fotó: egy romák lakta szobában készített fotó

Forrás: saját készítésű fotó

A roma/cigány nemzeti közösség oktatásában felmerülő problémák és lehetőségek…

Érezhető, hogy mekkora különbség van még mindig a roma családok iskoláról való vélekedése szerint. Mái napig is vannak olyan roma szülők, akik nem engedik gyermeküket iskolába, ami érdekében szinte bármeddig el is mennek (különböző betegségeket találnak ki gyermekükre, stb.), ami miatt a rengeteg hiányzás mellett nem tudják befejezni sokszor az általános iskolát sem. Azon roma családok között, amelyek mögött ott áll a család, és támogatják őket a továbbtanulásban, a gyermekek többségében tovább is tanultak, aminek a gyümölcse is meglett, ugyanis becsületes munkahelyen végzik munkájukat, amiért rendszeresen fizetést is és időközönként megbecsülést is kapnak.

7.3. Javaslatok a roma/cigány tanulók hatékonyabb oktatásához

A tanterv és tananyag egészének szem előtt kell tartani a roma/cigány tanulók kulturális identitását. A roma kultúrát és történelmet fel kell venni a tanagyagba, többek között azért is, hogy a nem roma gyerekek is megismerjék a kisebbségben lévők kultúráját.

Továbbá azoknak a tanároknak, akik különböző kultúrából érkező gyermekeket tanítanak, olyan speciális tudásra és képzésre van szükségük, mely segíti őket adott esetben a roma/cigány tanulók megértésében. Támogatni kell a roma/cigány közösségből származó tanárok képzését és foglalkozatását.

A kormányoknak tanulmányi támogatást kellene bevezetniük, annak érdekében, hogy a roma fiatalok befejezzék középfokú tanulmányaikat és tovább tudják folytatni tanulmányaikat a felsőoktatásban is. (Majtényi - Vizi 2005)

8. ÖSSZEGZÉS

Az inklúzió bevezetésével helyenként javult a helyzet, és ezzel Szerbia is azt sugallja, hogy a cél az esélyegyenlőség és a béke megteremtése, a tolerancia növelése és a harmónia kialakítása az emberek között. Valljuk be, azért van ezen még mit dolgozni. Ahogy fent is említésre került, érezhető és köztudott, hogy bizonyos szabályzatok tartalmazzák a kisebbségek jogait, de ez sok esetben a gyakorlatban sajnálatos módon nem valósul meg.

Elsősorban a szerb politikai elit hibáztatható, hiszen a kormány élén lévő emberek között hosszú időn át, mindig vannak – és lesznek – olyanok, akik a kisebbséget levegőként kezelő módon cselekednek, és ameddig ez így van, addig nem várható el a közoktatástól, hogy megfeleljen a kisebbségoktatási feltételeknek. Pozitív példáért nem is kellene olyan túl messzire mennünk, ugyanis a szomszédos országunk, azaz Magyarország már évek óta olyan kisebbségoktatási politikát folytat, ami által elmondható a tény, hogy a roma/cigány fiatalok iskoláztatási eredménye meglehetősen felfelé ívelően halad. Köszönhető ez többek között a fentiekben említett olyan nagynevű oktatási intézményeknek, amelyek felkarolják a roma fiatalokat, és segítik őket a minél feljebb jutásban.

Kapás Mónika Felhasznált szakirodalom

 Bagány Ágnes, Kapás Mónika, Major Lenke (2017): A Szerbiában működő iskoláskor előtti intézmények óvópedagógusainak véleménye az inklúzió gyakorlati megvalósulásáról. In: Horizontok és Dialógusok III. absztraktkötet.

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Pécs, 34-35. p.

 Fejes József Balázs- Szűcs Norbert szerk.(2013): A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató hallgatói mentorprogram. Öt év tapasztalatai. Belvedere Meridionale, Szeged.

 Forray R.Katalin (2000): Az „iskolaüzem” és a család, In: Kisebbségek Európában 2000, Nemzetközi intenzív szeminárium. Pécsi Tudományegyetem, Európa Központ, Pécs, 63. p.

 Forray R. Katalin, (2002): Eredmények és problémák az iskoláztatásban. In: Forray R, Katalin- Mohácsi Erzsébet (szerk.): Esélyek és korlátok. A magyarországi cigány közösség az ezredfordulón. Pécs, 55. p.

 Gábrity Molnár Irén és Ricz András (2006): Kistérségek életereje. Délvidéki fejlesztési lehetőségek. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka, 104-105. p.

 Gelencsérné Bakó Márta (2012): Esélyteremtés. In: Romológia „Akkor és Most”, 28. Konferenciakötet, 2012. május 11-12, 119. p.

 Kemény István (2001): A romák és az iskola. In: Beszélő, 2001. január, 76. p.

 Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (1996): Cigány tanulók az általános iskolákban.

Helyzetfelmérés és egy cigány oktatási koncepció vázlata. In: Cigányok és iskola.

Educatio Füzetek 3. Educatio Kiadó, Budapest, 1996. 7-31. p.

 Majtényi Balázs – Vizi Balázs (2005): Európa kisebbsége. A roma kisebbség a nemzetközi dokumentumokban. Gondolat Kiadó, Budapest, 25-44. p.

 Meleg Csilla (2006): Az iskola időarcai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs

 Pető Ildikó (2003): Inklúzió a nevelésben. Iskolakultúra 10. 3-13. p.

 Varga Aranka (2006): Multikulturalizmus – inkluzív oktatási rendszer, In:

Ismeretek a romológia alapképzési szakaszhoz. Bölcsész Konzorcium, Pécsi Tudományegyetem. 145-159. p.

 Varga Aranka (2015): Az inklúzió szemlélete és gyakorlata. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Wlislocki Henrik Szakkollégium, Pécs.

A roma/cigány nemzeti közösség oktatásában felmerülő problémák és lehetőségek…

További források

 EU. Elfogadott szövegek (2011. márc.9.): A romák integrációjának Európai Uniós stratégiája. (forrás: https://goo.gl/T7yuro, utolsó letöltés ideje: 2018.09.26.)

 European Union policies on linfelong learning: in-between competitiveness enhancement and social stability reinforcement, Procedia. (forrás:

https://goo.gl/85FBTz, utolsó letöltés ideje: (2018. 09.26.)

 Europe 2020, European Strategy for smart, sustainable and inclusive growth, 2. pont.

8-18. old. (forrás: https://goo.gl/Er96pF, utolsó letöltés ideje: 2018.09.26.)

Kapás Mónika ABSTRACT

PROBLEMS AND POSSIBILITIES ARISING FROM THE EDUCATION OF THE ROMANI/GIPSY COMMUNITY THROUGH COMPARISON OF THE SITUATION IN SERBIA AND HUNGARY

As the title implies, the topic would be mainly about the problems and possibilities arising from the education of the Romani/Gipsy community, through comparison of the situation in Serbia and Hungary, with digressions to some EU-normatives, concerning the education of the minorities, which laws Serbia tries to respect as completely as possible, in hope of an admission to the EU.

It has been examined how the quality education of the Romani pupils is realized, both in theory and in practice, which do not overlap in all cases. Hungary would be viewed mostly as an example to be followed, in the interest of Serbia’s progress in the education politics of the minorities, focusing specially on the education of the Romani community.

As methods of research, the use of relevant professional literature, the analysis of normatives and structured interviewing were employed.

As awaited result of the present research, it is expected that the comparison of the two examined countries would uncover, that the training and education of the members of national minority communities is performed relatively similarly and successfully.

The conclusion is, however, more negative than the expected results, as it has been proved that the quality education of the members of the Romani minority communities is far more advanced in Hungary, which is explained more profoundly through the study. The majority of the Romani pupils in Serbia receive low quality education, one that destructs motivation through numerous clandestine mechanisms.

In many cases, it is not the familiar socialization of the Romani to be amended, but the school practice itself, as if they leave the specificities of socialization of the Romani pupils outside their scope of attention, the education is destined to fail in the first place.

Kapás Mónika PhD hallgató

PTE, BTK, „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola kapasmonika7@gmail.com