„Baltazár és a klérus.” cím szóh oz tesszük, m ivel ezzel is ném i magyarázatot kapunk arról, hogy miért tekintette Baltazár ellenségnek a jezsuitákat, akiket azonban nem azonosított az egész katolikus közösséggel.
„Az összeesküvés ”
fejezetében kifejti azt a végső elkeseredés szülte ellenállást, amit Debrecen érdekében a kommün után a román megszállás idején „23 debreczeni vezető ember, akik különben felekezeti, politikai és világnézeti tekin
tetben hom lokegyenest állanak egym ással szembe szervezett.. .Felvetődött az az eszm e is, hogy titkos összeesküvést kell szervezni az oláh merénylet meggát- lására. M i, a többség a nyílt, szem től-szem be való fellépés m ellett foglaltunk állást. Elhatároztuk tehát, h ogy másnap tiltakozó memorandumot nyújtunk át M ichescu tábornoknak (az új katonai konnányzónak, L. L .), akinek idejében a román rablások és kegyetlenkedések a M osoiu tábornok idejében elért mértéket
m essze túlhaladták. M ichaescu tábornokban nem lehetett egy vonást sem, az egyéniségében, se cselekedeteiben, se foglalkozásában felfedezni a katonából.
E gy állami m egbízott volt, azzal a küldetéssel, hogy a számára kijelölt magyar területet kiélje és kiéléssé Románia által.
A memorandum elkészítésével dr. Vásáry Istvánt, dr. K örössy Kálmánt és dr. Hubert Ottót bízták m eg. Elhatároztuk, h ogy a memorandum átnyújtásánál mindannyian jelen leszünk. A z átnyújtással engem bíztak meg, am ely megbízást elvállaltam az alatt a feltétel alatt, ha hajlandók követni a végsőkig. Mikor erre a készség megnyilatkozott, be is lett fejezve részünkről a szervezkedés.
Másnap, október 23-ikán, de. 11 órakor dr. D icsőfi József lelkész lakásán gyülekeztünk. A kiküldöttek felolvasták a következő memorandumot: »A z első bevonuló hadosztály parancsnoka, Dum itrescu úr az őt fogadó városi vezetők előtt akkor és később is kijelentette, hogy a román hadsereg kizárólag az élet- és vagyonbiztonság helyreállítására barátként jött, nem területünk meghódítására.
A tábornok úr (W ladescu) határozata azonban annyira összeütközik a ma
gyarjog sarkalatos tételeivel, a magyar tisztviselők hűségesküjével és a hágai egyezm én y intézkedéseivel, h o g y e sérelm ek árán m aguk a tisztviselők sem kívánhatják fizetésüket megkapni.
Ezért vagyunk bátrak felem elni szavunkat, hogy a határozatának jóakaratú intenciójával ellenkező következményeire figyelm eztessük és a m agunk részé
ről határozottan kijelentsük, hgy m i hivatali eskünkhöz és állampolgári hűségűnk követelményeihez minden körülmények között hívek maradunk és ragaszkodunk Ferdinánd király Ő felsége királyi, megmásíthatatlan ígéreteinek teljesítéséhez.
M indezek alapján erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy e határozat élet
beléptetése ellen óvást emeljünk, tiltakozzunk és tiszteletteljesen arra kérjük Excellentiádat, hogy kegyeskedjék a határozat végrehajtásától elállani, sőt lehe
tővé tenni, h ogy törvényeink értelmében önállóan vezethessük közigazgatásun
kat és a törvényes állami bevételek szabad igénybe vétele útján gondoskodhas
sunk szükségleteink kielégítéséről.«
A memorandumot átvevő tisztviselő kifejtette, hogy az eljárásunk hadbíró
ság elé tartozik. Ha M ichaescu tábornok hazaj ön, j elenteni fogj a neki az esetet.
A memorandumot átvette, de arról nem szólt, h ogy az entente-hoz eljuttatja...
Gorombán bánt velünk, mi nyugodt fölénnyel néztük, hallgattuk v ég ig a türel
m etlenségét, aztán minden m egindultság nélkül távoztunk. A z első próbát kiál- lottuk. A hadbírósággal való fenyegetés nem változtatott az elhatározásunkon.
P énz kellett a románoknak. Pénz és pénz.”
Ezekről a jogtalan követelésekről írt Baltazár, majd a kilátásba helyezett hadbírósági tárgyalásokról is, amiben kiderül, h ogy őt tartják az összeesküvés fejének. V égül a románok pénzbeli követelését (7 millió koronát) 8 törvényható
ság között felosztva kielégítették.
„Szenvedélyek és szám ítások”
fejezetben írja a püspök, h ogy „A z erőszak mindig ott van, ahol a jo g és az erkölcs hiányzik. A jogrend és erkölcsi rend szörnyű szétbomlásának voltunk szenvedői.” Majd ír a zsidóságról és az antisze
mitizmus éledéséről, aminek az volt az alapja, hogy a „bolsevizm us vezető em berei között aránylag több volt a zsidó, mint egyéb felek ezetb eli.. .Engem, akit egyéni hajlandóságom, természetem, a történelem tanulsága, a sok tapasztalás és szenvedés, m indenekfelett a Szentírás m élységén ek kutatásai érzékennyé tettek a közelgő bajok felism erésére s késszé a jóeredm ények m egvédésére, kínos aggodalommal érintett bizonyos jelenségek tapasztalása Debreczenben. A jelen ség ek országos jelleg ű ek voltak, de itt D ebreczenben a vörös és fekete
szélsőségek szerencsétlen fészkében m erev körvonalaikban jelentkeztek. A bosszúló erőszak brutálisan nyert kifejezést a vörösek id ején ...
„A vércsék, héják erre a galambra vadásznak. A z emberi elvetem ültség fenevadjainak felforr a fekete vére m ég a gondolatára is annak, h ogy valahol a békességnek, szeretetnek emeltetik oltár. A z oltár beszennyezésére indult fel az indulatuk. A z úrvacsoraosztás reggelét előző éjszakán a sötétség fiai, a szent
ségtörés hiénái belopózkodtak a református N agytem plom ba s nem törődve a hely térdreroskasztó szentségével, ragasztékot mázoltak a padokra s vörös be
tűs cédulák százait ragasztották fel ezzel a felírással: “Ü sd a zsidót”. Felhatoltak a toronyba is s ott a lelkiismereti szabadság, felvilágosodottság, nem zeti eszm e szentséges emberének, R ákóczynak híres harangja m ellől eg y szégyentáblát függesztettek ki az ablakon “Ü sd a zsidót” felírással. N em állapította m eg a rendőrség, kik voltak a tettesek. Erre nem is számítottunk. Sejtettük azonban, h ogy a kollégium egy sötét különítményének volt ez a műve. Ezt nem a kollégi
um csinálta, hanem a kollégium s a magyar kálvinista nem zeti egyház ellensé
gei. ..
1919. április 30-a után több értekezlet volt, am inek tárgya a rendcsinálás volt az alkotmányos, független, önálló Magyarország megteremtése érdekében.
Ekkor Baltazár m ég királyságról beszélt M agoss G yörggyel és több vezetővel együtt. Ő így írt erről: „1919. október folyamán grófSom sich László és Neményi Imre együttes aláírásával levelet kaptam Budapestről, amelyben hivatkozva ki
rályhű voltomra, felkértek, h ogy alakítsam m eg Debreczenben a királyság párt
já t ...”
Történt m indez annak ellenére, hogy Budapesten „eláztatták” a püspököt.
Méltán elcsodálkozhattak, h ogy m egbízólevelet kapott Budapestről.
Baltazár püspök részletesen beszám ol a románok kivonulása és a magyar hadsereg bejövetele közötti rövid időszak feszültségéről és esem ényeiről. „A magyar hadsereg közeledtének a hírére s a közeledés tempój ával arányban nőtt a visszahatás szenvedélyének és számításának m ohósága. F enyegetések röp
ködtek a levegőben s a pogrom véres felhő foszlányai jelentkeztek az égen.
1920. március 9-ikén Márk Endre polgármester értekezleten.. .kért, hogy emel
jek szót a mérséklet mellett s ne engedjem, hogy lelkiismeretlenség behomályo- sítsa annak a napnak a fényes em lékezetét, am elyen az első m agyar nem zeti hadsereg Debreczen város falai k özé lép. A gyülésterem be lépve eg y pillanat alatt áttekinthető volt a terroristák csoportulása. Márk Endre elnöki megnyitója már m egütötte a bölcs m érséklet en
gesztelő szólam ú húiját. Utána én kértem szót. Alkalmat akartam venni arra, h ogy a kem ény bírálat vesszejét m ég ittlétük alatt m egsuhintsam az oláhok felett, s aztán, h ogy a heves- kedőket figyelmeztessem, hogy olyan nagyon bíráskodni nincs joguk. Igaz és tárgyilagos akartam maradni s h ogy azt sikerült-é megtartani, ítélje m eg az olvasó az értekezleten tartott beszédem ből. »N e ítéljetek, hogy ne ítéltessetek«: a jézu si parancsokra manapság kell szigorúan vigyázni ún.
keresztyén kurzus idején. - A nagy erkölcsi b etegség után a szerénység, szeretet, m egbocsátás, m egértés, bé
kesség, k ölcsön ös m egbecsülés, ha
zafias áldozatkészség egészsége illik mindnyájunkhoz. Én nagyon kérem a tisztelt értekezletet, hogy ezekből az erkölcsi értékekből szőjjünk zászlót s
ilyen zászlóval fogadjuk komolyan, méltóságosan, egészségesen a magyar nem
zeti hadsereget.” (28. ábra)
K önyve befejezése íg y szól: „Láthatja a nyájas olvasó, h ogy az egyenes úton haladó vándort mint veri szem be, jobbról, balról jö v ő szélsőséges vihar.
Láthatja, h ogy a m érséklés, békítés, engesztelés, szeretet embere a szem ben álló gyülölködők két malomköve közé kerül. Láthatj a, hogy mennyi seb, mennyi szenvedés válj a azt, aki nem az em bereknek enged, hanem az Istennek; de egyben láthatja azt is, hogy, aki m indvégig m egáll a hitben és a szeretetben, azt megtartja a kegyelem Istene és, h ogy azt »sem a halál, sem az élet, sem az angyalok, sem a fejedelem ségek, sem a hatalmasságok, se jelenvalók, se követ- kezendők; sem magasság, sem m élység, sem sem m i más teremtmény nem sza-
MELYEKET AZON A NAGYTEMPLOMI ISTEN TISZTELETEN MO N DOTT
Dr. BALTAZÁR DEZSŐ
PÜSPÖK.
AMELYEN DEBRECZEN NÉPE A BOLSE
VIK!-ÉS OLÁH URALOM ALULI FELSZA
BADULÁSÉRT S A MAGYAR NEMZETI HADSEREG BEVONULÁSÁÉRT H ÁLÁT A D O T T .— A FELSZA BA D ÍTÓ A BÁRÓ