A két csoport természettel kapcsolatos élményei (3. részhipotézis)

A két csoport természethez kapcsolódó meghatározó élményeinek vizsgálatakor szintén a Palmer és Neal (1998) tanulmányban ismertetett kategóriákat vettük alapul, de egyéb kategóriák is születtek. A legfontosabb általunk beemelt kategóriák a „Szabad exploráció”, a „Szervezett programok” és a „Negatív” voltak. Ez utóbbi kategória olyan élményeket foglal magába, amelyek negatívan rögzültek a nyilatkozók emlékeiben. A második interjúkérdésen belül előforduló válaszkategóriákat és azok megjelenési gyakoriságát az alábbi 4. táblázat mutatja be. (A válaszok száma ez esetben is azt jelzi, hogy az adott kategória hány darab interjúban került említésre, illetve ebben az esetben is előfordult, hogy egyes szövegrészletekhez több kategória is társult.)

4. táblázat: A második narratív kérdéshez tartozó válaszok száma kategóriák szerint, Környezetvédők és Műszakiak esetében

Kategóriák Környezetvédők Műszakiak

Szabad exploráció 10 12

Személyek 9 11

Negatív 7 5

Spirituális 6 -

Környezetszennyezés 5 1

Oktatás/képzések 4 4

Háziállatok/állattartás 3 1

Munka 2 1

Könyvek/cikkek 2 -

Szervezett programok 2 10

Vallás 1 -

Film/média 1 -

Saját szerkesztés

Terepi szabad explorációs és irányított tanulási élmények szerepe…

A táblázatok alapján elmondható, hogy mindkét csoport esetében a szabad explorációs élmények kerültek legtöbbször említésre, mint erős érzelmi hatást kiváltó természettel kapcsolatos élmények. Továbbá, a megélt élmények mindkét csoportnál döntően más személyhez vagy személyekhez is kapcsolódtak. A „Negatív” kategóriát megvizsgálva érdekes megállapításra juthatunk, annak ellenére, hogy azok számában jelentős eltérést nem tapasztalhatunk. A Műszakiak esetében mind az öt negatív élményt szervezett program keretében élte át a nyilatkozó. Jelentős részben ennek köszönhető a „Szervezett programok” magas száma is az ő esetükben. Ezen élmények negatív megélésében olyan tényezők játszottak közre, mint a váratlan veszélyes események, honvágy, nem megfelelő szervezés az oktatóktól, nem megfelelő társaság, környezetszennyezés. A Környezetvédőknél ezzel szemben a negatív élmények közül egy volt, amely szervezett programhoz kapcsolódott. A negatív élmények több esetben társultak szabad explorációhoz a Környezetvédők esetében, főleg váratlan veszélyes helyzetek kapcsán.

Elmondható, hogy a Környezetvédők esetében a legdominánsabb kategóriák (közel azonos mértékben) a „Szabad exploráció” és a „Személyek”, míg az alacsonyabb ökológiai identitással rendelkező Műszakiak esetében a „Szabad exploráció”, a

„Személyek” és a „Szervezett programok”. A „Személyek” kategóriába mindkét csoport esetében leginkább családtagok, barátok kerültek. Ez alapján az általam felállított harmadik hipotézis nem helytálló, az erősebb ökológiai identitással rendelkező csoport nem említett több szabad explorációs élményt. Megállapítható azonban, hogy az alacsonyabb ökológiai identitással rendelkező csoport tagjai (Műszakiak) több szervezett programban vettek részt és azok nagyobb arányban kapcsolódtak negatív tapasztalatokhoz.

A következőkben egy-egy idézettel kívánom érzékeltetni a pozitív érzelmeket kiváltó szabad explorációs élményeket és a negatív érzelmeket kiváltó szervezett programokat.

Pozitív szabad explorációs élmény (Műszaki):

„…szintén cserkészethez kötődik, akkor már azért idősebb voltam. Szertárat bízták rám, tehát nem voltam napi programokhoz kötve, nyilván azért sok mindent nekem is meg kellet csinálni. Szabadabb voltam, magamnak tudtam beosztani az időt és volt egy domb, ami mögött mindig lement a nap, és mondom... ez engem érdekel, és egy gyönyörű szép domb volt. És így semmi extra, csak így ez az érintetlen természet, hogy itt néhány szál árvalányhaj, gyógynövény illat…”

Negatív élmény (Műszaki):

„… meg még a természettel való kapcsolatról az jut eszembe, hogy régen általános iskolás osztálykirándulásokon a túrázás mindig ugye kötelező jelleggel ránk volt erőltetve, és hogy akkor azért mennyire tudtam utálni mondjuk a hegyeket meg az erdőket, pedig most már így felnőttebb fejjel, most már látom, hogy mi ebben a jó és mi ebben a szép, és

Csonka Sándor – Varga Attila

most már én is nagyon szeretem a hegyeket meg mindent, csak akkor kötelező jelleggel megutáltatták.” „A kilencedikes volt a legdurvább, akkor arra voltunk rákényszerítve úgymond, hogy a Fertő tavat körbe biciklizzük, körülbelül hasonló időjárásban, mint most”. (kánikula)

7. KONKLÚZIÓ

A kutatás alapján megállapítható, hogy a felvetett alaphipotézis részben helytálló. A vizsgált változók közül, a szabad explorációs élmények mellett, az emberi kapcsolatok alakítják leginkább ökológiai identitásunkat, közel azonos mértékben. Korábbi kutatások alapján tudható (pl. Varga, 2004), amelyet jelen tanulmány átal ismertetett eredmények is megerősítettek, hogy az oktatásnak és a szervezett programoknak is kiemelt jelentősége van, azonban kevésbé az érzelmi kötelékek kiépítésénél a természet irányába, mint inkább a tényleges cselekvés szakmai hátterének megalapozásánál.

A kutatás eredményeiből következtetni lehet arra, hogy napjaink környezeti nevelés programjai nem minden esetben az ideális irányt követik. Bizonyos szervezett programokkal a természet irányába nem egy pozitív kötődést alakítunk ki, hanem közönyt vagy ellenszenvet, az eredeti pedagógiai célokkal ellentétest hatást váltunk ki, érvényesítve ezzel a Hunyadi és mtsai. (2006) által leírt „fekete pedagógia” jelenségét. A természet felé megnyilvánuló pozitív érzelmi kötődés kialakulásában sokkal inkább a szabadság és a felfedezés élményét nyújtó programok relevánsak vizsgálatunk szerint.

Napjaink közhasznú, nyilvános környezeti nevelési programjai, programkínálata általában szervezett, koordinált időtöltést és tanulási módot nyújt. Javasoljuk e körülmény kritikus értékelését, felülvizsgálatát.

A kutatást kis mintaszámon végeztük, leíró statisztikai módszerekkel, amelyre tekintettel átfogóbb, nagyobb mintaszámon elvégzett kutatások is szükségesek a hipotézis alaposabb vizsgálatához. Amennyiben a kiterjedt kutatások is alátámasztják a fenti eredményeket, át kellene strukturálni a környezeti nevelés módszertanát és nagyobb hangsúlyt fektetni a természet kötetlen és szabad felfedezésére, különösen gyermekkorban, a természet irányába történő érzelmi kötelékek kiépítése idején.

Terepi szabad explorációs és irányított tanulási élmények szerepe…

Felhasznált szakirodalom

 Clayton, S. (2003). Environmental Identity: A Conceptual and an Operational Definition. (Eds.), pp. US: . In S. Clayton, & S. Opotow, Identity and the natural environment: The psychological significance of nature ( (old.: 45-65). Cambridge, MA, US: MIT Press.

 Csapó, B. (2002). Az iskolai műveltség. Budapest: Osiris.

 Palmer, J., & Nael, P. (2000). A környezeti nevelés kézikönyve. Routledge-Körlánc-Infogrup, (old.: 15-25). Budapest.

 Piskóti, M. (2015). The Role of Environmental Identity in the Development of Enviromental Conscius Behaviour. Budapest: Corvinus University. Letöltés dátuma: 2018.. 11. 08., forrás: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/858/2/Piskoti_Marianna_den.pdf

 Hunyadi, G., M. Nádasi, M., & Serfőző, M. (2006). Fekete pedagógia. Értékelés az iskolában. Budapest: Argumentum Kiadó.

 Schultz, P.-W. (2001. December). THE STRUCTURE OF ENVIRONMENTAL CONCERN: CONCERN FOR SELF, OTHER PEOPLE, AND THE BIOSPHERE.

Journal of Environmental Psychology, Volume 21,( Issue 4, ), 327-339.

 Schultz, P. W., Shriver, C., Tabanico, J. J., & Khazian, A. M. (2004). Implicit connections with nature. Journal of Environmental Psychology, 24(1), 31-42.

 Thomasow, M. (1995). Ecological Identity: Becoming a Reflective Environmentalist. Cambridge: Massachusetts: : MIT Press.

 Varga, A. (2004). A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori

Iskola. Letöltés dátuma: 2017. 08 03, forrás:

https://www.academia.edu/26037060/A_k%C3%B6rnyezeti_nevel%C3%A9s_pe dag%C3%B3giai_pszichol%C3%B3giai_alapjai

Csonka Sándor – Varga Attila ABSTRACT

THE ROLE OF OUTDOOR FREE EXPLORATION AND DIRECTED LEARNING EXPERIENCES IN THE EVOLUTION OF ECOLOGICAL IDENTITY

As part of environmental education, we principally aim at organizing educational events to increase public awareness about an environmental issue. We are, however, less familiar with the effect outdoor free exploration has on environmentally conscious behaviour. This article gives you an insight into the impact of free exploration on the development of ecological identity. Based on our hypothesis, the impact of free exploration on the formation of ecological identity is more significant than that of other factors. In order to examine this hypothesis we made narrative interviews with twelve Environmental Studies and twelve Engineering students in order to map the factors determining professional interests (Palmer & Neal, 1988) and the strong emotional experience related to nature (Piskóti, 2015), as these two factors can considerably affect the formation of ecological identity. The novelty of our findings is demonstrating that significant amount of experience is related to free exploration mentioned in the interviews and the appearance of negative emotions is related to the organized environmental educational events. Both are significantly connected to students’ ecological identity.

Csonka Sándor pályázatkezelési referens Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

cssud91@gmail.com

Varga Attila

PhD tudományos főmunkatárs

Eszterházy Károly Egyetem – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet varga.attila@ofi.hu