A TANÁRI STÁB JELLEMZŐI

Mennyiben mondhatók felkészültek a tanárok a tanári munkára? Ki lehet egyáltalán tanár?

A vizsgálat ezzel a kényes kérdéssel próbálta megközelíteni a témát. Hogyan kezelik az intézmények azt a követelményt, hogy tanáraik kinevezésének feltétele legyen a formális tanári végzettség vagy tanári gyakorlat.

Általános az a szabály, hogy a professzori, docensi, adjunktusi és tanársegédi beosztásnál doktori fokozat megléte szükséges (kivételek a művészeti típusú intézmények és a university college típusú intézmények). Többnyire nem feltétele a kinevezésnek a tanári képesítés vagy előzetes gyakorlat. E mögött az a megfontolás áll, hogy a tanári képesítés sokszor része a doktori programoknak, tehát nem kell külön előírást bevetni.

Fontos elem, hogy milyen szerepet játszik a tanítás minőségének értékelése és elismerése a karrierben. Általában része a minőségbiztosításnak (főleg a hallgatók által adott értékelés, a hallgatók iránt tanúsított elkötelezettség – mentorálás, tanácsadás). A vezetők gyakran megbeszélik a tanárokkal munkájuk ezen vonatkozását, és ha hibákról vesznek tudomást, akkor beavatkoznak. Megoldás még a rendszeres önértékelés, a kollegiális értékelés és a tanár által tanított hallgatók tanulmányi eredményességének figyelembe

2 The European Higher Education Area in 2018. Bologna Process Implementation Report http://www.ehea.info/cid101765/ministerial-conference-paris-2018.html [Letöltve:2019.02.16.]

3 Az EFT-nek 48 ország a tagja, viszont Belgium és a UK két-két jelentést ad be (flamand-vallon, illetve teljes UK-Skócia)

Fókuszban a tanulás és tanítás. Intézményi stratégiák az európai felsőoktatásban

vétele. Van, ahol előírják a már gyakorló tanároknak, hogy szerezzék meg a hiányzó tanári képesítést. Ezen kívül más jellegű elvárások is gyakran előfordulnak: így az üzleti szektorral való jó kapcsolat, a közösségi munka iránti elkötelezettség.

A válaszolók ¼-e jelezte, hogy a tanítás minőségének komoly szerepe van az előmenetelben, ami meglehetősen gyenge figyelembe vételre utal.

Közben az intézményekben különböző módokon támogatják a tanárok fejlődését ebben a tekintetben. Célzott kurzusokat hirdetnek meg a tanároknak (ez a megoldás igen gyakori, opcionális a válaszadók 77%-nál, kötelező pedig 23% esetében). A kötelező kurzusok többnyire pedagógiai-didaktikai jellegűek, a hallgatóbarát tanulás-tanítás módszereiről szólnak, a digitális tanulás kérdéséhez kapcsolódnak, de vannak ún. állampolgári ismeretekre vonatkozó kurzusok is (egyenlőség, befogadás, a diverzitás kezelése, a vállalkozói szemlélet erősítése). (Gaebel - Zhang:72)

Más jellegű támogatást jelent, ha rendszeresen végeznek kutatást a saját intézményre vonatkozóan, és a kitüntetés, a tanári tevékenység dokumentálása, a tudatos team munka szervezés a tanárok csoportjai számára, a kollegiális segítség, tanácsadás is szerepel a bevált eszközök között.

Fontos, hogy az intézmények kapjanak külső segítséget is mindehhez. Ilyen a jogszabályi támogatás (országos szintű vagy intézmények együttműködésével érvényesülő szabályozás), a kormányzati finanszírozási támogatás, az elismerések, a minőségbiztosítási szabályozás, szakmai tanítási sztenderdek érvényesítése.

A felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködésben is igyekeznek fejleszteni a tanítást. Részt vesznek az erre irányuló nemzetközi kezdeményezésekben, nemzetközi szakmai jellegű akciókban, projektekben és felkérnek külhoni (nem hazai) szakértőket.

9. KÖVETKEZTETÉSEK

A tanulás és tanítás fejlesztése, korszerűsítése világszerte kiemelt terület. Európában közös keretet ad ennek a felsőoktatási rendszerek összehangolására vállalkozó Bologna-reform. A legutóbbi, a folyamat állását értékelő 2018-as párizsi miniszteri konferenciának ez volt a fő témája, és a résztvevők egyértelműen kinyilvánították további támogatási szándékukat.

A Bologna-reform eredetileg nem szólt pedagógiai vonatkozásokról, módszerekről, hanem elsősorban strukturális kérdésekről, működési alapelvekről. Mindazonáltal több eleme kezdettől fogva kapcsolatban volt a tanulás és tanítás témájával (minőségbiztosítás, kreditrendszer, a fokozatok és végzetségek rendszere, a tanulási eredmények felhasználása a méréseknél, a hallgatóbarát tanulási, tanítási megközelítés). Most, a reform második évtizedének utolsó szakaszában eljött az ideje ezek találkozásának.

Hrubos Ildikó A legfontosabb eredmény, hogy általában az intézmények szintjén is elnyerte méltó helyét a téma, az intézményi stratégia önálló eleme lett. Kiépítették a megfelelő szervezeti formákat, egységeket (pl. oktatási-rektorhelyettesi szintre emelkedett, külön egység foglalkozik a területtel, létrejöttek kutató egységek, amelyek az intézményen belül vizsgálják és értékelik a tanulás és tanítás folyamatát.). Kirajzolódik az a két terület, amely a közeljövő legfontosabb feladatát adja. Az egyik a rugalmas tanulmányi utak rendszerének megvalósítása (a fokozatot adó és az azt nem adó végzettségek helyének megtalálása, a beszámítások megoldásának rendezése), a másik pedig a digitalizálásban rejlő lehetőségek további kiaknázása.

Ezen vizsgálati szint és megközelítés az intézményi stratégiák és gyakorlatok szemszögéből közeledett a tanítás és tanulás kérdéséhez, addig ment el, ameddig a konkrét felsőoktatási intézmény hatóköre kiterjed. Az ESU és az EUA – értelemszerűen - nem tekintette feladatának a téma pedagógia vonatkozásainak és az oktatott tartalmaknak a vizsgálatát. Ezek a területek más szervezetek kompetenciájába tartoznak, és valószínűleg nem is közelíthetők meg az itt alkalmazott módszerekkel. Áttekinthetőbb méretű egységek szintjén kell velük foglalkozni, ahol a maguk kontextusában érthetők meg a folyamatok (igen elterjedtek az ilyen kutatások és innovációs törekvések). Ami viszont talán a legnagyobb kihívás a felsőoktatás egésze számára, hogy minden jel arra mutat, a globalizáció és a digitalizálás együttes hatására megváltozik a tudás természete, ami alapvetően befolyásolja a kutatás és az oktatás pozícióját, tartalmát, gyakorlatát. Ez megerősíti azt az előrejelzést, ami már a fentiek alapján is kibontakozik, hogy a tanári foglalkozás, misszió presztízsének gyors és látványos növekedése várható. (Hrubos 2017)

Felhasznált szakirodalom

 Bologna with Student Eyes (2018) The Final Countdown. European Student’s Union. 70.p. http://www.ehea.info/cid101765/ministerial-conference-paris-2018.html [Letöltve:2019.02.16.]

 Gaebel, M., Zhang, Zh.(2018): Trends 2018. Learning and Teaching in European Higher Education Area. European University Association. 109.p.

https://eua.eu/resources/publications/757:trends-2018-learning-and-teaching-in-the-european-higher-education-area.html [Letöltve:2019.02.16.]

 Hrubos Ildikó (2017) A tudás természetének megváltozása a digitális korban.

Educatio. 2008/2. szám. 169-179.p. https://akademiai.com/toc/2063/26/2 [Letöltve:2019.02.16.]

Fókuszban a tanulás és tanítás. Intézményi stratégiák az európai felsőoktatásban

 Sursock, A., Smidt, H. (2010) Trends 2010: A decade of change in European Higher Education. European University Association. European University Association.123.p. https://eua.eu/resources/publications/312:trends-2010-a-decade-of-change-in-european-higher-education.html [Letöltve:2019.02.16.]

 Sursock, A. (2015) Trends 2015: Learning and Teaching in European Universities.

European University Association.128.p.http://www.eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_Trends_2015_web [Letöltve:2019.02.16.]

ABSTRACT

LEARNING AND TEACHING IN THE FOCUS. INSTITUTIONAL STRATEGIES IN THE EUROPEAN HIGHER EDUCATION AREA

The European higher education reform that commenced in 1999, the Bologna-process, originally was not about pedagogical aspects and methods, rather primarily about structural issues and fundamental principles. Nevertheless, several of its elements were connected to the topics of learning and teaching from the beginning (quality assurance, the credit system, the system of degrees and qualifications, the application of learning outcomes in measurements, the student-friendly approach in learning and teaching).

Today, in the last phase of the reform’s second decade, the time has come for the integration of these. This was already the main subject of the Ministerial Conference organized in Paris in 2018, which evaluated the condition of Bologna-implementation.

The study introduces what results European higher education has achieved in this field, based on conference documents, primarily the situation assessment reports prepared by the European Students’ Union and the European University Association.

Prof. Hrubos Ildikó CSc. professor emeritus Budapesti Corvinus Egyetem ildiko.hrubos@uni-corvinus.hu