4. szám
tárokon belül volt. Medve, hiúz, zerge, to- vábbá vadpulyka és keselyű v—adászaink zsákmányában ma már nem fordul elő.
De a vadállomány védelme és felújítása ér- dekében tett céltudatos intézkedéseknek eredményeképen vadállományunk még min—
díg elég gazdag és az ezen a területen ott- honos vadakkal vadászterületeink dúsan el vannak látva.
Természeti viszonyaink a mezei nyulak szaporodásának különösen kedveznek. Eb- ből a vadből évről-évre mind több kerül terítékre. A legutóbbi vadászati idényben lőtt mezei nyulak (11 millió drb) az elejtett szőrmésvadaknak nem kevesebb, mint 905 százalékát szolgáltatták. Róka, borz és menyét is sokfelé került puskacső elé.
Erdeinkben és azok közelében a szarvas, dámvad, őz és vaddisznó sem ritka vadászzsákmány. Egyes uradalmak kül- földi vadászoktól nagy vadak lelövéséért
—— 449 —— 1938
lőd'ij fejében elég gyakran tetemes össze- gekhez jutnak.
Szőnmésvadakban a dunántúli vadász- területek a leggazdagabbak, ahol a legtöbb szarvast és dámvadat is lőtték. Vaddisznó ugyanott és északon egyforma mennyiség- ben szerepel a vadászzsákmányban. Szép—
számú őzet és a lőtt nyulaknak majdnem felét az alföldi vadászok ejtették el.
A szárnyasvadak az alföldi és a Duna jobbparti területeken egyaránt nagy szám- ban tenyésznek. Fácán, fogoly, fürj és erdei szalonka a Dunán túl, vadruca, vadlúd, szárcsa, túzok és sas az Alföldön kerül leg—
nagyobb mennyiségben terítékre, a császár- madarak kilenctizedrvészét pedig az Északi
dombosvidék vadászai lőtték. Élő és lőtt
vadat nagy mennyiségben szállítunk kül- földre s ezen a réven évenkint mintegy 2—3 millió pengővel növekszik kivitelünk ér-
téke. zőllősy Zoltán dr.
Bányászat és kohászat.
Mines et hauts fourneaux.
Résumé. Au lendemain de la guerre, il nty auait en Hongrie gue deux sortes de productions miniéres: Ilextraction de charbon et celle de mine—
lrais de fer.
Lyévolution aprés la guer're des mines de charbon re/léte le développement gu'a pris la Hongrie mutilée, aprés avoir fait, méme dans des .circonstances déíavorables, de grands efforts pour se relever. La production de charbon, ayant diminué pendant la crise, accusait, depuis la reprise éco- nomigue, une progression croissante, atteígnant son maximum _— 90 millions de guintaux mé- trigues —- l'anne'e derniére (Tableau 1). Dans les mines de charbon, le nombre des ouvriers, oscillant entre 30 mille el 50 mille, niaugmentait pas, surtout d cause de la mécanisation de la production, paral- .lélement á Paccroissement de cette derniére.
,Avec lc développement de la production et la généralisation de Pemploi du Iignite, les im- portations de charbon, représentant naguére 40 millions de pengős, sont tombe'es á un ou deux millions (Tableau 2). A présent, clest la production
;de lignite gui occupe dans notre production miniére éla premiere place, ce gut ressort aussi du carto—
gramme ci-dessous indiguant, suivant les districts ((,,capitaineries") miniers, la valeur de la production des mines et des hauts fourneauac. Méme par rap- port a ltétranger, notre production de lignite est motoble (Tableau 4).
La production des minerais de fer, pro—
gressant remarguablement, syest élevée l'année der- niére á presgue 3 millions de guintaux métrigues.
Cependant, les minerais de fer extraits ayant une
faible teneur en fer, nos deux forges, pour couorir complétement leurs besoins, étaient obligées de faire venir du minerai de fer e'tranger (Tableau 3).
Notre production dialuminium se régle sur les besoins des marche's étrangers et sur- tout sur ceux de PAllemagne. En 1937, atteignant son maximum, elle a íourni 4 millions et demi de guintausc métrígues de bauxite.
Parmi nos autres mines de mínerais, il faut mentionner celles de manganése et de cuivre.
Pour ce dernier, la production a monté Pannée derniére ti prés de 700 mille guintaux métrigues.
Pour la production de gaz mineral, nos releoés nyindiguent gue les guantités utilisées, représentant en ces derniers temps2d3millions de m3. Aujourdihui encore, Ia plus grande partie du gaz sortí de la terre se perd.
En 1937, les forages faits pour trouver en Hongrie de Phuile minérale ont eu du suc- cés, et Pon ena produit 22 mille guintaux métrigues.
On prévoit (luc sous ce rapport, la production, actuellement inféríeure () nos besoins, va uugmenter et gue, bientöt, les importations dihuile minérale gui représentent une charge notable díminueront considérablement.
4. szám —-—450—— 1938 Csonka-Magyarország bányászatát köz-
vetlenül a háború utáni években csak két művelési ág képviselte: a szénbányászat és a vasércbányászat.
A szénbányászat az ü. n. proletárdiktatúra alatt folytatott tervszerütlen és szakszerűségi szempontokat mellőző termelésből szár- mazó kárait, valamint az ellenséges meg—
szállások és fosztogatások okozta nagy veszteségeit aránylag elég hamar kiheverte.
A minden oldalon sebektől vérző kis Ma—
gyarország megmaradt erejének megfeszí- tésével igyekezett pótolni mindazt, amit el—
vesztett s fáradságos munkával termelt olyan területeken is, amelyeken azt bősé- gesebb forrásokkal rendelkező országok ta—
lán már érdemesnek sem tartanák. Erre nálunk annál nagyobb szükség volt, mert a háború után az első években a külföld szá- mottevő támogatására aligha lehetett szá- mítani s a tüzelőanyaghiányból származó veszedelmek elkerülése végett a szénterme- lés sürgős fokozására volt szükség.
A hazai széntermelés vonala a háború után három nagy felfelé ívelő hullámot mutat. (Lásd a gazdasági konjunktúra ala- kulását szemléltető grafikonsorozat megfe- lelő ábráját.) Az első hullámhegy .a kommu—
nizmus után a megrázkódtatásból lassankint magukhoz térő ipari üzemek szénszükség—
letének növekedését, majd a korona elér- téktelenedése re've'n bekövetkezett szénkon—
junktúra hatását mutatja. A szanálás kö—
vetkeztében megrendült magángazdaságok szénfogyasztásának csökkenése, továbbá a szén és koksz behozatalának felszabadu- lása ennek a hullámnak átmeneti visz- szaesését, a széntermelés csökkenését ered—
ményezte, de az 1925. évi angol bányász- sztrájk, majd a gazdasági élet fokozatos javulása a széntermelés alakulását feltün- tető görbének újabb. az előbbinél nagyobb lendületű hullámhegyé't eredményezte. Az általános nagy gazdasági válság hatása alatt a széntermelés vonala ismét alászállt, de az újabb hullámvölgy-már korántsem oly mély, mint amilyen a megelőző volt. A ter- melés fellendülése erre újból bekövetkezett és a széntermelés mennyiségét tükröztető görbe ——majdnem 90 millió métermázsával
—— eddig még el nem ért magasságba jut.
A széntermelés tehát végeredményben határozottan felfelé tör. Ezzel szemben a szénbányászatban foglalkoztatott munkás- létszám, mely a háború után az első évek—
ben az 50 ezer főt is meghaladta, a gazda—
sági válság éveiben 30 ezer főre csökkent
!. Szénbányászat.
Production des mmes de charban.
A termelt — Production
Ev feketeszén barnaszén fekete- és barnaszén Anne'es de houille de lígm'te de houílle el lignite
mennyisége ezer métermázsában [megy,-ágban en millíers de :) mélrígues 19212100
1921 7.256 55.164 62.420 1000 1922 8.566 61.834 70.400 1128 1 923 7.931 68.949 76.880 123'2 1924 7.444 63.421 70.865 1135 1925 8.051 55.186 63.237 1013 1926 8.277 58.222 66.499 106'5 1927 7.859 62.443 70.302 1126 1928 7.833 65.101 72.934 1108 1929 8.263 70.439 78.702 126'1 1930 8.115 61.763 69.878 1119 1931 7.763 61.113 68.876 1103 1932 8.948 59.313 68.261 1094 1933 8.001 59.072 67.073 107'5 1934 7.563 61.991 69.554 111'4 1935 8.228 67.177 75.405 1208 1936 8.268 71.050 79.318 127'1 1937 1) 9.170 80.551 89.721 1437
1) Előzetes adatok. -— Lhiffrcs provisoz'res.
és az 1937. évben is alig haladta meg a 35 ezer főt. Ennek az a magyarázata, hogy a bányák a háború után a kedvező szénérté—
kesítési lehetőségek következtében a munka- erővel nem takarékoskodtak. A későbbi években pedig a termelés nagyobb lendülete mögött a munkáslétszám hasonló mértékű emelkedése azért maradt el, mert —— ott ahol erre mód nyilt — a gépesített terme—
2. A feketeszén és barnaszén külkereskedelmi forgalma.
Commerce eztér'ieur de la Hongrie en hou'ille et lignile.
Fekete és barnaszén —- How'lle el lignile
. behozatala .k1v1telle lblífllglzáttíllll ((*;
Ev tmportatmns rzportahons többlete millió [;
A". ; m _" excédent des
nem ezer a millió ? ezer 9 millió ? impsurles exp.
0 en míl— m mil- 511 m 1. en mt'l- (_) ou_des exp.
líers de lious ne líers de lions 513 séiííííleIZSÉ?
g pengos L; pengos pengős
1925 10.457 464 5.042 152 -— 312 1926 9.504, 38 8 6.554 19'7 — 191 1927 11.229 396 3.043 7'5 — 321 1928 12.079 431 2.855 68 —— 363
1929 12.990 45'8 4.047 89 — 36'9
1930 8.633 29 9 3.822 8'3 —— 21'6 1931 6.191 209 3.783 7'5 — 134
1932 2.197 7'1 3.449 72 01
1933 1.884 58 2.303 4'1 *— 1'7
1934 2.421 71 1.780 28 43
1935 1.890 56 2.028 32 —— 24
1936 1.913 5'7 1.983 3'0 —- 27
19370 2.083 61 2.435 37 — 24
1) Előzetes adatok. —— Chi/fres provisoires.
4. szám
lés kezdett mindjobban teret hódítani. Ily módon némely barnaszénmedencében az előzőnél lényegesen kisebb munkáslétszám—
mal is nagyobb termelést lehetett elérni.
A szénbányászat termelésének kedvező alakulása, továbbá a barnaszénre is alkal- mas tüzelőberendezések tökéletesítése és azok elterjedése, de elsősorban a külföldi szén behozatalának megszorítása a szén külkereskedelmi forgalmában is előnyös módon jutott kifejezésre. Az a 40 millió pengő értéket is megközelítő? szénbehoza- tali többlet ugyanis, amely a mult évtized- ben még súlyos tehertételt jelentett, néhány esztendő alatt alíg egy-két millió pengőt tevő összegre zsugorodott.
Csonka—Magyarország vasércbányászatá- nak háború utáni termelése is az általános gazdasági helyzet alakulásához igazodott. A termelt vasérc mennyiségét feltüntető adat- sornál szintén észlelhető az a hullámzás, amely a széntermele's alakulásánál mutat—
kozott. Magyarország egyetlen számottevő vasércbányájának a legutóbbi években a 3 millió métermázsát is megközelítő terme—
lése azonban —— főleg a kitermelt vasérc alacsony vastartalma miatt —— nem tudta
3. Az ércbányászat, vaskohászat, földgáz— és ásványolajkutatás.
Emlraction de minerais, side'mryíe, gaz minéral et huile mine'rale.
A termelt —— Production
s s ., 5 s .
; § ÉSÉ v: (§ ? §
s s: 2 -— ": —..
,755s §g£§§w§§ goa 333
A""*** Ésa es iss %% § % íg
' ' 2 r mét - m nn . ezer menny. ezer Égrznstgis—egg" Émeílliersedre m; -— gu mil- 915732?th-
9 metr. hers de m3 mélr.
! l
1921 360 ml 1 _ ——
!—
1922 459 980 3 24 — —
1923 1.381 1.244 5 5 — ——
1924 1.017 1.555 2 13 — ——
1925 685 931 4 33 — ——
1926 1.323 1.892 37 106 — ——
1927 1.944 3.002 3.395 210 — — 1928 1.995 2.855 3.960 274 — _.
1929 2.517 3.680 3.892 238 — —-
[1930 1.573 2.572 317 165 _ —
1931 840 1.596 896 54 — ——
1932 529 6631.116 334 1.582 —
1933 500 931 724 441 1.967 -—
1934 689 1.402 1.850 275 2.404 ——- 1935 1.924 1.859 2.111 283 2.539 ——
1936 2.797 8.063 3.291 367 2.784 —-—
1937 1) 2.895 3.5794516 949 3.396 22
l
') Előzetes adatok. — Chiffres provisoires.
—451— 1938
fedezni a kohók vasércszükségletét, úgy—
hogy a termelt mennyiségnek általában majdnem mintegy kétszeresét még behoza—
tal útján kellett pótolni.
Magyarország vaskohászatát két vas- kohó —— az ózdi és a diósgyőri — képvi—
seli, amelyek a tárgyalt időszak alatt ösz—
szesen mintegy 600—1000 munkást foglal—
koztattak. Termelésük eredményéről a 3.
sz. táblázatnak a nyersvasra vonatkozó- adatai tájékoztatnak, amelyeknek a vasérc- termelésről szóló adatokkal való egybeveté- séből is kitűnik, hogy a belföldön termelt vasércmennyiség a szükséglet fedezésére nem elegendő.
A hazai ipar az aluminiumfém előállí—
tására a multban egyáltalában nem, a leg-- utóbbi években pedig még csak egészen szűk keretek között rendezkedett be, ezért a bauxittermel—és teljesen a külföldi piac vá—
sárlóképességéhez igazodott. Ebből a szem-4 pontból az 1927—1929. években 5 a leg—
utóbbi négy esztendőben kedvezőbb hely—
zet mutatkozott, amennyiben a német hadi- ipar s különösképen a repülőgépgyártás fokozódó aluminiumszükséglete Magyaror—
szág bauxittermelésének 41/2 millió méter-- mázsára való fellendülését vonta maga után.
Magyarország egyéb ércbányászatának' alig van jelentősége. Itt csak a mangánérc- és a rézérctermelés érdemel említést. A réz- érctermelés a recski rézércbánya kis telje- sítöképességű műszaki berendezésének az—
elmult évben befejezést nyert kibővítése—
révén mintegy 700 ezer métermázsára szö- kött fel.
A földgáztermelés évi mennyisége 2—3 millió m$, ez csak a hasznosított mennyisé—
get jelenti, ami azonban a hajdu-, heves- s újabban a zalamegyei földgázkutakból ki- áramló gáznak csak egészen jelentéktelen—
hányadát képviseli. A kiáramló földgáz leg- nagyobb része ugyanis ezidőszerint még ki—
használatlanul ömlik szét. A kutak gazda- ságosabb kihasználása a jövő feladata.
Magyarország bányászatának és kohá- szatának a mintegy 150 millió pengőt tevő termelési értékét a közölt térkép az 1936. évi adatok alapján bányakapitánysá- gok szerint részletezve mutatja be. Ebből a térképből is világosan kitűnik, hogy Ma—
gyarország bányászatának és kohászatának termelésében a barnaszénbányászaté az el—
vitathatatlan elsőség, és ez világviszonylat-- ban is figyelemreméltó.
4. szám —-— 452 —— 1938
A BÁNYÁSZAT És A KOHÁSZAT TERMELÉSÉNEK ÉRTÉKE.
VALEUR DE LA PRODUCTION DE L'INDUS'I'RIE MINIÉRE ELMETALLURGIOUE.
1936.
mamam! aAummtAuvsls %
////
/OMSION mm'ERE ne sosenem /1 /
MISKOLCI BÁNYAKAPIIÁIIVSÁG / Divzsron MimERE DE MISKOLC
BUDAPESTI BÁMVAKAPIIÁNVSÁG
DtVISiON mmERE DE BUDAPES!
,,1 67252 ' Hula—
barnaszén
!sgmte , lüelüleü
homlle vasam mmerai ee lat nyema tente brum
mineral d'alumxmum egyeb etc auzres mmemls
x -
Hah alummiumsmPÉBSI ummaumma (
nmsean mmtkc DE Pícs
K
* 94, S:. 51, 1939, R ki de St 1938,
4. A jelentősebb mennyiséget termelő országok barnaszéntermeléseJ)
Production de lignite des pays entrant surtoutv en ligne de compte Ez cet égardJ)
métermázsa nyersolajtermelésről ad sz'- mot. Ez a magyarországi ásványolajkuta tások sikerét hirdeti: a magyar föld nem re nzélt kincset tartogatott nehéz sorban él' A termelt bmw fial szamara. Az országnak mmtegy 21/2—3
A Ráadás ígénáízzg millió métermázsát tevő évi ásványolajszük—
Ország _. Pays Amúes .de 304330" 46 ségletéhez képest csekély a kimutatott Production líígígfgefggxgg mennyiség,. de ez csupán az első félév ter- melése, amxkor még kezdetben csak egy kút Németország—— Allemagne 1936 161337 volt üzemben s az újabb kutak csak későb- Cseh—Szlovákía — Tehécv- ben a fúrások befejezése után csatlakoz—
Slo'vagmle ... 1936 16.070 , . _
Magyarország —— Hongrie 1936 7.105 hattek .a termelés munk—ához. A. 'szent—
Jugoszlávia—Yougoslavie 1936 44035 adorJam olajkutak termeleSI kapamtasában _, Kanada —— Canagla . . . 1936 3.505 állandó javulás mutatkozik s minden re-
Ausztrta_í—'Autrzcl_ze . . 1936 2.897 mény megvan arra, hogy ez a javulás a jö-
_ Ausztrahal allamszóv. vőbe i f 1 t tódik Ö .. 1 k ll th't
Commonw. dyAustralie. 1935 2.257 , n 5 oy a _' romrlne .e , e a Románia _ Roumame , 1936 1321 latnunk ezt a kezdetl eredmenyt Jelző ada- Bulgária -— Bulgarie . . 1936 1.564 tot, mint első tagját egy majdan kialakuló
f olyan sornak, amely egy másik —— a nyers-
1) Ideiglenes adatok. — Ohizfres provisoires. olajbehozatalt feltüntető és egyelőre még sok gondot jelentő —-— adatsornak esetleg teljes A 3. sz. táblázat utolsó oszlopának utolsó visszafejlődését fogja eredményezni.
sorában szerényen meghúzódó adat, 22 ezer Szalag Zoltán.
