• Nem Talált Eredményt

diagram: Az X generáció válaszai

In document OKTATÁS – GAZDASÁG – TÁR SADALOM (Pldal 132-137)

AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS SZEREPÉNEK NÖVEKEDÉSE AZ ÉLETKOR FÜGGVÉNYÉBEN

4. diagram: Az X generáció válaszai

Forrás: saját szerkesztés

Az élethosszig tartó tanulás szerepének növekedése az életkor függvényében

A X-generációnál eltűnnek a 25-29 közötti időszakválaszértékei, a 45 éves korral kezdődnek a kimutatható értékek. Egy kisebb maximumérték olvasható le a 50-54 intervallumon, ami a korábbi nyugdíjbalépési időponthoz közeli életkort jelent. A valódi élethosszig tartó tanulásra a válaszok mintegy kétharmada (62%) esik.

A generációnkénti gyakoriságértékekből az olvasható le, hogy az X és Y genráció esetében a 20-30 közötti intervallumokra esnek a maximumok, ami a munkábalépés, az önálló élet elkezdésének megfelelő életkorral azonos. Mindez az Y generáció esetében kisebb értéket jelent. A csökkenéssel majdnem együttesen az élethosszig tartó tanulás értékek növekednek az Y-generáció válaszaiként.

Az X generáció élethosszig tartó tanulásnak megfelelő válaszai a legmagasabbak, a maximum ennek megfelelő.

4. ÖSSZEFOGLALÁS

Az életkor és a megkérdezettek válaszai, miszerint meddig érdemes saját meggyőződésük alapján tanulni az egész életen át tartó tanulás elősegítésére irányuló törekvések tekintetében kiindulópontot jelent.

A kutatással és annak eredményeivel reális képet kapnhatunk arról, hogy aktuálisan van-e összvan-efüggés a két tényvan-ező között és van-elkülöníthvan-etők-van-e korcsoportok alapján olyan sajátosságok, melyek alapján szűkíthetők az élethosszig tartó tanulás motivációinak elősegítése célzottan, életkori sajátosságokat is figyelembe véve.

A kiindulási alapként feltételeztük, hogy várhatóan a szakgimnáziumi évfolyamok 15-18 az életkorára eső megkérdezettek alacsonyabb értékekkel válaszolnak. Ez azokból a természetes körülményekből is adódhat, hogy számukra az érettségi vizsga letétele jelenti a legközelebbi oktatási szakasz lezárását és legtöbbjük jövője ezt követően jelentősen változik a felsőoktatási továbbtanulással, vagy OKJ-s képzések megkezdésével. Az oktatási intézmények és az oktatási rendszer sajátosságaiból adódóan sokuk gondolhatja úgy, hogy a cél egy szakma (legyen az felsőfokú, vagy középfokú szintű) megszerzésével tovább már nem szeretnék képezni magukat, és a munkábaállás, az önálló élet megkezdése válik elsődleges szemponttá. Ezt a kutatást megelőző, diákokkal történt, célzottan a témát érintő beszélgetések megerősítik.

Ugyanakkor az elhelyezkedés, családalapítás után már megerősödhetnek olyan célok és törekvések, amelyek ismét a tanulás felé terelik a leendő diákokat. Úgy, mint magasabb fizetés elérése, a biztos megélhetés stb. további végzettséget igényel. Azaz a megélt élethelyzetek alapján a már szakmában elhelyezkedett emberek átértékelik a korábbi döntéseiket és ráeszmélhetnek arra, hogy ismét valamilyen képzés, vagy továbbtanulásra van szükségük, beleértve a szakmai átképzéseket is. Ez utóbbi a technológia és a munkakörök változásából is adódhat.

Gőgh Előd – Kővári Attila Az alkalmazott statisztikai eljárások alapján elmondható, hogy a fiatalabb korosztály, amely jellemzően a Z-generációhoz köthető általában egy 25-30 év között életkori intervallumba eső időpontig szeretne tanulni. Mindez megfelel egy felsőfokú diploma megszerzésének vagy egy OKJ-s szakma elsajátításának. Azaz kevés Z-generációs gondolkozik úgy, hogy az életének folyamatosan meghatározó elve legyen az önképzés, az egész életen át tartó tanulás.

Úgy gondoljuk, hogy nem lehet cél az, hogy kivétel nélkül mindenki az élethosszig tartó tanulásnak megfelelően képezze magát, hiszen számos, az oktatáson kívüli körülmény is befolyásolja ezeket és nem is mindenki alkalmas erre. Mégis törekvésekkel és az önfejlesztés fontosságára már a szakgimnáziumi években is érdemes felhívni a figyelmet és elősegíteni azt. A folyamatos szakmai fejlődés, végzettség és képzési rendszer nélkül is megfelel az élethosszig tartó tanulásnak.

A Y generáció (18-37 évesek) esetében magasabb az egész életen át tartó tanulás válaszaránya és az említett 25-30-as maximumérték ezzel együtt alacsonyabb értékű.

Azaz mintavételezett csoporthoz tartozók esetében nem csak a 25-30-as érték tolódik el a Z és Y generációk életkori különbségével, hanem azz egész életen át tartó tanulásnak megfelelő válaszok gyakorisága nő.

Az X-generáció esetében a legmagasabb az egész életen át tartó tanulás válaszainak aránya, további, jóval kisebb csúcsot képvisel egy nyugdíj előtt álló időintervallum.

Az alkalmazott statisztikai módszerek (kétmintás T-próba, Spearman-féle korreláció megerpsítik mindezt, azonban ezen módszerek nem eredményeznek látványosan kimutatható szignifikanciaértékeket.

Mindezek alapján elmondható, hogy a kezdeti hipotézis elfogadható, valóban kimutatható összefüggés az életkor és a tanulási időszak végeként megjelölt időpont tekintetében úgy, hogy az életkor növekedésével az egész életen át tartó tanulás relevanciája nő.

Az élethosszig tartó tanulás szerepének növekedése az életkor függvényében Felhasznált szakirodalom

 Csoma Gyula (2009): A tanulás értelmezése és funkciói (http://ofi.hu/tudastar/tanulas-kora/tanulas-ertelmezese letöltés dátuma:

2018.10.23.)

 Harangi László (2003): Európai jelentés az egész életen át tartó tanulás minőségéről. In: Felnőttképzés, 1. évf. 1. sz., pp. 30-32.

 Kraiciné Sz. M. (2004): Egész életen át tartó tanulás, felnőttoktatás – kihívások az ezredfordulón. (http://old.tok.elte.hu/tarstud/filmuvtort_2004/szokoly.htm letöltés dátuma: 2018.10.23.)

 Lappints Árpád (2002): Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai.

Comenius BT, Pécs.

 Nehéz Győző & Kelemen Balázs Az élethosszig tartó tanulás V. fejezet (http://www.tarrdaniel.com/documents/OktatasPolitika/OktatasiFeherKonyv/lifel onglearning.html letöltés dátuma: 2018..10.23.)

 Oktatás – rejtett kincs. A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseiről. Budapest, 1977, Osiris Kiadó–Magyar Unesco Bizottság, 219 p. /UNESCO KÖNYVEK./

Gőgh Előd – Kővári Attila ABSTRACT

THE INCREASING ROLE OF LIFELONG LEARNING DEPENDING ON THE LIFE OF AGE

Lifelong learning is a concept that many people think they know everything about it, and people even believe that they really do it. In itself, we are talking about a self-explanatory term, but we can find interesting facts about the surface.

My research examines and evaluates opinions in the context of lifelong learning in different age groups. In each group, first of all has been researched common learning motivating questions but the participated people were asked about most typical learning features in their age group too.

One of the aims of a multi-purpose, multi-faceted study of the topic was to find out whether learning is becoming more important with age. That is, after the fulfillment of the obligation to study and perhaps after having been placed in the labor market and with some experience of life experience, other views about learning, including lifelong learning, are the same as in high school students?

The research was carried out with the participation of the students of the Kossuth Lajos Bilingual Secondary School of Technology in Budapest. Measurement representing a significant number of students can be used in other institutions.

I used statistical methods and the SPSS software to process the results. Based on the results obtained, there are differences between some factors related to lifelong learning.

Gőgh Előd

pedagógus, szakmai igazgatóhelyettes

BGéSZC Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma goghtu@gmail.com

Dr. Kővári Attila egyetemi docens Dunaújvárosi Egyetem

kovari@uniduna.hu

In document OKTATÁS – GAZDASÁG – TÁR SADALOM (Pldal 132-137)