Baltazár esperesei körében

dór egy szavára zászlót csóvál és először látott lábaihoz fekszik. A lig pár ember volt kortársai között, m ég a legelszántabb gyűlölőit sem véve ki, kik farkassze­

met tudtak volna nézni vele. Ha vidám kedvében volt, akkor szem ében nyulacs­

kák kergetőztek és galambok cikáztak. D e ha eszm ényeit bántotta valaki, akkor tekintetében oroszlánok mordultak föl s szökkentek talpra komor fenséggel. Mint egy eleven Jókai-hős, olyan volt külső testi m egjelenésre.”

Ezután is ilyen stílusban ecseteli a külsejét, orgánumát, érzelm i vonásait, jellemét, értelmi képességeit. Jellemzései közül néhány: „memória akrobatája,...

az emlékezet gigásza, óriási szókincs, kifejezőkészség,... Bibliában és konfesszi- ókban nem lehetett legyőzni, Baltazár D ezsőb en a bibliás em ber a legna­

gyobb ... nyílt fegyverekkel szeretett küzdeni... optimizmusa egész a naivitásig magasodott m ég ellenfeleivel szem ben i s . .. szenvedni tudás ném a fenségével tudott elvon u ln i... szeretett nagylelkű lenni m egtérő ellenségeivel szem ben...

kötelességteljesítés aszkétája... areformátus keresztyénség legnagyobb levél­

írója, stb.” (Sajátkezűleg negyedm illió levelet írt! L. L.)

„Biblikus beszéde és bibliai jártassága izgatta a szektákat, misztikusokat és minden titokzatos szellemi irány követőit. Számtalanszor keresték f e l.. .és jöttek ki tőle gondterhes ábrázattal, mert a bibliás püspök egypár m esterien választott bibliai igével megzavarta és elfújta a m aguk köré vont bűvös kört, tévtanításuk kerekdedségét.”

C sikesz Baltazárnak a zsidósághoz fűződő kapcsolatát íg y jellem ezte: „A hazafias zsidóságot is az ótestamentumon keresztül szívelte, szerette és becsül­

te. A z ó- és újtestamentum drága ajándékait köszönte ennek a szétszórt népnek.

A törpe utódokat a nagy ősatyákért vette v éd e lm é b e ... Ezért a nagy bibliai értékekért érzett és gondolkozott, tett és cselekedett kegyelm esen a zsidóság iránt. Ő volt az üldözött zsidóság irgalmas samaritánusa. Volt idő, amikor egyet­

len samaritánusa.”

U gyancsak C sikesz foglalta legszebben össze a baltazári életművet: „Az Országos Református Tanítóegyesületben a papi vaskalaposság ellen felzúduló hangokat Baltazár tudta egyedül az egyház iránti forró bizalom és hűség nyilat­

kozataira változtatni. S a magyar tanítóság nem is bánta m eg soha, hogy zászla­

jával Baltazár m ögé állt, mert a nagy püspök védelm e alatt erősödött és szilár­

dult m eg a lelkész és tanítói rend barátsága a református egyházon belül... Temp­

lom és iskola, lelkész és tanító Baltazár példáján, Baltazár szellem ében váltak testvérek k é.. .A z ő hathatós pártfogása alatt virágzott fel az O rszágos Refor­

mátus Tanáregyesület.. .g ró fD ég en feld Jó zsef egyházkerületi főgondnokkal együtt a debreceni református tanárképző intem átus... A z eg ész tanügy iránti érdeklődésének koronája, testet öltött szim bólum a a debreceni kollégium v o lt,.. .azzal a páratlan jelentőséggel, hogy az ősmagyar református nép legsze­

gényebb részének legkiválóbb tehetségei a debreceni kollégium kapuján

kérész-tül lépjenek be a magyarnem zet vezető rétegébe.” Szívügyének tekintette, hogy a református jogakadémián protestáns jogtudósok tanítsanak.. fe z é r t védelmezte vaskézzel a kecskem éti egyetem es jogak ad ém iát.. .H ogy az orvosi karon az egyházunk által védett és gyakorolt keresztyén szeretet és irgalom szellem ét érvényesíthesse, ezért vétette megállapodásba és szerződésbe az egyházkerü­

letnek azt a jogát, hogy az egyetemi klinikákon az ápolást diakonisszákkal láttat­

hatja el.. .Ennek eredménye a diakonisszaképző intézet... (59. ábra) - Ezért akarta Debrecen város akkori vezetőivel lelki harmóniában egy „Akadémia Reforma- toria”, református tudom ányos akadémia megalapítását, m ely a Szent István

Akadémiának eg észsé­

ges ellenfókuszát terem­

tette volna m eg, a M a­

gyar Tudományos Aka­

démia elismert vezetősé­

ge a la tt.” N e m rajta múlt, hogy ez nem való­

sult meg. A tiszántúli re­

form átus tudom ányos törekvések istápolására alkotta az egyházkerület sajtóalapját: Theológiai

59. A püspök által alapított Diakonisszaképző

Intézet egyik vizsgáján a bizottság tagjaival

dog álma és szent vágya volt, hogy működése lelki eredm ényeivel belelépjen a magyar református nép mindennapi és ünnepi életébe. A magyar református népet a tem plom i istentiszteleti rend, zsoltár, közénekeskönyv, halotti énekes­

könyv és a Biblia vezeti, kíséri a bölcsőtől a sírig. ” Ezeknek a revízióját is elvég­

zi, ami a „debreceni form ábban jutott kifejezésre. „A z O rszágos Református L elkész-E gyesületet (ORLE) ő álmodta m e g ... Korszakalkotó jelentőségben vetekszik az ORLE alapításával az Országos Református Presbiteri Szövetség megalkotása. Megindítja a „Magyar Presbiter” cím ű lap ot...

Baltazár D ezső a magyar református egyház életében félévszázad hibáit, mulasztásait hozta helyre... Templomépítő Salamon királyról szól a hagyomány, hogy Libanon cédrusait letarolta ugyan a jeruzsálem i tem plom számára, de a szörnyű csonkok között a legsudárabb cédrusokat meghagyatta, hogy óriásra szétnövő ágaikkal fedezzék el a pusztulást s tegyék vigasztalódottá Libanon he­

gyeit. - Letarolt népünk, m egcsonkított hazánk, darabokra szaggatott egyhá­

zunk széttépett nem zetünk fölött Isten kegyelm e, ha m eghagyott cédrusokat, Baltazár Dezsőt, az ő véges földi életét növelte ilyen cédm ssá, am ely elfödje a sebeket és csonkokat és vigasztalja a vigasztalant, az élet színeit mutassa az

élettelen helyen, rem énységet hirdessen a reménytelennek. Éppen ezért dicsé­

retünk nem Baltazáré, magasztalásunk nem néki szól, dicsőség-adásunk nem őt illeti. Hanem az örökkévaló Istent, aki a néki ajándékozott kegyelem m el egyhá­

zunk és nem zetünk fölött is kegyelm et gyakorolt. L egyen egyedül Istené a di­

cső sé g .”

Dezső Gyula

Baltazárt egy hatalmas tölgyfához hasonlítja, amit a vihar kidönt és óriási m élység támad a helyén. „A kidőlt fácskák sorának sem m i nyoma: új fa saijadt a helyükben... Baltazár óriás tölgy

volt, aki után nagy űr marad, ne­

héz helyét betölteni. Baltazár D e­ gyerm ek- és ifjú korán, majd sej­

teti azt is, amit mások is írtak, hogy a világi pályáj án m ég nagyobb j övő

rövid idézetet azért vettük elő, mert néhányan később is kom oly politikai szere­

pet szántak volna neki. Talán benne is volt valami ilyenféle ambíció, hiszen Deb­

recent, a Tiszántúlt néhány hasonlóan kiem elkedő egyéniséggel együtt irányí­

tották annak ellenére, hogy a hivatalos kormány ezt nem jó néven vette. D ezső Gyula jellem zi legszebben a püspök testi alkatát eképpen: Láttára a régi László királynál való ének kellett, hogy jusson a debreceniek eszébe: »Tagodban ékes, termetedben díszes, Válladtul fogva mendeneknél magasabb...« ” A z alkotások felsorolása közben ő az, aki a püspök írói és szerkesztői, majd a közgazdasági egyesületekben végzett v ezetőségi munkáját is méltatta. Tőle tudjuk m eg