4. szám —— 401 —— 1938
Lakóházak, lakások, építkezések. '
Maisonsx d7habitation, logements, construction.
Re'sume'. En Hongrie, il y avail en 1920 1,175.338 maisons d'habitatíon et 1,828.264 laye- ments, et en 1930, dhptés une enguéte faite lors du recensement de la population, 1,467.926 maisons dihabítation et 2,186.589 logements; donc, entre ces deux dates, le nombre des premiétes a augmenté de 292.588*et celui des derniers, de 358325. Ciest pendant la décade 1920—30 gue la construction a repris, el cela d'autant plus gue Ig nombre des legements, surtout au début de l'aprés-guerz'e, était bien ínféríeur á l'accroissement naturel de la popu- Ilatíon. Depuís 1930, la construction, guöígue ac—
cusant une régression, a été notable: en 1930—
1936, on a fait par an en moyenne 13.551 maisons et 21.832 Iogements, et á la fin de 1936, il y avail 1,549.233 maisons dllzabitation et 2,317.579 lo—
yements.
35
, A háború után végrehajtott első nép—
számlálás 1,175.338 lakóházat és 1,828.264 lakást írt (össze a csonkaország területén.
S miután lakosságunk ekkor majdnem ke—
reken nyolcmillió főre rúgott, egy-egy lakó—
házra átlag 6'8 és egy lakásra 4'3 lakos esett. Ha visszagondolunk arra, hogy a háborús évek alatt a lakóházépítkezés szü—
netelt és hogy a háború _ lezajlása után a megszállott területekről menekülők tízezrei kényszerültek a megmaradt területre köl- tözködni, ahol hosszú ideig a holmijukat áthozó vasúti teherkocsik szolgáltak laká- sukul is, nem kell különösképen hang- súlyozni, hogy 1920—ban az akkori viszo—
nyokhoz mérten mennyire kevésnek bizo- nyult a lakóházak és az azokban levő la- kások száma, különösen a városokban.
1920 és 1930 között az évtized súlyos gazdasági megpróbáltatásai folytán a ma- gánépítkeze'si tevékenység csupán az évti- zed második felében bontakozott ki a maga teljességében. Azonban a kormány a föld- reformmal kapcsolatban végrehajtott ház—
mhelyosztás és a kislakások é ítését előmoz-
_,ditó LÁB (Lakóházépítési llandó Bizott-
;Ság) és a Faksz (Falusi kislakás építő szö—
vatkezet) útján is igen nagy erővel sietett az építkezési tevékenység fellendítésére. Eb- ben az évtizedben 260000 házhelyet osz- tottak szét és a 'kislakások építése kevés kivétellel _minden községben megindult.
Főként ennek volt köszönhető az, hogy az _,1930. évi népszámlálás már 1,467.926 lakó-
lakásoké.
*amelyhez hasonló méretű a statisztikai házat és 2,186.589 lakást talált az ország—
ban. Az évtized folyamán tehát 292588 volt a lakóházak szaporulata és 358.325 a Ez a nagyszabású építkezés,
adatok szerint még a történelmi Magyar—
ország területén sem fordult elő ilyen DÖ- vid idők-öz alatt, nemcsak azt az arányt állította helyre, amely a lélekszám növe- kedése között és a háborús évek alatt el—
maradt építkezések folytán a házak és lakások száma között előállott, hanem ezenfelül még a házak és lakások átlagos zsufoltságát is lényeges mértékben enyhi- tette. 1930-ban egy lakóházra már csak 5'9 lakos, egy lakásra pedig 4 lakos esett.
A kislakások építése főként a vidéken
—folyt, azonban a városokban a magánépít—
kezési tevékenység fokozatosan megindul- ván, a helyzet ezekben is szintén lényege- sen javult, annyira, hogy a lakóházak át—
lagos zsufoltságának mértéke a tj. Váro- sokban és a vármegyékben ugyanabban az arányban csökkent. Budapesten az egy—
egy lakóházra eső egyének száma 50'2—ről 42'9-rle szállott alá, a zsufoltság enyhülésé- nek mérték—e tehát itt volt a legnagyobb, mert itt 14%—ot is meghaladt. Vidéken 1370 volt a javulás aránya, a többi törvény—
hatósági jogú városokban pedig általában valamivel ez alatt az arányszám alatt ma- radt.
1930 után a lakóháze'pítési tevékenység
bizonyos mértékben csökkent, ami nem- csak a világválság jelentkezése folytán ért—
hető, hanem főként azért is, mert ekkor már a házlhelyek osztása végen befejeződött és a k—i'slakásépítési akció igen szűk keretek közé szorult. Mindazonáltal a most folyó évtized építkezési tevékenysége, amely tehát teljes egészében magántevékenységnek az eredménye volt, igen kedvező eredményeket hozott. Az évtized első hat :éve alatt a cson- kaországbaen 100 négyszögkilométerre szá- mítva, átlagban véve évente egyharmaddal épült több ház, mint például 1900 és 1910 között az anyaország területén. Miután pedig a most épülő házak minden jel szerint na- gyobbak, jobb anyagból készülnek és több szobát is foglalnak magukban, ennek az év—
tizednek az előzőhöz mérten csökkent épít- kezési tevékenysége, mégis rendkívül ko- moly értéket és gazdagodást jelent.
4. szám — 402 —-— 1938
.
[AKÚHÁZ- ÉS LAKÁSSZAPURULAT.
ACCROISSEMENT DE MMSONS D'HABITATION ET DE LOGEMENTS.
a) Lakóházak — Maisnns b) Lakások —— Logements
8 ezer mille ezer mille 8
FR Megyei városok
'? l . ?
Megyei városok 1 "
il l
[ lt !
8 J § 7' l 6
I' J 1
,: l t
5 (! 19 5
K .a Budapest
1 l
4 !1 Budapest :.
lift *
l l
3 _Tj.városok 3
. X l*§§ x
I § X
§ " stb
Ti. városok § ' § X
2 ,*§_ kg? départementaies— § _ ! Áh,—o 2
'A' *s LOJ—O—I—O *** Vittes départementa es
*s__ s
. 1 _35 BUÚBD'BSt %% _ 1.1'4-0 1
s_ , 4- Villes autonomes
udapest Villes autonomes
! o
19271929 1929 19301931 1932 19331934 1935 1936 19271928 19291930 1931 1932l193319341935 1936 0
[M' St. Sz. 1938.
Az hogy
építkezések méreteire jellemző, az évtized első hat éve alatt évente átlagban 13.551 új ház épült, 21.832 lakással. Tehát az évtized eddig eltelt részében az építkezési tevékenység a la- kóházak száma tekintetében eléri az előző évtized felfokozott tevékenységének a felét, a lakástermel'és tekintetében azonban annak kébh-armadrészét. Kétségtelen ennélfogva,
hogy ennek az évtizednek építkezései az egy—
egy lházzra. de különösen az egy-egy lakásra eső lakosok számát ismét tekintélyes mérték- ben apasztották és ezzel az átlagos életszín- vonalat ebben a tekintetben is emelték. 1936
RH! de St.!938.
végén a lakóházak száma már 1,549.223, a lakások száma pedig 2,317.579 és miután lé- lekszámunk ekkor már elérte a kilenc mil- lió't, 1936. végén egy-egy lakóházra csak 57 lakos, egy-egy lakásra pedig 3-9 lakos esett.
Nálunk a lakóházak általában véve még mindíg meglehetősen kicsinyek, mert hiszen átlagban véve minden két házra még ma is csak három lakás esik. Ez azt mutatja, hogy a mi túlnyomó, nagyrészben agrárjellegű országunkban általános tö—
rekvés az, hogy mindenki saját házra tegyen szert, és a bérlakók száma nálunk általában
véve kicsi. Házainknak több mint 98%—a,
4. szám — 403 —— 1938
Lakóházak és lakások.
Maisons d'habitation et logcments.
§ % § : sg § 3 3 § _ § % §
*3 a § .a me .a *: a § ,a 5 :: § ;:
seg : ass :: sítés :: seg ::
** -c:*- 03 *— ":t'" 03 ** 's:*' eü '— ._;:."*' ol?—
;:V; *a: s.;- ctzo Éagya' Eg 1353 kg- ::v; dus—us.
, §§É§§*§s§5 §§§£§§s§s §§§§§f§e§s §§í§§ §e§s
Evek 8"; 583 És a": _ És áfás "223 % _ es 533 e.; % - §"; ága a:; $ -
Années %% tig 9315 gs Eau sss is es ési sss %% g e És?, sss %
És: ifi-'e— 293013 ms: i—PS ED'GÖH ms: Hba 20205. cas: És: Sanct—
Lakóházak—Maisons d'habit. Lakások —— Logements Lakóházak-Maisonsd'habit. Lakások — Logements
száma -— leur nombre tiszta szaporulata —— accroissemmt net
1926 20.382 87.494 181504290580 282139 167.447301.986 701.572 —- —- — — — .... _. __
1%7 20.886 89.060 187283 297229 237.915 169.617 307.569 715.101 504 1.566 4 779 6.849 5.776 2.170 5.583 13.529 1928 21.820 91.069 193.818 306.707 244.751 172.509315.077 732337 934 2.009 6.585 9.478 6.836 2.892 7.508 17.236 1929 22.698 92.878 199.601[315.177 251.487 175.165322.282 748.884 878 1.809 5.783 8.470 6.736 2.656 — 7.155 16.547 1930 23.444 94.186 203.186*320.816 255.815 177.130 326.572 759.517 746 1.808 3.585 5.639 4.328 1.965 4.340 10.633 1931 24.301 95.408 206972 320681 259576 179.038331.180 769794 857 1.222 3.786 5.865 3.761 1.908 4.608 10.277 1932 25.362 98.419 209.412'331.193 264619 180540834219 779378 1.061 1.011 2.440 4.512 5.048' 1.502 3.039 9.584 1938 26344 97.109 211.223 334.876 268.098 181611 336281 785390 982 690 1.811 3.483 8.479 971 2.062 6.512 1934 27.118 97.753 212.901337.772 271078 182.418388.170 791666 774 644 1.678 3.096 2.980 907 1.889 5.776 1935 27.762 98.578 214.692341.03'J 273.497 183605 340.319 797.421 644 825 1.791 3.260 2.419 1.187 2.149 5.755 1936 28.577 99.364 216.476344.417 278.355 184.744 342427 805526 815 786 1.784 3.385 4.858 1139 2.108 8.105
olyan földszintes ház, amely főként a vidé- ken túlnyomórészt csak egyetlen egy lakást foglal magában, de az utolsó 16 év során a városokban is főként olyan házak épültek, amelyek egy-egy csal—ád otbhonául szolgálnak vagy csak nagyon kevés bérlakást adnak ki.
A nagyvárosi nagy bérkaszárnyák építkezési kora, amely enmetk az évszázadnak elejét jel—
lemezte, úgy látszik, egyelőre lejárt. A vá—
rosokban is sok a földszintes ház, még a fő- város házainak is felerésze ilyen.
1927 elejétől 1936 végéig a hazai vá—
rosokban 54.000 új ;ház keletkezett, össze- sen majdnem 104000 lakással. Ebből a fő- város lakásszapor'ulatára 46.216 lakás esik;
a többi törvényhatósági jogú városokban, 17.297 új lakás épült, megyei városainkban pedig 40.441. A lakásszaporulat telhát arány—
lag a fővárosban volt a legnagyobb, ahol ez a tíz év majdnem pontosan 20%-kal növelte
a rendelkezésre álló lakások számát; a me-
gyei városokban a növekedés mértéke 13470, a tj. városokban pedig, Budapest nélkül,.
10'3%. Ez a lakásszaporulat kétségtelenül Budapesten hozta meg a lakások zsúfoltságá—
nak legerőteljesebb csökkentését, Budapest népessége ugyanis ezalatt a tíz esztendő alatt a lakásszaporulaténál jóval kisebb mértékben emelkedett.
Mozolovszky Sándor dr.
T ársadalombíztositás, üzemi balesetek, munkaviszályok.
Assurances sociales, accidents d'emploitatz'ons, con/tits du travail.
Résumé.Diaprés Ie recensement général de la population, exe'cuté en 1930, les travailleurs salariés représentent 55'4% de la population active. Dans liagrículture, la proportion correspondante est de 39'1%, dans le commerce, lyindustríe et les trans- ports 74'0%. La valeur éleue'e de cette derniére
proportíon a motivé le développement acce'léré et puissant de l'oeuvre diassurance sociale guí doit profiter ;: la catég'orie de travailleurs mentionnée en dernier lieu.
Les fluotuatíons du nombre moyen annuel des membres des institutions (l'assurance sociale pen- dant l'intervalle de temps 1920—1936 reflétent aussi lihistoire écanomiouc de ces seize années. Les changements (lui se produisent dans la vie écono- migue alfectent avant tout la masse des ouvriers;
le nombre des ouuriers et ou—vriéres appartenani aux
institutions en guestion maroue une progression—
[tente mais continue. Remarguons cepen—dant gue' plus de deux cinouiémes des femmes assurées sont"
domestigues. En 1927 et pendant guelgues années' encore, le nombre des employe's d'entreprises pri—
vées, be'ne'ficiant de l'assurance sociale, a accusé' une croissance brusgue, due ;: la re'organísation de' lioeuvre (fassurance.
La proportíon des accidents diexploitatíon suit"
les variations du nombre annuel moyen des _coti- sants de l'assurance. Pour 1000 ouvriers 'occupés
pendant 8 heures par jour, le nombre moyen an- nuel des accidents oscille entre 30 et 40.
Les conflits de travail avaient une certaine- acuité entre 1926 et 1929; ils diminuaíent diintensité1 entre 1930 et 1932; ils ont une tendance a se' multiplier depuis 1933.
