Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet Abstract
The here presented research is directed at human impact on geomorphic evolution in the norhtern and eastern environs of the Hódmezővásárhely ring-road. The large-scale environmental impacts are highlighted. The enduring and temporal landforms generated by material transport during the construction phase (excavation, accumulation, planation) are described and typified. They include embankments, pillars of the railway access road (at the old Tiszai Street), sand quarry pits, new dirt and service roads (while old ones disappear), subway for pedestrians and cyclists, roundabouts, culverts with ditches, spoil heaps of earth and sand and others. Additional temporal landforms are obliterated after the construction is completed. Legistation on restoration prescribes that the original land use (e.g. arable cultivation) has to be restored for all surfaces affected. In knowledge of natural and anthropogenic factors, the research leads to conclusions on the continuous maintenance and monitoring of human-made landforms after the inauguration of the ring-road.
Keywords: anthropogenic landform evolution, applied geomorphology
1. Bevezetés
A Dél-Tisza vidék egyik legjelentősebb jelenlegi beruházási munkálatai a Hódmezővásárhely környéki körgyűrűhöz (1. kép, 1. ábra) és a Hódmezővásárhely belvárosát Szeged belvárosával összekötő tram train vonal (2. kép) építéséhez kapcsolódnak.
A körgyűrű É-i–47-es elkerülő út–projektje az ország legnagyobb körhídjával (Kopáncs) 2018. júniusában hivatalosan is befejeződött. Az épülő K-i elkerülő átadási időpontja 2018. december 31. Ezzel bezárul Hódmezővásárhely körül a körgyűrű (a D-i elkerülő 2009-ben már átadásra került).
Az É-i elkerülő út (mely a terepszintnél 2,5 m-rel magasabban húzódik) hozzájárult:
1. az É–D-i Kassa–Miskolc—Debrecen–Békéscsaba–Szeged korridor kialakításához a teher- és személyforgalom számára 2. Békéscsaba–Kecskemét rövidebb úton történő összekapcsolásához
3. a környező településekről és a Szeged–Békéscsaba útvonalon közlekedőknek Szeged rövidebb úton történő eléréséhez 4. az életminőség jelentős javulásához Hódmezővásárhely belvárosában: a 45-ös és 47-es főút átmenő forgalmának és tehermentesítésével, így a hozzá járuló levegőszennyeződés és zajterhelés lecsökkenésével (a személyautók száma mintegy 50, a teherautóké pedig 75 %-kal történő csökkenéséhez).
A K-i elkerülő út összeköti az ipari parkot a 47-es út É-i becsatlakozási pontjával, valamint az É-i elkerülő úton keresztül a szentesi úttal. Kivezeti az ipari park kamionforgalmát a városból. Legnagyobb előnye, hogy ezzel bezárul a körgyűrű, amelynek köszönhetően jelentősen mérséklődik a városon áthaladó forgalom.
A Szeged–Hódmezővásárhehy tram train (2. kép) hazánk első, építés alatt álló villamos vasút rendszere. A próbajáratok tervezett időpontja 2019. december. Építésének legfőbb célja a munkaerő Vásárhelyen tartása kényelmes munkába járási
1. ábra: A Hódmezővásárhelyt elkerülő körgyűrű (É-i elkerülő, K-i elkerülő, D-i elkerülő)
https://static.regon.hu/ma/2016/11/tn4-47-eshodi.jpg
https://magyarepitok.hu/utepites/2016/11/47-es-ut-rajtol-a-munka-a-hodmezovasarhelyi-elkerulon
1. kép: A hódmezővásárhelyi É-i elkerülő út (Forrás:
GoogleEarthTH)
102
feltételekkel, átszállás nélküli gyors, környezetbarát utazás biztosítása Hódmezővásárhely sétáló utcája és Szeged sétáló utcája között. A reggeli csúcsidőben 10 percenkénti követési időszakokkal. A villamos vasút hálózat olyan kötöttpályás közlekedési kapcsolat, amely a városokon belül villamosként, villamos pályán, a városok közt pedig dízelmotoros vonatként, vasúti sínen közlekedik. A villamos vonatok forgalomba állításával akár több 100 busz–és az általuk okozott légszennyezés–
is eltűnhet a két város útcájáról. Legismertebb európai villamos vonat hálózatok: Tram Train Karlsruhe, Tram Train Ouest Lyonnais, Tram Train Nantes, Tram Train Frankfurt, Tram Train Berlin.
Az épülő utakkal kapcsolatos munkálatok volumene a XIX. századi Szeged–Békéscsaba vasútépítési munkálataival vethető össze.
Ugyanezen időszakban a legjelentősebb emberi hatásra bekövetkező felszíni formaváltozások a folyószabályozási munkálatokhoz kapcsolódnak. A vizsgált területen szinte teljesen megváltozott a táj arculata. A kanyarulatok átvágása következtében holtágak jöttek létre. A gátépítéseket korábban kezdték el, mint a kanyarulatok átvágását (Sándor 2011). A gátak magasságát többször is emelték. A körtvélyesi kanyarulat átvágását 1862-ben, a mártélyi kanyarulat átvágását 1881-ben kezdték el.
A szabályozások után megszünt a folyó meanderezése . A szűk ártér csökkenti az újabb morotvák kialakulásának lehetőségét (Kvassay 1902). A mentett oldalon megszünt a folyóvízi akkummuláció, amely megváltoztatta a terület miktodomborzatát (Sándor 2011). A folyószabályozás után a folyó szűkített mederben rakja le a hordalékát. A hullámtéren belül jelentős a feltöltődés, az övzátony képződés (Schweitzer et al. 2008).
A kutatási terület a közép-magyarországi ÉK–DNy-i irányú nagyszerkezeti vonaltól délre fekvő Tiszai nagyszerkezeti egység része (Haas (ed) 2013). Fontos szerkezeti elem a Hódmezővásárhely-Makói-árok felé lehatároló vető, melytől ÉK-re az aljzat a tengerszint alá, 7000 méterig süllyed. Az Alföld jelentős része az ún. „miocén domborzatfordulat” óta süllyed. A késő miocénre jellemző „nyugodt” süllyedést az Alföldön és a Kisalföldön felgyorsult süllyedés követte (Horváth–Cloething 1996). A vertikális mozgások sebessége mindenütt kisebb, mint 5 mm/év (Horváth et al. 2006), Joó (1992) szerint 1-2 mm/
év. Nagy vastagságú beltengeri, tavi- és folyóvízi üledékek települtek a lesüllyedt felsőpannon medencealjzatra. A negyedidőszaki üledékek vastagsága 700-800 m. Főleg folyóvízi üledékekből állnak, kisebb kiterjedésűek a tavi, mocsári és eolikus képződmények. A negyedidőszaki rétegsort többnyire homokos meder, övzátony, parti hát, ill. agyagos ártéri üledékek alkotják. A Kárpát-medencei folyóhálózat kialakulásának részletes magyarázatát Schweitzer (2015) adja. A negyedidőszaki üledékek fedőjében a halmokon eolikus lösz, a mélyedésekben tőzeges, tavi, mocsári üledékek–ártéri, vagy infúziós lösz–
2. ábra: Mindszent környékének geoorfológiai térképe (Kis É., Lóczy D. In: Lóczy et al. 2009) – 1 = hullámtér (aktív ártér); 2 = alacsony ártér; 3 = magas ártér; 4 = pleisztocén típusos, ill. ártéri
lösszel fedett kiemelkedések; 5 = óholocén homokleplek; 6 = homokkal fedett pleisztocén hordalék-kúpsíkság; 7 = feltöltött meander állandó vízborítással; 8 = feltöltött meander időszakos vízborítással; 9 = feltöltött meander csatornázott vízfolyással; 10
= feltöltött meander magas talajvízállással; 11 = mezőgazdasági művelés alatt álló feltöltött meander; 12 ¬= morotvák közötti magasabb térszínek; 13 = ártéri mocsarak állandó vízborítással;
14 = időszakos vízborításos egykori mocsarak; 15 = egykori mocsarak elgátolt medencéi csatornákkal lecsapolva; 16 =
feltöltött egykori mocsár magas talajvízállással 2. kép: Az É-i elkerülő út végcsomópontja a villamos vasút
pályávall https://ceh.hu/files/thumb-31-02.jpg
https://ceh.hu/hu/projects/47-szamu-fout-hodmezovasarhely- elkerulo-vegcsomoponti-korhid-engedelyezesi-es-kiviteli-tervezese
3. kép: A végcsomóponti több szinti körhíd (Fotó: Kis É.) 4. kép: A mártélyi úti körforgalom építése (Fotó: Kis É.) találhatók. Jelentős területet borítanak agyagos, löszös ártéri üledékek (Rónai 1972, 1985). Domokos és Krolopp (1997) szerint Mindszent környezete folyóvízi ártér volt a felső pleisztocénnek egy aránylag enyhe klímájú szakaszában. Kezdetben ártéri üledékek, majd a folyóvízi tevékenység fokozódásával folyóvízi üledékek rakódtak le. Az éghajlat kontinentálisabbá válásának hatására homokmozgás indult meg a száraz és csak gyér vegetációval fedett területen. A kis távolságról szállított homokhoz löszanyag is keveredett, majd a löszképződés került túlsúlyba. Ez a folyamat 18 000–16 000 éve ment végbe.
A folyóvízi felhalmozódások több alluviális szintet hoztak létre a Tisza árterén (Gábris–Nádor 2007; Gábris 2013). Kiss et al. (2013) és Hernesz et al. (2015) szerint az Alsó-Tisza mentén három ártérképződési (C szint, B szint és A szint, ártéri sziget, magas ártér és alacsony ártér) és két bevágódási fázist lehet elkülöníteni, míg a Középső-Tisza mentéről négy szint ismert (Kasse et al. 2010; Gábris et al. 2012). Lóczy et al. (2009, 2. ábra) alacsony és magas ártéri szintet és lösszel fedett kiemelkedések szintjét különíti el. Az egyetlen megőrződött Tisza meander, a Kórógy-ér, kora 16.8± 1.53 ka BP (Kiss et al. 2013a). A Maros medermaradványa a magas ártéren, a Kenyere-ér, 3.3±0.9 és 10.8±0.99 ka BP között keletkezett, míg a Téglás-ér az alacsony ártéren 12.21 ± 1.53 ka korú (Sipos et al. 2009; Hernesz–Kiss 2013). Az alacsony ártér tehát a pleisztocén végén, a holocén elején formálódott (Kiss et al. 2013b).
A szintek gazdagok mikroformákban: övzátonyok és köztük húzódó sarlólaposok, folyóhátak az elhagyott kanyarulatok mentén, (időszakosan feltöltődő) elhagyott medrek, valamint antropogén pozitív és negatív formák (gátak, kubikgödrök stb.) tagolják a felszínüket. A lösszel borított magasabb felszínek réti és humuszos öntéstalajain szántóföldi művelés folyik (Kis É. – Lóczy D. 1985), a hullámtér földhasználatát azonban szigorú jogszabályok korlátozzák.
Az elkerülő utak és a villamos vasút építése környezetében a jelenlegi domborzatátalakulás jellemzői: „hegyek”
tornyosulnak minden felé, bányagödrök és mélyedések alakultak ki, a felszín felső rétegsorát az elkerülő közvet¬len környezetében átforgatták. Napról napra keletkeznek új formák.
2. Anyag és módszer
A kutatás célja az antropogén hatásra bekövetkezett felszíni formaváltozások vizsgálata a hódmezővásárhelyi körgyűrű É-i és K-i környezetében. A körgyűrű 2018. decemberében zárul a K-i elkerülő átadásával. A keletkezett új formák és típusaik megismerésével a természeti adottságok ismeretében ajánlást próbálunk tenni arra vonatkozóan, hogy a beruházások átadása után különösen mely új antropogén formák folyamatos karbantartására és rendszeres megfigyelésére van szükség esetlegesen bekövetkező szélsőséges időjárási viszonyok (árvizek, belvizek, hírtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék) miatt. A vizsgált területre vonatkozó terepkutatások (ld. fent említett publikációk, terepbejárások, rétegtani vizsgálatok és geomorfológiai térképezések) vizsgálati eredményei alapján ismerjük a természeti tényezők hatását a felszín formálódására.
A beruházások időtartama alatt folyamatosan vizsgáltuk a keletkezett új felszíni formákat, azok változásait és megállapítottuk típusaikat. Egy részük csak a beruházások befejezéséig maradt fenn.
104
3. Eredmények
A kutatás vizsgálja az elkerülő utak építési környezetében emberi hatásra történő felszínformálás során felhalmozással, kimélyítéssel és elegyengetéssel (planáció) keletkezett tartós (maradandó) és átmeneti formákat. Az átmeneti formák a körgyűrű szakaszok végleges átadásáig megszűnnek.
A kutatás az antropogén felszínformálás során keletkezett formákat l. a 12,7 km hosszú – 2,5 m magasságú–töltésen futó út
2. és részben a többszinti csomópontok (3. kép) és körforgalmak (4. kép), vasúti felüljárók és aluljáró, ill. azok felhajtói alapozási (kimélyítő)- és cölöpözési (pillérek) munkálataihoz kapcsolódó föld-és anyagáthalmozási, valamint a hozzájuk kapcsolódó vízmentesítési (csatornázási és áteresz)-, hírközlési- és elektromos közművek építési- és – a környező területeken kötelezően elvégzett – régészeti feltáró munkálatokhoz kapcsolóan vizsgálja.
Emberi hatásra keletkezett tartós (maradandó) formák Felhalmozással keletkezett (akkumulációs, pozitív) forma
1. a 12,7 km hosszú, 2,5 m magas É-i elkerülő út töltése 2. a megerősített körtöltés
3. az É-i elkerülő út menti létesítmények és azok felhajtói: többszinti végcsomópont (a négysávos út és a Népkert-Szeged vasútvonal fölött), többszinti csomópont az elkerülő 45-ös úti kereszteződésében (5. kép), vasúti felüljáró (a Népkert-Mindszent vonal és a volt Tiszai út kereszteződésében)
4. tram train végállomás kitérővel (Hódmezővásárhely Nagyállomás) Kimélyítéssel keletkezett (negatív) forma
1. út-és létesítmény építésekhez kapcsolódó vízelnyelő csatornarendszerek
2. kerékpáros aluljáró (a Népkert-Mindszent vasútvonal felüljárójához kapcsolódóan a volt Tiszai úti kereszteződésben) Felhalmozással (akkumulációs, pozitív) és kimélyítéssel keletkezett (negatív) forma
1.átereszek hatalmas gödrei (pl. a mártélyi körforgalomban, 6. kép) 5. kép: 45-ös úti körforgalmi csomópont építkezése („föld”-,
homok-, kavics-, ártéri lösz-és agyag meddőhányókkal) http://
mcsipos.hu/wp-content/uploads/2017/10/korhid3.jpg (Fotó:
Molnár Cs.)
http://mcsipos.hu/2017/10/27/tavaszra-kesz-lesz-a-vasarhelyi-elkerulo/
6. kép: Átereszhez épülő betonpillér a körtöltés tetején a mártélyi úti körforgalomtól D-re. (Árvíz idején az út lezárható, hogy a víz ne
folyjon át a városra (Fotó: Kis É.)
Kimélyítéssel (negatív) és feltöltődéssel (akkumulációs, pozitív) keletkezett forma
1. szintbeli körforgalmi csomópontok (É-i elkerülő 3, K-i elkerülő 3, Hódmezővásárhely belvárosában a 3,3 km hosszú villamos nyomvonalon (tram train) 4,
2. szintbeli új elterelő út (K-i, 3,2 km, 7. kép)
3. új villamos nyomvonal (Hódmezővásárhely belvárosa, Szegeden adott a pálya, a tram train az 1-es villamos vonalához csatlakozik)
4. vágánykapcsolat kiépítése (Szeged-Rókus, az 1-es villamos és a 135-ös sz. vasútvonal között)
5. szintbeli fénysorompós vasúti átkelő (a K-i elterelő és a 135-ös Szeged-Békéscsaba vasútvonat kereszteződésében) 6. járműtelep létesítése (Szeged-Rókus)
7. új földutak, szerviz utak (pl. a mártélyi körforgalom után balra, ezen közelíthető meg a Körtvélyesi holtág is, amely eddig a régi Tiszai úton volt lehetséges)
Planációval (elegyengetéssel) keletkezett forma
1. Elegyengetett felszínek: autóutak építése sík felszínt kíván meg, ezért építésénél a felszínelegyengetés (planáció) nélkülözhetetlen (Szabó 1993). Az elterelő út környezetében jelentős tömegű anyagmozgatás történik. A meddőanyag szétterítésével a természetes mélyedések kitöltődnek.
Emberi hatásra keletkezett átmeneti formák
Felhalmozással keletkezett (akkumulációs, pozitív) formák
1. Meddőhányók: az utak építése környezetében óriási anyagkitermelés és felhasználás történt (5. kép). Ehhez járul még hozzá a távolabbi homokbányákból odaszállított homok és a délegyházi kavicsbányából napi egy – 32 vagonból álló szerelvénnyel – Mindszenten keresztül szállított dunai sóder. A meddőhányók sokasága teljesen megváltoztatta a táj képét.
A „föld”, homok, kavics, ártéri lösz és agyag meddőhányók különállóan (egyszerű akkumulációs típus), vagy összetorlódva (összetett akkumulációs típus (8. kép) is előfordulnak. Többségük terasz-szerűen kiképzett hányó, de vannak köztük szép számban csonka kúp és kúp alakúak (7. kép) is. Felső részük jellemző formái a planációs formák. Oldalaik barázdálódnak, megjelennek rajtuk a radiális vízmosások. Lábuknál a lehordott anyag hordalékkúpként akkumulálódik (pl. a vámházi körforgalomban). A meddőhányók jellegzetes formái az omlások és csuszamlások, melyeket gyakran a csapadék barázdás eróziója indít el. A rekultiváció végén az eredeti – pl.szántó – földhasználatot kell visszaállítani.
Kimélyítéssel keletkezett (negatív) formák
1. Az elkerülő út és kapcsolódó létesítményei alapzatának építésekor kimélyített, még nem elkészült útszakasz 7. kép: Meddőhányók a K-i elkerülőnél (Fotó: Korom A.) http://
www.promenad.hu/wp-content/uploads/2018/08/elkerülő-2.jpg
http://www.promenad.hu/2018/08/02/az-ev-vegere-keszul-el-a-keleti-elkerulo-ut/
8. kép: Vámházi meddőhányók (Fotó: Kis É.)
106
felszínrészek (átmeneti formák a beruházások átadásáig) és a
2. a külszíni bányászat során kitermelt építőanyagok – pl. a homok – bányagödrei (átmeneti formák a beruházások átadásáig).
A rekultiváció során – a bányagödrök és kimélyített felszínek feltöltése után – e formák esetében is az eredeti földhasználatot kell visszaállítani.
Az útépítkezések nyomvonalainak megelőző régészeti feltárásai során számos leletanyag került elő. Régészeti ritkaságnak számít az É-i elkerülő út kopáncsi végcsomópontjánál egy homokbányában feltárt, 11 együtt eltemetett ember maradványát rejtő késő bronzkori, kora vaskori sír (9. kép). A sír eltérő időpontban életüket vesztett (az oszlás különböző fázisaiban lévő), de valamilyen sajátos ritus részeként együtt eltemetett emberek maradványait tartalmazza. Az időszámítás előtti 8.
században temethették el őket. Pópity (2017, Móra Ferenc Múzeum) régészeti ásatásvezető szerint sajátos temetkezési ritus állhat a jelenség mögött, mely során a közösség korábban elföldelt maradványait egy meghatározott alkalommal közös gödörben véglegesen újra temették. Ezt az elméletet erősíti, hogy a megvizsgált nagy kiterjedésű területen ebből a korszakból nem került ki más lelet.
Másik ritkaságnak számító lelet egy germán harcos sírja (2017) a 47-es és a 45-ös főút csomópontjánál az É-i elkerülő út nyomvonalán, ahol szarmata település nyomai és 3 temető kisebb-nagyobb részlete került elő. Itt találták meg a rendkívül nagytermetű, erős csontozatú germán harcos sírját is.
4. Következtetés
Az É-i és a K-i elkerülő út megépítése napi mintegy 18 ezer gépjármű átmenő forgalmától mentesíti Hódmezővásárhely – az ország második legnagyobb területű városa – központi részét és lényegesen lerövidíti az utazási időt a 47-főút Szeged-Orosháza szakaszán, ill. a környező településekről Szeged felé az elkerülő közbeiktatásával. Megállapíthatjuk, hogy a beruházások környezete jelentős részén a felszínelegyengetésnek (planáció) volt a legnagyobb szerepe. A beruházások első időszakában a környező felszínek felső rétegeit szinte teljesen „átforgatták”, míg befejező időszakában elegyengették a felszínt, de többnyire nem az adott helyről származó anyaggal. A felszín eredetileg nagyobb mélyedéseit is feltöltötték meddőanyaggal, míg egyéb korábbi kiemelkedéseit elegyengették. A mikrodomborzatban történtek formaváltozások. A vizsgált, az építés során létrejött tartós antropogén felszíni formák közül a 12,7 km hosszú és 2,5 m magas autóút-töltésnek szerepe lehet ár-és belvízveszélyes időszakokban (gát). Ugyanúgy, mint a körtöltés és az elkerülő találkozásánál, a körtöltésen megépítendő beton áteresznek. Árvíz idején itt zárják le az elkerülőt a töltésrészek betonfalából kibocsátott összezáródó panellel (6. kép). Így védik a mélyebben fekvő várost. Állandóan kontrollálni kell a 2,5 m magas autóút töltés rézsű falait is.
Különösen heves esők, vagy több napig tartó csapadékos időszak után. A töltés oldalán keletkezett omlások, csúszások és nagy kráterek veszélyt jelenthetnek a felszíni közlekedésre. Három hónappal az É-i elkerülő projekt végleges befejezése után – 2018. szeptemberében– már történt csuszamlás és hatalmas kráter keletkezett az elkerülő töltés mártélyi és bodzási úti szakaszán a hírtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék következtében (10. kép). A károkat akkor viszonylag rövidebb idő alatt sikerült helyreállítani. Szükség van e formák rendszeres megfigyelésére és folyamatos karbantartására.
5. Irodalomjegyzék
Domokos T.–Krolopp E. 1997: A Mindszent melletti Koszorúhalom és Szöllő-part negyedidőszaki képződményei és Mollusca-faunájuk. – Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis 22. 25–41.
Gábris Gy. 2013: A folyóvízi teraszok hazai kutatásának rövid áttekintése – a teraszok kialakulásának és korbeosztásának új magyarázata. – Földrajzi Közlemények 137. 240-247.
Gábris Gy.–Nádor A. 2007: Long-term fluvial archives in Hungary: response of the Danube and Tisza rivers to tectonic movements and climatic 9. kép: Régészeti lelőhely a kopáncsi körhídnál https://kep.cdn.
indexvas.hu/1/0/1765/17654/176549/17654906_bd0e077cb7c 909f3c9d9059c42268a13_x.jpg (Fotó: Móra Ferenc Múzeum) https://index.hu/tudomany/tortenelem/2017/06/27/tomegsirt_
talaltak_az_elkerulo_ut_feltarasakor/
10. kép: Csuszamlás az É-i elkerülő úton 2018 szeptemberében (Fotó: Szombat M.) http://www.vasarhely24.com/wp-content/
uploads/2018/09/e2.jpg
http://www.vasarhely24.com/vasarhelyi-video/hatalmas-krater-tatong-az-eszaki-elkerulo-oldalaban-video
changes during the Quaternary: a review and new synthesis. – Quaternary Science Reviews 26. 2758–2782.
Gábris, Gy.–Horváth, E.–Novothny, Á.–Ruszkiczay-Rüdiger, Zs. 2012: Fluvial and aeolian landscape evolution in Hungary – results of the last 20 years research. – Geologie en Mijnbouw – Netherlands Journal of Geosciences 91. 1–2. 111–128.
Haas J. (ed) 2013. The Geology of Hungary. – Springer, Heidelberg – Berlin. 244 p.
Hegedűs G. 2016. 47-es út: rajtol a munka a hódmezővásárhelyi elkerülőn https://magyarepitok.hu/utepites/2016/11/47-es-ut-rajtol-a-munka-a-hodmezovasarhelyi-elkerulon
Hegyeshalmi R. 2017. Tömegsírt találtak a hódmezővásárhelyi elkerülő út feltárásakor https://index.hu/tudomany/tortenelem/2017/06/27/
tomegsirt_talaltak_az_elkerulo_ut_feltarasakor/
Hernesz P. – Kiss T. – Sipos Gy. 2015. Ártéri szintek és paleo-medrek: ártérfejlódés az Alsó-Tisza mentén. – Földtani Közlöny 145. 3. pp. 273-276.
Hernesz P.–Kiss T. 2013 A Tisza meder partfalának vizsgálata. Késő pleisztocén és holocén folyamatok az Alsó-Tiszán.Hidrológiai Közlöny 2.
Horváth F.–Bada G.–Windhoffer G.–Csontos L.–Dombrádi E.–Dövényi P.–Fodor L.–Grenerczy G.–Síkhegyi F.–Szafián P.–Székely B.–Timár G.– Tóth L.–Tóth T. 2006: A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Euro-konform térképsorozat és magyarázó. http://geophysics.elte.
hu/atlas/09.htm
Horváth, F.–Cloetingh, S. 1996: Stress-induced late-stage subsidence anomalies in the Pannonian Basin. – Tectonophysics 266. 1. 287-300. DOI:
10.1016/S0040-1951(96)00194-1
http://mcsipos.hu/2017/10/27/tavaszra-kesz-lesz-a-vasarhelyi-elkerulo/
https://ceh.hu/hu/projects/47-szamu-fout-hodmezovasarhely-elkerulo-vegcsomoponti-korhid-engedelyezesi-es-kiviteli-tervezese Joó I. 1992. A Kárpát–Pannon-térség geodinamikája. Microsoft Word–pannon.doc.
Kasse, C.–Bohncke, S.J.P.–Vandenberghe, J.–Gábris, Gy. 2010: Fluvial style changes during the last glacial-interglacial transition in the Middle Tisza valley (Hungary). Proceedings of the Geological Association 121. 2. 180–194.
Kis É. – Lóczy D. 1985. Geomorfológiai térképezés környezetminősítési céllal. – Földrajzi Közlemények 34. (4). pp.475 – 482.
Kiss T. – Sümeghy B. – Hernesz P. – Sipos Gy. – Mezősi G. 2013. Az Alsó-Tisza menti ártér és a Maros hordalékkúp késő pleisztocén és holocén fejlődéstörténete. – Földrajzi Közlöny 137 (3). pp. 269-277.
Kiss, T.–Blanka, V.–Andrási, G.–Hernesz, P. 2013b. Extreme weather and the rivers of Hungary: rates of bank retreat. – In: Lóczy, D. (ed.):
Geomorphological impacts of extreme weather: Case studies from Central and Eastern Europe. Springer, Dordrecht. 83–98.
Kiss, T.–Sümeghy, B.–Hernesz, P.–Sipos, Gy.–Mezősi, G. 2013a. Az Alsó-Tisza menti ártér és a Maros hordalékkúp késő pleisztocén és holocén fejlődéstörténete. – Földrajzi Közlemények 137. 3. 269–277.
Korom A. 2018. Az év végére készül el a keleti elkerülő út http://www.promenad.hu/2018/08/02/az-ev-vegere-keszul-el-a-keleti-elkerulo-ut/
Korom A. 2018. Az év végére készül el a keleti elkerülő út http://www.promenad.hu/2018/08/02/az-ev-vegere-keszul-el-a-keleti-elkerulo-ut/
Kvassay J.1902.A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. In: Vízügyi Közlemények 15. füzet. pp.8-27._
Lóczy D. – Kis É. – Schweitzer F. 2009. Local flood hazards assessed from channel morphometry along the Tisza River in Hungary. Geomorphology 113/3-4. 200-209.
Pópity D. 2017. http:/index.hu/tudomany/tortenelem/2017/06/27/tomegsirt_talaltak_az_elkerulo_ut_feltarasakor
Régészeti ritkaságot találtak Hódmezővásárhely mellett / Csaba Tv file:///C:Users/Admin/Documents/Régészeti%20ritkaságot%20talaltak20H ódmetővásárhely%21mellett%20%20Csaba%20Tv.html
Rónai A. 1972: Negyedkori üledékképződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében. – A MÁFI Évkönyve 61. 1. 1–421.
Rónai A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana. Geologia Hungarica, Ser. Geol. 21. 1446.
Sándor A. 2011. A hullámtér fejlődés folyamatának vizsgálata a Tisza középső és alsó szakaszán. Doktori értekezés. SZTE Természettudományi és Informatikai Kar. Földtudományok Doktori Iskola. Természeti Földrajzi és Informatikai Tanszék. Szeged. 121 p.
Schweitzer F. – Balogh J. – Kis É. 2008. Hullámterek vizsgálata a Dél-Alföldön. In: Földrajzi Értesítő. LVII. évf. 1-2 füzet. pp. 111-124.
Schweitzer F. – Balogh J. – Kis É. 2008. Hullámterek vizsgálata a Dél-Alföldön. In: Földrajzi Értesítő. LVII. évf. 1-2 füzet. pp. 111-124.