Bevezetd'
A migráció igen érzékeny téma világszerte, hiszen minden földrészt - kibocsátó vagy befogadó régióként - érint. Ajelenség korunkban biztonságpolitikai kérdéssé vált, amely-lyel szembe kell néznie a nemzetközi közösségnek, illetve az érintett országoknak oly módon, hogy érvényesítsék ugyan saját védelmi igényüket, de ne sértsék a humanitárius követelményeket sem.
A migráció igen komplex jelenség, a menekültügytől, a bevándorlástói, az időszakos munkaerő-vándorláson át az illegális migrációig, aszervezett nemzetközi bűnözésig átfogja atársadalom gazdasági, szociális és kulturális területeit. Éppen ezért a migráció jogi intéz-ményrendszerének végiggondolása és alakítása világviszonylatban is egyre aktuálisabb.
Magyarország, mint ahogy azt a kormány az EU-csatlakozási kérelem beadása kapcsán 1994-ben leszögezte, azUnióhoz való csatlakozás pillanatától kezdve teljes jogú tagja kí-ván lenni a maastrichti szerződés mindhárom pillérének. ideértve a bel- és igazságügyi együttműködést is.Acél feltételezi migrációs politikánknak azuniós joghoz közelítését is.
A folyamat részeként Magyarország I992-ben megerősítette, majd kihirdette az Em-beri jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Európai Egyezményt, elismerte az Európai Emberi Jogi Bizottság illetékességét a panaszok átvételére és a strasbourgi joghatóságot. Megerősítette és az 1989. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdette a
me-nekültek helyzetéről szóló 1951. évi genfi egyezményt és azazt kiegészítő 1967. évi New York-i jegyzőkönyvet. A konvenciós státusú, elismert menekültek jogállását az 1989. évi 19. törvényerejű rendelet szabályozza, amely 1989. október 15-e óta hatályos. Ennek ér-telmében az elismert menekülteket a jogszabályok alkalmazása szempontjából "kvázi-magyar állampolgároknak" kell tekinteni azzal azeltéréssel, hogy
- nem illeti meg őket választójog;
- nem tölthetnek be olyan munkakört, amelynek ellátását jogszabály magyar állampol-gársághoz köti;
- nem terheli őket hadkötelezettség;
- amagyar állampolgárság honosítással való megszerzése iránti kérelmük elbírálása ked-vezményesen valósul meg;
- jogosultak díjmentes magyar nyelvoktarásra;
- kérelmükre az illetékes hatóság ellátja őket a genfi egyezményben meghatározott kétnyelvű útiokmánnyal.
1Elhangzott a,.Politikai stratégia ésrnigráció" című kenferencián.
A fenti egyezmények ratifikációjával összefüggésben a belső jogban is megszülettek a szükséges jogszabály-módosítások, és létrejöttek azok az intézményi keretek, amelyek kellő feltételeket teremtettek a nevezett egyezmények végrehajtásához. A menekültekkel kapcsolatos igazgatási és ellátórendszer 1988-89-ben épült ki, de a korszerűsítés még előttünk álló feladat. A Belügyminisztériumban folyik az EU-konform menedékjogi tör-vény kidolgozása, amelynek elfogadásával egyidejűleg a már említett földrajzi korlátozást is feloldani szándékozunk. Magyarország készen áll a szigorú határőrizet bevezetésére a külső határokon az illegális migráció és a nemzetközi szervezett bűnözés visszaszorítására.
Hazánkban mind a szabályozás, mind az idegenekkel való eljárás tekintetében elkülö-nül az idegenrendészet, a bevándorlás és állampolgárság, valamint a menekültügy jogi szabályozása és szervezeti rendszere. Ezért különösen jelentős a menedékjogról szóló tör-vény jelenleg készülő tervezete, amely egyfelől pótolni hivatott a hosszú ideje hiányzó törvényi szabályozást, másfelől lehetőséget nyújt a kapcsolódó területek átgondolására és azoknak az eljárásoknak a korrigálására, amelyek pillanatnyilag hiányosságot mutatnak, és problémákat vetnek fel.
A törvény tervezet szerint a törvény hatálybalépésévei egyidejűleg kerülne sor az 1951.
évi genfi egyezményhez 1989-ben történt csatlakozásunk földrajzi korlátozásának felol-dására. Köztudomású, hogy hazánk a rendszerváltás előestéjén a térség országai közül el-sőként vált részesévé a genfi egyezménynek. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi jog eszkö-zeivel is rendezni kellett az akkor már tízezres lélekszámú, Romániából érkezett menekü-lők jogállását. Ugyanakkor az akkori döntéshozók számára indokoltnak tűnt a földrajzi korlátozással történö csatlakozás, hiszen a kommunizmus, illetve a Szovjetunió már evi-denciává váló összeomlása következtében tartani lehetett az ellenőrizhetetlen migrációs mozgásoktóI. Azóta kiépült a menekültellátás, valamint a menekültté nyilvánítás eljárásá-nak rendszere, bár a teljes körű szabályozottság ellenére mindmáig nincs Magyarországon törvényi szintű menedékjogi szabályozás. Márpedig ennek szükségességét az alkotmány is kimondja (1949. évi XX. törvény 65. §), ami a nemzetközi közösség jogos elvárásán túl újabb döntő érv a menedékjogi törvény mielőbbi elfogadásának szükségessége mellett.
Magyarország az 1980-as évek végén a romániai, majd a dél szláv események hatására az addigi kibocsátó országból hirtelen migrációs tranzit- és befogadó ország lett. Az elté-rő motivációjú, de szinte folyamatosan jelentkező migrációs hullámok az ellátási nehéz-ségeken és biztonsági szempontokon túlmenően olyan értelemben is gondot okoznak, hogy kezelésük módjára semmiféle tapasztalat nem volt, hiányzott a joganyag, az intéz-ményi rendszer, és hiányoztak a szakemberek.
Az 1989 óta menekültstátusért folyamodó menekültek száma 5800 fő, a rnenekültként elismertek száma 4260 fö. 1991 tele, illetve a délszláv válság kitörése óta Magyarország mintegy 74 ezer személynek nyújtott ideiglenes területi védelmet és ellátást. Nagy részük tranzitországnak tekintette Magyarországot, ezzel magyarázható, hogy jelenleg csupán 5000 menedékest tartunk nyilván.
A jugoszláv térségbeli háborút lezáró daytoni megállapodások és a párizsi békeszerző-dés megteremtette a béke alapfeltételeit. Erre való tekintettel Magyarország 1996. január 15-e után a volt Jugoszláviából érkezőknek - menedékes jogcímen - már nem nyújt ideig-lenes menedéket.
Ez azonban nem érinti a korábban jött, hazánkban tartózkodó menedékesek helyzetét.
Az ő 1997. január 15-én lejáró ideiglenes tartózkodási engedélyüket újabb négy hónappal
meghosszabbít juk. Hazatelepülésüknél a legmesszebbmenőkig érvényesítjük az önkéntes-ség elvét.
Magyarország egységes, átfogó migrációs politikájának kialakítása során a közeljövö-ben az alábbi stratégiai döntések meghozatala és jogi hátterének kidolgozása előtt áll:
• a menedékjogi törvény megalkotása;
• a földrajzi korlátozás felszámolása;
• munkaerő-piaci stratégia kialakítása;
• az itt maradó külföldiek (elutasított menedéket kérők, nem hazatelepülő menedéke-sek, az emberi jogi követelmények miatt ki nem utasítható illegális migránsok) jogi státusának rendezése, elhelyezésük és ellátásuk megoldása.