között rendezett tudományos előadás-sorozaton május 19-én tartott: Balta

zár D ezső püspöki szolgálatának néhány jellem ző vonása 1911-1936. című elő­

adásából csak részleteket közlök az ism étlések elkerülése végett. „E hét m áso­

dik felét lezáró estéknek alapgondolata három - két nem magyar és egy magyar - teológus szolgálatra odaszánt történeti bizonyságtételét a m a élőknek bemu­

tatni. N em könnyű feladat, mert az előadó szem élyes válogatásra, a bemutatan­

dó munkája egyes részleteinek csupán szubjektív kiemelésére hagyatkozhat. Ezek között az én feladatom Baltazár D ezső bizonyságtételéről szólni, és Istentől fel­

készített bizonyságtételére em lékezni és emlékeztetni. Bevezetőben ezért hang­

súlyoznom kell, hogy e rövid összefoglaló csak néhány részletre mutathat rá.

Baltazár D ezsőnek a püspöki székben 1911-1936-ig eltöltött negyedszáza­

dos szolgálatából négy jellegzetes vonást em elek ki. M ásfél évtizeddel ezelőtt konfirm ációi em lékünnepen idéztem fel ezt az ószövetségi gyakorlatot. E k i­

em elt ünnep - az ún. ünnep - tradíciója szerint emlékeztető jelül minden gyüle­

kezeti tagnak n égy különböző szim bólum ot jelentő ágból eg y csokrot kellett (III.M óz.23:40-43.) örökkévaló rendtartásként egybekötnie. Ezek a következők voltak: 1. Szép fának lom bos ága, a mirtusz, kerek szem alakú levelekkel, 2.

Pálmafa ága, hosszú, az emberi gerincet jelentő, jó l ismert hajlékonyságával, 3.

Patak mellett való fuzfagally, m elynek levele az emberi szájra emlékeztet, és 4.

Sűrű levelű fa lombja, m elyet a hagyom ány eszrógnak nevez, a zsidó hagyo­

m ány hadarfának, a lexikon ádámalmának ismer s szív alakú gyüm ölcsökkel d íszes - körtéhez hasonló aranyszínű horpadásai miatt - É va harapásának neveznek. Ez az emlékeztető jelekből készített csokrokkal a kezükben -1 1 3 -1 1 9 zsoltárt énekelve - vonult a gyülekezet a tem plom felé, májd a grádicsok énekei következtek. - Amikor e konstruktív hagyom ányból kölcsönzőm a képet, nem térek el Baltazár Dezsőre em lékeztető tradíciótól, mert hiszen Makláry Károly

egyházkerületi főjegyző Baltazárt, 25 éves püspöki szolgálatára em lékezéskor egyházkerületi közgyűlés elé térj esztett beszédében III. M ózes 25-b ől idézett, amikor a negyedszázadot jelző évet jubileuminak, kürtzengés évének nevezte.

Ezt ismerve, joggal köthetem egy csokorba - Baltazár D ezső püspök szolgála­

tának felidézésekor emlékeztető jelü l - négy irányú szolgálatának jellem ző v o ­ násait, ... és a bibliai csokrot választom emlékeztető vezetőnkül.

Baltazár D ezső szolgálatának - em lék eztető ü l- n égy jellem ző vonását em elem ki: 1 .Széles látókörű (mirtus, kerek levele olyan, mint a szem ) felké­

szültségű tudós, 2. Emberi vonásokkal felruházott, (pálma, hajlítható, de viharok­

ban sem törik el gerinchez hasonlító ága), 3. B eszéd ével m agával ragadó jó szónok (Fűzfa gally szájalakú levelekkel), 4. Szerető, m eleg szívű, áldozatos (sűrű levelű, szív alakú díszes gyüm ölcsű fa: az eszrog, a hadarfa, ádámalma) életű.

1. Széles látókörű tudós. Felkészülésére, széleskörű tudományára tegyük m a inkább a hangsúlyt s többi jellem vonásokról rövidebben szóljunk. Baltazár D ezső felkészülése a családi házban, a Hajdú Kerületben, H ajdúböszörm ény­

ben, a családi áhítatokon, a szigorú tanulási rendben, következetes munkabeosz­

tásban, az önfegyelem re nevelésben kezdődött.”

Ezután röviden ismerteti a fiatalkori pályafútását, majd folytatja: „Dr. Lencz Géza azt hja erről az időszakról, hogy osztályrész egyelőre azonban csak a mun­

kából jutott ki az ott töltött két esztendőből, amikor a protestáns ügyek előadója volt (t. i. a minisztériumban).” Házasságkötését, gyors em elkedését a pályáján máshol olvashatjuk. Kormos azonban idézi Czeglédy Emánuelt, amikor ezt mondja:

„Gyors emelkedés azonban csak kívülről látszik könnyűnek, mert Baltazár éjjel­

nappal való munkában és tanulásban, szolgálatban, figyelésben, őrállásban ki nem merülő hűségével érdemelte ki. Próbáljuk teljességre törekvés nélkül -néhány pozitív gondolatban összegezni Baltazár D ezső széles látókörű tudását s e kérdésben m ellőztük a vele kapcsolatos negatívumokat.”

a. / Bibliaismerete: C zeglédy Emánuel úgy tudja, - valószínűleg magától Baltazártól - hogy mindennapi munkabeosztásához tartozott a bibliaolvasás. Két professzor volt rá elhatározó befolyással. A z egyik Erdős József az új szövetségi exegézis és a biblika teológia tanára, a református hitrendszer tanítója, a másik B alogh Ferenc egyháztörténész, akitől a történeti tudat határozottságát ismer­

hette m eg. E két professzor határozta m eg máj dnem félszázadon át a debreceni teológiai tudományok és a lelkésznevelés irányvonalát. Baltazár ennek átvételé­

ben jeles tanítványnak bizonyult. A lexikonok három kiem elkedő munkájára em lékeznek.” (L. az irodalomnál.) „Hitvallása alapját a Biblia és a Heidelbergi Káté képezte, a H elvét Hitvallás távolabb esett szubjektív látókörétől.

b . / M isszió tudata: A vertikális, Isten felé forduló látásából - az említett és m ég sorolható pillérekre - épülhetett fel az a horizontális látás, m ely felismerte a református belm isszió fontosságát. A belm isszió munkát az O rszágos Lelkész

Egyesület, Baltazár elnöksége alatt kezdeményezte. Baltazár, mint ORLE elnök körvonalazta és világosan értelmezte a református egyházban a belmisszió szük­

ségességét, a felismert horizontális látás fontosságát: »Református egyházunk fönnmaradásának a kérdése van feltéve a b elm isszió ügyének sikerére. A z ed­

digi eszközök és módok elégtelenek. A kényelem prolongációja halált jelent, annyi­

val is inkább, m ivel körülöttünk tervszerű lázas munka építi és kezeli az ostrom­

müveket. M a már tisztán látunk. Látjuk ellenink hatalmát; látjuk a magunk fo ­ gyatkozását, mulasztását. A z éjszaka elmúlt, a nap elközelgett. Öltözzünk föl azért világossághoz illő öltözetbe és munkálkodjunk m íg nappal van.« Baltazár a b elm isszió munka hitvallásos alapra helyezéséért küzdött a két véglet között hányódó református egyházi társadalom alakításában - amint írta 1909-ben a Református Szem lében - »egyháztársadalmi téren két véglet között hányódunk, egy része rajongó pietizmussal önevangélizációban keresi az egyetlen panaceát (görög szó= csodagyógyszer), míg a másik csoport papi demagógiát akar terem­

teni. .. s íg y terrorizálni a hivatalos egyházat.« 1916-ban pedig így elem zi az ORLE ülésén e kérdést: »Nyilvánvaló, hogy a magyar református egyház kebe­

lében idegen hatások és sajátszerű irányzatok kísérletezésének körvonalai bon­

takoznak ki. A z elszigetelt szubjektívizmus elporlasztással fenyegeti azokat az objektív értékeket, melyeknek birtokában, amelyek m ellett kitartva, amelyekért lelkesedve magyar református Sionunk eddig szerencsésen ellenállt mind a re­

akció nyomásának, mind a szektásodás m egköm yékezésének.« Baltazár egyfé­

le levegő-keresztyénségtől óvja az egyházat, am elyben ki-ki maga határozza m eg helyét s nem az ítéletre egyedül kompetens Isten. A konfesszionális állás­

pontot védte s a belm isszió ez irányba való szélesítésének szükségét felismerve buzdította lelkésztársait gyülekezeti munkájukban való buzgóságra: »Ahol a pász­

torban lélek van, annak hatalma m agáéval ragadja a nyájat i s . . .s ha m inden lelkipásztor hitvallásának magaslatán állana szerénységgel, szeretettel, tudo­

mánnyal, buzgósággal és az evangélium tükre szerinti jó példaadással, az lenne a valódi példaadás.« A belmisszió munkát, mint lelkipásztori gyülekezetgondozást, evangélizációt, egyháztársadalmi működést, az ifjak és felnőttek gondozását hit­

vallásos alapon egyetem es egyházi érdeknek és feladatnak tartotta és az Orszá­

gos Lelkész Egyesületben, Presbiteri Szövetségben kihangsúlyozta.

c ./ Egyházpolitikai és történelmi hivatástudata: Negyedszázados püspöksé­

gének ünneplésekor, m elyet Makláry Károly egyházkerületi főjegyző nem jubi­

leumnak, hanem hálaadásnak nevez, - mint hirdeti - a szolgálatnak egyáltalán nem lehet jubileum a, mert az igaz szolgálat nem tűr sem térbeli, sem határhoz kötöttséget. M aga Baltazár tudja - 1936-ban szól is róla - h ogy nagy emberi igazságok szolgálatára van eljegyezve. Vay L ászló egyházkerületi főgondnok ugyancsak éppen ezt a jogi és történeti hivatástudatot emelte ki visszaem lékező- jében felid ézve a 25 évi püspökség esztendeinek történetét és megállapította,

h ogy nem volt könnyű feladat a hatalmas egyházkerület ügyeit előbbre vinni.

Ebbe a korszakba esett ugyanis - mondta Vay főgondnok - »a négyéves világ­

háború a m aga nélk ü lözéseivel és áldozataival, valam int ebbe estek bele ... a különböző színárnyalatokat játszó vörös forradalmak is, m elyek nemcsak a ka­

tonai és polgári szervezetek rendjét bontották m eg, de am elyek alapján ásták alá és rendítették m eg az egyházi életet és fásították el a vallásos érzületet is.«

A z ünnepelt püspök a főgondnok üdvözlő szavaira válaszként hangsúlyozta, hogy mindenkor Istennek engedett inkább, mint embereknek. Ebből lett sok há- borgattatása, de ebből lett Istenben való boldog dicsekvése is. »Idejekorán tud­

tam, kinek hittem. A világosság, szabadság, igazság, szeretet Krisztusának, aki­

nek rajtam való feltétlen uralkodásáért igyekeztem a világtól, annak kártékony befolyásától m egüresíteni m agam at... szabadságom nem engedte, hogy titkon való gyön yörű séget k eressek rejtőzködő célzatokban, társaságokban és gyülekezetekben... .hogyjövő menő szólamok és irányzatokjobbra-balra tánto­

rítsanak. .. N yugodt vagyok felőle, hogy életem útja nem hajlott el őseim től.

Biztos vagyok benne, hogy a tiszántúli egyházkerület által különösképpen képvi­

selt evangéliumi igazságok, kálvini elvek, nemzeti hagyom ányok általános em ­ beri kincsek nem vesztek el, sőt el sem értéktelenedtek a kezeim között és nem is vesznek el, nem is értéktelenednek el, amíg Isten kegyelm e erőt, a gyülekeze­

tek bizalma kedvet ad őrhelyem en állani. M egáldoztatásom ideje már nincs m essze. Jól esik nyugodtan várakozni reá.«

d./ Szervező és intéző körültekintése: Püspöksége alatt m egoldáshoz érke­

zett - mint Z oványi hja - a Tudom ányegyetem ügye, m elyn ek felállítását az 1912. évi X X X V I. te. biztosította a hittudományi karral.” Kormos ezután felso­

rolja az összes alkotását, amit más helyen már említettünk, majd folytatja: „Lan­

kadatlan munkabírását mutatja be püspöksége idejéből fennmaradt gazdag le­

véltári anyag: levelezése, munkanaplója, elnöki és igazgatási iratainak roppant halmaza, felszólalásai, beszédei s irodalmi munkássága. Levéltárunk őrzi az ál­

tala képzett iratokat. N éhány adat rámutat ennek határtalan bőségére. U gyan­

akkor további kutatásra serkent, ihletet ad a kutatónak arra, hogy józan kritiká­

val valaki közülük meghj a Baltazár életművét, m elynek forrásai m ég feltárásra várnak. N em szánom elrettentésül e forrásbőséget, csak rámutatok tünem é­

nyes, bámulatos munkabírására. A z egyházigazgatásban a hozzáérkező s tőle kiadott levelek, iratok, dokumentumok összesen 160 dobozban vannak (1 doboz­

ban 11 folyóm éter anyag, ez összesen 1760 ffn., évente átlagban 6000 darab iktatott irat). A külön kezelt elnöki iktatóban nyilvántartott iratok száma is eléri az évi 6-7000-t. (Ez együttesen évi 12-14000, naponta m integy 32-34 irat intézé- sétjelenti.) Baltazár püspöksége idejéből fennmaradt iktatók és mutatók száma is tetemes: elnöki naplók, feljegyzések 20 kötetben, igazgatási iratok iktatók és mutatói 53 kötetben, az egyházkerületi jegyzőkönyvek 15 kötetben és irataik 44

dobozban, valamint az ORLE iratok 12 dobozban és 7 kötetben. Joggal elmond­

hatta 1924. év i újévi püspöki beszédében: »Ezt a hivatást ú gy terheivel, mint szépségeivel és dicsőségeivel vállalnunk kell ezután is, hogy utódaink éppen olyan áldó imádság m ellett és éppen olyan dicsekedve em legethessék neveinket, mint ahogy m i emlegetjük a nagy elődökét.« (Ebben a tekintetben hiányzott a püspök profetikus m egérzése, mert éppen róla feledkeztek meg! L. L.)

In document Baltazár Dezső püspök élete és munkássága (Pldal 161-165)