A MUNKA ALAPÚ TANULÁS HATÁSA A NEM KOGNITÍV KÉSZSÉGEK FEJLŐDÉSÉRE A MÉRNÖKKÉPZÉSBEN
3. DUÁLIS KÉPZÉS: ALTERNATÍVA A NEM-KOGNITÍV KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSÉRE
3.1. A vizsgált minta
A résztvevők különböző alapképzések hallgatói, gépészmérnöki, villamosmérnöki, földmérő és földrendező mérnöki, műszaki menedzser és mérnökinformatika alapszakokon. A hallgatók különböző évfolyamokon tanulnak, első évestől a végzős, negyedévesig. 4 évvel ezelőtt, 2015-ben indult egyetemünkön a duális képzés, így az első duális hallgatók most negyedévesek. A teljes populáció 126 fő, mely az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának nappali alapképzésben résztvevő hallgatóinak 23 százaléka.
A kutatásban az alapsokaság 51 százaléka vett részt, 64 fő.
A munka alapú tanulás hatása a nem kognitív készségek fejlődésére a mérnökképzésben
1. ábra: A válaszolók nemek szerinti megoszlása
(férfi 89%, nő 11%)
2. ábra: A válaszolók évfolyam szerinti megoszlása
(első éves 42%, másodéves 17%, harmadéves 28%, negyedéves 13%)
3. ábra: A válaszolók alapszak szerinti megoszlása
(mérnökinformatikus alapszak 40%, villamosmérnöki alapszak 27%, gépészmérnöki alapszak 17%, műszaki menedzser alapszak 11%, földmérő-földrendező alapszak 5%)
Pogátsnik Monika 3.2. A vizsgálat eredményei
A duális hallgatók többnyire pozitívan ítélték meg a különböző készségeiket. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartják magukat jónak az egyes területeken, az átlagértékeik minden item esetén az 2-5 skálán 3 és 4,5 között mozgott.
Leggyengébbnek időbeosztásban, mások irányításában ítélték meg magukat. A legjobbnak mások meghallgatásában és együttműködésben vélik magukat. (5. ábra) Megállapítottuk, hogy nem tapasztalható szignifikáns eltérés a fiúk és a lányok között (Mann-Whitney próba).
4. ábra: Milyen vagy? A duális hallgatók véleménye önmagukról
(átlagértékek: gyenge (2), átlagos (3), jó (4), kiváló (5))
A felsőbb éveseket kérdeztük arról, hogy mely területen fejlődtek a leginkább a duális gyakorlat alatt. A három legjellemzőbbet kellett kiválasztaniuk. Kiemelkedően a legnagyobb gyakorisággal a ’problémamegoldás’ szerepelt a kiválasztott készségek között. A második leggyakoribb az említések számában az ’együttműködés’ és az
’önbizalom szakmai kérdésekben’ volt. (6. ábra)
M=3,77> SD=0,83
A munka alapú tanulás hatása a nem kognitív készségek fejlődésére a mérnökképzésben 5. ábra: Mely területen fejlődtél a leginkább a duális gyakorlat alatt?
(említések gyakorisága)
Jelen eredményeinket összevetettük egy korábban (Pogátsnik, 2017) a duális partnervállalatok körében végzett kutatással, melyben 33 mélyinterjú során kerültek feltérképezésre a vállalatok elvárásai a jövendőbeli alkalmazottjaikkal kapcsolatosan. A vállalatok vezetői, illetve HR vezetői által leggyakrabban említett készségeket tartalmazza a 4. táblázat, összevetve azokkal a készségekkel melyekben a duális hallgatók meglátásuk szerint a legtöbbet fejlődtek. Mindkét esetben a leggyakoribb elem a problémamegoldó készség, a másik közös elem az együttműködés. Egyrészt ezt tartják a vállalatok a legfontosabb puha készségnek a jövendő alkalmazottjaiknál, illetve a duális hallgatók úgy érzik, hogy ezen a területen fejlődtek leginkább a duális gyakorlatuk alatt.
15
Pogátsnik Monika 4. táblázat: A duális partnervállalatok által leggyakrabban említett készségek vs. azon
készségek melyekben a duális hallgatók meglátásuk szerint a legtöbbet fejlődtek a gyakorlat során
Duális vállalati partnerek Duális hallgatók 1. Problémamegoldás 1. Problémamegoldás 2. Önálló, pontos munkavégzés 2. Együttműködés
3. Együttműködés, csapatmunka 3. Önbizalom szakmai kérdésekben 4. Elkötelezettség az etikus
viselkedésre
4. Kapcsolatteremtés
5. Megbízhatóság 5. Magabiztosság a munkahelyen Megvizsgáltuk a problémamegoldási készség átlagértékeit az egyes évfolyamok duális hallgatóinak körében (7. ábra). A legjelentősebb eltérést az első és a második évfolyam hallgatói között mértünk, de folyamatos emelkedés figyelhető meg. A nem első éves duális hallgatók éppen ezt a nem-kognitív készséget határozták meg legnagyobb gyakorisággal, amelyben megítélésük szerint a legtöbbet fejlődtek a duális képzés során.
6. ábra Problémamegoldási készség (1.-4. évfolyamos duális hallgatók körében)
3,52
4,36 4,45 4,67
0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00
1. 2. 3. 4.
A munka alapú tanulás hatása a nem kognitív készségek fejlődésére a mérnökképzésben Arra a nyitott kérdésre, hogy „Véleménye szerint mely vállalati tapasztalat segítette leginkább a problémamegoldó készségének fejlődését, a következő válaszokat kaptuk:
„Jó mentorom van, akitől sokat tanulhatok.”
„Mindig kapok olyan apróbb feladatokat, amelyek megoldásáért én felelek.”
„Részt veszek egy projektben.”
„Az első önálló feladatomat úgy éreztem nem tudom megoldani. De végül sikerült.”
„A mély vízbe dobtak.”
„Sokat tanultam a rám bízott feladatokból.”
5. ÖSSZEGZÉS
Napjaink munkaerőpiacán felértékelődtek az ún. 21. századi készségek. Ezen nem-kognitív készségek fejlesztésére, bár sok diskurzus folyik róla, még mindig nagyon kevés idő és energia fordítódik a hagyományos iskolákban. Az iskolarendszeren kívülről érkező szakmai alternatívák megoldást jelenthetnek ezen képességek komplex fejlesztésére. Ilyen alternatíva a műszaki felsőoktatásban a duális képzés.
Kutatásunk tapasztalatai alátámasztják, hogy a duális hallgatók a gyakorlatok során leginkább problémamegoldásban és együttműködésben fejlődtek. Egy támogató mentor, az önálló való életből kapott feladatokkal való megküzdés, a mély víz, a közös projektben való részvétel mind-mind olyan tényezők, amelyek hatására ezen készségek pozitívan alakulnak.
Felhasznált szakirodalom
Bandura, A. (1994): Self-efficacy. In: Ramachaudran, V. S. (ed.) Encyclopedia of human behaviour. Academic Press, New York. 71-81. p.
Blades, R, Fauth, B., Gibb, J. (2012): Measuring Employability Skills. A rapid review to inform development of tools for project evaluation. London, National Children’s Bureau, 39. p.
Bolli, T., Hof, S. (2018): The impact of work-based education on non-cognitive skills. Journal of Research in Personality. 75/2018. 46–58. p.
Drago, F. (2011): Self-esteem and earnings. Journal of Economic Psychology, 32(3), 480-488. p.
Dunifon, R., Duncan, G. J. (1998): Long-Run Effects of Motivation on Labor-Market Success. Social Psychology Quarterly, 61(1), 33-48. p.
Pogátsnik Monika
Fazekas Károly (2017): Nem-kognitív készségek kereslete és kínálata a munkaerőpiacon. Budapest, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet, 20. p.
Fazekas Károly (2018): Nem-kognitív készségek hiánya a munkaerőpiacon. Magyar Tudomány, 179/1. 24-35. p.
Gibert, A., Tozer, W.C., Westoby, M. (2017): Scientific Life. Teamwork, Soft Skills, and Research Training. Trends in Ecology & Evolution. Vol. 32, No. 2. 81-84. p.
Goldberg, L. R. (1992). The development of markers for the Big-Five factor structure. Psychological Assessment, 4(1), 26-42.
Heckman, J.J., Kautz, T. (2012): Hard evidence on soft skills. Labour Economics, 19/12, 451-464. p.
Hoeschler, P., Balestra, S., Backes-Gellner, U. (2018): The development of non-cognitive skills in adolescence. Economics Letters, 163. 40–45. p.
Kautz, T., Heckman, J. J., Diris, R., ter Weel, B., & Borghans, L. (2014). Fostering and measuring skills: Improving cognitive and non-cognitive skills to promote lifetime success. Cambridge, MA: National Bureau of Economic Research. 86. p.
Khine, M.S., Areepattamannil, S. (2016): Non-cognitive Skills and Factors in Educational Attainment. Rotterdam, Sense Publishers, 443. p.
Lent, R. W. (2005): A social cognitive view of career development and counseling.
In S. D. Brown & R. W. Lent (Eds.), Career development and counseling: Putting theory and research to work. New York: John Wiley. 101-127. p.
Lent, R. W., Brown, S. D. (2001): The Role of Contextual Supports and Barriers in the Choice of Math/Science Educational Options: A Test of Social Cognitive Hypotheses. Journal of Counseling Psychology, 48/4. 474-483. p.
Lent, R. W., Brown, S. D., Larkin, K. C. (1986): Self-efficacy in the prediction of academic performance and perceived career options. Journal of Counseling Psychology, 33/3. 265-269. p.
Murnane, R. J., Willett, J. B., Braatz, M. J., & Duhaldeborde, Y. (2001). Do different dimensions of male high school students' skills predict labor market success a decade later? Evidence from the NLSY. Economics of Education Review, 20(4), 311-320.p.
Pogátsnik Monika (2017): The benefits of the Dual training for students, for companies and for universities. In: Conference on University Business Cooperation in Central and Eastern Europe (CUBCCE 2017). Budapest.
Renn, R. W., Steinbauer, R., Taylor, R., Detwiler, D. (2014): School-to-work transition: Mentor career support and student career planning, job search intentions, and self-defeating job search behavior. Journal of Vocational Behavior, 85. 422–
432.p.
A munka alapú tanulás hatása a nem kognitív készségek fejlődésére a mérnökképzésben
Richardson, M., Abraham, C., Bond, R. (2012): Psychological correlates of university students' academic performance: A systematic review and meta-analysis.
Psychological Bulletin, 138/2. 353-387. p.
Roberts, R.D., Martin, J.E., Olaru, G. (2015): A Rosetta Stone for Noncognitive Skills. Understanding, Assessing, and Enhancing Noncognitive Skills in Primary and Secondary Education. New York, Asia Society. 25. p.
Weinberger, C. (2014): The Increasing Complementarity between Cognitive and Social Skills. Review of Economics and Statistics. Vol. 96. No. 5. 849–61. p.
ABSTRACT
THE IMPACT OF WORK-BASED LEARNING ON THE DEVELOPMENT OF NON-COGNITIVE SKILLS IN ENGINEERING EDUCATION
Today's labor market is characterized not only by the continuous transformation of the professional structure but also by the changes in the content of tasks within professions.
The proportion and importance of tasks requiring non-cognitive skills have increased considerably. The number of tasks requiring social skills and successful cooperation with others is constantly increasing. Adaptation to the ongoing changes in the labor market is also essential, with non-cognitive skills playing a significant role.
In our study, we review the impact of work-based learning on the development of non-cognitive skills among engineering students. In the dual form of training, launched in 2014, university students participate in practical training sessions at companies with qualified dual training besides their higher education studies during the training periods.
Pogátsnik Monika PhD Óbudai Egyetem
pogatsnik.monika@amk.uni-obuda.hu