köszönettel elfogadom. El
fogadom annak biztos tuda
tában, hogy a választásban
más elemek, más tényezők, más szellem ek és más törekvések nem érvényesül
tek, mint am elyek a lelkészek és világiak paritásos jo g i helyzetére támasztott, hierarchiától és küriarchiától egyaránt távol álló demokratikus egyházalkotmá
nyunk önkormányzati helyzetével, elveivel, tennészetével megegyeznek. Ennek a helyzetnek, ezeknek az elveknek a veszélye, felforgatása feláldozása árán sem m iféle tisztség nem kellett, s nem is kellene, lett volna bár m ég olyan fényes,
m ég olyan magas is. Ezeknek az elveknek a szolgálatában igyekszem minden
kor elöljámi, hűségem et megbizonyítani törekedvén alázatossággal, tisztesség
gel és tettek erejével.” (20. ábra)
Czeglédy szavaival folytatjuk; „Baltazár D ezső püspöki beiktatása 1911. évi augusztus hó 15. napján a református egyház egyszerűsége által határolt kere
tekben bár, m égis a lélek örvendezésének m ély bensősége, s a m egjelentek ha
talmas számban való táborozása által vált im pozánssá. A z eg y házkerületi közgyűlés ta g ja i, é lü k ö n g r ó f D egenfeld Jó zsef fő gondnokkal, a testvéri ágostai ev a n g élik u s egyház, valamint a töb
bi református egyház
kerületek küldöttségei, az egyházkerület, m e
gye és községek terü
letén fennálló törvény
hatóságok, a Debrecen város kebeléből megje
lent egyházi és polgári hatóságok, úgyszintén a különböző tanítóinté
zetek képviselői, lelké
szek palástosan és v i
lágiak díszmagyarban a kollégiumból vonultak át h o s s z ú sorb an a
N a g y t e m p l o m b a n 20.
Püspöki “díszben” (már bajusz nélkül)
fenntartott helyeikre. Apüspököt a hivatalában legidősebb esperes imával és kézrátétellel szenteli fel, amit D ávidházy János a debreceni egyházm egye esperese végzett. Ezután az egyházkerületi főgondnok beszéd kíséretében átadja a püspöknek az egyházke
rület pecsétjét. M egbízó szavakkal és áldáskívánással. Ezután következett Bal
tazár püspöki székfoglaló beszéde, amelyben programját röviden a következők
ben foglalja ö ssz e :» .. .legjobb törekvésemmel azon leszek, hogy az állam a bé
kesség m üvében ( felekezeti béke) segítségre jöjjön és a felekezeti békesség alapokmányát: az 1848. évi X X . törvénycikket minden vonatkozásban végre
hajtva, egyenlő és igazságos osztályt szerez gyerm ekei között, hogy ne legyen módja egyiknek elmerülni a gazdagságban, másiknak a nyomorúságban, m ely mindkettő kárvallására szokta vinni az erkölcsöket, vagy legalább is idegenséget és keserűséget szerez a testvérek között De maradjunk bár tovább is szegény
ségben, alányomott m egkülönböztetésben, vagy lépjünk bár be a m egszokott jólét családi otthonába, az új idők követelményeihez nevelt papi nemzedékkel, a hitélet m élyítésével, a lelki gondozás hatékony felkarolásával, a történelmi ala
pok m egőrzésével, egyházalkotmányunknak és intézményeinknek kor- és elv
szerű. kiépítésével lelkészi és világi elem egyensúlyos érvényesülésével, az egye
temes papság varázsával, a tudománnyal, amelynek levegőt, szabadságot adunk, a hittel, amit evangélium ból vettünk, a józan erkölccsel, amit arra építünk és a szeretettel, ami mindennél nagyobb, hazánkat s benne egyházunkat Isten dicső
ségére híven szolgálva, bátran m együnk a jövendő elé, m elynek rem énységét Istenbe vetjü k .«
„Ez volt az ő püspöki programja, m elynek megbizonykására és betöltésére életét ajánlotta.. .Amikor ezután a nagy emberi dicsekedést hirdethető napon, este, Baltazár magára maradt, bizony Istennel társalkodva elgondolkozhatott az Ő csodálatos kegyelm ének gazdag ajándékáról, rettentő súlyú emberi felelős
ségről, s a nyílt szem élyi ellentétek és láthatatlan cselszövések fullasztó hálóza
táról, amelyekkel egyszer mind m eg kell küzdenie. Ezek m ég előtte állottak, bár a szívében levonta élete konzekvenciáját azokban a szavakban, amikkel befe
jezte programját:» .. .hogy akik az Úrban bíznak: azoknak erejük megújul. Szár
nyat nevelnek mint a sasok. Futnak és nem fáradnak el, szállnak és nem lankad
nak meg. Á m en. « (21. ábra)
21. A beiktatási beszédek 1911. aug.
15-én
Baltazár püspöki pályafutásának kezdetét az óva
tos mérséklet és a több munka jelenti. Igaz és őszinte tisztelettel, megbecsüléssel és szeretettel fordul elnök
társa gróf D egenfeld József felé, amit az ugyanolyan érzelmekkel viszonoz. A különbségtételnek m ég ár
nyéka se férkőzött közéjük soha, pedig sok nehéz harcot vívtak meg, sok kiélezett kérdést oldottak m eg együtt egybeforrott akarattal, mindketten magyarsá
gukhoz és egyházukhoz való halálig kitartó szeretet
tel.
A z új püspök első három esztendej ét, amely m eg
választásától a háború kitöréséig terjedt, K iss Ferenc egyházkerületi főjegyző így jellem ezte:» - egyházun
kat nagy kezdem ényezésekkel gazdagítá. A felekkel és hívekkel való érintkezés, a száma nélküli üléseken irányító résztvevős, a főiskola ügyeinek m eleg
felka-rolása, s a szeretet nagy nevelő, fejlesztő elvének követelésre kötelező bevitele, az iskolai kormányzat s belélet minden alkalmába, a diakonisszaképző intézet eszm éjének folytonos érlelése, az egyetem kérdésének egyházi s iskolai nagy érdekeinek szellem ében megoldásra való buzgó törekvés, társadalmi
tudomá-22. a
.A püspöki hivatal (földszinten) és a püspöki lakás (emeleten) a névtáblával
kollégium balszárnyával 22. c. Főbejárat a hivatal felő l
nyos akciók élére állás, tem plom ok szentelése, gyülekezetek látogatása, a sze
retet nagy alkotásának, a Kálvineumnak sikerekben, áldásokban gazdag aposto
li lélekkel s m ódon való szolgálata s ezzel a magyar református lelk észi kar s egyház egykor közelismert, de később lehanyatlott magas szellem i színvonalá
nak s társadalmi m issziójának a régi fényben való visszaállítása, s a különböző tudom ányos egyházi irodalmi alkalmakon tudásának, szónoki erejének, szíve m elegén ek a társadalmi hajtóerők sorába való bevitele, az egyházunk jö v ő je szempontjából elhatározó kihatású belm issziói kurzusnak rendezése, irányítása, a református nőnevelés ügyének egyesületi úton az őt m egillető helyre való fel
em elése, általában a tanügy terén kifejtett eszm éltető, irányító m űködése egy- eg y állomásai annak a diadalmas útnak, m ely egyházi s m egosztott társadalmi életünk jobb jövőj éhez v e z e t.« . . ( 2 2 . a. b. c ábra)
„Tényleg két rövid év alatt óriási a munkaanyag, am ely készen vagy m eg
form ázva kikerült Baltazár kezei közül — írja C zeglédy - Hacsak az egyetem létezését nézzük, rövid jelentést, de hetek és hónapok kitartó és m eg nem szűnő munkájában, már m egnyertük m értékét dolgozó kedvének és erőbírásának, am elynek azonban az eredménye a debreceni egyetem 1914-ben való m egnyi
tása lett.
Sajnos az alkotó munkát az első világháború csaknem telj esen meggátolta.
A püspök prófétikus meglátását az egyházkerület jegyzőkönyvébe rögzítette: »A világháború véres nyitánya, a szarajevói gyilkosság rettentő híre éppen külső munkám teljesítése közben T iszaszőllősön talált. A gyilkos fegyver lángja reá világított az Európa alatt dübörgő vulkán kráterére. A nagy nyom ás és feszült
ség, am ely a m egelőző időkben igézete alatt tartotta a világot, egyszerre érthető
vé lett. Jóstehetség hiányában is előre lehetett látni a fejlődés láncszemeit, ame
lyek gyors tempóban vezettek el az óriás konflagrációhoz. Tudni kell mindnyá
junknak, hogy ebből a háborúból ellenségeink kerülnek ki győzelm esen, kötele
zettségeiket a mi hazánk szent testéből fogják likvidálni, s h ogy m íg német szö
vetségeseinknek csak világkereskedelmi összeköttetéseit fenyegeti veszély, ad
dig reánk n ézve a lét és nem lét véres kockáját vetette fel a háború.«”
Egyházpolitikai munkásságáról Czeglédy által írottakat m ég bővebben fog
juk idézni a m egfelelő fejezetben.
A püspök zeleméri családi nyaralójában használt s ismert botjáról Czeglédy befejezésül
„A zeleméri pásztorbot. ”
cím m el írt egy lírikus hangvételű fejezetet: „A zelem éri pásztorbot nem ékköves ékszerré stilizált juhászkam pó, a fája nem ezüst s a fogója nem briliánsokkal és rubinnal kirakott arany és nem is a pápa adta a püspöknek hivatása és uralma csillogó jelvényeképpen. A zeleméri pásztorbot fája m agyar árvatölgyfa, a formája nem kampó, amit engedelm es bárányok összefogására használnak, hanem bunkós, am ellyel a nagyerkölcsű marhákat pásztorolj ák és terelgetik a nagy magyar alföldi pusztákon a pásztorok
már ezer év ó ta ... Pásztorbot, am ely tűrni tanít, de amelynek suhogását akkor halljuk legerősebbnek, amikor farkasok kerülgetik a karámot.. .D e a pásztorbot
nak egy m ásik, nagy tulajdonsága az is, h ogy amikor rendben leg el a gulya, akkor a pásztor egyenesen rádőlve, a két kezével rátámassza az állát, s beléfe- lej tkezve a csendbe, sokáig belenézzen a végtelen b e... Ilyen pásztorbottal látni járni otthon Zeleméren az erdő szívében, kis gazdaságában a lovak s a jószágok
között Baltazár D e z s ő t... Senki sem írt m ég arról, bár sokan gondolkozhattak róla már, h ogy a magyar predestinációs életérzés és hangulatban m ennyiségileg és m inőségileg, hogy keveredtek össze a biblia és Kálvin János kettős predes- tináció eszme-, gondolat- és érzéstömegei lelkünk örök és őstermészetével, hogy jött létre egy olyan sajátlagosan magyar kálvinista életgyakorlat és tartalom,
amelyet reprezentatív embereinknél mindig jobban bámulunk. Mert, hogy a leg
nagyobb magyar lelkek felépítéséhez a kálvinizmus adta a legtökéletesebb anya
got: az k étség telen .. .Ezért jelent az a zelem éri pásztorbot nagyon sokat a m a
gyar kálvinista egyháznak.” (23. ábra)
Ilyen költői stílusban írta elm élkedéseit és méltatásait a „zeleméri pásztor
bot” ürügyén és em elte a legmagasabbra Baltazár D ezső érdemeit. „Baltazár D ezső, mint láttuk, erre a pásztorbotra tám aszkodva látott belé a m agyar föld