mint azt általában várták,. Oka ennek az, hogy hiányzik a megfelelő ellenőrzés, illetve ha eljárás is indul valamelyik nyomdai cég ellen, úgy a kiszabott büntetés nem elég nagy ahhoz, hogy elrettentő például: szolgáljon.. Továbbá súlyos sé- rehne a nyomdaiparnak az, hogy uúndjoalmban el—

szaporodnak a közületi és ?házi üzemek és az iro- dai sokszorosítókésziilékek oly fajtái:, melyek már nem a sokszorosítás körébe, hanem a nyomdaipar körébe vágna—k. A bankok, biztosítók, nagyobb iparvállalatok, nemkülönben hatóságok mind jelen- tősebb számban létesítenek ú. n. házi üzemeket sa- ját nlyomtatványszükségletük előáll-ítására, ami végre is arra indította a sokszorosítóipart, hogy magához az Iparügyi miniszterhez forduljon véde- lemért. A miniszter a legnagyobb megértéssel fo- gadta a panaszokat, gyors és erélyes orvoslást igért és remélhető, hogy a helyzet lényegesen! meg fog javulni és a sok kóntárm—unka a jövőben meg'- szűnik.

A felvidéki városok-kal együtt elég nagy szám-

mal kerültek vissza nyomdák, azonbanezek a visz-

szacsatolás után rövid idő mulva kénytelenek vol- tak a munkások egy részét elbocsátani, a meh uralom alatt megjelent lapok egy részének beszün- tetése miatt. így az 1938. év december elején a Felvidék nyomdai munkásságának nagy része munka nélkül maradt. A nyomdaipar 1939. évi ki—

látásai még bizonytalanok. Néhány nyomda fog—

lalkoztatása ugyan, hatósági rendelések folytán, változatlanul jó, de a többségé nem kielégítő, ami armunkanélküliség jelentős emelkedésében is ki—fe-

——425— , ,, ___lg;939

jezésre jut. Január első hetében 1.550 munkanél—

külit tartott nyilván a szervezet és az év ötödik munkaheté'ben ez a szám már-l.?(lO—ra emelkedett.

A paspínfeldolgozó ipar általában véve elég ked- vező esztendőre tekinthet vissza. Az irkafogyasztás is megfelelő volt és a szabványirkák "bevezetése igen eredményesnek bizonyult. Az 1937/318. iskolai évben csak az elemi iskolai irkák voltak szab—vá- nyosítba. Az 1938/39. iskolai évben azomban a ren- delet már minden fajta, telhá—t középiskolai irkákra és füzetekre is kiterjesztetett, úgyhogy a szabvány—

rendelet iskolai része teljes egészében ősztől kezdve

érvénybe lépett. '

A könyvkiadóüzlet is elég kedvező volt az el- múlt esztendőben. Számszerűleg ugyan valamivel

csökkent a kiadott kiönyvek száma, viszont néhány

kiadvánnyal elért nagy könyvsiker részben kárpó—

tolta a kiadókat, illetve nyomdákat és papírgyártá- kata számbelileg beállott kiesésért. A Felvidék visszacsatolása: lfolytán kétségtelen, hogy az olva- sók tábora növekedni fog annak dacára, hogy a regényeknek és folyóiratoknak jórésze az utóbbi 2—3) évben Cseh—Szlovákiába nagyobb nehézség nélkül volt kiszállítható, tehát a Felvidék magyar- sága a magyar szellemi termékeket részben már eddig is beszerezhette.

A* papírgyártó ipar 1939. évi kilátásai egyelőre kedvezőbbek, mert a gyárak foglalkoztatása jobb, mint az 1938. év első negyedében, volt. Vonatkozik ez mind anégy csoportra, tehát a lemez-' és karton—, a rotációs-, az iró-nyomó- és a csomagolőpazpírra.

Reméljük, hogy ezek a kedvezőbb viszonyok az év

hátralévő időszakában is fennmaradnak és akkor

a papír-gyárak majd kedvezőbb esztendőre tekint- hetnek vissza; Ennek azonban előfeltétele, 'hogy a már meglévő papím-impor-txkontingemsek ne növel- tessenek. Sajnálattal látja azomban a papírgyártó- ipar, hogy az amúgy is jelentékeny papirimport- kontingensek állandóan növekednek. Különösen a ünnországi rotáwcióspapirkontingenSt emelik évről.- évre nagymértékben és ezenfelül különféle más papírminőségekből is kontingenseket adnak akkor, amikor a külkereskedelmi statisztikából kitűnt, hogy Finnországgal kereskedelmi mérlegünk az el- mult evben passzív volt. A finn rotációspapír-kontin- gens, amely néhány évvel ezelőtt még csak 2450—

3010 vagőn volt, ma már 600 vagónra szökött fel.

A kárpátaljai erdőségek visszacsatolása révén maapapiros gyártása lOO%-ig nemzeti iparra vált, mert úgy a faosi'szolathoz, mint a cellulosehoz

szükséges fát hazai erdőségek ,szállíthatják. Általá nos nagy közgazdasági érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a papírgyártóipamak mód adassék kapacitá—

sának meg—felelő kihasználására.

Ezután a Bizottság rátért a papiros és papiros- áruk egységértékének megállapítására.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

mányintézkedések folytán erősen emelkedett, úgy- hogy behozatala 1036-ban több, mint 32.000 vagón, amit csak Románia múl felül kereken 30.000 vagón—. nyi behozatalával.

A most záruló gazdasági évben az ország egyik iegnagyobb problémája a váratlan nagy termés anél- kül való értékesítése volt, hogy az árak letörése

Ennek következménye viszont az lett, hogy nálunk az árpalárak meglehea tősen ,felszöktelk s így az ősz felé megindulni szo- kott új malátiaiüzle-t a legrosszabb

gesen tíz papírgyár, egy papír-, kartonlemez- és ke'zilemezgyár és végül két kézilemezgyár létezett, melyek összatermelőképessége kb. 9.500 vagónra be- csülhető,

Ennek oka az, hogy a külföldi nyers—anyag importja meg- határozott mértékben magyar gyalpjú átvételi köte- lezettségekfkel jár, így emelkedett ezután az átvett

Az exportkereskedeilem azonban gondoskodott új piacokról, ahová, bár nagy áldozatok árán, mégis több, mint 1.000 (; baromfit sikerült expor- tálnunk, Remélhetőleg a jövőben

A hazai lenolajfogyasztás az elmult évek szintjén mozgott és kb. Kedvez- ményes vámtétel mellett a viaszosvászon- és bitu- menes tetövz'tsz'ongyának részére 230 tonnát hoz-

Az 1937/38. évi termel-és kb. lépés-t tar-tott az előző év nagymennyiségű [bor- és gyümölcspárlat termelésével, annak ellenére, hogy a nemesebb