A vizsgálat módszerei

A kutatás a rendelkezésre álló szakirodalmi források (Hamar 2001, Kukely 2008, Szanyi 2004, Barta Gy. – Czirfusz M. – Kukely Gy. 2008, Barta Gy. – Bernek Á. – Nagy G. 2003, Vápár 2013, Juhász 2016) és statisztikai adatok feldolgozásával kezdődött.

Ennek során a német nemzetiségi jelenlét vizsgálatára kerül sor, összekötve a német nemzetiségi jelenlét elemzésével. A 2011-es népszámlálás adataiból, annak lakossághoz mért arányából leválogattam az 5%-nál nagyobb lakosságon belül jelenlevő német nemzetiségű településeket. Ezekhez társítva lekérdezésre kerültek az Opten Kft. adatbázisából a német érdekeltségű vállalkozások, amelyek területisége is értékelésre került. A HVG Top 500 vállalkozásai közül leválogatásra kerültek a német érdekeltségbe tartozók és ezek összevetésre kerültek a német nemzetiség domináns jelenlétével. A Német–

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2018 tavaszi tagjegyzékéből szűrésre kerültek a német érdekeltségű vállalkozások, amelyeknek térbeli vetületeit és ágazati sokszínűségét vizsgáltam. Mindezek alapján a német működőtőke terjeszkedés iránya egyértelműen meghatározható. A rendszerváltás óta eltelt időszakban a gazdasági mérföldkövek a német működőtőke terjedésére és elhelyezkedésére gyakorolt hatásával leírhatók.

Ezek alátámasztására a primer módszerek közül kérdőíves felmérés készült kilenc német érdekeltségű kis- és középvállalkozással a Schwäbische Türkei területén található bonyhádi mikrorégióban. Az tíz kérdést tartalmazó kérdéssor a telephelyválasztás, a tulajdonosi szerkezet, a foglalkoztatottak száma, a fejlesztések és a partnerek vonatkozásában vizsgálta a vállalkozásokat. Ezeken túl mélyinterjús felmérés készült három vállalatvezetővel különböző ágazatok képviselőivel (autóipari középvállalkozás Tolna megyéből, Magyarország harmadik legnagyobb szőlő- és bortermelő vállalkozás vezetőjével, illetve Magyarország legnagyobb rugógyártója ügyvezetőjével).

Németország helye a világgazdaságban

Németország a világ második-harmadik legnagyobb működőtőke-exportőre. 1980 óta közel 40-szeresére nőtt, 2014-re megközelítve az 1,6 milliárd USD-t a német működőtőke-kihelyezés. Ezzel világviszonylatban a második helyen áll az Amerikai Egyesült Államok mögött, megelőzve Nagy-Britanniát. A 2018-as statisztikai adatok alapján (Deutsche Bank, DUIHK és MNB) Németország a visegrádi térségen belül megsokszorozta befektetéseit az elmúlt 15 évben (Szlovákiában 15-szörös, Lengyelországban 8,5-szeres, Csehországban több mint 7-szeres, Magyarországon 6,6-szeres). Az autóiparból származó bevétel tekintetében az öt legnagyobb közép-kelet-európai gazdaság (Lengyelország, Csehország, Románia, Magyarország és Szlovákia) adja a német befektetett tőke több mint egyötödét

A német működőtőke állomány Kelet-Közép-Európában az 1990-es években gyakran összekapcsolódott a termelési kapacitások relokalizációval. A német működőtőke-kihelyezések elsősorban a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Lengyelországban valósultak meg. Az ágazati megoszlás tekintetében a visegrádi országokba befektetett német tőke egyne¬gyedét az iparban ruházták be, kb. kétharmadát a szolgáltató szektorban és a kereske¬delemben. Az iparon belül a közútijármű-gyártás, a telekommunikáció, a gépgyártás, az elektronika és a vegyipar szerepe kiemelkedő.

Német működőtőke Magyarországon

Magyarországra a német működőtőke több ütemben érkezett, eltérő intenzitással. A német beruházások motivációit és jellemzőit ugyanakkor kevés kutató elemzi (Juhász 2016, Vápár 2013), annak ellenére, hogy a hazánkban felhalmozott összes külföldi működőtőke-állománynak mindegy negyedét német beruházások teszik ki, 2013-ban megközelítve a 15 milliárd eurót. E beruházásoknak több mint harmada a járműgyártásba érkezett.

A rendszerváltás előtt csak Magyarország és Lengyelország volt német FDI fogadó ország, hazánk tízszer annyi német működőtőkét fogadott, mint a lengyelek (1990-ben 136 millió euró Magyarországon és 13 millió euró Lengyelországban).

118

Hazánkban a rendszerváltozást megelőzően a tőkés exporthoz kapcsolódóan jelentek meg a német vállalkozások, főként a családi kapcsolatok (kitelepítések elszármazottai) révén formalizálódtak.

Az 1990-es évek elején a privatizációkor barnamezős beruházások által növekedett a jelentősége a német működőtőke-beruházásoknak. A helyben található szakképzett munkaerő és az infrastruktúra, valamint az elmaradott technológiai megoldások mellett vagy ellenére jelent került sor jelentősebb FDI kihelyezésre. A nevezett tényezők széleskörű technológia fejlesztéseket igényeltek, know-how bázisú vállalkozások érkeztek az országba, ezáltal Németország, mint jelentős innováció exportőr is funkcionált. A köztudatban a mentális térképeken a rendszerváltást követő időszakban elsősorban a nyugati határ térsége, illetve a főváros és környéke szerepel a német vállalatok telephelyeként. Ebben az időszakban indulnak azok az infrastruktúra-fejlesztések, amelyek hozzájárulnak a vállalati súlypont keleti irányba tolódásához (M3 és M5 autópálya egészen az országhatárig tartó szakasza), a két innovációterjedési központból kiindulva lassan egymásba fonódva indul a penetráció (Árva L. 2003, Incze E. 2010, Nagy G. – Kanalas I. 2009). A magyarországi relokalizáció elsősorban az elektronikai ipart, másodsorban pedig az autógyártást érintette (Hunya, Sass 2006). A delokalizáció – mint a fejlett országokban Magyarországra is helyezett ipari tevékenység – Magyarország újraiparosodásában is meghatározó szerepet játszott (Barta Gy. – Czirfusz M. – Kukely Gy. 2008).

Az ezredfordulót, elsősorban az EU csatlakozást követően a zöldmezős beruházások terjedtek el, de visszafogottabb befektetési kedv mellett. A rendelkezésre álló források (EU-s is), a korszerű megoldások a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő bevonásával, infrastruktúra-fejlesztésekkel, kedvező adózási környezettel segítették a külföldi működőtőke Magyarországra érkezését. Ebben az időszakban a dependent market economy – függő piaci viszony a gazdasági szereplők között, a beszállítói kapcsolatok jellemezte gazdaságok – szereplőiként (A. Nölke – A. Vliegenthart 2009, D. Bank 2017) voltak jelen a német érdekeltségű vállalkozások, hiszen a bérmunkás ország mellett már beszállító országgá is vált hazánk.

Ehhez járultak hozzá a nagyobb volumenű munkaerő-fejlesztési és képzéstámogatási programok (pl. Audi, Bosch), illetve innovációs fejlesztések. Mindazonáltal az ágazati spektrum szélesedése tapasztalható, hiszen már a kereskedelem és a logisztika területén, továbbá rövid időn belül a pénzügyi és bankszektorban, illetve a távközlésben, telekommunikációban is domináns szerephez jutott a német működőtőke.

A 2008-as gazdasági világválság nagymértékben visszavetette a működőtőke-exportot, ugyanakkor a válságból való kilábalást követően vált a német működőtőke valódi markáns gazdasági szereplővé Kelet-Közép-Európában, egyúttal Magyarországon is. Felértékelődött a kiegyensúlyozott gazdaságpolitika és a stabil politikai környezet, valamint az agglomerációs hatás, az infrastruktúra minősége, vagy akár az országkockázati tényező is.

Ekkor mindinkább a shared service center (szolgáltató központ) funkció felé való eltolódás figyelhető meg, előretörnek a magasabb hozzáadott értéket és szaktudást igénylő szektorok (infokommunikáció – IT Services). Az oktatás-képzés területén is beépült az ágazati szektorba, hiszen a duális képzés megindulása a német működőtőke-befektetéseknek köszönhetően vált adaptívvá: gondolhatunk a nyelvi képzésre (lektorátus Miskolcra helyezése a Bosch és a Mercedes munkavállalói utánpótlás biztosítására), a Andrássy Gyula Kéttannyelvű Egyetemre, a Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszéke, a Szent István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar (2015). Az ágazati spektrum további szélesedése figyelhető meg a telekommunikációban és leginkább az energiaszektorban való jelenlét erősödésével.

Napjainkban tehát nem pusztán termelő tevékenységet folytató ipari vállalkozások, vagy kereskedelmi egységek révén érkezik a német (vagy akár más ország) működőtőke, hanem a back-office funkciók (háttérirodai rutinjellegű tevékenységek) kitelepülése is megkezdődött mind a régió országaiba (pl. a Lufthansa prágai beruházása) – míg az egyszerűbb tevékenységek tovább „vonulnak” Keletre (Románia, Oroszország piacaira) – mind pedig Magyarországra (IT Services).

3. Eredmények

Vizsgálataim során választ kerestem arra, hogy a német nemzetiség jelenléte telepítő tényezőként realizálódik-e a német működőtőke befektetők szemében. Ennek megválaszolására a szekunder vizsgálatok adnak választ. Elsőként a német nemzetiség összlakossághoz viszonyított jelenlétét vizsgáltam Magyarország összes településén, amelyek közül a már

1. ábra: Német nemzetiség jelenléte Magyarországon 2011-ben (5% feletti arányban) Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

meghatározónak nevezhető 5%-os jelenléttel rendelkezők kerültek kiválasztásra a későbbi összevetésekhez. Ennek alapján továbbra is a nyugati határszél néhány települése, a főváros és környéke, Veszprém megye számos települése, illetve a Schwäbische Türkei-nak nevezett Tolna és Baranya megyét magába foglaló települések tűnnek ki. De találunk néhány keleti országrészben elhelyezkedő települést is, ahova a betelepítés révén került nemzetiség megőrizte identitását.

A leválogatott településeken a főváros környéki agglomerációban találkozunk olyan kisvárossal (Dunaharaszti, Újhartyán), ahol meglehetősen jelentős a német működőtőke jelenléte. Továbbá Tolna és Baranya megyék területén leginkább a kisvárosokban találkozunk jelentős német működőtőkével (Bóly, Pécsvárad, Bonyhád). Ez támasztja alá a családi és informális kapcsolatok megtelepedésben játszott szerepét. A HVG 500 legnagyobb árbevételű vállalkozása közül mindössze kettő székhely esetében magas a német nemzetiségű lakosság aránya, mindkettő a 4-5000 közötti lakosságszámú kategóriába tartozó település (Környe és Taksony).

Az ágazati tagozódás tekintetében a húzóágazatok (vegyipar, gépjárműipar, elektronika) a legnagyobb árbevételű cégek esetében kisebb mértékű illeszkedést mutatnak a német nemzetiségi jelenléthez, telepítő tényezőként leginkább a beszállítóknál, a kis- és közepes vállalkozások esetében realizálódik jelenlétük fontossága.

Az 500 legnagyobb árbevételű vállalkozás német érdekeltségét tekintve az országos tendenciához igazodó Budapest és Pest megye kiemelkedő jelentőségét mutatja,„vízfej” jelleget kölcsönözve a német működőtőke tér-képének. Az árbevétel alapján rangsorolt legjelentősebb német vállalkozások egy-egy megyére vizsgált száma szinte tökéletesen illeszkedik Magyarország gazdasági tengelyére, banán/bumeráng formát rajzolva hazánk térképére (Gorzelak G. 1996, Rechnitzer J. 1998, Szabó P.

– Farkas M 2014, Egri Z. – Kőszegi I. R. 2018). Ebben a tengelyben az imént említett Budapest és Pest megye emelkedik ki markánsan; csaknem minden ágazat megjelenik itt. Az ország nyugati részén a szaktudást igénylő ágazatok, az egyedi termékek gyártására hangsúlyt helyező cégek (Lukácsháza–Schott, Mátészalka–Zeiss), és élelmiszeripari vállalkozások képviselik a német tőkét leginkább német nemzetiséggel rendelkező kistelepüléseken. A szocializmus idején felépített hagyományos ipari telephelyek és ágazatok (fémmegmunkálás, gépgyártás) egy-egy nagyobb város „szimbólumává” is váltak, majd a működőtőke érkezésével/bevonásával innovációs beruházásokkal modern ágazattá fejlődtek (Ózd betonacél- és síkhálógyártás, Pécs dohányipari gépgyártás). A húzóágazatok közé tartozó elektronika a nyugati és középső országrészben, míg a logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások a Dél-Dunántúlon helyezték el tőkéjüket. A megtelepedések hátterében természetesen az infrastruktúra fejlettségének kiemelt jelentősége van, de fontos befolyásoló tényező a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása, a folyamatos fejlődés iránti igény, a fejlesztésekre való nyitottság, az innováció-befogadó képesség.

2. ábra: A legnagyobb árbevételű német érdekeltségű autóipari és vegyipari vállalkozások Magyarországon 2018-ban Forrás: Creditreform adatai alapján saját szerk.

3. ábra: Az 500 legnagyobb árbevételű vállalkozás német érdekeltség tekintetében Magyarországon 2018-ban (vegyipar és járműipar nélkül) Forrás: Creditreform adatai alapján saját szerk.

120

A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjegyzékében szereplő közel 900 elem közül több mint egyharmad német érdekeltségű, döntően német székhelyű vállalkozás. Ezek 106 településen találhatók az országban, Budapest és Pest megye „vízfej” szerepe ebben a felmérésben is domináns. Az előzetes adatok a területiség kérdéskörében azt mutatják, hogy minden megyében jelen van a német működőtőke; hagyományos értelemben nemzetiségi jelenléttel is büszkélkedő megyékben magasabb számban van jelen, de főváros és környékéhez, az agglomerációhoz képest számuk mégis csekély.

A megyeszékhelyek, felsőoktatási központok vonzó hatással bírnak a munkaerő, az infrastruktúra, megközelíthetőség szempontjából. Ezeken a településeken már a shared-service funkciók is megtalálhatók, míg a kisebb településeken rendszerint a tradicionális ipari ágazatok (gépgyártás, alkatrészgyártás, fémmegmunkálás, élelmiszeripar, könnyűipar) a hangsúlyosak. A kisebb településeken (kisvárosokban vagy nagyközségekben) pedig leginkább rendkívül specializált termék-előállítás folyik, ezek a települések a gazdasági erőcentrumban helyezkednek el legnagyobb számban. Találkozunk viszont hagyományos mezőgazdasági termelést, illetve feldolgozást végző vállalkozással is kistelepülésen, amely német érdekeltség alá tartozik.

A primer módszerekkel (online kérdőívek és mélyinterjúk) a megtelepedés okára és hátterére, az állam (vagy önkormányzat) támogatásának módjára és mértékére, az infrastruktúra fejlettség befolyásoló hatására, a rövid- és hosszú távú tervekre is próbáltam választ keresni. Vizsgálatomat a német nemzetiség egyik bázisaként szolgáló Völgységben végeztem Tolna megyében, ahol a kilenc megkérdezett kis-és középvállalkozás mindegyikénél informális és családi kapcsolatok is befolyással voltak a telephelyválasztásban. Ezek a vállalkozások 30-300 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek, nagyobb részük a korábbi könnyűipari múltat továbbörökítő vállalkozás, egyedi termékspektrummal (cipőgyártás, fémmegmunkálás). Másik részük viszont az ezredforduló után alakult és a gazdasági válságot is túlélő, húzóágazatokhoz beszállítóként kapcsolódó vállalkozások (autóipari beszállítók).

A telephelyválasztásnál a kedvező adózás, a rendelkezésre álló infrastruktúra és szakképzett munkaerő jelentette a fő szempontot, illetve az Európai Uniós források is fontos szerepet kaptak a kiválasztásnál. A helyi adó mértéke, az önkormányzat hozzáállása, a továbbfejlődés/bővítés lehetősége mind a német működőtőke megtelepedésének kulcsa.

A vállalkozások vezetőivel folytatott interjúk során mélyebb betekintést kívántam nyerni a gazdasági (beszállítói) kapcsolatokba, az export-import lehetőségekre, az állam szerepvállalására a vállalkozások segítésében, illetve a társadalmi és környezeti felelősségvállalás megvalósulására is. A megkérdezett vállalatvezetők a Dunántúl különböző pontján működtetnek sikeres 40-140 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozást (Tata, Bonyhád, Nagymányok), amelyek az ezredfordulót követően alakultak és ágazati besorolásukat tekintve rendkívül eltérő területeken tevékenykednek (rugógyártás, mezőgazdaság – szőlő- és bortermelés, kábelgyártás). A közös vonásuk a német érdekeltség a tulajdonosi háttérben, valamint ágazati meghatározó szerepük, hiszen Magyarország legnagyobb rugógyártója és hazánk harmadik legnagyobb bortermelője, így gazdasági jelentőségük elvitathatatlan. A mélyinterjúk eredményei és tanulságai egybecsengenek a nemzetközi tendenciákkal, Juhász Krisztina 2016-os vizsgálatának eredményeivel (Juhász K. 2016), illetve a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2017-ben folytatott felméréséhez is tökéletesen illeszkedik, amely a befektetői hajlandóságra és Magyarország működőtőke vonzó képességére helyezte a hangsúlyt.

Hazánk és gazdasági környezetének megítélése kettősséget mutat, hiszen a gazdasági konjunktúra javulása, a folyamatos infrastruktúra-fejlesztések és a rendelkezésre álló komplex infrastrukturális rendszer, valamint a beruházási hajlandóság rendkívül vonzó hellyé teszi az országot a német működőtőke számára. Lokális szinten fontos befolyásoló tényező a fekvés is. A kis- és középvállalkozások szintjén a családias, nyitott és rugalmas környezet éppoly fontos szempont, mint korábban a szakképzett munkaerő jelenléte volt. A kettősség épp ennél a pontnál csúcsosodik ki, hiszen az egyik legfontosabb telepítő tényezővé vált az elmúlt időszakban a rendelkezésre álló munkaerő. Ami hazánk megítélésében negatívumként került megfogalmazásra, az a szakemberhiány egyre drasztikusabbá váló kérdése, de a gazdaságpolitika instabilitása, a bérköltségek változása és a jogbiztonság sokszor megkérdőjelezhető léte minden interjúalanynál negatívumként szerepelt.

Ennek ellenére a kialakított gazdasági kapcsolatok, a kiépített beszállítói hálózat és a felsorolt további előnyök hosszú távon maradásra bíztatja a megkérdezett vállalkozásokat. A beruházások és azok volumene évről évre növekedést mutat, amely kedvező befolyással bír a közösségi felelősségvállalásban, a kultúra, a környezetvédelem, a civil szervezetek támogatásában.

A szakemberhiány mérséklésére ösztöndíjprogramok, mentorprogramok, gyakornoki programok kerülnek már a középvállalkozások üzleti stratégiájába.

4. Összegzés

A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a nagyvárosok, a főváros és agglomerációja esetében a nemzetiségi jelenlétnek csekély szerep jut a telephelyválasztásnál, a megtelepedést inkább más tényezők (agglomerációs hatás, megközelíthetőség, kooperáció) határozza meg.. A vidéki telephellyel rendelkező, nagy árbevételű cégeknél a lokális tényezők egyikeként a nemzetiségi hagyományok „soft elem”-ként mérlegelési alapot jelenthetnek. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások esetében fontos szempont a jelenlét, illetve az ismeretség, informális kapcsolatok megléte. A német érdekeltségű vállalkozások területi struktúrája követi az ország gazdasági erőtereinek vonalát, mi több, az innováció-terjedés egyik előremozdítója a német működőtőke jelenléte, hiszen a vállalati kultúrában, a munkamorálban alapvető irányt mutat, ezzel a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező termékek és szolgáltatások előállítására is lehetőség nyílik. Ágazati struktúrában a dependent market funkció térnyerése érezhető, de a magasabb árbevételű vállalkozások többsége sharedservice-t is magukkal hoznak – elsősorban a nagyobb városokba, illetve a főváros és környéki agglomerációkba.

5. Irodalomjegyzék

A. Nölke – A. Vliegenthart (2009): EnlagingtheVaieties of Capitalism: The Emergence of Dependent Market EconomiesinEastCentral Europe, World Politics, 61, 4, pp. 670-702.

Árva, L. et. al. (2003): A külföldi működőtőke-beruházások típusai és azok elhelyezkedése hazánkban, Euro Midi Kiadó.

Barta Gy. – Bernek Á. – Nagy G. (2003): A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon, Tér és Társadalom, 4. sz, pp. 173-190.

Barta Gy. – Czirfusz M. – Kukely Gy. (2008): Újraiparosodás a nagyvilágon és Magyarországon. Tér és Társadalom. 4. sz, pp. 1-20.

D. Bank (2017): The double-dependent market economy and corporate social responsibilitiy in Hungary, Corvinus Journal of Sociologi and Social Policy, 8, 1, pp. 25-47.

Egri Z. – Kőszegi I. R. (2018): A gazdasági-társadalmi (komplex) térszerkezet kelet-közép-európai képe, Területi Statisztika, 58, 1, pp. 27-56.

G. Gorzelak (1996): The regional dimension of transformation in Central Europe, Regional Studies Association, London Hamar J. (2001): A külföldi és hazai tőkével működő vállalatok szerepe a magyar iparban. Külgazdaság, 4. sz, pp. 4–33.

Hunya G. – Sass M. (2006): Nyer-e Magyarország a termelés-kihelyezéssel? Külgazdaság, 2. sz, pp. 33–54.

Incze E. (2010): A multinacionálássá válás útja Magyarországon –a vállalatok nemzetköziesédésének időbeli alakulása, Disszertáció, Budapesti Corvinus Egyetem, 200 p.

Juhász K. (2016): A német vállalatok terjeszkedésének földrajzi jellemzői – Magyarország mint célterület, Tér és Társadalom, 30. évf, 3. sz, pp. 63-Kukely Gy. (2008): A külföldi működőtőke beruházások hatása az ipar területi folyamataira Magyarországon, különös tekintettel a delokalizációra. 79.

Doktori Értekezés. ELTE TTK Társadalom és Gazdaságföldrajzi Tanszék, MTA RKK

Nagy G. – Kanalaas I. (2009): Development and regional characteristics of the Hungarian information and communicationsector (ICT), NETCOM 23. 1–2. pp. 21–48.

Porter, M.E.(1996): Competitive Advantage, Agglomeration Economies, and Regional Policy. International Regional Science Review, 1-2. pp. 85-94.

Rechnitzer J. (1998): Területi stratégiák, Dialóg Campus, Budapest-Pécs

Szabó P. – Farkas M. (2014): Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe, Tér és Társadalom, 28 évf, 2. sz. pp. 67-87.

Szanyi M. (2004): Külföldi tőke és ágazati versenyképesség. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Integrációs és Fejlesztési Munkacsoport. Versenyképesség Munkacsoport. http://www.nfh.gov.hu/doc/doku/IFM_tanulmanyok/IFM%202004/Szanyim2.pdf

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK OKAI ÉS ÖSSZETEVŐI AZ