Miskolci Egyetem, Földrajz-Geoinformatika Intézet, Társadalomföldrajz Tanszék Abstract
That’s a well-known fact that our country is also burdened by the emigration process; year by year a growing number of especially highly educated active people leave Hungary to try their luck abroad. In our research we wanted to know which indicators determine the Hungarian emigrants’ intention, which social groups are most affected by emigration, moreover, in case of existing regional differences, what are the explaining reasons? Interpersonal networks play crucial role in light of emigration intentions. During the last couple of years people could decide easily to emigrate having a growing number of acquaintances abroad. By promising greater labour market flexibility, increased international mobility may be a positive development in and of itself from the aspect of Hungary’s future.
Kulcsszavak: migráció, mobilitás, gazdaság
1. Bevezetés
A 2013 óta zajló magyarországi kivándorlási trendeket vizsgáló kutatásunk egyik fő célja az volt, hogy igyekezzünk kategorizálni az egyének döntését meghatározó mechanizmusokat. A három primer forrás (magyarországi kérdőíves adatbázis, külföldön élők online kérdőíves adatbázisa és a külföldi diaszpórák tagjaival készített interjúk), valamint a szekunderstatisztikák alapján kialakított adatbázisok elemzései során kiderült, hogy a legfőbb befolyásoló tényező a különböző társadalomföldrajzi osztályozásoknál a gazdasághoz, a gazdasági helyzethez kapcsolódott. Ez vonatkozik a tanszító és vonzó tényezőkre, a munkaerőpiaci jellemzőkre, a migrációs/mobilitási döntés meghozatalára, a visszavándorlást befolyásoló tényezőkre, vagy a kinti lét jellemzőire egyaránt.
A magyarországi kivándorlás időbeni alakulása némileg eltér a közép-európai földrajzi térben jellemző folyamatoktól, hiszen Magyarország esetében később indult meg a nagyobb arányú kivándorlás és mobilitás, mint például Lengyelország, Szlovákia, Csehország vagy Románia esetében megfigyelhető. Az OECD és az Nemzetközi Valutaalap becslései alapján az elmúlt negyed évszázad folyamán nagyjából 20 millió fő, tehát a népesség 5,5%-a hagyta el a kelet- és közép-európai makrotérséget gazdasági okokból ideiglenes elvándorlás, vagy állandó letelepedés céljából. A jövőt tekintve a legnagyobb gondot az fogja jelenteni a gazdaság és a társadalom szempontjából, hogy a térségbeli országok népességének korcsoportonkénti megoszlásával összehasonlítva a kivándoroltak között kétszeres, háromszoros a fiatalok aránya és kétszeres, háromszoros az egyetemi végzettséggel rendelkezők rátája is (Halász, 2018a). A cikkben a külföldön munkát vállalók szemszögéből mutatjuk be az eddigi eredményeket, valamint azokat a folyamatokat, melyek a munkaerőpiacon való elhelyezkedést jellemzik.
2. Elmélet és módszer
A migrációval foglalkozó kutatók az elméletek fókuszába a gazdasági működéshez kapcsolódó okokat, folyamatokat helyezik. A neoklasszikus gazdasági teória (Sjaastad, 1962; Todaro, 1969) értelmében a globális vándorlási folyamatok a munkaerő világméretű keresleti és kínálati rendszeréhez köthetőek. Amennyiben a kivándorlás folyamatáról, mint életstratégiáról beszélünk, figyelembe kell venni, hogy nem feltétlenül egyének döntéséről van szó. A mobilitás új ökonómiai megközelítésének kulcseleme értelmében a migrációs döntéseket nem elkülönült egyének, hanem családok vagy háztartások hozzák, akik nem csupán jövedelmük maximalizálására törekednek, hanem a kockázatok, kudarcok esélyének csökkentésére is (Taylor, 1986; Stark, 1991). A szegmentált munkaerőpiac (Piore, 1979) elmélete globális és kontinentális szinten a kapitalista országok által kiépített duális gazdaságokat hangsúlyozza a munkaerő erősödő migrációja okaként. A fejlődésben elöljáró államok elsődleges piaca a magas presztízsű biztonságos munkát, munkakörülményeket keresők számára, míg másodlagos piaca az alacsonyabb kvalifikációval rendelkezők számára biztosít elhelyezkedési lehetőséget (Halász, 2018b).
Összességében az életstratégiák eltérő okok miatt, eltérő időtartammal, célországválasztással ugyan, de mégis bizonyos minták szerint működnek.
Adatbázis
A cikk alapjául szolgáló adatbázis létrehozásához a két felvételezés a már külföldön élő magyarokat célozta meg. (1) Az online kérdőíves vizsgálat a külföldön élők életminőségére, a boldogulásukra, a jövőbeli terveikre, a remigráció feltételeire fókuszált (n=245). (2) Az adatbázist kiegészítettük a külföldön lévő diaszpórák tagjaival készített interjúkkal, ami az egyéni életutak közötti különbségeket tartalmazza, valamint információval szolgál a kapcsolati hálók, a migrációs burok jellegzetességei, a szubjektív jól-lét, végül az otthoniakkal történő kapcsolattartás témájában (Siskáné, 2018). Az adatbázisok segítségével felmértük, hogy milyen gazdasági és életút mintázatok rajzolódnak ki a már külföldön élők körében. Az adatbázis elemzésekor az SPSS statisztikai program segítségével készítettünk megoszlási és kereszttáblás vizsgálatokat, valamint összehasonlító elemzést végeztünk a magyar megkérdezettek által adott válaszokkal a szubjektív tényezők tekintetében.
3. A kutatás eredményei, életstratégiák
Az első vizsgálati szempont a migrációs döntés meghozatalához kapcsolódik, vagyis annak a kérdésnek az eldöntéséhez,
114
hogy külföldön folytassam az életemet, avagy itthon maradjak. Amennyiben erre a kérdésre a válasz igen, akkor annak már erőteljes gazdasági vonatkozásai vannak. Ilyen például az, ha hosszabb ideje nem találtam munkát, vagy gazdaságilag olyan bizonytalanságokkal terheltek a mindennapjaim, mint a túlzott hiteltartozás. Akkor is hasonló döntésre juthatunk, ha a szubjektív oldalt vesszük figyelembe, így például nem vagyunk elégedettek a fizetésünkkel, vagy az előrejutási-karrier lehetőségeinkkel. A kivándorlás időbeni mintázatát az 1. ábra szemlélteti, ahol egyértelműen látható, hogy a 2004-es EU csatlakozást követően a magyarok visszafogottak voltak a kivándorlás és mobilitás terén.
A globális krízis láthatóan előbb visszafogta, majd felerősítette a külföldi munkavállalást, ebben a periódusban igazán erőteljesen jelennek meg azokból a háztartásokból kikerülők, ahol a hiteltartozások miatti ellehetetlenülés, valamint a családok nehezebb megélhetési mutatói hatottak a döntés meghozatalának irányába. Ebben az időszakban már sokkal sűrűbbek voltak a migrációs hálózatok, így a külföldi munkavállalást kísérő gazdasági és ügyintézési költségek, folyamatok könnyebben teljesíthetőek voltak. Az igazai áttörést a magyarok kivándorlásában a 2011-es év hozta, amikor az osztrák és német munkaerőpiac megnyitása történt. Az ENSZ 2015-ben kiadott statisztikai összefoglalója szerint 2010-ben 551.000 magyar élt külföldön, és ez a szám 2015-re csaknem 596.000-re nőtt.
A külföldi lét elsődleges kérdése a munkához való hozzájutáshoz fog kapcsolódni. Találok-e olyan munkát, melyet el fogok vállalni, vagy megfelel-e a munka az elképzeléseimnek, vagy belevágok a magasabb bér reményében egy társadalmilag a végzettségemnél alacsonyabb státuszú munkába? Az 1/a és 1/b táblázatban látható összefüggések azt mutatják, hogy a munkához jutás ideje meglehetősen rövid. A migrációs hálóknak köszönhetően a kivándorlók több mint 60%-a azonnal talált munkát, vagy már eleve (13,6%) fix munkára érkezett. A táblázatból az is kiderül, hogy kisebb azok aránya, akik a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek. A legnagyobb arányú eltérés azoknál a középiskolai végzettséggel rendelkezőknél volt, akik érettségivel és szakmával is rendelkeztek. A munkához jutás idejét tekintve amennyiben valakinek nem tervezett (karrierépítés) életstratégiához kapcsolódik a külföldi munkavállalása, hanem inkább gazdasági nehézség áll a döntés hátterében, és azonnal szeretne munkát kapni, nagyobb a végzettségének nem megfelelő állás elvállalásának aránya. Az adatbázisban az azonnal munkát szerzők csoportján belül kétharmados ez az arány.
Fontos kérdés, hogy amennyiben a külföldi munkaerőpiacon megtaláltam a helyem, hogyan alakul az előmenetelem, ezt azért is tekinthetjük az életstratégiát meghatározó tényezőnek, mert a taszító faktorok között is nagy súllyal fordult elő ez az ok. Az előmeneteli lehetőségekkel kapcsolatban visszafogottak a magyar emigránsok (2. ábra). Kutatásunk tapasztalatai
1. ábra: A magyarok kivándorlásának volumene (2000–2016; %) Adatok forrása: Online kérdőív a külföldön élő magyarok körében (n=245)
1/a táblázat: A végzettségnek megfelelő munka és munkához jutás idejének összefüggései
1/b táblázat: A végzettségnek megfelelő munka és az iskolai végzettség összefüggései Adatok forrása: Online kérdőív a külföldön élő magyarok körében (n=245)
alapján három csoportba sorolhatók a kint élők: legtöbben neutrálisak a lehetőségekkel, ugyanis főként az önellátás és az anyagi háttér biztosítása a cél, kevésbé a külföldi érvényesülés és karrierépítés. Sokan, főként kvalifikált kivándorlók és nagyvárosokban letelepedettek számoltak be kedvező és biztos előrelépési lehetőségekről, valamint a társadalmi státuszuk fokozatos, de biztos és kiszámítható emelkedéséről. A megkérdezettek nagy része azonban semmiféle előrelépési lehetőségről nem számolt be, rezignált attitűdöt mutatnak munkalehetőségeik minőségi javulása kapcsán, kint létük inkább kényszerű túlélési stratégia, mint tudatos karrierépítés, amely következtében a napi megélhetésen, a hazautalások biztosításán és a minimális felhalmozáson kívül másra nem számítanak. Ennek ellenére egyértelmű különbség jelentkezik a magyarországi és külföldi előrelépési lehetőségek terén. Míg itthon az elégedetlenek, a munkaerőpiaci mobilitásban bizalmatlanok tábora legtágabb, külföldön főként a magas szintű elégedettséggel rendelkezők csoportja hangsúlyos (Siskáné-Halász, 2018).
A következő lényeges kérdés a fizetéssel való elégedettséghez kapcsolódik, hiszen a legáltalánosabb külföldi munkavállalást ösztönző ok ez. A fizetéssel való megelégedettség az előrelépés lehetőségeihez képest látványos Magyarország versus külföld különbségeket mutat (3. ábra). Míg a külföldre emigráltak felől szélsőségesen negatív vélemény nem érkezett, úgy az itthon maradók elégedetlenségről, az anyagi megbecsültség hiányáról, egzisztenciális bizonytalanságról panaszkodtak. Hazánkban a közepes mértékű megelégedettségbe tartozók csoportja a legbővebb, míg a külföldön élők között a nagymértékben vagy teljes mértékben megelégedetteké. Az emigráns magyarok nagy része anyagi helyzetük stabilizálódásának azonnali megindulásáról, fizetésük lassú, de kiszámítható és biztos emelkedéséről és számos fizetésen kívüli juttatásról számoltak be. Ez a vélemény nem meglepő, tudva a magyar és nyugat-európai átlagbérek közötti három-ötszörös, akár hétszeres különbséget.
A globális válságot követő időszakban a magyarországi kivándorlás mértéke inkább magas szinten stagnáló folyamat, mint folyamatosan növekvő. Összehasonlítva a 2007-2010, valamint a 2011-2016 között külföldön munkát vállalók motivációit érdekes eltérés figyelhető meg. Az első időszakban, a válság idején, túlnyomórészt a döntés indoklásaként a következő okokat adták meg a válaszadók: munkanélküliség, anyagi gondok, hiteltartozások, alacsony fizetés, alacsony életszínvonal. A második időszakban már jóval többször jelennek meg a következő tényezők: nyelvtanulás, egyetemi tanulmányok, külföldi karrier lehetősége, felsőoktatás jobb, gyerekek jövője, barátaim/családom külföldön volt, szakmai tapasztalat megszerzése.
A fentiek is azt támasztják alá, hogy a kivándorlás ma már (főként a fiatal korcsoportok esetében) a gazdasági haszon mellett egyre tervezettebb életstratégiaként jelenik meg, mint egyszerű, akár kényszerből született gazdasági döntés alapján.
4. Következtetések
A gazdasági vonatkozások, azonban nem csak az egyén szintjén játszanak szerepet, hanem a makrogazdaságban is. A legfőbb kérdés napjainkban, hogy ha valós a jelenleg elfogadott közel 750 000 főt jelentő külföldi munkavállalás, akkor ez milyen hatással lesz a magyarországi munkaerőpiacra. A legfőbb csoport a mi vizsgálatunkban is a 18-40 éves korcsoporthoz tartozóké volt. A végzettség tekintetében pedig jelentős a magasabban kvalifikáltak részvétele. A kérdést az is befolyásolja, hogy milyen távú külföldi munkavállalásról van szó (rövid- vagy hosszú távú, végleges).
Az általánosan ismert kijelentések (nyugdíjrendszer fenntartásának nehézségei, munkaerőhiány stb.) mellett felmerül a kérdés, hogy mennyien és milyen kondíciókkal térnének vissza Magyarországra, valamint, az is fontos, hogy még mennyien fognak esetleg a jövőben távozni?
Az életstratégia egyre tudatosabbá válik a fiatalok körében, ehhez nagyban hozzájárul a fiatalok mobilitásának általánossá válása, valamint a tudatos karrierépítés is. A globális gazdaság főszereplőiként a multinacionális cégek megkövetelik a munkatársaiktól a mobilitást, vagyis ismertté tesznek számukra más országokat, ahová aztán az egyén, mint már ismerős terepre vándorolhat ki. A migrációs burok szerepe is jelentős, hiszen az egyre szélesebb körben elterjedt munkaközvetítő cégek, magyar közösségeket segítő civil, vagy gazdasági alapon működő szervezetek, valamint a rokon/barát/ismerős csoportok kinti munkavállalása, működése megkönnyíti a migrációs döntést.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás az OTKA 109449 sz. projekt támogatásával készült, a szerzők ezúton is köszönetet mondanak a lehetőségért.
2. ábra: Előmeneteli lehetőségekkel való megelégedettség (2017; %) Kérdőíves felméréseink (n=9876 és n=245) eredményei
alapján saját szerkesztés
3. ábra: A magyar állampolgárok itthoni és külföldi fizetéssel való megelégedettség (2017; %) Kérdőíves felméréseink (n=9876 és
n=245) eredményei alapján saját szerkesztés
116
5. Irodalomjegyzék
Halász L. (2018/a): A kelet-és közép-európai emigráció jellemzői. In: Siskáné Sz. B. – Halász L. (szerk.): Boldogulni itthon vagy külföldön. Legújabb trendek a magyarországi kivándorlásban. PrintPix Nyomda, Miskolc pp 23-30
Halász L. (2018/b): Migrációt magyarázó szocioökonómiai elméletek. In: Siskáné Sz. B. – Halász L. (szerk.): Boldogulni itthon vagy külföldön.
Legújabb trendek a magyarországi kivándorlásban. PrintPix Nyomda, Miskolc pp 15-18
Siskáné Sz. B. (2018): Előszó. In: Siskáné Sz. B. – Halász L. (szerk.): Boldogulni itthon vagy külföldön. Legújabb trendek a magyarországi kivándorlásban. PrintPix Nyomda, Miskolc pp 11-15
Siskáné Sz. B.- Halász L. (2018): Kivándorlás, mint életstratégia – szubjektív jól-lét szintjei külföldön. In: Siskáné Sz. B. – Halász L. (szerk.):
Boldogulni itthon vagy külföldön. Legújabb trendek a magyarországi kivándorlásban. PrintPix Nyomda, Miskolc pp 63-77 Sjaastad, Larry A. 1962. The costs and returns of human migration. Journal of Political Economy 70S: 80-93.
Stark,Oded. 1991. The Migration of Labor. Cambridge: Basil Blackwell
Piore, Michael J. 1979. Birds of Passage: Migrant Labor in Industrial Societies. New York: Cambridge University Press. Portes Alejandro, and John Walton. 1981. Labor, Class, and the International System. New York: Academic Press.
Todaro, Michael P. 1976. Internal Migration in Developing Countries. Geneva: International Labor Office.
Taylor, J. Edward. 1986. Differential migration, networks, information and risk. In: Oded Stark (ed.), Research in Human Capital and Development, Volume 4: Migration, Human Capital, and Development. Greenwich: JAI Press. pp. 147- 171.