I
T T TA
XIV. évf. 8. »». IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALMI LAP 1960. augu*ztu» 3
,' i > i z A
ÁRA 2 FT A TARTALOMBÓL:
Búcsú Mészöly Gadeonló!
-ÍJ-
Könyvek
#
Előhang a színházi évadhoz
ANTALFFY G Y Ö R G Y :
A nép alkotmánya és tanácsai
T
izenegy esztendővel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án került kihirdetésre és lépett életbe a magyar dolgozó nép alaptörvé- nye: a Magyar Népköztársaság Al- kotmánya. Augusztus 20-a e nap- tól kezdődően népünk nemzeti ün- nepe: az Alkotmány napja. A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa joggal állapította meg törvényerejű ren- deletében, hogy az egész dolgozó magyar nép életében fordulópon- tot jelent 1949. augusztus 20. Az- óta minden esztendőben megemlé- ' kezünk erről a napról, és sok eset- ben számot is vetünk az azóta be- következett fejlődéssel, az esetle- ges hibákat is mindenkor figye- lembe véve.Sokszor hallottunk arról, hogy Magyarországnak "ezeréves alkot- m á n y a " van. Ezt a gondolatot nagy előszeretettel hangoztatták a régi
% rendszer jogászai és ún. szocioló- gusai is, akárcsak a jogfolytonos- ság és a szentkorona-tan "elméleti"
tételeit is. Az igazság ezzel szem- ben az, hogy a Tanácsköztársaság és az 1949-es Alkotmány ideje előtt nem is beszélhetünk egyálta- lán alkotmányról, és amikor mégis az »ősi" alkotmány gondolatát ve- tették fel számos alkalommal, ak- kor tulajdonképpen a magyar ural- kodó osztályok — e fogalom tar- talmát is kiforgatva eredeti jelen- töúégeixil — mindig azokat a jogo- sultságokat értették, amelyek az ezer éven át hozott törvények so- kaságából az adott helyzetben leg- jobban megfeleltek a legtöbbször véres elnyomásnak.
Ez történt tulajdonképpen akkor is, amikor m á r Európa úgyszólván minden országában írott alkotmány született: a magyar vezetőkörök mégis tovább ragaszkodtak ehhez az »ezeréves«, "történelmi" alkot- mányhoz, amihez például Egyed István professzor ekképp adott "tu- dományos" alátámasztást: " . . . a történeti alkotmány azzal a felmér- hetetlen nagy előnnyel rendelkezik, hogy valóban a nemzet közmeg- győződését tükrözi. Mi az alkot- mányunkat nem kaptuk, azt egyál- talában nem készítették; úgy nőtt az ki a nemzeti lélekből természe- tes fejlemény gyanánt, mint a nem- zeti kultúra legnagyobbszabású al- kotása. Az ilyen történeti alkot- mányra illik igazán, hogy az a nemzet saját életformája: minden- ben megfelel a nemzet egyéniségé- nek, lelkivilágának. Ez az alkot- mány nemzetünk különleges gon- dolkodásmódjával, jellemével a leg- szorosabban összeforrott, és benne él a nemzet lelkében. Az ilyen al- kotmány nagy hagyományok hor- dozója, és egyúttal a jövő fejlődés útja." Nyilvánvaló, hogy az ilyen és ehhez hasonló szólamok, ame- lyek a népre vagy a nemzetre hi- vatkozással csak illúziót akartak kelteni, ugyanakkor el akarták lep- lezni a nagyon is szomorú valósá- got és azt a kétségtelen tényt, amely végső konzekvenciáiban a tulajdonképpeni alkotmányos úthoz vezethetett volna. De nem ez tör- tént, bárhogy is keresték a "for- m á t " törvénytelen uralmuk törvé- nyesítésére a különböző "alkot- mányjogi értekezleteken". A tartal- mat elmellőző formakeresés is kül- politikai okokat szolgált csupán.
Hiszen a Horthy-rendszer egész bel- politikája nyomban letiporta azo- kat az eredményeket és engedmé- nyeket, amelveket a polgári forra- dalom elért, vagy elérni hivatott volt, pl. éppen az állampolgári jo- gok tekintetében.
Hasonló politikai meggondolások vezették a magyar jogbölcseleti iro- dalom egyik "jelesét", amikor a Common Law és a jogismeret ideológiájáról értekezve az angol jogot és alkotmányosságot sokszor felidéző jogászság számára abban vélte felfedezni az angol jogász ir- racionalizmusát, hogy minden va-
lamire való jogelmélet kifejezésre jut az angol jogban, ami pedig nem érvényesül abban, az úgyis értéktelen. Tehát nincs is szükség tulajdonképpen jogelméletre, mert hiszen csak ott van szükség jog- elméleti spekulációra, ahol a jog- gal való elégedetlenség d í v i k . . .
De t u d j u k azt is, hogy a fel-fel- villanó haladó gondolatok hívó sza- vát a magyar vezető osztályok tag- jainak túlnyomó többsége nem is értette meg uralkodásuk történel- me folyamán. A keveseket, akik igennel válaszoltak ezekre, elhall- gattatták. De például a magyar ja- kobinusok alkotmán vtervezetei, azoknak eszméi nem semmisültek
meg, tovább éltek, és valóra váltak 1848—49-ben. A jakobinusok "a 89-iki eszmék pacsirtái voltak, azon eszméké, amelyeknek mi 50 év múlva testet a d t u n k " — állapította meg róluk Kossuth Lajos.
m szocialista alkotmánnyal ren- J 2 delkező mai kor nemzedéke
szeretettel és kegyelettel em- lékezik a haladó alkotmányterve- zetekre és a Tanácsköztársaság al- kotmányára, de nagy büszkeséggel tekint a r r a az útra is, amelyet a felszabadulástól az Alkotmányig és az Alkotmánytól napjainkig meg- tettünk. Emlékezzünk pl. arra, hogy amikor a nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága az állam- hatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavasla- tot tárgyalta 1945-ben, az egyik kisgazdapárti képviselő is a r r a hi- vatkozott, hogy nincs szükség ú j alkotmány megállapítására, hanem legfeljebb »a meglévő alkotmány revízió alá vételéről lehet szó«.
Emlékezzünk arra is, amikor a kommunista képviselők a r r a a megállapításra jutottak, hogy Ma- gyarországnak írott alkotmánya nem lévén, annak megalkotása lesz m a j d éppen az ú j demokrácia fel- adata, azt hangoztatták egyesek, hogy »ez még eldöntetlen kérdés".
Nos, azóta eldőlt a kérdés annak ellenére, hogy Moór Gyula, a bu- dapesti egyetem akkori professzora azt állította egyik nyilatkozatában:
" . . . elvileg most királyság va- gi'unk, és csupán ideiglenesen m ű - ködik egy olyan államszervezet, amely köztársasági jellegű". Az 1946. évi, történeti jelentőségű első törvénycikk pedig a felszabadulás- tól az Alkotmányig terjedő időnek egyik legfontosabb államjogi doku- m e n t u m a lett azzal, hogy deklarál- ta Magyarország köztársasági ál- lamformáját. Bevezetője hazánk- ban első ízben iktatta törvénybe az állampolgári jogokat.
Az 1947—49 közti időben a ma- gyar népi demokrácia átlépett a népi demokratikus fejlődés máso- dik szakaszába, a proletárdiktatú- ra állama lett, amiből szükségsze- rűen következett a szocialista alap- törvény létrehozásának gondolata.
Az Alkotmány hatálybalépése határkövet jelentett egész állam- életünk, jogrendszerünk fejlődésé- ben is. Az Alkotmány ú j utat nyi- tott, ú j lehetőségeket teremtett az élet minden vonatkozásában. Poli- tikai jelentőségét, a szocializmus építésében betöltött szerepét legin- kább az világítja meg, hogy ha- zánkban 1956-ban, amikor a szo- cialista alapintézmények ellen az egész vonalon megindították a tá- madást, a restaurációs erők elke- seredett kirohanásokat intéztek al- kotmányunk ellen is. Ismét előke- rültek a történelmi lomtárból az
"ezeréves alkotmány", a "jogfoly- tonosság" jelszavai, amelyekkel tu- lajdonképpen a nép alkotmányát a k a r t á k félretenni, hogy utat nyis- sanak a régi állami és társadalmi rend visszaállításához.
Talán a legközelebbről érték ezek a támadások az államhatalom helyi szerveit, a tanácsokat, ame- lyefc fennállásának a közeljövőben
fogjuk ünnepelni 10. évfordulóját.
Egyenesen az Alkotmány rendelke- zéseiből folynak azok a jogszabá- lyok, melyek segítségével az állam- szervezetnek a lakossággal legszo- rosabb kapcsolatban álló területén számoltuk fel a régi szervezeti for- mákat, és teremtettük meg — a tanácstörvények formájában (1950- ben és 1954-ben) — helyileg is az államhatalom gyakorlásának szo- cialista rendszerét.
Az Alkotmány alapján hoztuk létre a tanácsrendszert, minek kö- vetkeztében az államhatalom helyi szervei nálunk is megfelelően egyesítik a közvetlen és a képvise- leti demokrácia előnyeit. A kép- viseleti elv ú t j á n biztosítjuk ugyan- is a dolgozók egyenlő részvételét az államhatalom helyi szerveinek megalakításában. A képviseleti elv ugyanakkor a szocialista demokra- tizmust is kifejezésre juttatja. He- lyi viszonylatban a tanácsi forma egyszersmind a legnagyobb lehető- ségeket teremti meg — a lakosság közvetlen részvételével — mind az igazgatási szervek, m i n d pedig az államhatalmi szervek feladatainak megvalósításában
Az Alkotmány 32. §-a meg is fo- galmazza a közvetlen demokrácia intézményeinek a tanácsi szervek- ben való jelentkezését. Az Alkot- mány ünnepén ezen alkotmányi rendelkezés to\«i)bl lehetőségeire szeretnénk ráirányítani a figyel- met. Arra, hogy a tanácsnak, e legátfogóbb tömegszervezetnek, minden közbeiktatott más tömeg- szervezet bekapcsolása nélkül is szerveznie kell a dolgozókat az ál- lami és társadalmi feladatok ellá- tására. Az Alkotmánynak ez a ren- delkezése a tanácsi szervezet tár- sadalmi oldalát húzza alá. Egyút- tal azonban kifejezésre j u t t a t j a a tanácsnak azt a jogosultságát, hogy a maga működési területén felada- tai ellátására a legkülönbözőbb ál- landó vagy ideiglenes jellegű, a he- lyi feladatoknak leginkább megfe- lelő társadalmi szervezeti formá- kat hozza létre. Természetesen £.
tanácsok közvetlen tömegszervezeti jellege nincs ellentétben azzal, hogy a tanácsok a dolgozók más, kifejezettén társadalmi tömegszer- vezeteire is támaszkodnak felada- taik ellátása során, aminek jelen- tősége egyre fokozódik, mint ezt az SzKP XX. és XXI. kongresszusa is megállapította.
A tanácsi tömegszervezeti for- m á k legfontosabb típusai kialakul- taknak tekinthetők. Mégis úgy hisz- szük, hogy egyrészről a társadalmi fejlődés következtében m á r kiala- kult formákat kell a lehetőséghez képest sokkal jobban kihasználni, másrészről az Alkotmány és a ta- nácstörvény módot ad további ú j formák kialakítására is abban a nap mint n a p megismétlődő harc- ban, amelyet az Alkotmány tala- ján állva folytatunk az állami élet további demokratizálásáért, a meg- győzés és a kényszer helyes alkal- mazásáért a szocialista államélet minden területén. Hisszük, szocia- lista társadalmi rendünkben a dol- gozó tömegek aktivitásának felté- tele az, hogy magukévá tegyék, sa- j á t j u k n a k érezzék célkitűzéseinket.
Ez pedig csak úgy érhető el, ha a dolgozó tömegeket a kitűzött célok helyességébe vetett meggyőződés h a t j a át. Ügy gondoljuk, hogy a szocialista tudat kialakításának ez az útja. nevezetesen a meggyőzés, egész politikai, gazdasági, kulturá- lis életünk alapvető módszerévé kezd válni.
Ami az állami munkát illeti, meg kell állapítanunk, hogy a szo- cialista államban a dolgozó töme- gek meggyőzése teremti meg a kénvszer alkalmazásának alapját azokkal szemben, akik az állami akaratot önkéntesen nem h a j t j á k végre. Ebből következik az is, hogy a szocialista államban a meg- győzés csak a k k o r érvényesülhet,
ha a dolgozó tömegek részt vesz- nek az állami ügyek intézésében.
A meggyőzés alkalmazásának mód- jai és eszközei azonban sokoldalú elméleti és gyakorlati kimunkálást igényelnek az élet minden terüle- tén. így pl. a jogélet területén — úgy véljük — hasznos volna, ha például a tömegekhez szóló norma- tív aktusoknál még nagyobb nyil- vánosságot biztosítanánk. Az egyes jogszabályok szerkesztésénél pedig sokkal nagyobb súlyt kellene vetni arra, hogy ezek bevezetőiben agi- tatív módon is t á r j u k fel a jogsza- bállyal kapcsolatos célkitűzésein- ket, sőt, m á r az egyes állampolgá- rokhoz szóló egyedi határozatok előkészítése során is jobban kelle- ne alkalmazni a meggyőzést. De nem árt az Alkotmány ünnepén egyáltalán a r r a is figyelmeztetni, hogy szocialista alkotmányunk po- litikai jelentőségének méltatása mellett sokszor megfeledkeztünk az alkotmány jogi oldalának kimun- kálásáról, pl. arról, hogy a taná- csok állami szervek, képviseleti szervek, de ugyanakkor az Alkot- mány értelmében "a helyi taná- csok m u n k á j u k b a n közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosít- ják a dolgozók kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gya- korlásában".
Ez más szóval azt is jelenti, hogy a tanácsoknak éppen a tanácsi for- mából folyó, alkotmányban rögzí- tett és a tanácsi forma csorbítása nélkül el sem vonható joga és kö- telessége, hogy maguk körül a leg- különbözőbb, lényegében társadal- mi jellegű szervezeteket közvetle- nül alakítsák ki. Az a körülmény, hogy az Alkotmány e tételének ilyen irányú jogi jelentősége még nem ment át a köztudatba, hanem csupán általános politikai jelszó- ként hat, ma ú j oldalról figyelmez- tet bennüket: arra, hogy több te- rületen hányzik az Alkotmány szö- vegének tételes jogként való fel- fogása és ilyen értelemben történő feldolgozása.
Ezzel együtt megállapítható azon- ban, hogy m a a felépült szocializ- mus vívmányait rögzítő szovjet al- kotmány és a népi demokráciák al- kotmányai — köztük a miénk is
— m u t a t j á k a dolgozó tömegek számára a lelkesítő példaképet az egész világon. Ezek az alkotmá- nyok teljes világossággal f e l t á r j á k a dolgozó ember előtt, hogy csak a munkásosztály hatalma, a termelő- eszközök szocialista tulajdona biz- tosíthatja a dolgozók legszélesebb jogainak valóságos érvényesülését.
N
apjaink nemzetközi eseményei ismételten azt bizonyítják, hogy a nemzeti függetlenség védelme szorosan összekapcsolódik a demokratikus szabadságjogok biztosításáért folytatott harccal. A kapitalizmus körülményei között csak akkor j u t h a t n a k uralomra a nemzeti függetlenség alapján álló igazi béke-kormányok, ha a dolgo- zó tömegek kiszélesítik és megvé- dik az alkotmányban lefektetett de- mokratikus jogaikat. A szabadsá- gukért küzdő népeknek alkotmá- nyuk védelmében is szembe kell szállniok azokkal a kormányokkal, amelyek a r r a törekszenek, hogy a demokratikus jogok megsemmisíté- sével megfélemlítsék az embere- ket, és lehetetlenné tegyék az adott országon belül a nemzeti függet- lenség biztosításáért, a béke védel- méért folytatott harcot.Végső soron azonban mégis a szocialista alkotmányok azok, ame- lyek "Világító fáklyaként" mutat- ják az utat az imperialista orszá- gok elnyomott milliói számára. Mu- tatják, hogy csak a szocialista ál- lam és ennek alkotmánya biztosít- h a t j a a világ minden népe számá- ra az igazi egyenjogúságot, továb- bá azt a demokratikus államberen- dezkedést, amely valóban s a j á t or- szágának gazdájává teszi a felsza- badult dolgozó népet. Ezt tette a mi alkotmányunk is: e r r e kell gondolnunk elsősorban Alkotmá-s
nyunk ünnepén.
A magyar irodalom a Német Demokratikus
Köztársaságban
A haladó magyar irodalomnak olyan képviselői, mint Gábor Andor, Kom- .át Aladár és Lengyel József mar a magyar Tanácsköztársaság bukasa után működési teret találtak maguknak Né- metországban. johannes R. Becher es Anna Seghers mindig htoaval es eUs meréssel nyilatkoztak Gábor AndorróL 1837-ben a magyar proletariátus nagy költője, József Attila úgy üdvözölte Thomas Mannt Budapesten, mint az igazi Németország képviselőjét.
A felszabadulás és a Német Demok- ratikus Köztársaság megalapitasa ota a két ország kulturális kapcsolatai egyre jobban erősödnek. Régebben eseménynek számított, ha egy magyar könyv megjelent német nyelven, ma tervszerűen ismertetik meg a magyar irodalmat a német olvasókkal. Az 1956-os ellenforradalom ideien "e£e s
német írók álltak a magyar szocializ- mus ügye mellé. 1958 áprilisában a Né- met írószövetség egy küldöttsége ket hétig tartózkodott Magyarországon, köz- tük Wllli Bredcl, Erwin Strittmatter, Helmut Hauptmann és Dr. Hans K.o c° ; A „Nagyvilág" 1959. októberi szamát teljes egészében az NDK irodalmának szentelte. Az NDK-ban rendszeresen publikálják a magyar írók müveit. A weimari népi kiadó nemrégen egv Pe- töfi-olvasókönyvet adott ki, a Reclam sorozatban megjelent a „János vitéz és Petőfi válogatott lírai és prózai mü- veinek gyűjteménye. A „Volk und Welt" (Nép és világ) kiadó még ebben az évben megjelenteti József Attila költeményeit. Sor kerül Adv F.ndre verseinek kiadására is. Kiadják Zalka Máté elbeszéléseit, egy magyar novel- la-gyű iteményt három kötetben, Mó- ricz Zsigmond legfontosabb müveit 8 kötetben, A kiadói tervek közt szere- pel még Goda Gábor szatíráinak gyűj- teménye „Panoptikum" rímen, Komját Aladár és Lengyel József művel, Bar- ta Lajos elbeszélései, valamint Piscator ösztönzésére írt drámája, amellyel az Októberi Szocialista Forradalmat üd- vözölte. és amelyet a berlini Proletár színház mutatott be 1920-ban.
Az utóbbi évek leglelentösebb kiad- ványa Illés Béla „Brennende Theiss"
című regénye (Dietz kiadó). A „Volk und Welt" vállalat kiadványai közül kiemelkedik Kaffka Margit nagyszabá- sú regénye, a „Farben und Jahre"
(Színek és évek), valamint Székely Já- nos Verlockung című regénye. A ki- adó tervel között szerepel Gergely Sándor „Holpriger Weg" (Rögös út) címíí önéletrajzi és Fehér Klára „Das Meer" (A tenger) című regénye. A List kiadó Jókai „A kőszívű ember fiai" című regényét adja ki. A hu- mort és a szatírát Tersánszky Jenő és Heltai Jenő művei képviselik, az if- júsági irodalmat Gárdonyi Géza „Egri rsiIlagok"-ia. A kiadói tervek között szerepel még Mesterházi Lajos „Ket lépés a határ" c. regénye és a ma- gyar elbeszélőknek egy antológiája.
Német színházakban előadásra korült Mesterházi Lajos „Pesti emberek" ós Darvas József „Kormos ég" cimű drá- mája.
A Berliner Ensemble (Brecht színhá-*
za) az idén először szerepelt hivatalo- san Párizsban a nemzetközi színházi fesztivál, a „Tbéatre des Nations" elő- adásai között mint az NDK színházi életének képviselője. Az együttes Brecht „Arturo Ui", „Az anya", „Ga- lllel elete" és „Courage anyó" eimü drámáit mutatta be sikerrel.
*
Testvérvárosunkban, Drezdában a nők részére kulturális központ léte- sült, amelynek célja a nök életét sok- oldalú, érdekes kulturális rendezvé- nyekkel gazdagabbá tenni.
*
Az NDK munkásainak második ün- nepi játékait az idén Kari M -rx-Stadt- ban rendezték meg. A munkásszinját- sző csoportok műsorán a haladó szel- lemű klasszikusok, Gorkij, Brecht és Schiller művei mellett a mai életet tükröző darabok is szép számmal sze- repeltek. Egyes csoportok az első munkás színjátszó fesztivál óta nagv fejlődésen mentek keresztül a művek előadását illetően.
• G t a f l d ü Q Q Q B A D
A SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZBAN a városi pártbizottság politikai akadé- miájának utolsó előadásaként Dr. An- talffy György, a Szegcdi Tudomány- egyetem rektora tartott előadást Sze- ged kulturális életéről.
A ZENEMŰVÉSZETI SZAKISKOLA n a g y t e r m é b e n tartotta m e g az Állami Liszt F e r e n c Zeneiskola — hangver- sennyel egybekötött — évzáró ü n n e - pélyét. Z u c k e r Hilda igazgatónő beve- zetője u t á n a n ö v e n d é k e k a d t a k szín- vonalas műsort.
A MAGYAR ÜJSAGlROK Országos Szövetsége és a Magyar—Szovjet Bará- ti Társaság kultúrtermében rendezték meg június 23-án a szegedi újságírók és pártmunkások találkozóját.
A J U H A S Z G Y U L A M Ű V E L Ő D É S I OTTHONBAN tartott é r d e k e s előadást Horuczi László „Tudat, gondolkodás, szellem és isten" címmel.
A SZEGEDI POSTÁS MÜVELODESI OTTHONBAN „Hurrá, itt a nyár" cím- mel rendeztek vidám estet. Bemutat- ták az ..Amerikából jöttem . . . " cimü egyfelvonásost. Közreműködtek a Bu- dapesti Postás Kamaraszínház színészei
— konferált Bohóti Dajos.
AZ CrJSAGTRÖ—MSZBT KLUBBAN Csajkovszkij születésének 120. évfor- dulója alkalmából emlékestet rendez- tek. Munkásságát Molnár József mél- tatta. Az emlékünnepségen H a r m a t h Éva. Littav Gyula és Maros György léptek fel.
A SZEGEDI BARTÓK BELA KÓRUS meghívót kapott Kecskemétre, ahol a Közalkalmazottak Szakszervezetének kecskeméti kórusa most ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, a Tor- nyai J á n o s Múzeumban Magos Gyula festőművész é s M. Majorossy Sarolta k e r á m i k u s műveiből kiállítás nyílt. A kiállításon Almási Gyula Béla mondott megnyitó beszédet.
A SZEGEDI MORA FERENC MUZE- UMBAN nyílt meg a Szegedi Pedagó- giai Főiskola volt rajzszakos hallgatói- nak kiállítása. A kiállításon láthattuk Dér István, Zombori László, Papp György, Nárai Zsuzsa, Veress Mihály képeit. Megnyitó beszédet Buday Lajos mondott.
A SZEGEDI NOVEMBER 7. MŰVE- LŐDÉSI OTTHONBAN került b e m u t a - tásra Mérimée „ ö r d ö g az asszony"
cimű k o m é d i á j a , Hans Sachs „A sza- tócs b a t y u j a " című egyfevonásosa, Mo- liére „Sparanella vagy a képzelt szar- v a k " című k o m é d i á j a — Híves László rendezésében.
A Magyar írók Szövetsége vezetősé- gének néhány tagja az elmúlt napok- ban Szegedre látogatott, s az újságíró klubban egész estét betöltő beszélge- tést folytatott a Tiszatáj íróival. Földeák János, Csepeli Szabó Béla, Pál Jó- zsef a beszélgetésen résztvevő Írók munkatervei, a helyi irodalmi élet kérdéséi iránt érdeklődtek. A Tiszatáj Írói közül Somfai László, Andrássy Lajos, Siklós János, Bárdos Pál, Fená- kel Judit, Kárász József, Tóth Béla, Lődi Ferenc és Papp Lajos vettek részt a barátságos hangú beszélgetésen.
AZ ÜJSAGIRÖ—MSZBT KLUBBAN került sor június 26-án Csépi József szerzői estjére. Dr. Lőkös Zoltán be- mutató beszéde után Nóvák Mária, Gémesi Imre é s Katona András olvas- tak fel az író műveiből.
AZ ÜJSAGIRÖ—MSZBT KLUBBAN Róbert László, a Népszava külpolitikai rovatának vezetőhelyettese tartott ér- dekes élménybeszámolót afrikai útjá- ról.
A SZEGEDI MORA FERENC MU- ZEUM. a Képcsarnok Vállalat és a szegedi képzőművészek munkacsoport- ja részvételével „A munka dicsérete"
című kiállításról Dr. Fehér Zsuzsa művészettörténész vezetésével érdekes ankét zajlott le.
A SZEGEDI MORA FERENC MUZE- UMBAN — a Képcsarnok Vállalat ren- dezésében — „A munka dicsérete"
címmel kiállítás nyílt. Megnyitó beszé- det Pogány ö . Gábor, a Magyar Nem- zeti Galéria főigazgatója mondott.
A SZEGEDI POSTÁS MŰVELŐDÉSI OTTHONBAN Dr. Krasznay László tartott érdekes előadást ..Bulgáriai lá- togatás" címmel. Előadás után a „Ten- ger törvénye" című filmet vetítették.
MAKÓN, A JÓZSEF ATTILA MUZE- UMBAN Buday Lajos főiskolai tanár- nak nyílt gyűjteményes kiállítása.
A Szabadtéri Játékokra Szegedre ér- kező vendégeket kellemes meglepetés- sel fogadja a Tisza étterem. Lakatos Gcza már külföldön is sok sikerrel szerepelt zenekara szórakoztatja estén- ként a vendégeket. A zenekar már hó- napok óta játszik a Tiszában, s a szegediek kedves szórakozóhelyévé tet- te a hangulatos éttermet. A zenekar és tagjai — Hegedűs Géza, ifj. Hegedús Géza, Hosszú Zoltán, Kecskés István, Rajta János, Király Zoltán, Boldizsár Gáspár — az új stílusú népi zenekar játékmodorában adnak estéről estére zárt műsort, majd táncdallal, hallga- tókkal szórakoztatják a közönséget.
A Szlovákiai írók Szövetsége kiadá- sában már második éve jelenik meg ízléses köntösben a szlovákiai magyar nyelvű írók irodalmi és kritikai folyó- irata, az I r o d a l m i S z e m l e . A lap Dobos László szerkesztésében a két világháború közötti szlovákiai ma- gyar irodalmi mozgalom, a kommunis- ta vezetésű Sarló hagyományait követi.
A lap legutóbbi, hazánkba érkezett ' száma Illés Béla, Györy Dezső, Vladi-
mír Minác, Frantisek Horubin, Dávid Teréz, Dénes György, Lehoeky Teréz, Veres János, Nagy Irén, Monoszlcy M.
Dezső, Duba Gyula, Nagy László szép- irodalmi alkotásait közli. A Híd rovat- ban Juraj Spitzer, Sas Andor, Boturi Ferenc, az Országjárás-ban Dobos László, a Látóhatár-rovatban Fábry Zoltán, Turczel Lajos, KSfer István, Fogarassy László, Gyüre Lajos, Tanya Pál, Tőzsér Árpád írt cikkeket. Mayer Imre a nyelvművelés kérdéseiről írt rövid tanulmányt.
A V Á L L A L A T I
ki is Uömjotúr
sorozatban eddig 20 kötet jelent meg. A sorozat sikerét bizonyítja az az érdeklődés, amely a kötetek t a r t a l m á v a l és a korábbi kötetek témáival kapcsolatban olvasóink részéről m e g n y i l v á n u l t
A KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ
előfizetést hirdet a most induló harmadik tízes sorozatra.
A sorozat kötetei a vállalati gaz- dálkodás időszerű kérdéseit dol- gozzák fel, a megnövekedett igé- nyeknek megfelelően az eddigi kö- teteknél magasabb színvonalon. Az egyes kötetek vállalati és irányító- szervi szakemberek, érdeklődő köz- gazdászok é s műszakiak számára készülnek, es a vállaTatok eredmé- nyesebb m u n k á j á h o z k í v á n n a k se- gítséget nyújtani.
Az ú j sorozat kötetei:
1. IPARI K A L K U L Á C I Ó (meg- jelent)
2. FOLYAMATSZERVEZÉS ÉS SZERVEZETEK K I A L A K Í T Á S A AZ IPARBAN
3. STATISZTIKA A VÁLLA- LATVEZETÉS SZOLGÁLATÁBAN
4. MŰSZAKI FEJLESZTÉS AZ IPARBAN
ÉVES 5. IPARVÁLLALATOK
TERVE
6. BELSŐ ANYAGMOZGATÁS 7. GYÁRTÖESZKÖZGAZDÁL- KODÁS AZ IPARBAN
8. PROGRAMOZÁS 9. GYÁRTÁSIRÁNYÍTÁS 10. A MÉRLEG ÉS AZ ERED- MÉNYKIMUTATÁS ELEMZÉSE AZ IPARBAN
A tízkötetes sorozat előfizetési á r a 90,— Ft; 'bolti á r a kb. 110,— Ft.
A kötetek egy része m á r nyomdá- ban van. Első kötete m á r megje- lent:
Dr. Tóth Antal: IPARI K A L K U - LÁCIÓ 228 old. + mellékletek.
17,— Ft.
Utolsó kötete 1961. márciusig kerül forgalomba.
A sorozat á 90,— Ft-os áron meg- rendelhető a
KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ
Terjesztési Osztályánál Budapest V., Nagy Sándor utca 6.
Telefon: 311-156.
A BUCSU
pillanatában megélénkül az emlékezés, s az önzetlenség és áz őszinte- ség segít a teljes igazság kimondásában.Az eltávozóról mindig többet tudunk, mint az élőkről. Vagy csak pontosabban és el- fogulatlanabbal fogalmazunk? Azt hiszem, ilyenkor az emberi hiúság, a hétköznapi esendőség a fegyvert lábhoz eresztve hall- gat. A búcsú gondolata és érzése ezért tisztább, ezért gazdagabb.
BÚCSÚ MÉSZÖLY GEDEONTÓL
Nyolcvan éves volt. Már régóta belső szorongással figyeltük egészségét és mun- káját. Tudtuk, hogy az idő akaratával szemben nincs védekezés. Ilyenkor az em- ber már csak a szeretet önáltatásához s á bölcs belenyugváshoz folyamodhat. Igazi bölcsességet és kedélyt elsősorban az Ö magatartása sugárzott. Utolsó éveiben is magabiztos volt. Éreztük, ezért nem szán- nunk, hanem csodálnunk kell. Fölénnyel nézte a világot, de nem a gőg pipiskedő le- nézésével, hanem a humánum igazi ma- gaslatáról. Az emberek személyes sorsa is érdekelte. Tanítványait számon tartotta.
Még nyolcvan éves korában is majdnem mindénkire emlékezett. Amit megőrzött az emberekről, mindig hiteles volt, mert so- hasem a külsőlegest, az adatszerűt látta, hanem a jellemzőt. A szándékot és az akarat irányát. Tanítványai közül az őszin- tén érdeklődők és ragaszkodók eleven év- gyűrűket vontak alakja köré. Tudós és művész egyéniség volt. A felemeléshez, az előléptetéshez, a gyors sikerhez, a prakti- kus ügyeskedéshez nem értett. Akiket a siker s a szerep indulatai fűtöttek, nem fe- léje tájékozódtak.
Tanárnemzedékek tanára volt. Nyelvtu- dós. De nemcsak egy szűk nyelvésziskola vallja mesterének, hanem egy széles ne- velői tábor. A nyelvről többet tudott mon- dani, mint amivel a skatulázó tudósok megelégszenek. A precíz, de szellemtelen rendszerek tudós hangyácskáit kigúnyolta.
A nyelvet ő két folyónak tekintette, amely- nek mindig eleven vize a népélet és az irodalom medrében hömpölyög. Forrásuk a messzi történelmi múltban van. Mindig közös nedvek táplálják őket. A nyelvnek
ez a két ága a nemzeti kultúra gyűjtő med- rébe torkollik. Mészöly Gedeon ezt a két folyót nem a térképen vizsgálta, hanem, merész búvárként a leggazdagabb pontjain a mélybe ereszkedett. Elsősorban a név- nyelvet tanulmányozta. De a nyelv igaz- gyöngyeire talált Arany János és Vajda költészetében is. Arany János — e névnek arany fénye és arany csengése volt szá- jában. Egyetemi óráin hányszor hallottuk, hogy egy-egy vitás kérdés eldöntésében a nagykőrösi professzorhoz fellebbezett. A tu- dós költőhöz, aki minden magyarok között legjobban bírta és ismerte nyelvünket. A sorsnak micsoda stílusos gondoskodása: a fiatal Mészöly Gedeont is Nagykörösre
»száműzte« algimnáziumi tanárnak. S Mé- szöly Gedeon óráin a nyelvtudomány fel- lebbezési fóruma így lett nemcsak Arany János professzor úr, hanem a nagykőrösi népnyelv is.
Életében több nagy íróhoz volt köze. Jó- zsef Attilának, Radnóti Miklósnak tanára volt. Kosztolányihoz baráti érzések kap- csolták. József Attila bátyámnak szólította.
Sokszor kértem, hogy beszéljen ezekről a személyes emlékeiről. És ő hivalkodás nélkül, szerényen idézte meg halhatatlan
»öccseitJózsef Attilát és Radnóti Mik- lóst leginkább az egyetem padjaiban tudta elképzelni, ahogy előadását hallgatják, vagy ahogy ők maguk is előadnak az ö felejthetetlen »kérdve kifejtő" óráin. Kosz- tolányiról mindig a legmegrázóbb, legem- beribb élményét idézte csak. Ázt a harcot, amit a költő halálos ágyán legközönsége- sebb, legprózaibb ellenfelével, a rákkal ví- vott. Milyennek látta őt? Szellemesnek és fölényesnek. A végzet, a kegyetlen kór testi erejétől megfoszthatta, de végső per- ceiben is visszafeleselt a halálnak. Utolsó óráiban, amikor már beszélni sem tudott, a papírt és ceruzát még mindig a kezében tartotta. A halálos betegség fájdalmas dö- féseit sem hagyta szó nélkül. Kedélye most is védekezett: iróniája még mindig
hegyes tőrével visszadöfött. Így búcsúzott Mészöly Gedeontól: — Ne félj Gidám, írunk mi még együtt a magyar nyelvről köny- vet. — Ezek a szavak őt már nem köte- lezték. Mészöly Gedeon pedig becsülettel lerótta a ráeső részt.
SOHA nem mondott életrajzi vagy irodalomtörténeti közhelyeket. Személyes emlékeit ritkán tárta fel: csak neki volt rájuk szüksége. Éppen ezért nem szépí- tette és nem túlozta el azokat. József Attila és Radnóti valahogy mindig együtt jelentek meg előtte. Bizonyára az összeha- sonlítás miatt volt ez így. Bármelyikről beszélt, mindig érezte a másik egyéniségé- nek különbözését. Azt tartotta, hogy a rokon vonások, a konvencionális művészi- ség jegyei a tehetségnek nem olyan nyil- vánvaló bizonyítékai, mint a gondolkodás és a magatartás eredetisége. De ez nem a felvett »művészi gondolkodás és maga- tartásA tehetség mindenkor alakítja, és nem plagizálja a költőiség jegyeit. József Attilában és Radnótiban az erre való adottságot ismerte fel. Nem úgy emlékezett rájuk, mint az ügyes emlékezők. O nem a nagy költőket varázsolta elő, hanem csak két emberre emlékezett, két egyéni- ségre, akik kiváltak kortársaik közül, akik- kel össze lehet az embereket hasonlítani, mert alkalmasak arra, hogy a jellem és a gondolkodás mércéi legyenek. Es neki volt igaza. József Attilát és Radnótit is az idő és az események formálták naggyá. De egyéniségükből már ott, az egyetem pad- jaiban is sugárzott az elhivatottság ereje.
Mészöly Gedeon emberi tulajdonságaikra emlékezett. József Attila gyengéd volt és durcás, hallgatag és vitatkozó, búskomor és fékezhetetlen kedélyű. Szorgalmas volt, de néha hetekig értelmetlenül téblábolt.
Nem fegyelmezte magát; nem volt becsvá- gya a józanul kialakított, okosnak neve- zett társadalmi magatartás. Ügy válaszolt a világnak, ahogy megérdemelte. Hangula- ta hullámzott, de ítélete mindig határozott
maradt. Jó szóval azonnal meg lehetett nyerni. De ha becsapták:- rövidesen átlá- tott a szitán, és kíméletlenül belerúgott a hozzá méltatlanná vált emberekbe. Egyszer Mészöly professzor egyik versét megdicsér- te. A költő megkérte, hogy azontúl min- den este elkísérhesse a Tisza Szálló étter- mébe. Ezeken a sétákon mindig szerényen hallgatta Mészöly Gedeont, a vers tudós ismerőjét. Ebben az időben nem sok »mél- tóságos« egyetemi tanár volt, aki proletár fiatalembereket »külön órán«, barátságos séta közben készített az életre, a halha- tatlanságra.
Radnótiról kevesebb emléke maradt. Csak az arcát látta, ahogy komoly figyelemmel követte előadásait. »Hűvös volt és zárkó- zott« — így jellemezte őt. És még hozzá-*
tette: »mintha már ekkor érezte volna ké- sőbbi tragikus sorsát. Okos szemében min- dig szomorúság bujkált. Fegyelmezett és következetes volt. Nyilván csak belülről lá- gyult el«. Készült valamire. Nem valószí- nű, hogy már akkor saját sorsának rémé- vel nézett farkasszemet, de minden bi- zonnyal az emberiség rémének, a fasizmus- nak egyre közeledő dübörgésére figyelt.
Még nem élt »folytonos veszélyben«, de készenlétben volt. Későbbi sorai akkori ma- gatartását is pontosan jellemezhetik:
.. vad férfiak fegyvert s hatalmat érő nyugalma nyugtat, s mintegy hűvös hul- lám: a 2 X 2 józansága hull rám".
Másfél évvel ezelőtt találkoztam utoljára Mészöly Gedeonnal. Sokáig nem törtük meg a Szabadsághegy őszi csendjét, ö, a ma- gyar nyelv tudósa és szerelmese, már nem tudott beszélni. De értelme és érdeklődése a régi maradt. Rám várt a feladat tehát, hogy beszámoljak mindarról, ami Szegeden és az egyetemen történt. Elfogódottan, vizs- galázasan szavakat kerestem, tőle*származó régi kincseket, hogy visszaadjam annak egy töredékét, amivel egykor oly bőkezűen ő halmozott el bennünket.
Ünneplésére készültünk, de ezt már nem érhette meg. Így adósai maradtunk. De akik jól tanultak tőle, ezt az adósságot le fogják majd törleszteni.
KISS L A J O S
MINDEN CSUDA
ez Jozsó meg Vidács Manci esküvőjével is. A csudálkozást az váltotta ki a fa- luban, hogy Jozsót úgy tartotta nyilván a többség nyelve, mint akinek egy kerékkel többet teremtett a teremtő, a részeges susz- ter kilencedik lányát, a Vidács Mancit meg a "megye szépe* néven becézgették, aztán egyik napról a másikra kihirdette a plébános ú r Jozsó meg a Vidács lány esküvőjét.
A tudós vének bölcseletébe is számítási hiba csúszott, mert eljárt az első kilenc hónap, de a bölcs tudományt nem támo- gatta az élet. Következett a másik meg a harmadik kilenc hónap, de semmi ú j nem jelentkezett a világra. A második évben Kácsor, a tisztességben őszült nyugdíjas bakter egy vasárnap délután, szokása sze- rint bekáfolva — mivel nincs a világon olyan rossz bor, amit a vasutas hitelbe meg ne inna —, jövőt zengő hangon je- lentette ki Böcz Ernő kocsmájában:
— Veri a sors a kapzsi Vidács lányt, m e r m a j d éccő nem lössz főd, aztán m a r a d a bolondos Jozsó.
— Mólés kend, mennyék alunni — taná- csolta Böcz az öreg bakternak.
Később m á r csak egészen kevés szó esett Jozsó meg a Vidács Manci házassá- gáról. Egybekeltek, aztán megvoltak m a - gukban. Nemigen járogattak szomszédolni sem, mivel Jozsó tanyája jócskán kívül esett a zárt településen. Meg nyáridőben annyi volt a dolog, hogy alig győzték ket- ten a tizenhat kis láncot, az öreg szolgáló m u n k á j a meg annyit ért, mint egy gye- reké. Mire elvégezkelődtek, betakarítottak, ú j alá szántottak, úgy megvékonyodtak, m i n t vedlett n y á r f a ősz végére. A hideg időre bevették magukat a konyhába, aztán ott töltötték a napot meg az éjszakát. Az öreg szolgáló ellátta a jószágot, fűtött a laposra sikerült kemencében, bevitt egy- egy félzsák őrölnivalót a malomba, meg hát tett-vett a ház körül, ahogyan a csel- lengős—unalmas napok kívánták.
Jozsó ritkán ballagott föl a faluba. Má- sodik vasárnaponként elment a borbély- hoz, u t á n a benézett a templomba, onnan meg hazafelé vette az útját. Nem állt be a duruzsoló gazdák b a n d á j á b a vasárnapi tereferére vagy egy nyelet borra Böcz Ernő enyhhetlyes gangjára a lugas alá, mivel rend- szerint megcsipkodták a többiek.
— No, Jozsó, h á t aztán hogy áll a módi, he? öleget töszöl-e ott, ahol köll . . . , vagy a k a d segítség is? — molesztálták mindig a Vidács lánnyal.
Mert hát n e m is tekintették rendes gaz- dának. Az öreg Ballagi Jóskát, az a p j á t nagyra tartották, a tizenhat kis lánc adta a tekintélyt. Az idős Ballagi saját f u r - fangjával k a p a r t a össze ezt a kis földi va- gyont — innen is származott a böcsülete.
A fia, a fiatal Ballagi Jóska, a falu Jo- zsója úgy ült a vagyonka közepébe, hogy az u j j á t se mozdította. Egy téli napon, késő este az öreg Ballagi szó nélkül le- fordult a kis sámliról, és többet nem állt a lábára. Elment az asszony után.
A félnadrágszár Jozsó nyakába szakadt a gazdálkodas, és csinálta, ahogyan az apjától látta. Az első két esztendőben ne- hezen boldogult egyesben, később rávetet- t e fejét a nősülésre, de ez is olyan vélet- len történt, mint az, hogy Jozsó gazdál- kodó lett. Egyszer ősz elején a csizmáját vitte javítani a részeges suszterhoz, és valahogy ott ragadt, m e r t a n n a k az asz- szony-lánya megáprehendálta Jozsót, hogy piszkos az inge, akár a főd, tán a g a t y á j á - ban kikelt m á r a retek.
— Nősülj meg, Jozsó, vigyél oda egy tisztességes asszonyt, aki rendben tart téged is, meg a gazdaságot is — feszeget- te Jozsó értelmét az asszony.
Először csak nevetett az, félujjnyi sárga fogait vicsorgatta, és egyre hajtogatta:
— Nem a . . . nem a . . . nem kő az asz- szony a házba.
Később, ki t u d j a , mikor kezdődött a suszter asszony-lánya mosta Jozsó fehér- neműjét, szánakozással meg tisztességes fi- zetséggel. A tiszta alsót Manci, a legki- sebb lány vitte a tanyára, és egyúttal ho- zott a nagy garabolyban tojást, tejfölt, friss
éhén túrót m e g miegymást. Az öreg Bal- lagi halála utun n a r m a d esztendőre meg- esett a csuda Jozsóval meg Vidács Man- ci val.
K / I A M f l i s ^X3 1 1 m a g á n a k való M A I N ^ I lO teremtés lett, mint a Jozsó. Nemigen mozdult otthonról, csak a vásárlás meg a piacozás okából j á r t be a faluba meg nagyritkán a templomba. Min- dig magán érezte a falubeliek sandásko- dó—gúnyolódó tekintetét.
Azelőtt a szépségét bámulták. A legé- nyek m a j d megvesztek érte. Körbe fonták szép szavakkal meg kétértelmű tréfákkal, miközben kerek, bögyös kötényét, mezíte- len húsos lábaszárát gusztálták. Kicsit nyúlott b a r n a arcát csipkedték, nefelejcs- szín szemét akarták cserébe. De ez mind, mind tréfa volt. mivel a legényeik nem gondoltak komolyan semmit.
Vidács suszter rossz hírben állt. Elszag- gatott két asszonyt, most a h a r m a d i k a t nyűtte, és vénségére még a fölső soron, lakó Teca nénit is meglátogatta néha-néha, ka- patosan. Manci két n é n j e meg lánykorá- b a n meghozta még, amit nem kollott vol- na. Jószerint egy rendes r u h á j a sem volt a részeges suszter legkisebb lanyának,
• hogy szépen, bálosan öltözzön, amikor az illendőség úgy kívánja. Ezért hát nem is akadt volna igazi kérője a valamire való legények közül.
Most meg m á r nem a szépségén akad föl az asszonyok szeme meg a nyelve. Pe- dig olyan szép volt most is, mint lányko- rában. Talán még szemrevalóbb, mivel a ruháit jó helyen varratta, az ízlésnek meg- felelően. Kicsit megszedte magát tél vé- gére, kigömbölyödött, és úgy m e n t - j á r t . m i n t valamilyen regénybeli menyecske.
— Hájszen, hogyan él avva az ötfér- tályossa, csak azt nem értém — hallotta egy alkalommal a tej-átvételnél, mivel az értetlenkedő asszony nem vette észre, hogy éppen a háta mögött áll.
Kivörösödött az arca, mint napáldozat- kor az ég alja. Nem szólt semmit, elvé- gezte a dolgát, és ment hazafelé.
Igaz, Jozsó meghaladta a negyvenet, Manci csak a húszat, de ez a korkülönb- ség nem okozott kellemetlenséget.
De ilyenkor, ha nagyon szíven ütötte a sérelem, mélyet szúrt r a j t a a hegyes, pisz- kos nyelvek tüskéje, legidősebb nénjéhez állt be panaszkodni.
— Irigyek r á m a faluban, m e r t van egy- két jó r u h á m — véleményezte a megjegy- zéseket.
— Hagyjad rájuk, Manci, rosszabb, ha összeállsz velük — okosította az idősebb.
Sokáig beszélgettek, hallgattak egymás mellett a konyhaküszöbön vagy a p a j t a alatt a szárizzék tetején, vagy ahol érte őket a megállapodott beszélgetés. Egy alka- lommal jól kibeszélgették magukat, Manci megkönnyebbülten indult haza, de n é n j e u t á n a h u j á n t o t t a z ajtóból.
— V á r j á l hé, m a j d megfelejtettem, gye- re m á r közelebb.
Manci visszasietett, és sebtében szólt:
— Mi az, mondjad, m e r t rámsötétedik.
Amaz közelhajolt, egészen a füléhez, és súgta:
— Itt j á r t a Répás Veszti, aztán aszon- ta, hogy rettentően sajnál, hogy a bo- lond Jozsóhoz mentél. Még most is sze- ret, csak té nem veszed észre.
— Mondjad neki, hogy h a m a r á b b gon- dolta volna magát — válaszolt hangosan, és m á r iramodott is a tanyai dűlő irá- nyába.
Alig haladt néhány lépést a poros nyo- mon, a n é n j e ú j r a utána szólt.
— Hallod-é, még égyet mondok — és m á r szaladt a topogó menyecske után.
— J a j , hagyjál az utamra. Félek a sötét- ben, annyi katona j á r meg repülő ebbe az istentelen világba.
— Na-na, csak mégfelejtéttem. Azt is mondta a Veszti, hogy mié nincs nekték három esztendő úta gyerékéték. Aszontam, hogy kérdezze meg tűled.
— Kérdezze meg a nagyanyját — szólt haragosan Manci, és elsietett a homályos szürkeségbe.
Az út ó r a j á r á s gyalogszerrel. Manci szedte a lábát, hogy ne é r j e úton a fe- kete este. Szép nyárutó volt, langyos szür- kület, amikor az ember szívesebben néze- lődik a mezőn, mint bent a petrós-büdös konyhában. Manci most olyan különösnek, f u r c s á n a k találta az estét, m i n t egyszer lánykorában, amikor a Veszti hazakísérte.
Éppen ilyen langyos este volt, és a csil- lagok is fényesen álltak az égen. Veszter mondta neki, hogy nézze már, olyan, mint- ha pöttyes ernyőt borítana a földre va- lamilyen láthatatlan kéz, és a nagy ernyő alatt nyugodtan lepihennek az emberek, állatok meg a f á k és a virágok. Reggelre eltűnik a csillagos nagy ernyő, föléled minden, mozog, robog a világ, hogy estére ú j r a a csöndesen nyíló sziporkás ernyő alá bújjon pihenni.
— Nem mertem szólni — állapította meg halkan —, olyan tanult gazdász ez a Veszter, hogy én csak sémmit se szólha- tok mellette.
Ahogyan fogytak a százméterek Manci mögött, úgy érkezett közelebb magas, szé- les termete, göndör szőke haja, aranyo- zott foga a fölső soron, széles, egészséges arca, friss, f ü r g e járása: m á r a h á t a mö- gött érezte Vesztert.
— Milyen finomán tudott simogatni — állapította meg Manci, és önkéntelenül megtapogatta arcát, ahol egyszer-kétszer a legény simította.
Kétszer kísérte el a kapuig a fiú, és eztán bejelentés nélkül elmaradt. Hiába leste Manci esténként a fő utcán őgye- legve vagy sietős léptekkel villogva, mint- ha dolga akadna, m e r t Veszter csak a fe- jét biccentette, és tovább m e n t a dolga után. Most meg úg> érezte, hogy ketten lépkednek a dűlőúton, a csöndes estében, szótlanul, és így is beszélnek, értelmes gondolatokat cserélnek, m i n t h a n e m is ví- zió, hanem valóság lenne.
— Visszajöttél, Veszter? — kérdezte a fiútól.
— Látod. Itt vagyok, m e r t n e m találtam jóravaló lányt.
— Elkéstél, én m á r asszony vagyok.
— T u d o m . . . d e . . . de az netn b a j . . . m a j d . . .
E l h a r a p t a a fiú szájába adott mondatot.
Megijedt.
•+* Kísértés készül — mormolta, és ú j - fent sebesre fogta az útját.
OLYAN G Y O R S A N
m et h S
kapkodta a levegőt. Képzelete kísértésétől szaladt, mintha a fiú a nyomában lép- delne. A tanya udvarán állt Jozsó, a ku- tyával bajmolódott, mivel a lánca föl- keveredett az eperfára, és nem tudta sza- b a d j á r a engedni.
— Gyüssz mán? — szólt az asszonynak, amikor meglátta.
A hörgős-repedezett hangoktól megbor- zongott.
— L á t j a — vágta oda, és sietett a kony- hába.
Magasra csavarta a petróleum-lámpa lángját, melegítette a délről m a r a d t levest, kemény csülökvéget tett az asztalra.
Szótlanul vacsoráztak. Most vette észre először, hogy Jozsó úgy csámcsog, olyan lassan, mint amikor a szomjas kutya iszik a vályúból. Forgatja, gyürkéli a szájában, néhány foga közt a kemény bőrkét, és úgy nyeli el a falatot, a k á r a c o p á k o t Fél szemmel nézte az asztalnál ülő embert, és olyan érdekesnek tetszett előtte, mintha egy valóságos koldulós barát ülne ott: feje tetején a teliholdra hasonlító kopaszság- gal, négyhetes szakállával, fehéren maradt, apadt homlokával, nagy piszkos tenyeré- vel. Megborzongott.
— T á n fázol — kérdezte az ember, mi- vel észrevette, hogy az asszony megráz- kódott.
— Álmos vagyok.
— Pedig reggel korán kelünk, t ö r j ü k a
• kukoricát.
Manci n e m felelt. Lerámolta az asztalt, megvackolta az ágyakat, és lebújt, aho- gyan megszokta, szótlanul. Jozsó még tib- lábolt egy ideig, aztán ő is lefeküdt.
Az asszony lehunyta szeméit, és a sötét-
ben cifra, világos kis karikák táncoltak, összefogódzkodtak, körcsárdást jártak, ú j r a széjjel váltak: az egyik karika nőtt, nőtt, annyira, hogy m á r nem is látta egészen, és a k a r i k a közepén előbújt a Veszti arca.
Szépen borotváitan, tisztán, legényesen ne- vetett. Pont Mancira nevetett.
A karikák eltűntek, és Veszter megin- dult feléje. Leült az ágy széléire, és szót- lanul nézte Manci arcát, simogatta kon- tyos, kender-szőke dús haját. Olyan lá- gyan, tapintatosan, mint régen.
— Miért nincs még gyereked, Manci- kám? — kérdezte suttogva.
— Nem tudom, Vesztikém — szólt az asszony.
— Menjél el orvoshoz, vizsgáljon meg
— ajánlotta Veszti.
— Jó, m a j d elmegyek.
— Elkísérlek. Óvárra m e n j ü n k .
—« Jó. Csak a faluban n e t u d j á k .
— M a j d vigyázunk.
— Mikor m e n j ü n k ?
— Holnap, a reggeli vonattal. A gőzös utáni kocsiba szállok.
— Ott leszek — súgta Manci.
Az asszony pokróca meglibbent, Jozsó a kezét Manci combjára tette. Közelebb csú- szott, egészen közel. Manci fölérzett, és néhány pillanatig zavartan kereste a hely- zet értelmét. Megcsapta az istállótrágya bűze, Jozsó odvas fogainak szaga, ettől megremegett, hajától a lábaujjáig.
— Menjétk, m e n j é k a fenébe. Ráz a hi- deg, holnap orvoshoz megyek.
— Jól van, na.
— Jobban tenné, ha föl tisztálkodna he- tenként, mint más ember.
Jozsó vihogott, mint akinek tetszik az asszony korholása.
Kis idő múlva csönd ereszkedett a ház- ra, csak Jozsó gurgulázó á l m a zavarta a nesztelen éjszakát. Az asszony kilépett az ágyból, összefogta magán a nyűtt hálórék- lit, és zajtalanul ment ki a gangra. A deszkapadikára támaszkodott, össze-vissza gondolatok kergetőztek benne, nem értette magát, az életet, utálta a földet, a tizenhat láncot meg a Jozsót, és később m e g m a - gyarázhatatlanul jött édes érzés ringatta.
Nézte, nézte a szép pöttyes ernyőt meg a csöndes éjjel nyugalmát.
j ^ v w v y y y y ' w w w v y y y y y y y y y y y w v > y y y y y y y y y y y y y y x
Borbély Gábor:
Villanások
A gyermek Álmában hosszan felsikolt, homlokán verejtékcsöpp világít, sárga kezével int a hold,
s bontja az éjfél pántlikáit.
A híd
Az úton egy fénycsík átcikáz, s kettészeli a tömb-sötétet, a híd a partra könyököl, várva, amíg a víz felébred.
A kő Hever a parton vizesen, a csöndet mind magába itta, szürke testében feldereng tűzhányók láng-ölének titka.
A f o l y ó Hullámai elcsavarogtak, egyedül van, nagyon álmos, a parti homokból jót harap, s elringatja a várost.
A felhő
A felhő, mint részeg kocsmafüst, tántorgó lábbal imbolyog, ruháját rázza kósza szél, s kacagják huncut csillagok.
Te légy erősebb
Te légy erősebb, értelem, ha égig csap az indulat.
Acél kezed szögezze be a tátott szájú ágyúkat.
Te légy erősebb, értelem, a föld egész csak így marad, s szállhat nyugodtan Dél fele a fényben fürdő fecskehad.
Te légy erősebb, értelem, állj őrt a sötét éjeken, ahol kell, ott légy szüntelen, te örök béke: értelem!
SIMÁI MIHÁLY:
Lói,
Tündöklést fakasztó reggel.
Buzog a nyárból a fény.
Zöldezüst levelek úsznak a habzó szél közepén.
Duruzsol kedvvel a búza, sárgán gyúl, zöldre lohad.
Szikáran lépnek a napban ragyogó hátú lovak.
Mig töpped közbül a szúk tó, mint barnás-zöld vízipók, szókért sülnek a réten sorjázó széna-cipók.
Szorgalom suhog a tájban kaszák szikrái nyomán, s magához húzza az árpát egy pipacs-ruhás leány.
Sandát:
OPTIMISTA M A G Á N Y
Téglákon ülök egyedül, szemembe néz a nap, s számlálhatatlan sok bogár aranyfényben rezegve száll felém a fák alatt.
A sínen forró városok iramlanak felém,
és hallom, amint egy csodás vattába burkolt kattogás döng mellem balfelén.
Ügy ülök itt, mint egy szobor, vagy mint egy szerzetes, de, mint kinek a gondja már a mindenségnek rontva száll, s nem istenhez repes.
Körül a föld még párolog, a meggy pirul a fán,
és bennem, mint egy nagy gyerek, fogát villantva felnevet
a kétéltű magány.
Magam vagyok: hahó! hahó!
kell ennél szebb dolog?
A csönd cseppekben hull reám, és úgy érzem, hogy fönn a fán a szívem ott dobog.
A föld is lüktet talpamon, verését érezem,
s füvek között, a fák alatt egy érthetetlen akarat labdázik már velem.
A levegőn is rezzenés fut át, s megérzem én.
hogy amit itt a környezet az elébb tompán görgetett, most innen jön felém.
Magad vagy-e? bár hangtalan ülhetsz itt évekig,
de él, dolgozik szellemed, és érzed, hogy az emberek kísérik lépteid.
A halott van csak egyedül, csak az a társtalan,
de míg az ember él, mozog, megnyugszik, alkot, háborog:
mindenhol társa van.
. a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a ^
EGY 1 1 0 w * A SZÖVETKEZET
-»> -»>-»>• «<• <«• «<•
A U G U S Z T U S 2 0 - A N
ünnepli f e n n á l l á s á n a k 10. é v f o r d u - lóját a szegedi Felszabadulás t e r - melőszövetkezet. 1950-ben a l a k u l t 170 katasztrális holdon, 12 alapító taggal, és 1956-ban egyesült a n á l a alig egy évvel idősebb Alkotmány- nyál. Jelenleg a v á r o s egyik leg- több e r e d m é n y t f e l m u t a t ó szocia- lista mezőgazdasági nagyüzeme, a m e l y e t g y a k r a n keresnek fel szak- e m b e r e k és egyéb érdeklődők, pl.
a J o g t u d o m á n y i K a r statisztikai tanszéke stb.
A S á n d o r utcai i r o d á b a n Á r e n - dás György elvtárs, a termelőszö- vetkezet e l n ö k e fogad. 1952 óta áll ezen a felelősségteljes, egyáltalán n e m könnyű poszton, t e h á t a leg- a p r ó b b részletekig ismeri a tsz m ú l t j á t , m u n k á j á t és problémáit, jelentős része v a n a z eddigi e r e d - m é n y e k b e n .
M i u t á n m e g t u d j a , hogy a Tisza- t á j részéről é r d e k l ő d ü n k a csoport m u n k á j a iránt, szinte kérdezés nél- kül, azonnal kezdi a t á j é k o z t a t á s t :
— 170 holdon k e z d t ü k tíz évvel ezelőtt, jelenleg 4000 holdon gaz- d á l k o d u n k . A szövetkezet tagsága 720 főből áll, ebből azonban 320 csak pártoló tag, a m i azt jelenti, hogy csupán a f ö l d j é t a j á n l o t t a fel, ő m a g a m á s m u n k a t e r ü l e t e n helyezkedett el. — Hozzátehetjük, hogy hasonló p r o b l é m á k az ország c s a k n e m m i n d e n t á j á n előfordul- nak, sőt egyes termelőszövetkeze- tek esetén túl sok a z egy f ő r e eső földterület, a m i n a g y m é r t é k b e n nehezíti a géppel n e m végezhető m u n k á k időben való befejezését.
A Felszabadulás-nál ilyesmi n e m n e m m e r ü l fel, hisz a z egy e m - b e r r e eső terület n e m h a l a d j a m e g a 10 holdat.
— Megfelelő-e a gépesítettség m é r t é k e ?
— A gépekkel való ellátás kielé- gítőnek mondható. A szükségletet egyrészt a gépállomás biztosítja, d e m a g á n a k a szövetkezetnek is v a n n a k gépei. A r r a törekszünk, hogy ezen a téren lehetőleg minél n a g y o b b önállóságra t e g y ü n k szert.
A mezőgazdaságban nagyon fontos, hogy az egyes m u n k á k a t idejében elvégezzük. E h h e z a s a j á t gépeink m i n d i g r e n d e l k e z é s ü n k r e állnak, é s j o b b a n ki is t u d j u k használni őket. Minden r e m é n y ü n k m e g v a n a r r a , hogy h a m a r o s a n elegendő géppel rendeLkezünk. E l m a r a d á s r ó l persze eddig s e m beszélhetünk, leg- f e l j e b b szervezési n e h é z s é g e k , vol- tak.
— Az egyes i d é n y m u n k á k a t idő- ben végeztük el, a m i t a gépesítés- n e k és a tagság önfeláldozó m u n - k á j á n a k köszönhetünk. G y a k r a n k a p t u n k segítséget a középiskolák- tól, egyetemektől, illetve a z egyes üzemek — a juta-, k e n d e r - és ci- p ő g y á r — dolgozóitól. A diákok különösen a kukoricatörésnél é s a paprikaszedésnél n y ú j t o t t a k hasz- nos segítséget. A z utóbbi é v e k ta- pasztalatai azt m u t a t j á k , h*>gy a m u n k á s o k é s értelmiségi cjplgozók szívesen v á l l a l n a k mezőgazdasági m u n k á t , lényegesen j o b b a kapcso- lat a m u n k á s o k , parasztok és é r -
MiiHMIIliaW
mmr
telmiségi dolgozók között, m i n t ré- gen.
A beszélgetésből kiderül, hogy a szövetkezet különösen állattenyész- tésére és kertészetére büszke. Vi- szonylag kevés g a b o n á t termelnek, csak annyit, a m e n n y i é p p e n szük- séges. Sokkal kifizetődőbb a cukor- répa, zöldség és rizs. 130 holdon folyik öntözéses zöldségtermelés, 330 hold v a n e l l á t v a szórófejes ön- tözőgéppel. A v á r o s szükségletei- n e k kielégítésére és e x p o r t r a 25 v a - gon zöldséget szállítanak évente.
Augusztus 20-ra lesz kész a 8 m i l - lió Ft-os beruházással épült, 6000 négyzetméter t e r ü l e t ű üvegház, amelyet jövőre 2000 négyzetméter- rel f o g n a k bővíteni. Az üvegház f ű t é s e télen melegvizes földalatti vezetékek ú t j á n történik. A rizste- lep jelenlegi t e r ü l e t e 250 hold, azonban ez is bővülni fog 500 hold- dal. A bővítés u t á n á t t é r n e k a ri- zses vetésforgó alkalmazására.
A szikes területeket úgy haszno- sítják, hogy h a l a s t a v a t létesítenek r a j t u k . A készülő halastó t e r ü l e t e 500 hold.
AZ Á L L A T T E N Y É S Z - T É S F E J L E S Z T É S E
terén m é g sok a tennivaló, d e azért v a n n a k f i g y e l e m r e méltó e r e d m é - nyek. Az elhelyezés p r o b l é m á i t m e g o l d j a a 300 férőhelyes istálló, n o h a a s z a r v a s m a r h a á l l o m á n y lét- száma is e l é r t e a 300-at. É v e n k é n t 10—12 ezer b a r o m f i t nevelnek fel, a m i t a 100 f o l y ó m é t e r hosszú b a - romfiszálláson helyeznek el. Az aprójószág m e l l e t t igen sok sertés k e r ü l eladásra. A szövetkezetnek 125 a n y a k o c á j a van, és a szaporu- lat t e l j e s egészében hizlalásra ke- rül. így é v e n t e kb. 1000 hízott ser- tést a d n a k el, a m i jelentős m é r - t é k b e n h o z z á j á r u l a város húsel- látásához.
A gazdaság ügyeinek megbeszé- lése u t á n az e m b e r e k r e , a tagság- r a • terelődik a szó. Kiderül, hogy a z á l t a l á b a n jellemző nehézségek itt is megtalálhatók. K e v é s a f i a - tal. A kötetlen, nyolc ó r á n á l hosz-
szabb m u n k a i d ő r e való tekintettel bizony n e m szívesen helyezkednek el a mezőgazdaságban. A 30 éven a l u l i a k létszáma mindössze 57, te- h á t a 10 százalékot s e m éri el.
U g y a n a k k o r a 70 és 80 év közöt- tiek száma 48, a 80-nál idősebbeké pedig 18. Ez a z a r á n y m u t a t j a leg- jobban, hogy a városias é l e t f o r m á - n a k m a milyen nagy a vonzó h a - t á s a a fiatalságra, hogy a kister- melői rendszer m a m á r a f i a t a l o k s z á m á r a is riasztó, hiszen ezt a z a r á n y t a tsz "örökölte".
L a s s a n k é n t e l j u t u n k a legizgal- m a s a b b k é r d é s h e z : jobb, vonzóbb-e a nagyüzem, m e n n y i a tagok jö- vedelme?
— Ez elsősorban a z elért m u n k a - egységek számától f ü g g — válaszol Á r e n d á s elvtárs. — Egyesek csak 100—200 m u n k a e g y s é g e t é r n e k el évenként, d e van, aki eléri a 4—
500-at is. Havi átlagot t e k i n t v e 1000 Ft-os m i n i m u m r ó l , illetve 3000 Ft-os m a x i m u m r ó l beszélhe- tünk. Munkaegységeink é r t é k e 35 és 55 Ft között ingadozott. A kö- zeljövőben — a n a g y a r á n y ú b e r u - házások e r e d m é n y e k é n t — jelentős e m e l k e d é s várható. A t a g o k egyé- ni jövedelmét illetően n e m lebe- csülendő f o r r á s az 1 holdas ház- t á j i gazdaság, a m i kizárólag nö- v é n y t e r m e l é s esetén is 6—700 fo- r i n t tiszta jövedelmet jelent é v e n - ként. Mivel a z o n b a n a n a g y ü z e m állatállománya m é g n e m eléggé f e j - lett, lehetővé t e t t ü k , hogy a tag- ság az eddiginél t ö b b állatot is tarthasson. így a h á z t á j i gazdaság m i n t jövedelmi f o r r á s egyáltalán n e m lebecsülendő.
Még egy f o n t o s k é r d é s vetődik fel: a z elméleti é s gyakorlati tevé- kenység kapcsolata. A szövetkezet- n e k ugyanis szerződése v a n a sze- gedi mezőgazdasági jellegű szak- iskolákkal, e n n e k értelmében a t a - nulók ügyeleti szolgálatot t a r t a n a k , é s kötelező iskolai g y a k o r l a t u k a t itt végzik. Ezenkívül 10 kertészeti termelő dolgozik a szövetkezetben, aki itt szerzi m e g szakmai képesí- tését, é s h á r o m é v m ú l v a kertész- segédként szabadul.
V á s á r © ! a s a r o i j o i a
tncíaéizUfmzt
a Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat
^ufiász (jyula (Szépirodalmi TLönyuesboltjáL an Szeged, Kárász utca 16. T e l e f o n : 4 7 - 5 1
N y i t v a : f é l 9 — 1 7 óráig, s z o m b a t o n f é l 9 - 1 4 óráig
A T E L E V Í Z I Ó K Ö Z V E T Í T I A RÓMAI
NYÁRI OLIMPIAI J Á T É K O K A T
Már most szerezze be televíziókészülékét!
t ^ S s i w í l
v y j j r : - . \ \ v • r "
W
T A R L Ó H Á N T Á S (KÚN SÁNDOR FELV.t Ez azonban csak a k é r d é s egyik
oldala. A tsz n e m c s a k t á m o g a t j a a z elméleti képzést, h a n e m n é h á n y t a g j a részt is vesz az o k t a t á s b a n . Van n é h á n y ember, aki m á r é v e k ó t a irányító szerepet tölt be, pél- d á u l brigádvezető, é s gazdag ta- pasztalatokkal rendelkezik, de nincs m e g a t u d o m á n y o s felké- szültsége. Most beiratkozott a m e - zőgazdasági vagy erdőgazdasági t e c h n i k u m levelező .tagozatára, hogy a t o v á b b i a k b a n m é g jobban m e g t u d j a állni a helyét. A Felsza- badulás tsz-ben 8 ilyen e m b e r van,
d e városi viszonylatban 35-ről be- szélhetünk.
A z idei gazdasági é v perspektí- váit illető k é r d é s r e bizakodó v á - laszt k a p u n k . A legfontosabb m u n - k á k a t eddig s i k e r ü l t i d e j é b e n be- fejezni. Talán a fenyegető száraz- ság s e m fog érezhető k á r o k a t okoz- ni, tehát a jövedelmet illetően n e m lesz visszaesés. R e m é l j ü k , hogy az e r e d m é n y e k b e n gazdag év- tized jó t e r m é s t hozó jubileumi esztendővel zárul.
K. M.
M i M I
H E L Y E N Á L L U N K K É S Z R U H Á B A N
VÁSZON ÉE BALLON ÖLTÖNY szép színekben ét fazonokban
380-550 Ft-ig V Á S Z O N ÉS BALLON NADRÁG
extra méretben is kapható 130—190 Ft-ig TROFIKÁL ÖLTÖNY
divatos kivitelben SOO-8SO Ft-ig
DIVATOS NYÁRI RUHÁK és aljak, karton ruha
nagy választékban 130—190 Ft-ig TWI1L SELYEMRUHA
szép színekben 240—300 Ft-ig KARTON SZOKNYA
divatos színekben 90-180 Ft-ig Fiú nyári öltönyök, nadrágok, leányka nyári ruhák és szoknyák divatos kivitelben
és nagy választékban kaphatók:
A T I S Z A Á L L A M I Á R U H Á Z B A N , S Z E G E D E N
valamint
A B É K É S C S A B A I ÁLLAMI Á R U H Á Z B A N Könnyű a választás, mert nagy a választék
5Deso8 ov
C ? I Z Z A D A S G A T L O r
Á P O L T S A < / l Ü D £ S É G
