SOPRON VÁROSBAN
3. EREDMÉNYEK 1. Környezeti nevelés
3.3. Környezetközpontú irányítás helyzetfelmérése a Sopronban működő intézmények, vállalatok körében
A válaszadó szervezetek környezetvédelmi motivációit leginkább a „szigorú szabályozási rendszer” (62%), a „tulajdonosi elvárások” (62%), a „termék/szolgáltatás jellege” (43%) jelentették. Fontos volt még az „üzleti partnerek követelménye” (37%) és a „piaci, fogyasztói igények” (51%). A környezetvédelmi motivációkban jól nyomon követhető a hazai közvetlen, jogi környezetvédelmi szabályozási rendszer, valamint az önszabályozó piaci folyamatok pozitív hatása.
A válaszadók 40%-a „tanúsított ISO 14001 alapján kiépített KIR-rel” bír. 11%-uk esetén jellemző az „ISO 14001 szabvány alapján kiépített, ám jelenleg nem tanúsított KIR”. A válaszadók 31%-a „nem szabványosított, hanem egyedi gyakorlatuk, módszereik alapján”
működtetik környezetközpontú irányításukat. Megállapíthatjuk, hogy a szervezetek felénél a nemzetközi szabvány alapján előírt KIR rendszerelemek megtalálhatók, alkalmazzák a legjobb nemzetközi gyakorlatnak tekinthető módszert.
A KIR rendszerek első tanúsítása 2004-2012 közé esett a legnagyobb arányban (34%). Az ISO 14001 szerinti követelmények tehát többnyire ezen időszaktól képezik a vállalati/szervezeti kultúra részét Sopronban. Ezen rendszerek általában 2-5 tanúsító auditon mehettek keresztül, ezért megítélésünk szerint kiforrott eljárásokat takarhatnak.
A szervezetek a KIR működtetésével az alábbi előnyöket érték el szignifikánsan:
jogszabályi megfelelőség, jogi környezethez való könnyebb alkalmazkodás, piaci igények kielégítése, rendszerszintű szemlélet kialakítása és működtetése, a környezetvédelem beépítése a mindennapi munkavégzésbe, jobb hatósági, partneri és lakossági megítélés, fogyasztói kör bővülése. A tanúsításból fakadóan tehát jelentős gyakorlati előnyökről számolhattak be a szervezetek.
A válaszadók 65%-a szerint „elengedhetetlen”, 35%-uk szerint „fontos” a KIR fenntartása a jövőben, és kiemelendő, hogy senki nem sem tartotta „feleslegesnek”. E tény megerősíti feltevésünket, miszerint a KIR alkalmazása a szervezeteknél stratégiai szintet képviselhet.
A környezeti nevelés, a lakosság környezettudatossága és a környezetközpontú irányítás…
A soproni szervezetek 65%-ának a környezetvédelem „jelentős szerepet” játszik üzleti stratégiában. Ez jól mutatja azt a helyi szinten is érvényesülő piaci önszabályozó hatást, amely a gazdaság zöld folyamatainak térnyerésére utal.
A megkérdezettek 60%-ban „erőteljes pozitív hatást (értékek (1-5): 4-5 pont)”
tulajdonítottak környezetvédelmi tevékenységüknek a környezeti elemek állapotának pozitív befolyásolását illetően. 34% szerint „közepes (értékek (1-5): 3 pont)” mérték jellemző. Megállapíthatjuk, hogy önértékelésük alapján a környezeti elemeket használó/terhelő anyag és energia elvonások/kibocsátások esetén hozott szervezeti intézkedések a gazdálkodó szervezetek gyakorlatában sikeresen, pozitív irányban befolyásolják azok állapotát. A KIR eljárásokkal és intézkedésekkel a szervezetek feltételezhetően elérik kitűzött céljaikat.
A válaszadók körében szignifikánsan jellemző (gyakoriság: 60% körüli vagy több) alkalmazott környezetvédelmi módszerek: a szennyező anyagok ártalmatlanítása, gondos bánásmód, újrahasznosítás, technológiafejlesztés és a megelőzés. Kevésbé jellemző (gyakoriság: 40% körüli vagy kevesebb) technikák: a csővégi megoldások, anyagok kiváltása, környezetbarát terméktervezés és a fogyasztói magatartás befolyásolása.
Megállapíthatjuk, hogy elsősorban azok a technikák kerülnek előtérbe, amelyek nem igényelnek túlzott erőfeszítést, vagy kis ráfordítással segítik az alkalmazott KIR optimalizálását, a döntés-előkészítést.
A válaszadók 66% „nem végzett”, 20%-uk „tervezi” a környezeti életciklus-elemzést.
Kiemelendő, hogy az életciklus-elemzés (LCA) kiváló eszköze a környezeti hatások megalapozott vizsgálatának. E modellezés alapja a folyamatszemlélet, a környezeti leltárkészítés és a célzottan kifejlesztett mutatórendszer alkalmazása. Az ISO 14001 szabvány új követelményei szempontjából hangsúlyos az életciklus-szemlélet alkalmazása.
A válaszadó soproni szervezetek az alábbi főbb területeken tűztek ki aktuálisan környezetvédelmi célokat, melyeknél a felmérés nem tette lehetővé az előfordulási gyakoriságok jellemzését (2. táblázat). A jellemző főbb kategóriákként a jogszabályi, hulladékgazdálkodási, energetikai és vízciklus témaköröket tudtuk meghatározni, mint a törekvések főbb gyújtópontjait.
Polgár András – Pintérné Nagy Edit – Vincze Mária – Elekné Fodor Veronika 2. táblázat: Főbb szervezeti környezetvédelmi célkitűzések
Kategória Környezetvédelmi célkitűzés Jogszabályok Jogszabályi megfelelőség
Hulladékgazdálkodás
Veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése Szelektív hulladékgyűjtés
Hulladékhasznosítási arány növelése
Hulladékgazdálkodási folyamatok hatékonyságának növelése
Elektronikai hulladék újrahasznosítás arányának növelése
Energetika Energia felhasználás jelentős csökkentése Megújuló energiák használata
Energetikai korszerűsítések
Vízciklus Ipari szennyvíz tisztítása, Vízfelhasználás csökkentése
Egyéb Munkaerő környezettudatos nevelése
Környezetterhelés alacsony szinten tartása Irodai papír felhasználásának csökkentése CO2 kibocsátás csökkentése
Munkavégzés helye levegőminőségének javítása Forrás: a felmérés adatai (Polgár et al. 2018)
A környezeti nevelés, a lakosság környezettudatossága és a környezetközpontú irányítás…
4. KÖVETKEZTETÉSEK
A felmérések alapján megállapítható, hogy Sopron közintézményeiben a környezeti nevelés, a környezettudatos magatartás kialakítása magas színvonalon valósul meg, amelyhez szorosan kapcsolódik a civil szervezetek tevékenysége. Ennek eredményeként Sopronban olyan nemzedék alakul ki, amely a környezetében bekövetkező változásokra, eseményekre környezetvédelmi szempontból érzékennyé válik és elkötelezettséget érez majd környezetének, lakóhelyének megóvására.
A környezeti nevelés hatását igazolja, hogy a lakosság körében végzett kutatás alapján a 18-30 év közöttiek voltak a legnyitottabbak, legkörnyezettudatosabb fogyasztók. Bár törekvések vannak a tudatosság növelésének irányába, anyagi okok valamint az információhiány miatt, ezek gyakran nem valósulhatnak meg a gyakorlatban.
A soproni gazdálkodó szervezetek esetében a környezetvédelmi motivációkban jól nyomon követhető a hazai közvetlen, jogi környezetvédelmi szabályozási rendszer, valamint az önszabályozó piaci folyamatok pozitív hatása. A nemzetközi szabvány alapján előírt KIR rendszerelemek megtalálhatók, alkalmazzák a legjobb gyakorlatnak tekinthető módszert. A tanúsításból fakadóan jelentős gyakorlati előnyökről számolhattak be a szervezetek.
A környezeti elemeket használó/terhelő anyag és energia elvonások/kibocsátások esetén hozott szervezeti intézkedések a gazdálkodó szervezetek gyakorlatában sikeresen, pozitív irányban befolyásolják azok állapotát. A KIR eljárásokkal és intézkedésekkel a szervezetek feltételezhetően elérik kitűzött céljaikat.
Az ISO 14001 szabvány új követelményei szempontjából hangsúlyos az életciklus-szemlélet alkalmazása. A módszer alkalmazásának elterjedése kívánatos. Javasolt további környezettudatos vállalatirányítási eszközök szélesebb körű alkalmazása is, mint pl. a környezet teljesítményértékelés (ISO 14031), ökocímkézés, szervezeti szénlábnyom számítás.
Ezen módszerek alkalmazása növeli a tevékenységek környezeti hatásainak megértését, ami lehetővé teszi a mind pontosabb, célirányos környezeti fejlesztési intézkedések meghozatalát.
Köszönetnyilvánítás
Jelen publikáció az „EFOP-3.6.1-16-2016-00018 - A felsőoktatási rendszer K+F+I szerepvállalásának növelése intelligens szakosodás által Sopronban és Szombathelyen”
című projekt támogatásával valósult meg.
Polgár András – Pintérné Nagy Edit – Vincze Mária – Elekné Fodor Veronika Felhasznált szakirodalom
Bakosné Böröcz M. (2016): A környezeti kockázatok kezelése és a környezeti menedzsment rendszerek jelentősége a gyakorlatban. Szent István Egyetem Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ. In Fogarassy Cs. (szerk.):
Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ Tudományos Szakmai Kiadványok Sorozata (4/12). Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő, p. 15
Heinimann, H. R. (2012): Life Cycle Assessment (LCA) in Forestry - State and Perspectives. In Croatian Journal of Forest Engineering (CROJFE), Vol. 33(2012)2:
357-372. ISSN: 184-5719
Jancsovszka P. (2016): Fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals). Tájökológiai Lapok 14 (2): 171-181.
Kalas Gy. (2004): Ökohanták. Fogyasztóvédelmi füzetkék 9. Reflex Környezetvédő Egyesület. Győr.
Láng I. (2002): Környezet- és természetvédelmi lexikon A-K, Akadémiai Kiadó, Budapest 632 p.
Polgár A. (2018): Kérdőív és adatbázis - Környezetközpontú irányítás a Sopronban működő intézmények, vállalatok körében
Polgár, A. – Pájer, J. (2014): Enhancement of the Corporate Environmental Performance. Acta Silv. Lign. Hung., Vol. 10, Nr. 1 (2014) 49–64., https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0004
Rédey Á. (szerk.) (2011): Környezetmenedzsment és a környezetjog. Készült a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének gondozásában, a TAMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0021 azonosítójú pályázat keretében. In Domokos E. (2011):
Környezetmérnöki Tudástár, XX. kötet (http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/)
Torma A. (2007): A környezeti teljesítményértékelés aggregáló módszerei és az anyagáram-elemzés kapcsolatrendszere - Egy integrált vállalati modell megalapozása. Doktori értekezés. BMGE-GTK, Budapest, p. 39.
Vincze M. M. (2008): Környezetmenedzsment rendszerek alkalmazásának összefüggése a környezettudatos fogyasztási szokásokkal. Szakdolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
WCED, World Commission on Environment and Development (1987): Our Common Future. Oxford University Press. KÖZÖS JÖVŐNK, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (1988)
A környezeti nevelés, a lakosság környezettudatossága és a környezetközpontú irányítás…
További források
1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
Agenda 2030 (2015): Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development, Világunk átalakítása: Agenda 2030 a Fenntartható Fejlődésért
EMAS III./EMAS Global: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről (EMAS III./EMAS Global)
ISO 14001, MSZ EN ISO 14001:2015 Környezetközpontú irányítási rendszerek.
Követelmények alkalmazási útmutatóval (ISO 14001:2015), Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 2015
MDGs (2000): United Nations, Millenium Development Goals – Egyesület Nemzetek Szervezete, Millenium Fejlesztési Célok, USA, New York (http://www.un.org/millenniumgoals/)
NFFKS (2013): Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia, Budapest
ABSTRACT
COMPLEX INVESTIGATION OF THE ENVIRONMENTAL EDUCATION, THE PUBLIC ENVIRONMENTAL AWARENESS AND THE ENVIRONMENTAL MANAGEMENT IN SOPRON
It is a legal obligation of Sopron City to prepare and review its settlement environmental program (SKVP). An important component of this program is the exploration of the level of the environmental education program, the public environmental awareness and the environmental management (EMS). Our Creative Commons participated in the elaboration of the SKVP program as an expert in 2009 and 2018. It was a research goal to set the complex examination of the above fields. That complex examination was carried out from December 2017 to January 2018 in the elementary and secondary education institutions, non-governmental organizations (environmental education) and local citizens (environmental awareness) and as well as among the major local taxpayers (EMS) in the city.
Polgár András – Pintérné Nagy Edit – Vincze Mária – Elekné Fodor Veronika
The environmental education practices were explored in the educational institutions and non-governmental organizations, moreover the level of the environmental awareness of the local citizens, their consumption habits, EMS endeavours and the motivations of the environmental activities, nature of main objectives in relation to the economic organizations. Based on the results, analysis was conducted and action plan, recommendations were set for the field of specializations.
Dr. Polgár András
PhD, tanszékvezető, egyetemi adjunktus
Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet Környezetvédelmi Intézeti Tanszék
9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4.
polgar.andras@uni-sopron.hu
Pintérné dr. Nagy Edit PhD, intézeti munkatárs
Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet Környezetvédelmi Intézeti Tanszék
9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4.
pinterne.nagy.edit@uni-sopron.hu
Vincze Mária projekt asszisztens
Soproni Egyetem
Erdészeti és Faipari Kutatóközpont 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4.
vincze.maria@uni-sopron.hu
Elekné dr. Fodor Veronika PhD, egyetemi adjunktus
Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet Környezetvédelmi Intézeti Tanszék
9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4.
elekne.fodor.veronika@uni-sopron.hu