Eszterházy Károly Egyetem, Földrajz és Környezettudományi Intézet, Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék
Abstract
Excessive exposure, the useage beyond the required level of artificial light sources, has become an environmental problem in the last decades. Our Survey is the starting point for studying the contents of the National Core Curriculum (NAT), the framework curricula, and the school books, focusing on the processes and impacts of light pollution. During the analyzes, we described the inclusion of light pollution as a topic where it could be mentioned in these documents, and completed with some specific task ideas too. The goal is to prepare students for how to identify inefficient lighting, offer alternatives that reduce consumption and help communities regain and preserve a precious natural treasure - the dark night sky.
Kulcsszavak: fényszennyezés, Nemzeti Alaptanterv, földrajzoktatás, környezeti nevelés
1. Bevezetés
A mesterséges fényforrások széles körben elterjedt használata hátrányosan befolyásolhatja környezetünket, egészségünket és energiafogyasztásunkat. Egyes megközelítések szerint a fényszennyezés korunk egyik új környezeti kihívása, az ipari civilizáció egyfajta mellékhatása, amelynek forrásai közé sorolják a különböző szükségtelen beltéri és kültéri világító eszközöket, a reklámfényeket, kereskedelmi egységek, irodák és gyárak megvilágítását, a helytelenül kivitelezett utcai világítást és a sportlétesítményi építmények fényeit (Csörgits – Gyarmathy 2006). Maga a probléma akkor keletkezik, ha a fényforrások hibás tervezése vagy működése következtében időben és térben úgy jut többletfény a környezetbe, hogy a) nem tölti be a célját, b) indokolatlanul nagymértékű fénykibocsátással jár, c) illetve akkor is, ha megfelelő, de nagy területet érint.
Egy rosszul irányított vagy rosszul árnyékolt fényforrás nem hatékony, ugyanis nem arra a megvilágítandó objektumra, felületre irányul a fénye, amelyre hivatott, ennek következtében pedig villamosenergia-pazarlás történik (Kolláth 2009).
A fényszennyezés hatásai közé sorolhatjuk az évmilliók alatt kialakult nappali és éjszakai fényviszonyok váltakozása közti egyensúly felborulását, aminek negatív hatása többek között:
• az ökoszisztéma és a vadon élő állatok megzavarásában,
• az emberi egészség károsodásában,
• az energiafogyasztás növekedésében, és
• a csillagos égbolt eltűnésében mutatkozik meg (Kolláth 2003).
A fényszennyezés jelensége tehát egy mindenkit érintő probléma, jó hír, hogy mérsékelhető, azonban mérsékléséhez tudatos cselekvésre van szükség.
2. Anyag és módszer
A kutatás problémafelvetése két részből tevődik össze: egyrészt kérdéses az, hogy a fényszennyezés jelensége hogyan jelenik meg a hivatalos oktatási dokumentumokban, másrészt léteznek-e olyan összefoglaló művek, taneszközök, melyek a témakörtanítása során alkalmazhatóak?
A fény földi környezetben betöltött szerepét és azok környezeti hatását a természettudományos tantárgyak témakörei között kell keresnünk. Ezek természet- és társadalomtudományi szintézise a földrajz tantárgy fő célkitűzésének tekinthető:
a természeti, társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatok közötti összefüggések megláttatása, bemutatása, az okok és következmények feltárása alapján (Makádi – Horváth 2011; Ütőné 2014). Vizsgálatunk tartalmi oldalát tekintve, ennek megfelelően a kulcsszavas dokumentumelemzés módszerét használtuk, melynek alapjait a napjainkban az oktatásban hivatalosan elfogadott és felhasznált dokumentumok földrajzra vonatkozó részei adták (Nemzeti Alaptanterv (2012), Kerettantervek, kísérleti és újgenerációs tankönyvek). A kulcsszavas keresésre az alábbi fogalmakat adtuk meg:
csillagoségbolt-park, fénytérkép, fényszennyezés, Tejút, világítás.
A dokumentumok kvalitatív tartalomelemzését az Atlas.ti szövegkódoló programmal futtattuk végig a kulcsszavak keresésével.
A dokumentumelemzés két fő részre különíthető el. Első részben feljegyeztük azon egységeket, melyekben és melynek közvetlen szövegkörnyezetében a fent említett kulcsszavak a fényszennyezéshez kapcsolódó témaköröket érintve szerepelnek. Ezt követően a második lépésben kiválogattuk azon elemeket, melyekben ugyan nem-, vagy nem jelentős hangsúllyal szerepel a vizsgált témakör, azonban a tartalmi összefüggések alapján ott indokoltnak véljük megjelenítését.
3. Eredmények
Az 1. táblázat bemutatja, hogy a meghatározott kulcsfogalmak mindegyike megjelenik valamilyen formában. A fényszennyezésre vonatkozó konkrét fogalom-meghatározás egyetlen dokumentumban sem szerepel, azonban a csillagoségbolt-park rövid feladatköre olvasható. Többségében feladatok formájában jelentek meg a kifejezések. Néhány konkrét példával szemléltetve: 9. osztályban ábraként szerepel a tankönyvben a Tejút látványa az égbolton, s a hozzá tartozó feladatok a következőt tartalmazzák: „Nézz utána, hogy mi a Csillagoségbolt-park program! Készíts hozzá programajánlót!
42
Mit hallottál a fényszennyezésről? Figyeld meg a zavaró fényektől mentes csillagos égbolton a Tejutat szabad szemmel, és távcsővel is!” A világítás közvetlenül a fényszennyezéshez kapcsolódóan több témakörben is megjelent. Általános iskolai tananyagban az Értékvédelem Magyarországon leckében a csillagoségbolt-parkok megalakulásának okai közé kerül felsorolásra az éjszakai megvilágítás igényének megnövekedése, mindezt a terjeszkedő településeknek, iparnak és a közlekedésnek tulajdonítva. Középiskolában a Társadalmi folyamatok a 21. század küszöbén témakörben az okos városok megjelenéséről olvashatunk, ami az intelligens közvilágítás előnyeit, mint például az energiaköltségek csökkenését is magában foglalja.
Az 1. ábra tartalmazza azoknak a fejezeteknek a számát, amelyek a tankönyvelemzés során központi témánkat a kereső kulcsszavak alapján érinti. A keresési eredményeket évfolyamok szintjén külön vizsgáltuk. Egy-egy fejezetben megtalálhatóak mind természet-, mind társadalomföldrajzi vonatkozások is. A 7-8. évfolyamon 1-1 fejezet foglalkozik előbbinél egy gyakorlati óra keretein belül a Tejút látványával, utóbbinál pedig az értékvédelemmel kapcsolatban a csillagoségbolt-parkokkal.
Társadalmi és gazdasági területeket érintve Ázsia földrajzánál egy fénytérkép elemzéseként jelenik meg a téma, majd hazánk idegenforgalmát tekintve a díszkivilágítások és az idegenforgalom kapcsolatainak feltárása során esik szó róla.
A 9. évfolyamon elsősorban természetföldrajzi jellegű témában foglalkozhatunk a fényszennyezéssel. A Föld kozmikus környezete fejezetben, a csillagászati ismeretek fejlődésének oktatása során jelenhet meg a téma, a csillagképek felismeréséhez kapcsolódóan. A következő, 10. évfolyamon pedig a társadalmi (városok típusai) és gazdasági folyamatok (világgazdasági és társadalmi szervezetek ismertetése) kapcsán említhető. A Fenntarthatóság fejezetben az egyes környezetterhelő folyamatok feldolgozása során a fényszennyezés témakörének összegző megjelenítése is indokoltnak tekinthető.
4. Összegzés
A fényszennyezés jelensége, a modern fogyasztói társadalom egyik jól érzékelhető, meglehetősen összetett környezeti problémája. Éppen ezért a természet-, gazdaság- és társadalomtudományok között egyfajta hidat képező földrajz tantárgy kiválóan alkalmas ezen problémakör komplex feldolgozására. A földrajz témaköreit megjelenítő, általunk vizsgált hivatalos dokumentumokból kiderül, hogy a fényszennyezés ok-okozati összefüggéseiben feltárható a tantárgy energetikai és infrastrukturális témaköreiben az okok, a globális problémák tanítása során a társadalmi gazdasági hatások, természettudományi oldalról pedig az élővilágra, – közte a tanulók korosztályában megjelenő viselkedésminták miatt is előforduló – káros hatások feldolgozása során. A regionális földrajzi ismeretek tanítása pedig alkalmas az országok fejlettsége és a fényszennyezés közötti összefüggések, valamint jövőbeni megoldási lehetőségek megismerésére.
Összességében a témához szorosan kapcsolódó fogalmak, jelenségek csekély számú említéssel ugyan, de előfordulnak az elemzett dokumentumokban. Azonban hiányzik a témakör egységes felépítése, ebből kifolyólag a fényszennyezést kiváltó
1. ábra: A fényszennyezéshez kapcsolódó tankönyvi példák
Vizsgált dokumentumok Keresett kifejezések
Totals csillagoségbolt-park fényszennyezés fénytérkép Tejút világítás
NAT 0 0 0 1 0 1
Kerettanterv 3 0 0 0 0 3
Földrajz_7_TK 0 0 1 0 0 1
Földrajz_8_TK 1 1 0 0 2 4
Földrajz_9_TK 1 1 0 1 0 3
Földrajz_10_TK 0 0 0 0 2 2
Totals 5 2 1 2 4 14
1. táblázat. A fényszennyezés megjelenése a hivatalos oktatási dokumentumokban
okok és következmények feltárása a földrajzi témakörökben, s a diákok saját szerepének és megoldási lehetőségeinek megértetése ezek ismeretében, amelynek kidolgozására jövőbeni kutatómunkánk során teszünk kísérletet.
Köszönetnyilvánítás
A fényszennyezéssel kapcsolatos kutatást támogatta az EFOP-3.6.2-16-2017-00014 kiírásban elnyert “Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén” című projekt.
5. Irodalomjegyzék
Alexa P. – Gruber L. – Szőllősy L. – Ütőné V.J. (2017): Földrajz 7. Tankönyv. Eszterházy Károly Egyetem, Eger.
Arday I. – Nagy B. – Sáriné G. E. (2016): Földrajz 9. Tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
Arday I. – Kőszegi M. – Sáriné G. E. – Ütőné V.J. (2017): Földrajz 10. Tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
Csörgits G. – Gyarmathy I. (2006): A fényszennyezés természetvédelmi-ökológiai aspektusai. Elektrotechnika, 99(9), p. 22.
F. Kusztor A. – Pokk P. – Szőllősy L. (2016): Földrajz 8. Tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
Kolláth Z. (2003): Fényszennyezés – a mesterséges fény környezeti ártalmai. In: Arató A. (szerk.) Világítástechnikai évkönyv, Világítástechnikai Társaság, Budapest, pp. 109-110.
Kolláth Z. (2009): Látnak-e még csillagot utódaink? Természet Világa 140. (Klnsz. 1.), pp. 91-93.
Makádi M. – Horváth G. (2011): A földrajz és a természettudományok. Földrajzi Közlemények, 135(2), pp. 179-184.
NAT (2012): Nemzeti Alaptanterv (2012): Magyar Közlöny 2012 június 4., (66), pp. 10635-10847.
Ütőné V. J. (2014): Az energiafelhasználás mint globális problémaforrás megjelenése a Nemzeti Alaptantervben. EDU, 4(2), pp. 86-97.