választják, 43%-ban, míg a szakgimnáziumokban 38%-ban járnak, a szakközépiskolások aránya csupán 17%. Az elmúlt években a döntéshozók erőfeszítése ellenére fokozatosan tolódott el az arány a gimnáziumok felé, mint létszámban, mind arányban megmutatkozik a jelentős változás. Az 1. ábrán a középfokban résztvevők létszáma látszik.
Forray R. Katalin – Híves Tamás
22
A középfokú képzésbe történő jelentkezésből még erőteljesebben mutatkozik meg, a gimnáziumba törekvő tanulói preferenciák. (Fehérvári-Híves, 2018) Demográfiai okokból 2001-től 2017-ig 550 ezerről 428 ezerre csökkent a középiskolások száma.
Ez a csökkenés a gimnazisták számát alig érintette, csak enyhe hullámzás látszik számukban, sőt 2017-ben többen voltak, mint 2001-ben. Radikálisan csökkent viszont a szakképzésben résztvevők száma mindkét iskolatípusban. Az erőteljesebb zuhanás 2011 után következett be, ami egybeesik az összlétszám gyorsabb csökkenésével.
1. ábra: Középfokú képzésben résztvevők száma
* 2015/16-ig: szakiskola, 2016-tól Szakközépiskola
** 2015/16-ig speciális szakiskola 2016-tól Szakiskola/készségfejlesztő iskola
*** 2015/16-ig szakközépiskola 2016-tól szakgimnázium
A 2. ábrán az arányokban bekövetkezett változásokat látjuk, ezen az ábrán a változás még inkább szembetűnik. A gimnáziumi képzésben résztvevők aránya lassan emelkedett 2012-ig, majd ezután gyors növekedés tapasztalható. A két szakképzésé pedig ezzel párhuzamosan csökkent, különösen a szakiskolába (jelenleg szakközépiskolának hívják) járók aránya csökken radikálisan 22,5%-ról 17,3%-ra az elmúlt 17 év alatt.
0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 300 000
Szakiskola* Gimnázium Szakközép***
A középfokú iskolahálózat átalakulása 2010 után 2. ábra: Középfokú képzésben résztvevők aránya
* 2015/16-ig: szakiskola, 2016-tól Szakközépiskola
** 2015/16-ig speciális szakiskola 2016-tól Szakiskola/készségfejlesztő iskola
*** 2015/16-ig szakközépiskola 2016-tól szakgimnázium
A következőkben járási szinten nézzük meg a középfokú képzés szerkezetét az országban, hol milyen középfokú képzéstípus dominál. Elsőnek a szakközépiskolai (korábbi nevén szakiskolai) tanulók arányát láthatjuk az 1. térképen. Az első ránézésre véletlenszerűen szortan vannak a járások, ahol 0-100%-ban szakközépiskolában tanulnak a diákok. Annak nyilvánvalóan helyi iskolaszerkezeti okai vannak - főleg a kisebb járásokban meghatározó - hogy milyen típusú az ott működő egy-két középiskola. Azonban mélyebben megnézve a területi eloszlást, törvényszerűségeket láthatunk. Viszonylag magas arányban járnak szakközépiskolába a szegényebb rurális vidékeken, Somogy Baranya, Közép-Tiszavidék és az északkeleti járásokban. Ez igaz lokálisan a gazdagabb északi és nyugati megyékre is, például Vas megyében Vasvár, Veszprém megyében Devecser járásokban vannak nagyobb arányban szakközépiskolások. Nagyon alacsony, egyes helyeken elenyésző az arányuk a nagyobb városokban, Debrecen, Szeged, Pécs, Eger stb, Dél-Alföld és Észak nyugat legtöbb járásában. Budapesten és a környező járásokban egészen alacsony, szinte jelentéktelen a szakközépiskolába járók aránya. Azonban figyelembe kell venni, hogy a fővárost környező járásokban tanul a középiskolásoknak több mint a negyede, ezért az alacsony, 8,6%-os szakközépiskolás arány 9 ezer főt jelent.
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0
Szakiskola* Gimnázium Szakközép***
Forray R. Katalin – Híves Tamás
24
1. térkép: Szakközépiskolai tanulók aránya járásonként, 2017-2018
A 2. térkép az elsőhőz hasonlóan járásonként ábrázolja a szakgimnáziumban tanulók arányát. Ez az a képzésforma, amely létszámban a legnagyobb veszteséget könyvelhette el, 2017-ben 78 ezerrel kevesebb járnak oda, mint 2010-ben. A csökkenés szakközépiskoláknál 56 ezer fő. A területi egyenetlenségek még szembeötlőbbek. Egyes járásokban alig tanulnak szakgimnáziumban, ezek sokszor egybeesnek azokkal a járásokkal, ahol sokan tanulnak szakközépiskolában, pl. Somogy, Baranya megyék és Közép-Tiszavidék járásai. A tanulók megoszlása sokkal koncentráltabb, mint a szakközépiskolánál, jobban kötödnek nagyobb városokhoz (Debrecen, Szeged, Miskolc, Győr stb.). Jelentős a szerepe Dél-Alföldön, és még mindig fontos iskolatípus a Borsodi Iparvidéken. Ez a képzésforma Budapesten elsősorban a hagyományos ipari részeken tölt be fontos szerepet IV. XII. XXI. kerület (Csepel), azonban más kerületekben és az agglomerációban alig van szakgimnáziumi képzés.
A középfokú iskolahálózat átalakulása 2010 után 2. térkép: Szakgimnáziumban tanulók aránya járásonként, 2017-2018
A 3. térképen a gimnáziumi tanulók megoszlását látjuk. A gimnáziumba járók aránya ugrásszerűen emelkedett 2010 óta, 34%-ról 43%-ra. A demográfiai hullámvölgy ellenére létszámban csak minimális a csökkenés 2010-ben 198 ezren 2017-ben 184 ezren voltak.
Területileg a gimnáziumokba járók legnagyobb arányban a fővárosban és környékén vannak. A megyeszékhelyeken is magas a gimnáziumi tanulók aránya, de nem kiugróan - kivétel Eger és Pécs -, sőt néhány helyen átlagos, vagy alacsony az arányuk (pl.
Békéscsaba, Veszprém, Győr). Feltűnő viszont a gimnazisták alacsony aránya az Alföld középső részén több járásban, Eger kivételével Heves megyében, valamint északkelet néhány járásában (pl. Edelény, Kazincbarcika), ahol minimális, csupán pár százalék a gimnazisták aránya.
Forray R. Katalin – Híves Tamás
26
3. térkép: Gimnáziumban tanulók aránya járásonként, 2017-2018
Mely járásokban nőtt meg leginkább a gimnáziumokban tanulók aránya? Azt mutatja a következő 4. térkép. Jól látszik, hogy a legnagyobb arányú növekedés leginkább Budapest környékén, valamint Dél-Alföld néhány kisebb járásában következett be. Bár az országban szétszórtan látszanak járások, ahol jelentősen növekedett a gimnáziumba járók aránya, ezzel szemben csökkenés csak nagyon kevés járásban történt (elsősorban Békés megye legtöbb járásában és északkelet határmenti járások nagyobb részében). Ennek okait a helyszínen érdemes lenne megvizsgálni, mivel ezekben a térségekben az országos tendenciával ellentétes folyamat zajlott, és a járások tömbszerűen helyezkednek el.
Máshol az országban szétszórtan van pár járás, ahol erőteljesen csökkent a gimnáziumi tanulók száma. Ezek olyan környezetben vannak, ahol a közeli járásokban viszont nőtt az arány. Ezek helyi okok miatt bekövetkező átrendeződések lehetnek, és nem regionális tendenciák. Talán érdemes még kiemelni Siklós járást Baranyában, ahol szintén jelentősen csökkent a gimnazisták aránya, a környezetében - Sellyén és Bólyban - nincs gimnázium.
Itt valószínüleg Pécs szívja el a tanulókat.
A középfokú iskolahálózat átalakulása 2010 után 4. térkép: Gimnáziumban tanulók arányának változása, 2010-2017, járásonként
A 5. térképen jól látszik mely járásban melyik középfokú képzés a domináns, vagyis melyikbe jár a legtöbb tanuló. Az ország középső részén a gimnáziumi képzés dominál, akárcsak a legtöbb alföldi járásban. A szakközépiskolai (régi szakiskola) képzés csupán pár járásban tölt be vezető szerepet, elsősorban Dél-Dunántúlon, Közép-Tiszavidéken és Észak-Magyarországon. A térkép alapján úgy tűnik, hogy a gimnáziumi képzést elsősorban a leggazdagabb és a legszegényebb rurális jellegű járásokban választják a legtöbben. Kutatásra érdemes kérdés, hogy a megyeszékhelyeken néhány kivételtől eltekintve (pl Pécs) zömmel a szakgimnáziumi képzés a domináns, akárcsak a legtöbb közepes városban (pl. Hatvan, Vác, Baja).
Forray R. Katalin – Híves Tamás
28
5. térkép: Melyik képzés típusban tanulnak legtöbben járásonként, 2017-2018