Eszterházy Károly Egyetem, Földrajz és Környezettani Intézet, Természetföldrajzi és Geoinfomatikai Tanszék
Abstract
The water related issues on the Earth are more and more important. Due to the global climate change the question of the sustainable water usage and allocation will be also very sensitive and vulnarable challenge for us and also for the next genaration. The water footprint is a good tool to sensitivate the students regarding water awarness. Through the tool they learn to behave as a responsible person who cares not only its life, baut also the environment. During geogrphy course this methodology can be easily apllicabble. Our students were surprised how much water is used by them during 1 year.
Kulcsszavak: Vízlábnyom, földrajz, felelősség, tudatos döntés
1. Bevezetés
A víz a legfontosabb a földi élet számára, és ugyanakkor a földfelszíni folyamatok egyik alapvető mozgatója, szállítóközege és katalizátora. Másrészről az emberiség vízfelhasználása óriási mennyiségű friss vizet igényel, és a klímaváltozás hatásaként bekövetkező vízhiányos időszakok minden területen éreztetik majd hatásukat. A legtöbb vizet a mezőgazdaság használja, de Számos kutatás foglakozik arra vonatkozóan, hogy vízkímélő technológiákat dolgozzanak ki, de a jövő szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a lakosság vízfelhasználását jelentősen mérsékelje, illetve egyre inkább tudatos vízfelhasználókká váljanak. Ennek egyik leghatékonyabb módja, ha már gyerekkorban felhívjuk rá a figyelmet. A hazai oktatási rendszerben, már korán megjelenik a víz, mint fizikai anyag, szállítóközeg. De szeretnénk bemutatni egy olyan eszközt, amely már évek óta létezik, de a hazai köztudatban egyáltalán nem terjedt el, pedig nagyon elgondolkodtató eredményeket mutat.
A vízlábnyom egyike az ökológiai értékszámoknak, amelyeket azért hoztak létre, hogy felhívják az emberek figyelmét a globális környezeti problémákra és az egyéni felelősségre. Segítségükkel számos tudatos döntés hozható annak érdekében, hogy mindenki saját számait látva lépéseket tegyen pl. a vízfogyasztás területén. A vízlábnyomot Hoekstra és munkatársai dolgozták ki 2002-ben. A módszer egyik előnye, hogy a direkt és indirekt vízfelhasználást is számításba veszi. A vízlábnyomot ki lehet számolni egy termékre, egy fogyasztóra, nemzeti szinten, és akár ország csoportok felhasználását is.
2. Anyag és módszer
Elsősorban megvizsgáltam a Nemzeti Alaptantervben, illetve a környezet- és természetismeret, földrajz tankönyvekben, hogy hol, milyen témakörben és milyen kontextusban jelenik meg a víz. Kerestem azokat a lehetőségeket is, amelyek nem kifejezetten csak a vízzel foglalkoznak, hanem kitekintenek a környezeti problémákra. Illetve egyes iskolákban és óvodákban (pl. Gödöllői Zöld Óvoda) szervezett projektnapokra is elmentem, hogy lássam mennyire vonhatóak be a különböző korosztályok. Végül saját egyetemi hallgatóinkkal, elsősorban osztatlan tanár és mester geográfus hallgatókkal is beszélgettünk a Víz, mint erőforrás és kockázat c. kurzus keretében a helyzetről.
Ugyanakkor végignéztem a hazai és nemzetközi szakirodalmat, és magyar tanulmány nagyon kevés akadt ebben a témában.
A vízlábnyom számítás módszere
A Föld édesvízkészleteire szűkös természeti erőforrásként kell tekinteni, és ezért gazdaságilag felértékelődik Hoekstra (2003) már a múlt század végén felhívta a figyelmet arra a gondolatra, hogy egy termék előállításánál nem csak a valós, de az ún. virtuális vízfelhasználást is figyelembe kell venni. A virtuális víz nem más, mint egy terméklánc során közvetetten felhasznált vízmennyiség. A vízlábnyom az 1. ábrán található közvetlen elemekből áll össze. A vízlábnyom kiszámítható termékre, vagy vállalatra, de egyénre, családra, városra és nemzetre is.
Mint ahogy a táblázat mutatja a vízlábnyom számolásánál figyelembe veszik az ún. kék vizet, ami a felhasznált friss víz mennyiségét (felszíni és felszín alatti vízből származhat) adja meg. A szürke víz nem más, mint az a szennyezett vízmennyiség,
1. ábra: A vízlábnyom összetevői (Hoekstra et al. (2011) nyomán)
38
amely az adott termék gyártása során keletkezik, vagy éppen az saját felhasználásunk során szennyeződik. Végül a zöld víz az a vízmennyiség, amely a csapadékból a talajban raktározódik el.
Tehát a vízlábnyom arra mutat rá, hogy egy adott fogyasztó, vagy termelő számára perspektívát és rálátást adjon a vízfelhasználásáról. Fontos megemlíteni, hogy ez egy mennyiségi mutató, amely a vízfelhasználás és vízszennyezés mértékét adja meg. De ugyanakkor a vízszennyezés és a vízfogyasztás helyi környezeti hatásait nem méri (Hoekstra et al 2011).
A kapott mérőszámok tehát inkább figyelemfelhívó és vitaindító szerepet kapnak arra ösztönözve a szereplőket, hogy a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági hatások értékelésével meginduljon egy fenntartható és méltányos vízhasználat és vízelosztás.
Egy teljes vízlábnyom számítási folyamat 4 alapvető fázisból áll:
1. Felállítani a léptéket (helyi, regionális, globális léptékben gondolkodunk) és a célokat.
2. Vízlábnyom számítás az összegyűjtött adatokból 3. Vízlábnyom fenntarthatósági felmérés
4. Vízlábnyom válaszkészítés
Ugyanakkor egy országnak például lehet belső és külső vízlábnyoma is. Míg a belső vízlábnyom a hazai forrásokból nyert vízmennyiséget mutatja, addig a külső azt mutatja meg, hogy az importált áru mennyi víz felhasználásával készült a gyártó országban illetve, hogy a szállítás során mennyi vízre volt szükség.
Jelen tanulmányban azonban nem volt cél egy teljes számolás végigkísérése, hanem elsősorban figyelem felhívási kísérlettel a diákok és a hallgatók vízfogyasztási szokásaira voltunk kíváncsiak.
3. Alkalmazhatóság a földrajz órán
A Nemzeti Alaptantervben és a különböző tantárgyismertetésekben foglalt célok elérése érdekében a vízlábnyom remek eszköz lehet a pedagógus kezében arra az esetre, ha a figyelem felkeltése a célja. A vízzel a magyar hallgatók már alsóban megismerkednek környezetismeret óra keretében, és azt is megtanulják, hogy víz nélkül az élet sem lehetséges.
Ezeket az ismereteket tovább bővítik a víz fizikai tulajdonságaival természetismeret óra keretében, ahol megállapítják, hogy a víz három fázisban létezik a Földön. Mindkét tárgy szeretné, ha a diákok a környezetüket jobban figyelnék és óvnák, ezért egy-egy jeles naphoz kapcsolódóan (pl. Víz világnapja) be lehet vezetni a vízlábnyom bemutatását, például azzal, hogy a saját, vagy az család vízlábnyomát mutatjuk be. Az 1. táblázat néhány alapvető élelmiszer vízlábnyomát mutatja be.
Földrajz órákon már komplexebb ismereteket is megszereznek, ezért ott akár a virtuális vízmozgások mögött álló gazdasági érdekek tárgyalásával is el lehet mélyíteni a komplex látásmód kialakítását. Természetesen szükséges a megfelelő fogalmak és folyamatok ismertetése előtte. Ugyanakkor például vitaóra keretében át lehet ismételni a globális környezeti problémákhoz kapcsolódva a vízzel kapcsolatos kérdéseket. Így a vízlábnyom szervesen kapcsolódik a következő témákhoz:
Földrajzi övezetesség (hol alakulnak ki vízhiányos területek és miért), Nemzetközi együttműködések (ENSZ, UNESCO mindkettő szorosan kapcsolódik a vízlábnyomhoz, illetve a Fenntartható Fejlődési Célok), Vízburok földrajza (vízburok, mint gazdasági erőforrás, vízburok környezeti problémái), Társadalmi folyamatok a 21.sz. elején, Globalizáció, Világgazdaság (NAT).
4. Következtetések
A vízlábnyom számos felhasználási lehetőséget nyújt, hiszen sok témához kapcsolódik a földrajz órákon. Alkalmazása során a pedagógusnak lehetősége nyílik különböző pedagógiai módszerek alkalmazására a tanóra keretein belül, pl. csoportmunka, projektmunka, diagram készítés, előadás, vita óra stb. kipróbálására, amelyek során a diákok számos kompetenciája fejlődik és egyre komplexebbé is válik világlátásuk.
Ha azonban valaki egyszerűen csak figyelemfelkeltés céljából szeretné alkalmazni, arra is kiválóan alkalmas. Erre különös jó eszköz a vízlábnyom angol nyelvű honlapja ahonnan nagyon sok haszon információ és térkép is bemutatható, sőt kifejezetten iskolai célra szánt tartalmak is készültek. A honlap címe az irodalomjegyzékben megtalálható.
Összességében saját tapasztalataink és hallgatóink beszámolója szerint a vízlábnyom számítása számukra nagyon elgondolkodtató volt és segített nekik a tudatosabb, fenntartható élet felé lépéseket tenni.
Termék neve Vízlábnyom
5. Irodalomjegyzék
Hoekstra, A. Y. (szerk.) (2003) ‘Virtual water trade: Proceedings of the International Expert Meeting on Virtual Water Trade’, 12–13 December 2002, Value of Water Research Report Series No 12, UNESCO-IHE, Delft, Netherlands
Hoekstra A.Y.-Chapagain A.K.- Aldaya M.- Mekonnen M.M.(2011): The Water Footprint Assessment Manual: Setting the Global Standard. Earthscan, London, Washington DC, pp.203 (xviii). http://waterfootprint.org/media/downloads/TheWaterFootprintAssessmentManual_2.pdf Utolsó letöltés 2018. szeptember 14.
Nemzeti Alaptanterv http://ofi.hu/nemzeti-alaptanterv Utolsó letöltés 2018. szeptember 13.
Internet 1.: http://waterfootprint.org/en/resources/interactive-tools/product-gallery/ Utolsó letöltés 2018. szeptember 13.